Írok a drótosba.

Ne haragudj meg a kérdésért, de hogy tudsz úgy megítélni egy erősítőt, hogy nincs rendbe téve? Rosszak az elkók, a csövek, izzik az anód, nem jók a csatolókondik, nem forog a poti, stb. Így nem szerintem nem lehet megítélni. A kimenőjét meg át tudod kötni 4 Ohmra, ha mint a négy szekunder tekercset párhuzamosan kapcsolod. Mindjárt megfogja a mélysugárzót...

Dehogy haragszom, viszont annak kifejezetten örülnék, ha újra elolvasnád amiket írtam. Mert abban éppen az van, hogy még úgy hitványan is érződik belőle ami a másikból nem. Na mindegy, vedd úgy hogy nem is írtam semmit...

Akkor lehet hogy egy kicsit félreértettelek. Túltárgyaltuk.

Viszont szerintem, ha hallod benne a fantáziát, akkor érdemes volna felújítani ezt az erősítőt, mert meghálálná. Meg Neked is még jobban tetszene.

Az a lágy hang egyébként a kimenő vasától is lehet, mert amit a 211-be raktak mindenhol lekerekített sarkú M85 magot, az egy kicsit elkeni, lágyítja a hangot. Ami viszont a 782/A-ba került, aminek egy letörés van az egyik sarkán, na az jobb vas. Ezt a TK-157 próbájakor hallottam igazán, mert az eredetiben is ilyen lekerekített élű vas van, és én meg TK-222/A kimenőből csináltam két TK157-et, ami újabb vas, és letöréses, na az jobb hangú, részletezőbb kimenő lett.

Én egyébként egy 782/A-t építettem át sztereóra monoblokkos kivitelezésben, az is nagyon jól szól. Lecsaptam volna az erősítődre, amikor hirdetted, ha nem lenne ez az erősítőm is, de gondolkodtam rajta.

Ha esetleg megjönne a kedved a felújításhoz, elmondanám, hogy mit tudnál tenni az erősítőért, hogy jobb legyen. A csatolók helyett tegyél 100nF olajpapír kondit, csináld meg csövesre az egyenirányítást, vagy jobb diódákkal, és tegyél 10H-s fojtókat a tápba. A kimenőt kösd át 4 Ohmra mind a négy szekunder párhuzamosan kapcsolásával. Én a hangszínt kikötném, de úgy is megcsinálhatod, hogy egy kapcsolóval kikapcsolható legyen. De egyébként nekem sincs benne a hangszín, és jó. A tápba pedig kellene valami jóféle kondi a régiek helyett. Ezen én is gondolkodom, hogy mit lehetne a régi Siemensek helyett betenni, mert egy kicsit búg halkan az egyik oldal.

Nekem is voltak videoton és orion vackaim régebben. Pl orion HS200, HS40.
A HS40 kivételével mind alkalmatlanok hifire szerintem. MP3-at hallgatni alaplapi hangkártyáról mondjuk mindegy....Ilyeneken ma már nem tudnék zenét hallgatni...

Egyébként észrevettem tranyós erősítőknél, hogy az esetenként bejutott tápzaj, durva torzítások gyakran elsőre nagyon megnyerő hangot, hihetetlen mély tartományt, csengő-bongó magas hangokat, ilyen drasztikusan jobbnak tűnő hangot tudnak hozni. Nagyon sokszor van így. De kibukik a dolog bizonyos zenéken, meg hangoknál annyira rosszul jön ki az ilyesmi, mint amennyire jónak tűnik más esetekben. Az ilyen mögött mindig hatalmas dinamikus jellegű torzítás van. Legutóbb a kondi teszt kapcsán a 10000µF/40V-os MM elkók csináltak ilyen döbbenetes, nem evilági hangot. Elsőre rendkívül jónak tűnt a varázslat, amit okoztak. De aztán kibukott, hogy valami gáz van, mert néha nagyon csúnyán betorzított az erősítő közepes/nagyobb hangerőn. Megmérve az egyik kondi ESR-je 2,2Ohm volt, a másiké 1,6Ohm... (Egy ugyanekkora G-luxon kondinak 6mOhm az ESR-je.) Kiszáradtak az évek során. Turtam még régebbi, 30-40mOhm ESR-ű MM kondikat. Ezeket már megmértem. 77-ben gyártották őket és ezek nem száradtak ki. Kék fólia nélküliek. Hangra nem voltak rosszak, de a varázslat nyomokban sem volt már meg. G-luxon szintjét sem érték el a tápban (szubjektív hangra értem). Az erősítő hangja végül jóval unalmasabbá vált a régi kondijait visszatéve, de megszűnt a nagy hangerőn a betorzítás. És hát ezek szerint ez az unalmasabb hang jóval közelebb van az igazsághoz...

