Én ilyet nyomtam bele.
Ezt ajánlották ha rezet aluval wagozok

Sziasztok,
első körben elnézést a pontatlan kérdésért, de még nem tudtam kibontani a dobozból.
Kérdésem az volna, hogy egy régi, még 220 Voltos mágneskapcsoló, ami egy házivízmű "főkapcsolója" bírja a 24 órás, folyamatos behúzást?
Azért kérdezem, mert eddig csak nyáron és kizárólag a fű locsolására volt használva a szivattyú és ennek megfelelően a mágneskapcsoló is. Most viszont öntözőrendszert szolgálna ki a szivattyú és így folyamatosan bekapcsolva lenne.
Kicsit zúg a doboz, amiben benne van, ezért is kérdezem, hogy nem árt-e neki a folyamatos működés, nem ég-e le.

Köszönöm

Szia!
A mágneskapcsolók bírják a folyamatos üzemet (behúzást).
A zúgás valószínűleg a vasmagok közé került szennyeződés (por, rozsda) miatt van. Ettől még nem fog leégni, csak kellemetlen hallgatni.

Nem szabad leégnie, persze időnként megesik. Egy másgneskapcsoló nem öt perces üzemre van tervezve. A melegedés normális, kézzel megérintve (áramtalanítás után természetesen) akár forrónak is érezheted.

Zúgni zúg mindegyik, attól függően mekkora a csévetest és a vasmag közötti rés, mennyire "lazák" a menetek stb. Nem kell aggódni.

Én érvéghüvely WAGO párosítást messze kerülném. Amit érvégnyomók általában készítenek, azt a sorkapocsban a csavar rendbe teszi, a WAGO-nak viszont nincs akkora szorító ereje. A javulás helyett inkább dupla hibaforrás lesz. A WAGO / nem sima felületű érvég, esetlegesen nem megfelelő erővel megnyomott érvég / vezeték.

elektrorudi, Bakman köszönöm szépem a válaszokat!

Sziasztok! FI relével kapcsolatos kérdésem, hogy annak hol lenne a becsületes helye? Villanyóra után közvetlenül vagy a kismegszakítók dobozában vagy egyéb? Nézegettem ugyanis a 2007-ben épült társasházunkban, és bizony én nem találtam sehol, a villanyóránál is csak a képen látható egy szem kapcsoló van. Csodálkozom, hogy hiányzik.

Az fk táblán kellene de ott nincs.

Több helye is lehet a szabvány szerint, mert a zónák fontosak, ahol alkalmazni kell. Nekem a teljes házon rajta van, ez az első fogyasztóm, amire a szolgáltató csatlakozott.

A legegyszerűbb a kismegszakító dobozt kicserélni egy nagyobbra , 18 modulosra és abba már belefér.

A tűzhelyre egy 3 fázisú kismegszakító van bekötve 1 fázisra . Milyen vezeték megy tovább a tűzhelyig ?
A Nulla vezeték keresztmetszete mekkora ?

Ebbe a dobozba is belefér egy egyfázisú FI relé. Kétoldalt van még egy kitörhető hely, a meglévőket elcsúsztatva egyik oldalra befér. De tényleg érdekes a 3 fázisú kismegszakító a tűzhelynek. Ahogy gyuszo írja, meg kellene nézni a tűzhely felé menő vezetéket/kábelt. Így 32A-ra kell méretezni legalább!

Akkor meg pláne, ha kiderül, hogy miért és hogy van bekötve a 3 fázisú kismegszakító. Szerintem felesleges. 1 db 25A-es elég lenne helyette.

Köszönöm a válaszokat a FI relére, és a szemfüles észrevételt a tűzhely bekötésére Tomi111-nek is. A tűzhely felé valóban három fázis ér megy + nulla + föld. Kettőt kap a 4 főzőhelyes indukciós lap, egyet az elektromos sütő. A főzőlap felé külön kettős szigetelésű kábel fut min. 4 mm2 sodrott vezetékkel, legalábbis elég húsosnak tűnt a múltkori konyhafelújítás alkalmával. Az elektromos sütő is külön kábelt kapott, de ott vékonyabb vezetékre emlékszem (talán 2,5 mm2?). Esetleg turpisság van a dologban?

A kismegszakító doboztól 3 x 6 mm2 vezetéknek kellene lennie a sütők felé.
( Fázis, Nulla, védővezető )
A mérőhely 1 fázis , a nulla vezetéken a 3 fázis ér ( vezeték ) áramának összege fog megjelenni .

Nohát, FI relé nincs, ezt meg elbonyolították. Csoda, hogy élek még.
De köszönöm az infókat!

De az áram-védőkapcsoló alkalmazása 2009-ig még nem volt kötelező.
Persze előtte sem volt tilos alkalmazni. Pláne a kis kioldóáramúak igen előnyösek tudtak és tudnak lenni a biztonságot nézve. A lehetőséget a szabvány már a nyolcvanasokban megemlítette, bár idehaza a fűszeresnél ilyesmit csak később lehetett kapni.

A 90-es évek elején voltam középiskolás. Az egyik RT vagy HE újságban volt egy cikk egy Fí-reléről. Meg akartam építeni, a mai napig megvan a nyák, félig beültetve.

Mi indokolja a 6mm2-es vezetéket?

Tehát adott egy 4 főzőlapos tűzhely és sütő ( 6,5 - 8 kW ) . A mérőhely 1 fázis .

3 fázis esetén 5 x 2,5 mm2 rézvezeték 3 x 16 A-es kismegszakítóval ( főelosztó táblában )
Ez lenne az ideális, a legjobb.

1 fázis esetén 3 x 6 mm2 rézvezeték 1 x 25 A-s kismegszakítóval. ( főelosztó táblában )
A 6 mm2 vezetékhez van méretezve a 25 A-es kismegszakító.

