Kérdezd meg CHZ mestert hátha neki meg van. Ahogy figyeltem az írásait nem kizárt, hogy neki meg van.
Bővebben: Link

Köszönöm a linked alapján, pár percen belül megtaláltam a kapcsolást és a nyákot is. Sajnos ez nekem nem jó. Ez egy mono panel, dupla EL84-el, meg ennyire bonyolultat egyenlőre nem akarok, az alap verziót is már majdnem feladtam.

Szívesen adnék nyáktervet, sajnos nincs ehhez nyáktervem.

Nem akarok beleszólni (mégis azt teszem), de miért akarsz neki mindenképpen nyákot? Ami írás ebben a nyák vs légszerelés dologban a szemem elé került azt mindet elolvastam. Olyan írást többet is találtam, ami szerint a légszerelt alkatrészeknek a nyákra pakolása nem igazán tett jót a hangzásnak, az ellenkezőjéről viszont egyetlen egyet se!
Szereld össze a foglalatok között alkatrészlábtól alkatrészlábig, meg fogja hálálni. Egyéb összekötésekre pedig ahova nem érnek oda a lábak, van a TME-nél kis mennyiségben is tömör ezüstözött huzal, rontani az sem fog rajta...

Igazad van, rossz nyáktervnél jobb a légszerelés!
Légszerelve kevésbé hibáznak, kivezetéstől kivezetésig huzaloznak (jobb esetben), ez alapvetően adja is magát. Nyákterv már lehetőséget ad a vezetősávok kusza, logikátlan vezetésére . Például elkok bekötésénél, megcsapolják az elkora menő fóliát, töltő impulzusokat is becsatolják, nem az elkoról viszik tovább a fóliát. Ez csak egy példa amit általában elkövetnek, feleslegesen megkerülő, hosszú fóliákról már említést sem teszek.

Írásommal nem kimondottan a rossz nyáktervezési szokásokra gondoltam, hanem arra, hogy egymás mellett futó vezetők kapacitíven és induktívan is látják valamennyire egymást. Légszerelés esetén van általában minimum 3-4mm két vezető között, a dielektrikum köztük pedig a levegő. Nyomtatott áramkör esetén tized milliméterekről beszélünk, amik néha több centiméteren keresztül kanyarognak egymás mellett, a dielektrikum pedig az FR4 általában.
Ugye, jókora különbség van a két megoldás között.

Szerelési kapacitások légszerelve és nyákterven is elkerülhetetlen tényezők.
Ez mindkét esetben, megfelelő tervezéssel csökkenthető (légszerelve kisebb kihívás).

Már mindegy összedobtam egyet, ha nem lesz jó , a 3 cső marad a helyén a többit meg lecsiszolom és megy légszereléssel.

Amikor olyanról mennek késélre menő viták, hogy 1db ellenállásnak vagy 1db kondenzátornak van-e, milyen és mekkora hangzásra gyakorolt hatása, akkor azokhoz képest ez jóval brutálisabb különbség. Ettől függetlenül persze előfordulhat, hogy puszta véletlen az a tény, hogy az amit most hallgatok az légszerelt, és amiket nem kívántam hallgatni (mert nem tetszett a hangjuk) azok egyike sem volt légszerelt.

Miért ne lenne jó? Jó lesz az, csak egy efféle "tuningot" lényegesen olcsóbban el lehet követni, mintha vennél bele egy huszonötezer forintos csatolókondit.

Az a fontos, hogy valamelyik szerelési módnál maradj meg
Ne keverd a pin-to-pin, és a PCB-s megoldást.
Egy hirdetési oldalon egy 100000Ft-os sufni erősítő így néz ki belülről.
(Lásd fotó)
Az a lényeg hogy ezt kerüld el

Szerintem ez teljesen jó szerelés egy amatőr erősítőnek (jól áttekinthető, logikus és valószínűleg jó is)...

Az esztétikától eltekintve van benne pár szarvashiba, de ennyi pénzért úgy gondolom
elvárható lenne egy kis igényesség.
"Amatőr erősítőnek" valóban elmenne

Én építettem annó panelon ,és légszerelten is.(Pin-to-Pin)
Ha tudod hogy fix az áramkör, szerintem nyugodtan készíts neki nyomtatott áramkört.
A vonalvezetésre ügyelj.Kerüld a sarkos vonalvezetést, a földhuzalozásra figyelj.
Esztétikára ez a jobb.
A légszereltnek -szerintem- ott van értelme, ahol sűrűn előfordul az alkatrészek cseréje.
(Kísérletezés, tuning, stb)
Ez is rendben van, habár néha kuszának tűnhet.

Ma délután nézegettem a kapcsolási rajzokat és rájöttem, hogy az ECC83-as fűtését én hibásan a 4-es és 5-ös lábra adtam , pedig helyesen 4-5 összeköt, és a 9-esről fűthető. Most már utólag értem miért volt sokkal forróbb az EL84 cső. Gyakorlatilag úgy a két fűtőtekercs sorba volt kötve persze, hogy nem kapott elég áramot.

- Szerintem a nyomtatott áramkörnek ott van értelme, ahol nem csak 1-2 panel készül.
- A lábtól lábig huzalozás jó, ha jól van tervezve.
- A szépen mutató, hangszer erősítőknél használt, a csövektől dróttal a passzív alkatrészeket tartalmazó forrfüles panelig szerelés műszaki szempontból agyrém. Gitárnál elmegy.
Jó megoldás volt az Audio Note kit-eknél alkalmazott, lábtól lábig szerelés, ami egy előre megtervezett, furatokkal ellátott szigetelő lapra tette az alkatrészeket, másik oldalon a saját lábaikkal, forrasztással összekötve.
Ennél is van pár jobb megoldás.