Üdv. ebben a cipőben már én is jártam javítás során többször is. Egy régebbi minőségi elkó sokkal jobb több esetben, mint egy mai hipi-szupi 10000u-s elkó. ráadásúl a mai kondik sokszor drágák is és hiába veszi az ember megbízható cégtől még így is benne van a paskliban, hogy hamar tönkre fognak menni.

Nem elég, hogy 70 felé Gardrób szekrényt kell csinálnom, hanem még a fiam is hozzám vágta a kütyüjét, elromlott kommentel. Időm nem lévén egyszerű megoldást választottam a hiba orvoslására.
Ez a 2.0 ránézésre is elárulta a problémát. A zárt dobozban, annak belsejében, felül lévő kapcsoló üzemű tápegységét megfőzte. A fiatalok elzárkóztak a külön tápegységtől, így a trafó a készülék tetején kepott szállást. Találtam a Lomexben, véletlen, egy 40VA 9V trafót utolsó mohikánként.
Nagyon megörültem neki, mert minél nagyobb a trafó teljesítménye, annál kisebb az üresjárati, és a névleges feszültség közti különbség. Ennél a példánynál pár tized volt volt. És később a próbák során is teljes kivezérléskor is jó fél voltot ingadozott csupán a pufferfeszültség. Jó volt hallani a maximum hangerő felé, amikor megnő a tok torzítása, hogy azt nem előzte meg a basszusok miatti csukladozás.
Ezért a tízezer forintért csodákat nem vár az ember, de a kényszerből ráköltött + ötezer, szerintem megérte.

Minő paradigma váltás. Mikor ugyanezt a táp dolgot merészeltem kifejteni valamelyik audiofil füleserősítőd kapcsán, szimplán halandzsának tituláltad. Azért örülök a fejlődésnek, bárkinek is sikerúlt elfogadtatni veled ezt az alapvető tervezési tényt.
(És ne gyere azzal, hogy egy füleserösítő nem fogyaszt ennyit, mert akkor főleg nem szabadna voltokkal csökkennie a terhelt/terheletlen voltnak).

Köszönöm értékes hozzászólásodat. Csak egy baj van ezzel, hogy ami nálam bevált, azt Te ne akad bebizonyítani, hogy nem jó.

Sziasztok!

A mellékelt kapcsoláshoz nincs véletlen valakinek nyákterve SprintLayoutban? Illetve véleményeket is elfogadnék vele kapcsolatban, mert szeretném megépíteni. Nem azért kérem a nyáktervet mert lusta vagyok, hanem azért mert ha már lenne esetleg valakinek működő megépített, akkor sok bosszúságtól megkímélne

A PC bekötő kábelt javítanom kellet, így következet az újabb helyszíni beüzemelés.
És jött a fránya meglepetés. A Youtube-n hallgatott hangfájlok már közepes hangerőn megzörgették a mély hangszórókat, mintha morzsa lenne bennük. Rádióról meg minden rendben volt.
Véleményem szerint, a 10.000 forintért vásárolt készülék feljavításának a határához érkeztünk.
Rádióról jó, PC-nél úgy néz ki, hogy telepíteni kell egy digi hangszínt, hogy a mélyeket visszalehessen venni, illetve felmerül egy jobb mélysugárzó kérdése. Ebből következik, hogy ilyen elvárások esetén e készülék már nem éri meg az árát.