A 3 x 16A -es kismegszakító 3 fázishoz lett előkészítve. A 4 lapos tűzhelynek ez lenne az ideális. A mérőhely viszont csak 1 fázisra lett bekötve.
A tűzhelynek a Nulla vezetéke a gyenge pontja, mivel azon az összegzett árama folyik, így tűzveszélyes. Ez indokolja 1 fázis esetén a 6 mm2-es vezeték keresztmetszetet.

Ahhoz, hogy a FI-relé beférjen elegendő hely kell az elosztó dobozban, vagy helyet csinálsz neki, vagy kicseréled egy nagyobbra.
De szerintem a legelső válaszomban is ezt írtam, a doboz csere 18 modulosra a legjobb megoldás hosszabb távon is.

Világos a helyes keresztmetszet, és bár ilyen alap kérdéssel nem akartam terhelni a topicot, de akkor már felteszem: Kijön a falból a 3x6 mm2, no de technikailag hogyan osztjuk háromfelé a fázist (főzőlap kap kettőt, sütő egyet), és kétfelé a földet és a nullát? Lehet ilyen keresztmetszetre és áramra is valamilyen Wago-t rakni, vagy barkácsolósan csoki+vastag áthidalók?

Sodrott vagy tömör?
Sodrottra létezik kalapsínre pattintható WAGO, neked olyan kéne, aminek a száma 2006-1301 ezzel szét tudod osztani megbízhatóan.
Tömörre fővezetéki elágazót tehetsz (de ez érvéghüvelyezve jó a sodrotthoz is).
Csokit felejtsük már el, egy lámpát bekötni még csak csak elmegy, de semmi komoly.

És a 221-500 WAGO a 221-613-al összeépítve.

Sziasztok!
Vettem egy családi házat külföldön. 30 éves, készház. Az a kérdésem, hogy a biztosíték szekrényben minden nulla össze van kötve a földeléssel.
Jó ez így?
Van rendes földelés, a villanyórától jön a 3 fázis meg a nulla a szekrénybe.

Mint kívülálló, pusztán felvetésként kérdezem. Mit fogsz tenni, ha valaki ideírja, hogy éppen így jó ahogy van, majd utána egy másik hozzászólásban pedig életveszélyesnek minősíti valaki?
A nulla és a védővezető az sokáig ugyanaz a szál. Csupán a "biztonság okán kettéválik", mert így külön -a nullától függetlenül- lehet figyelni folyik-e áram a védővezetőn. De sok-sok évig egyáltalán nem is volt védővezető, és akkor is forgott a föld.
(Nekem még eddig senki nem tudott egy olyan ábrát mutatni, ahol pontosan követhető volt miért is nagyon jó a külön választott nulla és védővezető. Minden erre irányuló törekvésem kb. azzal zárult le "az emberi élet a legfontosabb", és ezért így vagy úgy kell csinálni, és kész.)
Ezzel kapcsolatban egy érthető állásfoglalást hallottam egy idős villanyszerelőtől. Fogalmam sincs van-e köze bármilyen szabványos előíráshoz, de szerinte 10 mm2 keresztmetszettől kisebb vezetők esetén külön kell vezetni, ettől nagyobb vezeték keresztmetszetnél pedig szigorúan közösnek kell lennie a két szálnak.

Köszönöm a válaszod!
Csak elgondolkodtam, hogy ha a konektorban külön van, akkor 3 méterre a szekrényben miért van egyben.

A 30 év hosszú idő. Azon a porcelán biztosítékok felett is eljárt már az idő.
Én rábeszéllek mégis arra, hogy szereld át a mai szabványoknak megfelelőn.
Nem nagy költség és biztonságosabb is lesz.
Így a következő 25 évre nem lesz gond vele. A szekrényed adott, az megfelelő csak a belsejét kell felújítani.

Sokáig elég volt 1 x 10 A a lakásokba. Annak a pár izzónak és egy-két favázas rádiónak.

Idővel változtak a berendezések, igények. Van "egy-két" szabály, amit emberi életekkel pecsételtek le. Ha bedig szabály/szabvány, akkor úgy kell csinálni, és kész.

" sok-sok évig egyáltalán nem is volt védővezető"
Ez azért egyáltalán nincs így. Ugyebár az országban az 1800-asok végén indult meg a villamosenergia-szolgáltatás, és 1914-ben már kiadták az első biztonsági szabályzatot, amiben már szó esett a "földelésről". Csak 70 évig a koncepció az volt, hogy melegpadlós helyiségekben az áramütés nem olyan veszélyes, és bizonyos készülékeknél a testzárlat valószínűsége kisebb.

"senki nem tudott egy olyan ábrát mutatni, ahol pontosan követhető volt miért is nagyon jó a külön választott nulla és védővezető"
Nem kell ahhoz rajz, a dolog teljesen egyszerűen van leírva mindenhol:
1. A vastag vezetékeken nem bohóckodik az elivott agyú szomszéd, emiatt a kontárkodás okú megszakadás veszélye kisebb.
2. A vékony vezetéken nagyobb a megszakadás veszélye, és ha a PEN vezető elszakad, akkor a szakadás utáni hibátlan készüléktesteken is megjelenik a fázisfeszültség, míg ha a külön nullavezető szakad el, akkor érintésvédelem marad, a készülék nem működik, ha meg a külön védővezető szakad, akkor a készülék működik, de érintésvédelem nem lesz - majd akkor, ha a készülék meghibásodik, ami eleve nem kötelező, és ennek felismerésére valók az időszakos felülvizsgálatok is.

"akkor is forgott a föld"
Hacsak nem lapos.