Szerintem sem rosszul szerelt, átlagos. Akár jó is lehet, látni kellene a többi képet. Meg meghallgatni
Amúgy mi a "sufni erősítő"? Ez is egy "sufni" fórum.

Nos, a hangjáról nem tudok nyilatkozni.
Meg nem is gyártok eladásra csövest.
De ha valakinek építenék, vagy eladásra menne az nem így nézne ki belül...
Ha figyelmesen megnézed a fotót, csak pár hiba: a hálózat egyik fele van csak kapcsolva, a másik nem.
Én is ilyen fémlemezes sasszira építettem, mindkét ága szakítva van a hálózatnak, mindkét ágban biztosítékkal.(Itt abból is csak egy van.)
A fakeret filléres fém sarkokkal van összerakva.Tróger.
A panelek reisser csavarral vannak feszülésig a FÁRA huzatva.
Az anódtáp panelek is.Míves
Süt róla hogy csak összeszórták.
Én ilyet nem mernék kiadni a kezemből, a nevem meg főleg nem adnám hozzá...
És ezt a mai napig árulják 100E Ft-ért....
Az a szomorú ebben, hogy ennyi energiával meg lehetett volna csinálni korrekt , szép módon is...
Ilyenkor mindig a ló..ar és a veréb esete ugrik be...

Bocs! Elsőre felületesen néztem meg, ha jól látom, ECL/PCL 8X csövekkel van kivitelezve. Akkor valószínűleg túlárazott. Inkább egy link kellett volna, hogy véleményt lehetne mondani.
Szerintem MO-on igen kevesek gyártanak csövest eladásra. Én sem. (NEM ÉRI MEG) Az érintésvédelemmel/szabványokkal kapcsolatban igazad van. (kivéve, ha kettős szigetelésű)

Nem adok linket, nem akarom megbántani a "gyártót".

Nem jól látod, 6H8C és 6H13C van benne. Mivel nekem is olyan van, nem csak vaktában írogatni tudok róla, hanem talán objektíven nyilatkozni is. A kivitele az valóban hagy némi kívánnivalót maga után, illetve a készítőjének a szakmai felkészültsége is. És most jön a de. Aki az én fülemnek annál jobb hangút tud mutatni ennyi pénzből amiből az készült, az előtt kalapot emelek! Sőt tán még sörözni is elviszem, kár hogy nem iszom.
Az enyém mondjuk csak a kávában meg a csövekben azonos, mert más a táp, mások a passzív alakrészek meg más a kimenő is, de nem kevés csövest hallgattam meg, ettől sokkal "jobbakat" meg sokkal drágábbakat is, gyárit és építettet egyaránt, mégis ezt vettem meg, és azóta is örülök neki, nem csak azért ami élményt ad nap mint nap, hanem mert nem kellett a vakvilágba építgetnem, meg feleslegesen pénzt költenem.
Persze, lehet hogy csak azért mert elfelejtettem reggel kimosni a fülem... Tudom hogy akadnak itt sokkal felkészültebbek is, akik másfél milliós ár(hang)fekvésű reprodukciókat képesek készíteni (szerintük), amikkel csak az a baj, hogy senkinek sem kell, mert az egy két haverjukon kívül senki más nem épít és nem vesz belőle egy darabot sem. Ebből a selejtből meg közel a tizedik eladott példánynál jár a készítője úgy szűk másfél év alatt. Írtam ezt úgy, hogy az égvilágon semmi érdekem nem fűződik a termékei népszerűsítéséhez, és semmilyen üzleti vagy baráti kapcsolatban nem vagyok vele.

Lassan szeretnék neki állni a következő sztereo erősítőmnek viszont némi fogalom zavarba vagyok. Mi is az az anód disszipáció? Mellékelem a PCL85 adatlapját. Az M mag mérete 6,76cm2. 40Hz-en elvileg 18W jön ki belőle. A lemez tényleges külső mérete 85x85mm. Ablak méret 16x57mm.

Cső alapok 1

Cső alapok 2.

Szia Jani!

PCL85 nemigen alkalmas erősítőnek, maximum, ha triódának van kötve a pentóda része. Így kb 1-1.5W jön ki belőle maximum SE üzemmódban. PP-ben is max. 5W-ot lehet kiszedni belőle. Anno Budapest kimenővel ultralineár üzemmódban nekem ennyit tudott.

Pl. ha SE-t akarsz építeni bármilyen csövet nézel kis végfokozathoz, a mindenkori anóddisszipációnak a kb. negyedét fogod tudni hasznosítani csak.

Halihó .
Nekem is úgy rémlik, hogy nem is végfokcső volt, aPCL 86 az viszont igen. Valamikor régen mondta egy kollégám pár éve.

Végfokcső az.. televíziókban a képeltérítés végfokozata.

Végcső az L része (az F "kispentóda", az L a teljesítményrésze) A PCL85 tipikusan TV vevők függőleges eltérítőegységeibe tervezett, impulzustechnikai cső volt. Ezért nem is igazán válik be hangfrekvenciás alkalmazásokban.

Ezt tudtam, hogy eltérítés végfokcsöve. Sosem csinálnék vele semmit, pláne, soros fűtésű.
Még játszani sem.

Azért rákeresve a PCL85-re van egy-két elvetemült, aki épített vele erősítőt. Persze a krumplifőzelék legyen krumplifőzelék.
Bővebben: Link
(Emlékeim szerint Sturbi is kisérletezett vele és Budai Márk is tervezett egyet építeni.)