Tisztelt Fórumtársak! Érdekes volt olvasni több oldalon keresztüli eszmecserét, érveket ellenérveket arról, hogy ki mit hall jobbnak vagy kevésbe jónak. Érdekel ki hogyan hasonlít össze alkatrészeket, kimenőket, erősítőket vagy komplett rendszereket hallás alapján!? Szerintem csakis a "vakteszt" alapján lehet valósan megítélni hogy mi a jó és mi kevésbé(persze ez szubjektív megítélés, ízlés dolga is). Vakteszt alatt azt értem, hogy véletlenszerűen szól például két erősítő úgy hogy nem látom melyik üzemel, csakis a füleimre vagyok utalva. (Persze ez nem megvalósítható pl egy alaktrész cserénél ugyanazon erősítőn belül)
Kiváncsi vagyok "vakteszt" alapján hányszor találnák el azt hogy mi szól éppen, azzal szemben amikor a szemünk és az előítélet/szimpátia is befolyásoló tényező. Nyilván összehasonlítás alatt nem a Sokol rádió vs. Hifi különbségre gondolok.

Kedves Messius,
nehéz elhatárolni, hogy ebben a témában meddig lehet itt elmenni.
Kérdés, hogy mit mondunk jónak. Én úgy gondolom ebben a topikban a megfelelő mérési eredményekkel sikeresen megépített kapcsolásoknak, tanácsoknak van helye, hiszen van egy külön audifil oldal, így a többi már oda tartozna.
Hogy mi számít jónak? Hát amit Te jónak hallasz. Nem más fogja hallgatni a Te cuccodat.
Ha általánosítani akarnánk, akkor beszélhetnénk ebben az esetben is csoportokról. Példának, mondom az asszonyomnak, figyu, láttam a szomszédasszonyt (olyan 35), húde csinos volt. Na nem olyan barbybabásan, hanem szolid ízlésesen öltözve, sminkelve tündökölt a manapságban.
Mert szeretek boldog emberekkel találkozni. Mondja Ő, én is láttam, és énnekem is ez volt a benyomásom róla. Konzekvencia? Nem mindenben értek egyet asszonykámmal, de van amit egyformán látunk. Nevezzük ízlésnek, vagy minek.
Ketten már lennénk a szomszéd fiatalasszony csodálói, de biztos többen vagyunk, csak nem tudunk egymásról. És vannak akik észre sem veszik, vagy másképp gondolják e dolgot. Meg szépségversenyre is el lehet menni, de nekünk a jóból ennyi is elég volt.
Nevezzük ezt az érzést audiofilnek.

Szia Béla!
Tegnap végre volt egy kis időm átnézni a panelt.
Találtam egy hibás elkót és egy fólia szakadást.
Most már megy mindkét csatorna. Kétharmad hangerőn már 10 perc elteltével alig lehet megfogni a hűtőbordát, úgyhogy csavaroztam rá egy plusz alulemezt. A haver úgyis hamarosan megint leégeti ! Egy igazi "bolondbiztos" erősítő kellene neki. Egy éven belül ez már a harmadik erősítő
amit javítottam neki.

Szia!
Sajnos ez is el fog halálozni, mert konstrukció hibás. Ha kicsit meg van terhelve, megnövekszik a nyugalmi árama, amitől még jobban melegszik, a melegtől még nagyobb lesz a nyugalmi árama, és így tovább amíg le nem ég.

Ezek szerint asszonykád nem féltékeny típus, ami nagyon jó tulajdonság!
Visszatérve a témához, lehet nem jól fogalmaztam és nem is ide való hozzászólás, de konkrétan az előző oldalak olvasása után fogalmazódott meg bennem a gondolat. Nem arra voltam kíváncsi, hogy mi a jó és mi a rossz, hiszen ez szubjektív, ahogyan Te is írtad egy találó példával bemutatva. Egyetértek, hogy számomra az a jó amit jónak hallok. Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy a jó/rossz megítélését a hallásunkon túlmenően mennyire befolyásolja egyéb tényező. Gondolok itt például egy számunkra elfogadott/elítélt: kapcsolás-technikai megoldás, alkatrész gyártó, SE vagy PP, Toroid vagy nem toroid...stb. Szóval amit tudunk/látunk azt akkor is jónak/rossznak ítélnénk ha csak a fülünkre hagyatkoznánk?!
Elnézést mindenkitől az ide nem illő agyalásomért!

Ha engem kérdezel az enyémet semennyire. Egész életemben zsigerből utáltam a csöveseket, most meg egyedül arra vágyom. Ilyen ez a szakma... Az sem mindegy mit hallgatsz, ha kizárólag tuctucot oda nem kell a tranyóstól több, jobb.

Szia. Itt van például egy szép erősítő. Nem tudom ki a készítője, ha magára ismer ne titkolja. A gazdája szerint gyengélkedtek a csövek benne, azért hozta el egy átnézésre. Jól csillapított zárt dobozokkal szépen szóllt, viszont nem szerette a reflex dobozokat. Zenében is válogatós. A gazdája 10 sávos EQ-n keresztül tolta neki a Judas Priest, és Dimmu Borgir zenéket. A fejemhez kaptam hirtelen. Hát nem csoda hogy nem elégítette ki az igényét. Nem arra való.
Egyébként nem gyengélkedtek benne a csövek, nem is volt bennük sok üzemóra.

Na igen, a csöves nem tuctucra meg Judas Priest-re való. Nekem félvezetősben a hasonló dizájn jön be mint ami a képen van. De mutatok egy két csövest is.

Fiatal koromban kizárólag diszkó és gépzenét (gép: Koto, Kraftverk és hasonlók) hallgattam. Mivel ezekben a kevés énekhangot leszámítva kizárólag elektronikus hangszerek állítanak elő minden hangot, még a dobhangot is, ezért az ilyen zenére meg teljesen vétek lenne csöves erősítőt venni vagy építeni, hiszen nincs benne semmi élő, gépi az egész. A félvezetős erősítő tökéletesen passzol hozzá, sőt inkább csak az passzol hozzá.

Ezért is szeretem a fórumot, mert akad számomra új benne.
Hát már meghallgattam mindkettőt, ha eddig nem jöttek szembe az utamon.
A Foo Fighterrel is így voltam, öreg koromra. Azok a kedvenceim lettek az igényességük miatt. Taylor Hawkins minkét csapatba beférne. De azokat jobbnak mondanám az Iron Maidemnél.
Bocsi a magánzásért, de manapság a zenével vagyok úgy mint régen a footballal, ha megláttam a labdát tűzbe jöttem. Más idők voltak.

Csak saját vélemény, ez a csöves úgy néz ki, mint amit hallgattak vele. És a vadság úgy hasonul az élethez, mint ez a csöves a metálhoz.

Csöves rendszeren hallgatok metal zenét, nagyon jól el van vele, ilyen zene gyorsan megmutatja mit kell még javítani a rendszeren..

Ne már, ezek külsőre bármelyik hajdani zenédhez passzolnak. Szerintem az utolsó a csillagok háborújában, vagy a Mátrixban is elmenne.
De nekem hiányzik belőlük a szeretet, vagy az élet értelme, hogy is mondjam, számomra ezeken Bach nehezen hallgatható, mert nem lehet letakarni a csövek miatt.

Sándor, számomra megfoghatatlan lenne csövesen a Foo Figters dinamikájának a robusztussága, Az érces gitárok szólamának szétválasztása, és egyáltalán az így kialakuló zenei hatás. Mivel az nem csak hepaj lenne, hanem szólamokkal, ritmusokkal tűzdelt nagyzenekari hangzás modellezése elektromos eszközökkel. Az előzőekben szólókkal azonos véleményen vagyok e tekintetben.
De ez nem azt jelenti, hogy Neked ez nem lehetne jó, mert én is szoktam kompromisszumokat tenni az életemben, ha nekem valamiért az a jó.
Csak a magam véleményét mondtam el, így másnak lehet ettől eltérő véleménye.

Meg van itt a dinamika kérem, Szegeden meghallgatható!

Tiszteletem!
Úgy emlékszem hogy a "GOS" vagy pontosabban "GOSS" jelentése grain oriented silicon steel", ami irányított szemcseszerkezetű szilícium vas ötvözet. Az irányított szerkezetet hidegen történő hengerléssel érik el, ezért a hengerlás irányába a permeabilitás, vagy mágneses vezetőképesség nagyobb mint a hengerléssel merőlegesen. Ebből adódóan tekercselt toroid, vagy tekercselt-vágott (becenevén hiperszil) magok gyártásához ideális. Viszont "EI" vagy "M" lemezekhez nem jó, mert ezeken a lemezeken mind hossz, mind kereszt irányban egyformán kellene az erővonalaknak eloszlaniuk.
A trafólemezek visszamelegítését követően ez a GOSS struktúra felbomlik, és minden irányban egyenrangú mágneses vezetésűvé válik a vas. Talán éppen te ajánlottad kedves József a sütőben történő lágyítást, aminek segítségével jobb kimenő készíthető. Bár én csak gitárerősítőhöz tekertem kimenőt, a hifi nekem még nagy falat, ott is érezhető a lágyítás előnyös hatása.

