Nem írtad, mi a külföld, a busmanok szavannája, vagy mondjuk Svédország, ez a megoldás Magyarországon elvileg 86-tól lehetett volna szokásos, bár előtte sem volt rossz. Ma egy kicsit másképp volna.
Bakman már javasolta az átszerelést, az úgy csak jobb lenne.

Azt tudjuk, hogy " külföldön" lett véve . De, hogy jelenleg hol áll, azt nem.

Az adatlapomból kiderül.
Svédország a szomszédban van. Meg a télapó is itt tanyázik.
Egyébként az olvadó biztosítéknak itt nagy divatja van. Az új házakba csak azt építik be.
Az átépítés nekem nagy falat lenne, a helyi villanyszerelő meg lehet hülyének nézne, minek árépíteni egy jó rendszert
Nem ismerem a helyi szabályokat. Majd utána járok.

Új/átépített berendezésnél már nyilván ott is az EU szabványok érvényesek.

Igyekszem nem ábrán bemutatni mire is jó a föld és a védővezető. Ez ugyanis logikus. Amikor üzemel egy berendezés a közcélú hálózatról, akkor a fázist fogjuk munkára olyan módon, hogy a nulla vezetőn tér vissza üzemszerűen, vagy egy másik fázison keresztül. Első alkalommal a fázis és a nulla között 230V effektív feszültségen történik a munkavégzés. második esetben 400V-on. Csak és kizárólag ezek az üzemszerű állapototok. Ha a védővezetőn jelenik meg áram, az nem üzemi áram, hanem hibaáram. Ez fakadhat nulla-föld zárlatból (FI relé után például), vagy meghibásodott berendezés miatt (fűtőszál, egyéb testzárlat), vagy szigetelési szivárgásból, vagy éppen érintésből, azaz például, az emberi testen át záródik a védővezető felé az áramkör így nem az üzemi áramkörön fordul meg az áram. Azaz a védővezető felé soha nem folyhat üzemi áram, csak és kizárólag hibaáram. Ezért "jó" a két szál használata. Minden más megfogalmazás, ami a keresztmetszetekre vonatkozik, illetve arra, mikor, melyiket és hogyan kell bekötni - például PEN vezető szabályos szétválasztása - okkal történik. Nem véletlenszerűen és nem azért, mert "Tulajdonképpen ugyanaz a védővezető és a nulla nem?". Pár munkánál megtörtént, hogy hibás működés esetén elkezdte nekem a villanyszerelő mondani: "Nem mindegy mivel kötöm? Ugyanoda csatlakozik! Nulla, védőföld, vagy 0V, vagy GND, mind föld nem?" - Általában nálam eddig tartott a munkaviszonya az illetőnek. Mert ha nem tudja egy rendszernél, amin emberi életek múlnak, hogy mi a folyamat eleje, közepe és vége, akkor inkább menjen kapálni, az is föld.

A mondatod ezen része egy ha-val indul, de hiányzik belőle a másik ha. Ha, bekapcsolom! Mert amíg nem helyezem áram alá, addig ott semmilyen fázisfeszültség nem tud megjelenni a szakadás után a PEN-en. És általában, ha nincs áram (mert szakadt a PEN) akkor ritkán áll neki az ember bekapcsolni a mosógépet.
Nekem az a meglátásom, hogy az egyik emberi "okosság" kényszerűen hozza magával annak következményeit, a másikat. Régen bement a fázis a házba, végigtekergett a falban és ennyi. Ha szakadás volt, a ház nagy részében nem volt áram, vagy éppen egyáltalán nem volt. Kitalálták hogy ez így nem jó, nem kellően kényelmes, és szétválasztották 28 ágra a lakásban azt az egyetlen fázist (mert miért ne legyen minden szoba külön megszakítón ( ), miért ne legyen benne még több kötés), és így már természetesen áll elő olyan eset, hogy ebből csak valamelyik szakad meg, azaz a paraszt nem látja hogy szakadás van mert szinte mindenhol van áram.
Vagyis, saját maga idézi elő (növeli) az áramütés valószínűségét, így persze hogy folyamatosan változik a szabvány, újabb és újabb megoldásokra (nulla vezető, fi relé) van szükség.

Ha végigtekereg egy fázis a lakásban, akkor ugyanannyit kötés lesz, mintha lenne egy elosztó, ahonnan minden szoba külön van megtáplálva.

Szia!

Idézet:
„És általában, ha nincs áram (mert szakadt a PEN) akkor ritkán áll neki az ember bekapcsolni a mosógépet.”

És ezt honnan veszi észre ?! Nem úgy, hogy bekapcsolja, de nem működik ?! Amennyiben igen, akkor már meg is történhet a baj !
A szakadás nem csak a bejővő vezetéknél történhet meg, hanem bárhol a házban ( pl. rosszul elkészített kötés, megfúrás, stb.) !

Természetesen az előbb a zárójelben nem nulla hanem védővezetőre gondoltam. Hogy honnan veszi észre? Hát, ha szétszakaszolta kismillió ágra a fázist akkor talán sehonnan. Egyébként meg (egy régi építésű és szerelésű házban) onnan, hogy a sok apró fogyasztóból (LCD kijelzős órák és egyebek) egyik sem működik.
Az meg hogy ugyanannyi kötés lenne mindkét esetben enyhén szólva is vicces. Erre remek példa, hogy a 60-as években szerelt (mára elavult) rendszerek a mai napig teljesítenek, a pár éves "korszerű" rendszerekkel pedig folyamatosan gond van. A szomszédomban pl. a teljesen felújított hálózatot már néhány hónap után újra szerelni kellett, és ez nem egyedi eset, sok ilyet láttam csak a közvetlen környezetemben is.

Azokat még használatra tervezték, a mostaniakat meg fogyasztásra...

Azért az elvégzett munka minősége is más. Régen egy kapcsolóban, konnektorban a csatlakozásnak szemet hajtogattak a csavar alá. Ma rosszabb esetben két eltérő keresztmetszetű vezeték is kerül egy csavar alá. Régen 10 cm hosszan összetekerték a vezetéket, ma esetleg 2 cm hosszan. Régen a tulaj azt mondta kérek két konnektort, meg három lámpát. A lakást jobb esetben ezzel a konfigurációval bontották el. Ma nincs olyan lakás, ahol a hálózat változtatás nélkül kihúz 5 évet.Már senki nem tudja mit mire miért kötött. A legváltozatosabb "mesterek" közreműködésével. És akkor még a beépített anyagok minősége meg sem jelent. A meghúzhatatlan csavarok, gyenge rugóerő, és társaik.

Azt hiszem, eltévesztetted a céltáblát.
Én a hivatalos ideológiát ismételtem meg segítségképpen, ha már egyszer mindig elkerülték egymást. Nekem nincs szükségem ennek elemzésére, megvan a saját véleményem (egyébként ebben egyezik a hivatalossal). Ha valakinek más a véleménye, azon azért elgondolkodhat, hogy éppen a civilizált világ szakembereinek egyöntetű álláspontjával (IEC) ellenkezik. Van olyan eset is, persze, mikor alighanem az ellenzőnek van igaza, például a villámvédelemben Horváth profnak. Egy élethosszos egyetemi kutatói múltra támaszkodva.

A nyolcvanasokban egy csomó budapesti bérházban jártam, mert az IKV a felújítás költségeit lelakás formájában vállalta, csak kellett egy érintésvédelmi felülvizsgálótól egy szakvélemény. Nem voltak ott 10 cm-es kötések (55-ös dobozban?). A bérlő már kitapasztalta, hogy ha kétszer pislog a csillár, akkor harmadszor is be kell kapcsolni, akkor nem. Vagy hogy fél óra múlva kezd el pislogni a bekapcsolt világítás.

Falun biztos más volt, itt ha aluból is volt, de jellemzően csak az utólag tákolt dolgok voltak kötéshibásak. ( sokszor kiderült, a tulaj értett hozzá...)

Hát szerintem ez a régen 1x10 A is elég volt a lakásokba, lehet ,de máshova nem(engedjük ezt el már szerintem)!
Tévedés aki azt hiszi régen kisebb volt a fogyasztás!Baranya megyében egy Sváb faluban lakom, itt az 50-60-as években két tüzelési forma lehetett:Szobánként olaj vagy fa kályha, a központi fűtésről még nem is halottunk a 80-as évek közepéig!A hetvenes években jött a kényelem a 6 és 3 KW-os magyar villanykályha, mindenki ilyet szerelt, fa villanyóraszekrény alu szerelés 3x25A vagy 3x35A akkor még éjszakainak nevezett áram 3-4 Dil052 mágneskapcsoló, minden szobába villanykályhakályha,+villanybojler(ek),60-100W-os izzók,ipari gépek sora volt ezekbe a parasztházakba és van a mai napig,ki tudja mikor készült villamos hálózattal és kötésekkel!
Most meg mindenki kétségbe van esve ha bekerül egy szem 6 kw-os tűzhely a házba!
Uraim nálunk és nálam is töredéke a villamos felhasználásunk a régi időkhöz képest!A legnagyobb izzó a lakásban 10w LED,A++++os készülékek,LCD LED TV !És a 90-es évek megérkezett a várva várt gázvezeték!!!!Hol volt ilyen régen, minden zabálta az áramot Fi-relé meg földelés nélkül!

Nálam is 16A van egy fázis. Nem emlékszem, mikor oldott le utoljára. Meg kell tanulni használni. Van mosógép, mosogatógép, fürdőben hősugárzó, hajszárító, mikrohullámú sütő, vasaló. Kb ezek a közel 1,8-2kW-os fogyasztók. A párom is tudja, hogy kettőt egyszerre elbír, hármat már nem. Így használjuk. Sőt a garázsban néha hegeszteni is szoktam. Akkor mikor nem mos, nem mosogat. Ennyi.
Házvételt tervezgetünk, épp két hete voltam megnézni egyet. (Veszprém megye) Régi családi ház, épült '62-ben. Nappali mérő egy fázis, 10A, vezérelt 3 fázis 3×25A. Itt is hőtárolós kályha volt régen.

Sajnos vannak olyan esetek, amikor nincs más lehetőséged. 500 literes indirekt HMV tartályt vegyesen hőszivattyúval és fűtőpatronnal fűtök. A havi egy alkalom, amikor indul a HMV legionella mentesítése, vagy amikor Geo szünet van, akkor a 6-8kW háromfázisú fűtőpatronnak villany kell bizony.
Sütsz-főzöl még 6-8kW-al.
Azért használok modbus-os fogyasztásmérőt többek között, hogy tudjam, bekapcsolható-e a fűtőkábel télen például a jégmentesítés miatt.
3x32A + 3x16A sokmindenre elég, de jöhet ki az ember saját életviteléből olyan, hogy bizony mosol (épp fűt), amúgy a HMV éppen túlfűt, és főzöl.

Nem kirívó életvitel az, hogy amikor otthon vagy, akkor egyszerre csinálsz mindent. A porszívó sem 500W már hanem 2000W, a vízforraló is 2kW, a HMV fűtőpatron is 6-8kW egy nagyobb tartályban. Maguk az eszközök áramfelvétele is felszaladt, nem túl jó, hogy meg kell várnod míg az asszony leállítja a vízforralót mielőtt elindítod a porszívót, csak azért mert megy a mosás. Igen, vannak A+++ os készülékek, de mivel nem lehetne eladni egy 3 perces vízforralót, ezért 15mp alatt kell ugyan azt megtenni, ezért 2kW.

Ez egyszerű kényelmi dolog, és nem az átlagos, vagy állandó fogyasztásról szól, hanem arról a pár másodperces véletlen "együttállásról".

És igen, vannak kényelmi tételek is mindenkinél, amit meg tudsz határozni, hogy mikor menjen (pl. fűtőkábel), de más jellegű tétel is hozhat magával random nagyfogyasztót (HMV).
Igen, lehet igazodni, hogy ki mikor fürdik, hogy maradjon melegvíz egy 120-as hajduban, de ha kicsit több melegvizet szeretnél, vagy egyéb kötelmek, mint az indirektnél a hőcserélő négyzetméter, hirtelen meghatároz egy olyan térfogatot, amire esetleg nincs is szükséged, de máris csak háromfázisú fűtőpatronos a HMV.

Ennél azért árnyaltabb a dolog, de nálunk ez a mai napig ugyanúgy van, mivel az öregem amíg él, nem enged belepiszkálni abba ami évtizedek óta működik.
Szóval nincs fi relé, de még védőföld sőt védővezető sem az egész házban! Ez úgy indult valamikor az ötvenes évek végén vagy a hatvanas évek elején, hogy volt egy kis doboz az előszobában egy 6A-es megszakítóval és ennyi. Aztán lett 3 fázis, meg később minden helyiségbe hőtárolós kályha, de ezek teljesen függetlenek a ház ellátásától, ugyanis a kályháknak külön szálak lettek behúzva, és a 3x16A-es kijövő is egy külön szálon megy hátra a műhelybe, a ház vezetékezése gyakorlatilag azóta érintetlen, végigkanyarog rajta egy 2,5-es piros és egy fekete alu szál és ennyi, földelt aljzat sincs a házban egy darab se.
Ugye, ma ez már nagyon nem felel meg semmilyen előírásnak, meg nem is követendő példa, csak azt illusztrálja, hogy ha valami egyszer meg van csinálva normálisan (és akkor megfelelt) akkor az olyan, nincsenek benne szakadások meg melegedő kötések, pedig a 2,2 és 3kW-os motorok nem kis áramot vesznek fel induláskor, ahogy a Co hegesztőm se, de már egy vacak toroid se, aminek 80A-es induló áramlökése van az első félperiódusban (ennyit mértem lágyindító nélkül).

