Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok! Bocsi hogy bele vau-vau....
Idézet: „hozzák nekem hogy csináljak neki valamit hogy erősebb legyen .” Dobd ki a kukába ami benne van, és tegyél bele egy normálisat! Üdv, Laci
Igen az történt adtam normálisat
Üdv! Eltévesztetted a válasz címzését. Az enyémben nincsenek 555-k. fentebb a kapcsolás, és a kész dobozban. A kb 600 m zsinórom végén is 10mm a szikra.
Sziasztok!
Nem vagyok egy elektronikai szaki, de létezik itt a fórumon olyan aki gyárt vagy eladna kész villanypásztor elektronikát? A dobozolást és trafót én szerelném össze mellé, de az elektronikai részben nem vagyok jártas. Ma beüzemeltünk egy 300 méteres kerítést és a régi pásztor 1mm-es szikrát ha húz. Egy rongyal megérintve néha nem is húz át. Ezt kéne cserélnem, mert elég gyengusz. Ja még egy kérdés: Milyen időzítés szerintetek az ideális a villanypásztor gyújtásához? 1mp szerintem kevés, legalább 0,5mp-nként kéne. Szeintetek?
Szabványban rögzítve van néhány paraméter, mint pl az ismétlődési idő is, ami min 1másodperc,
impulzus szélessége max 100msec, és 5J maximális kimeneti energia 500ohm terhelésre. Valamint a kimeneti áram jellegére is vannak megkötések (Nyitott vasmagos trafóval mondjuk közelébe sem kerül az áram a határértéknek.) Amúgy szerintem is lehetne sűrűbben energizálni. De akkor már nem felelne meg a szabványnak... Idézet: Ronggyal hogy lehet tesztelni villanypásztort? Én ásóval vagy villával szoktam, pár centire beleszúrom a földbe és közelítem a vasat a kerítésdróthoz. A szikra hosszából és hangjából megítélhető, hogy állapotban van a kerítés. „Egy rongyal megérintve néha nem is húz át.” A hozzászólás módosítva: Júl 23, 2019
Túl erős és gyors kapcsolású felesleges. Gyorsabban is meríti az aksit. 200msec már elég max.n-nak is bőven.
Van másik helyen is. Na ott tényleg egy szigetelt villával nézem meg 1cm-t húz 200 méterre a pásztortól. Ez amit írtam gyanúsan alacsony volt a szikra. (Ez valami vasmagos, gyengébb kivitel.) Kísérleti nyúlként teszteltem, hogy alkalmas lesz-e nyulakra. De szerintem nem. XD (Néztem nem ér le sehol és nem húzhat át a huzal sehol.) Viszont egy ilyet be kell szerezzek: Bővebben: Link Villanypásztor teszter. Bár ha tudja az 1cm-t akkor felesleges.
Sziasztok! Egy elméleti kérdésem lenne?
A nagy gyártók miért szenvednek a trafóval, amikor vannak akár 20kV-os tirisztorok is. Nem lenne egyszerűbb trafó nélkül? Nagyfeszt lehet csinálni olcsón trafó nélkül is.
Szia a tirisztor működését nézd át és ott lesz a válasz
Most pont egy ilyen trafó nélküli fejlesztésén dolgozok.
Azt mérlegelgetem most, hogy legyen-e folyamatos nagyfesz és 4J tárolt energia és forgó szikraköz nagyfesz kapcsoló, vagy legyen legfeljebb 100msecig nagyfesz létrehozás energiatárolás nélkül, nagyfeszültségű kapcsolóelem nélkül statikus szikraközön át vagy direktbe a kerítésre. A nagyfesz egység max 10-15kVot tud előállítani néhány 10ms felfutási idővel terheletlen kimeneten. Kimeneti árama rövidzárva és ívet húzva is 5-8mA folyamatosan amíg működtetve van. Amúgy egy ZCS! félhidas inverter 12Vról, 1Kv szekunderrel és fesz12szerezővel, valamint jó sok soros ellenállással a kimenetén (29db 5k6 2W). Először forgó szikraköz, folyamatos működés, és energiatárolás verzió irányában építettem, de ahogy tesztelgetem kezd jobban tetszeni a szakaszos üzemeltetés, (jelentős mennyiségű) tárolt energia nélkül, forgó szikraköz nélküli irány. A fogyasztása így átlagosan csak 1-2W, viszont a kimeneten 10kV elérhető, 8mA kimeneti áram elérhető (ha akarom több is lehet, de úgy gondolom, hogy ez is bőven elég "ütős".Szabvány iránymutatásainak megfelelő), 100msec impulzus idő tartható (illetve tetszőleges értékű lehet), ismétlési idő tetszőleges. A hozzászólás módosítva: Júl 24, 2019
Szia találkoztam már ilyen házi trafó nélküli kapcsolással vadalarm néven de panasz volt rá.
Át kellett építeni trafósra.
Benne van a pakliban hogy nem olyan eredményt hoz, mint amit várok, de ígéretesnek tartom ezért mindenképpen futok vele pár kört valós körülmények között is (meg gyűjtök majd "saját tapasztalatot" is vele, hogy első kézből értékelhessem, amit tud, illetve változtassak rajta, hogy jobb legyen).