Szervusz!
Amit tudok róla, ilyent kell használni...
Amúgy én nem ajánlottam ilyen hőkezelést, sütőben, szerintem elképzelhető, hogy több a semminél, de az a hőkezelés minden fémnél egy precíz folyamat, hány fokon és meddig alapon.
Már egy 1969-es könyvben - Áts Illés: Kistranszformátorok c. könyvében sok mindent, máig érvényes dolgot tudhatunk meg.
A GOS eljárás lassan 100 éves, nyilván vannak finomított eljárások, a lemez kiszabás okozta mechanikus, mágneses torzulásokat hivatott a hőkezelés megszüntetni.
Említi még az Irodalom a hőkezelés folytán keletkező "Karlit" bevonat képződését, ami szigetelés, korrózió ellen tesz jó szolgálatot.
Általában tanult szakemberek nem tartják fontosnak az összefogató csavarok nem mágnesezhető anyagból történő használatát, szinte kivétel nélkül nagy "kani" acélcsavarokkal dolgoznak és "jóvan" az...
Ezzel szemben a gyári kimenők csavarjai minimálisan kiszigetelve vannak, néhány ínyenc pedig réz csavarokkal fogat össze a szigetelő gyűrűk használatán felül, esetleg a menetes szárra még szigetelő csövet is tesznek. Gondolhatjuk, hm, drága rézzel...? Igen, fémkereskedésekben a sárgaréz 3-4mm-es 1m-es pálcák eladó sorban vannak, menetet metszeni meg igen sokan képesek. Ezeket általában nem tartják fontosnak és nem adnak arra a látványra sem, ha egy gyártó termékén ilyent látnak.
Ezek az igen apró nüanszok, amin könnyen át lehet lépni, minek az alapon.
Az is természetes a GOS vasakkal, de a nikkel tartalmú lemezeknél is, hogy nem ajánlatos ütlegelni, hajlítani szerelés közben.
Pár szó a hiperszil, vágott magokról:
Tökéletes hőkezelés, aztán - szétvágják, köszörülik a felületet és az öszeillesztés tompa, egyenetlen mágneses tulajdonságú.
A képen látható, hogy a kiszabás okozta torzulás, és a furatok olyan erővonal torlódást okoznak a vasban, ami nem ajánlatos.
Hálózatinál nincsenek ilyen problémák...

Nyilván az hogy csöves, még nem elégséges információ. Csöves végfokot említve egy anódkimenetű PP végfokra gondolunk először, tranzisztorosnál meg egy szimmetrikus tápról üzemelő differenciál bemenetű visszacsatolt valamire. De természetesen vannak ezektől merőben eltérő topológiájú erősítők is. A Mcintosh tranzisztorosai félvezetős létükre kimenő transzformátort használnak, egyesek szerint nagyon kedvező hangot produkálva. Nem is nyúlós a hangja, meg nem is száraz.

Bár inkább hangszer erősítőket bütykölök, ezekből is lehet példát hozni. Egyik legyen egy Peavey6505, másik egy Vox ac30. Tekintsünk el a hangszín, meg torzító részétől, hiszen néhány esetben csak a végfokot használják.
Szóval mind a két erősítő "AB" osztályú push-pull topológia, és mind a kettő kimenője pontosan illeszti a hangszóró impedanciáját az anódok közé.
De!
Amíg a Peavey vissza van csatolva 15-20dB-el, addig a Vox visszacsatolatlan. Ebből adódóan a Vox egy 8 Ohmos hangszórót egy 8 Ohm kimeneti impedanciájú erősítővel hajtja meg, a Peavey a visszacsatolásnak köszönhetően 1 Ohm körülivel. Ez a gitárjátékra is kihat, mert a Peavey inkább gyors pengetésekre jobb, a Vox inkább a szólókhoz ad szebb hangot. Zenészek úgy is említik, hogy rúg a basszusa. Ez annyit tesz, hogy letompított húrokat pengetve bezengi a próbahelyet.

Köszönom az információkat.
A szigetelt sárgaréz csavarokkal még én is találkoztam néhány csöves RFT erősítőben. Ugyanitt a lesarkított lemezekkel is. Érdekes módon a Klimo is ilyet használ. Biztos van oka. Jó vas lehet.