"Fi-relé meg földelés nélkül"
Azokban az időkben évente átlagosan 30 új angyal kopogtatott Péternél háztartási elektromos balesetből indíttatva, csak nem volt net, ami felfújja.

Ok, csak az általános célú és dedikált hálózatot ne vegyük egy kalap alá.

Mondjuk én is akkor szereltem fel ( még távol sem volt kötelező) amikor egy ismerős kedves két gyermekes asszonykát agyon ütött a fűnyíró. Pedig még szinte egy havi fizetés volt az ára.

Nekem is volt hasonló esetem, igaz nem nálam, hanem a szomszéd hívott át, mégis jobban értek hozzá mint ő, segítsek neki.
Villanyszerelőtől megkérdeztem, és Fi relét nem köt a rendszerbe földelőszonda hiányában, gondoljunk esetleges új készülékek, berendezések vásárlásra. A tulaj nem zárkózott el ettől.
A szakember azt válaszolta, ha én tudnám azt, hogy mire való a Fi relé és hogyan működik, akkor csendben maradtam volna!
Hát megkaptam. Én őt biztos nem hivnám!
Mi van most, a tulaj kandalló helyet központi fűtésre tér át ( gázkazán ). A szolgáltató előírta a Fi relét. Jöhet az átszerelés többszörös költséggel.
Ennyi!

A szerelőnek volt igaza!

A Fi relé védőföldelés hiányában sok szituációban nem old le (amikor földelés mellett megtenné), de működőképes marad, mint életvédelmi eszköz.

Ez nem volt szép! A szerelőnek akkor sem kellene lenéznie a kuncsaftját! Most én is mondhatnám, hogy: "Ha tudnád hogy működik az FI, nem írtál volna ilyet...". Ha a fázison és a nullán eltérő nagyságú áram folyik, le fog oldani az FI! Teljesen mindegy, hogy van-e földelő szonda vagy sem! Ez a nem mindegy. Megráz az áram, valahol a közelben biztosan földelve van a nulla (szomszéd, vagy karónál) és az áram arra fog folyni. Az FI észreveszi, és életet ment.
***** szerelő. Földelőszondával jobb lenne a védelem, de FI nélküli hálózatnál nincs rosszabb. Akkor már FI-vel, de földelőszonda nélkül, amit később a tulaj meg tud csináltatni...
Aki ilyen barátságtalan, nem kell többször hívni, aztán mikor nincs elég munkája, majd elgondolkozik, hogy mi lehet baj (vagy nem).

Sziasztok!
Egyik ismerősöm vett egy új építésű társasházi lakást.
Szerelvényezés közben feltűnt, hogy mindenhol 1.5mm2 mcu lóg, amiket B és C16 értékű kismegszakítókkal szakaszoltak 1-2 B10 világítási kört kivéve.
Tudomásom szerint max 13A-es lehetne ez a keresztmetszet.
Másik dolog a konyha.
Sütő és főzőlap egy helyen történő kialakításánál az első dobozba 2db kék(nulla) 1db zöld/sárga (PE) és 3db fekete(L) mcu 2,5mm2 van behúzva.
Ebből a kék és a zöld/sárga továbbhurkolva átballag a szomszédos sütő dugaljnak kialakított dobozba az egyik fázisvezető kíséretében.
Tehát a főzőlap kapott 2db nullát, 2db fázist és 1db vedőnullát, melyből a nullán es a védőnullán osztozik a sutővel.
A főzőlap körei B16, míg a sütő C16 kismegszakítót kapott.
Ez igy normális?

"Védőnulla" az kék, vagy zöld/sárga?

Vedővezető. TN rendszert szokás nullázott hálózatnak nevezni.

Mi a kérdés, már ugye amire választ szeretnél kapni?