Ha kell tudok segíteni abban hogy a kapcsolás hogy épült fel amit láttam
Okulásképpen mindenképpen szívesen olvasnám, hogy más miként gondolkozott, alkotott.
Mint írtam az enyém nagy vonalakban egy ZCS rezonáns félhídból, egy kaszkád feszültség többszöröző fokozatból, meg egy jókora nagyfesztűrő belsőellenállásól áll. Nagyfesz miatt méretileg nem éppen kicsi, egy A5-ös lap méretű. A nagyfesz létrehozó áramkör, úgy működik ahogy vártam, illetve ahogy PSpice szimulátorban mutatkozott. Ezzel a "harverrel" a szabvány által megengedett maximális paramétereket is létre tudom hozni, ha szükséges. Annál "erősebbet" pedig jobb nem csinálni.
Roppant egyszerű:
Egyben van megoldva a leválasztás, és a kellő áramátvitel a karámra. És nem elhanyagolható hogy egyszerű a gyártása, nem igényel költséges alkatrészeket, stb De talán a legfontosabb: a trafó primer oldala nem csak " egy trafó primer oldala" A primer oldalon - jellemzően a jobb készülékekben - található egy jelformáló kapcsolási részlet. Egyszerűbb kapcsolásoknál egy 0,47 - 2 µF-ig terjedő értékű kondenzátor. A kondenzátor párhuzamosan a trafóval egy rezgőkört képez. Azt nem lehet csak úgy hasra ütve odatenni. A trafó anyagától,menetszámától így annak induktivitásától függ az értéke Ez felfogható egyfajta rezgőkörnek ami igen alacsony frekvencián dolgozik. ( 1 Hz ) A kimenő trafó illeszti is egyben az elektronika kimeneti oldalát, a közel 600 ohmos impedanciához amivel a karámvezeték beterheli. Nyilván sokak felkapták a fejüket. Igen a karám vezeték nem tisztán ohmos terhelés! A karám vezeték felfogható egy Beverege antennaként. és ha elektromosan felrajzolod, akkor egy ellenállásból sorosan egy induktivitásból és párhuzamos kapacitásból áll. Tehát reaktens elem, amit a környezeti változók miatt nem állandó ( páratartalom, talajvezető képesség, huzalok száma, stb) Így nagyjából ennyi az oka hogy "vesződnek" a trafó gyártással
Rendben egyszerűen úgy oldotta meg hogy készített hozzá 555-ös kapcsolással és egy fettel meghajtó kapcsolást amit ráköltött egy 9 V-os trafóra természetesen a szekunder oldalára és a primer oldalról tehát a 230 V-os kimenettől meghajtott egy kaszkád modult ami hasonló mint egy tv sokszorozó csak sajnos sima diódákat tett valószínűleg 1000 V-os illetve a panel túl közel volt és az alkatrészek is túl közel voltak egymáshoz ezért ez át volt égve mondanom sem kell hogy azért a forrasztás hibák is benne voltak félig le forrasztott alkatrészek stb.
A hozzászólás módosítva: Júl 25, 2019
Köszi a szép leírást!
Kondenzátor méretezésének megadnád a képletét?
Úgy kell számolni mint bármelyik párhuzamos rezgőkört. itt 1 Hz , 1,5 Hz a frekvencia. De a veszteségeket is be kell számolni, illetve az impulzusok számának egyeznie kell a számított értékkel
Bővebben: Link Update: És ezért fontos a méretezése: Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Júl 26, 2019
Köszi.
Vatyerkán láttam valaki hirdet nagyfesztrafót EI-84/30-as vasra írja ami szerintem nagy vakítás..., az ára meg csillagászati... Ezért szerettem volna némi infót, de ....
Üdv!
Csináltam új panelt, össze raktam, működik. A 18µF-os kondit 580v-ra tölti fel. Szerinted ez a kapcsolás működhet gyújtó trafóval is? Persze gondolom leválasztó trafó kell a panel elé, mert a gyújtótrafó nincs galvanikusan elválasztva.
Szia. Melyik az a kapcsolás?azt én is megcsinálnám.
A hozzászólás módosítva: Júl 28, 2019
Sziasztok megint hoztak hozzám egy gyöngyszemet javításra gondoltam teszek róla pár képet még eredeti állapotában mert cserélem ki az egész belsőt
Nyugodtan mondja el róla mindenki a véleményét ez 3 hónapot volt használva. A hozzászólás módosítva: Júl 28, 2019
A képen látszik a fet illetve mellette minden sőt a trafó is púpos tehát megsült a meghajtott oldal.
A házi tekercselt pedig gyenge tehát az is kuka.
Ja,látom. csak futtában néztem a képeket
Ha már itt tartunk: hozzám egy ilyet hoztak, mert a tulaj kevesli a karámra kijuttatott feszültséget. Állítólag megmérte-mert vett egy mérő készüléket-és csak 4000v-ot produkál. Neki kb 10000 v kellene,mert a kecskék dörgölőznek a dróthoz, nem igazán van rájuk hatással. Gyári szigetelők, drót stb, nincs le testelve, a drót végén is annyit mér mint az elején. Fel lehet ezt turbózni nagyobb feszültségre,vagy nem érdemes vele foglalkozni? Vagy milyen kapcsolás,esetleg gyári készülék lenne jó kb 25 km vezetékhez?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |