Bocs. Igazad van. Triódánál mindenképpen a felülillesztés a nyerő. 2,5-3K. HE cikkben fele ekkora volt.
Pentódánál meg az alul illesztés. Egyszerű fizikai magyarázatok léteznek.

OK, Értem.
A 25H-induktivitás kimenőként már egész jó érték.
Nagyobb kapacitású csatolókondenzátorok és katód-kondenzátorok esetén jó lesz a mélyhang-átvitel is. A kétszerezős táp jó, csak kellenek azok a fránya MKP kondenzátorok, esetleg egységenkénti kisütő-feszültség-osztó ellenállások is.
ECC85 helyett talán jobb lehet az ECC832, első fele a 83-as, nagyot tud erősíteni, a 82-fél pedig, alacsony impedanciás meghajtást ad a végcső felé, ami javítja a nagyjelű átvitelt és a mélytartomány megfelelő szintű frekvenciamenetét, már katodin-kapcsolásban is.
Olyan erősítőt csináljunk, amit ki tudunk használni és meg vagyunk elégedve a hangjával és jól is szól, meg mérve is nagyszerű.

Üdv!

Kész van az egyik, mutatom a legfelső sort, jobb lett mint amire számítottam. Mondjuk menet közben áttértem egy másféle tekerési módra, már bánom hogy nem az elejétől fogva így csináltam, jóval gyorsabb, csináltam videót is róla (4,3MB).
Tanultam is belőle sokat, mert lehet hogy legközelebb már nem párhuzamos hanem soros szekundert csinálnék, mert ott nincs megkötve annyira az ember keze a menetszámmal, hogy a végső áttétel passzoljon. Mert most az a bajom, hogy maradt bőven hely a csévén, simán lehetett volna 20%-kal több a menetszám a nagyobb induktivitáshoz. És ez a lényeg ugye. Mert a nagyobb vassal csak egyenes arányban nő az induktivitás értéke, viszont a több menetszámmal meg négyzetesen, azaz minden szempontból jobb ha kisebb a vas és több menet van rajta, mintha nagyobb és kevesebb, leszámítva a szívást a tekercselés miatt.

Más. Valaki aki próbálgatta már ezt, elárulhatná nekem, hogy a kimenő szórása, azaz hogy mennyire szórja meg maga körül a dolgokat szempontjából hogy érdemes bekötni a primert. Mert ugye, trafónál meg fóliakondinál is, a külső réteget kell lehetőleg földre, vagy alacsonyabb potenciálra kötni. De itt nem lesz olyan, mert a kimenő az anód meg a + táp között van. Azt gondolnám logikusan, hogy mivel a + tápfesz fix, az anód pedig rángatózik a zene ütemében, ezért a primer kezdetét (ami alul van) kellene az anódra kötni, a végét pedig ami a trafó külső felén van, azt pedig a tápra. ?
Csak azért kérdem mert nem akarom összefirkálni a csévét, hanem a kijövő drótok színével akarnám ezt megoldani, azaz jelezni magamnak hogy melyik drót hova kötendő majd. Szóval addig nem tudom véglegesíteni a csévét mechanikailag, mert bele kell operálnom a kivezető huzalokat, lévén hogy a weisser-éknek nem telik pár db tüskére, amit belemelegíthettek volna a csévébe (mint egy SMPS trafónál), hogy legyen rajta forrfül, ne a semmibe lógjanak a drótok.

Szép a tekercselésed. (A video nem látható, valami hiba van ott.)
-
Én úgy tudom, hogy a terhelt szekunder tekercs szórása a nagyobb, tehát ezt kell belülre tenni. A sorosan kötött primer-részek között vannak a szekunder tekercsek, vagy tekercs részek.
A primerből pedig, a tápfeszültség felőli vége legyen kívül, a kisebb szórás és duplán szigetelten, az érintésvédelem miatt.

Üdv!

Több menetszám, alacsonyabb frekvencia átvitelt fog eredményezni. Cserében jobbak lesznek a mélyek.
Nekem a primer kezdete van anódra kötve.

Nekem elindúl a videó.

Nekem is

Nem kell a szekunderen nagyobb induktivitásra törekedni (rövidrezárt primerrel kell mérni), viszont kell az alacsony ohmos ellenállás. Legyen jó az áttétel és legyen minél kisebb dcR a szekunderen. A primeren kell törekedni a számolt alsó frekvenciának megfelelő un. fő induktivitás elérésére (szakadt szekunderrel kell mérni). A kicsi vas hamar telítődik a mély frekvenciákon, legtöbb esetben ez a telítődés korlátozza a mély átvitelt, nem pedig az alacsony induktivitás (trafó egyenlet). A "megfelelő" vas a jó (nem telítődik, ráfér a szükséges menetszám a szükséges huzal vastagsággal, rétegzéssel, osztással, szigetelésekkel). A telítődést is és az induktivitást is természetesen befolyásolja a vasanyag is. Váltóáramúlag a táp felőli rész testen van a szűrőkondi miatt.

Hát ugye a triódás vég kis belső ellenállású, ezért feszültséggenerátort akarunk csinálni (értelemszerűen minél kevésbé terheljük, annál kevésbé torzul a kiadott fesz), a pentódás nagy belső ellenállású, ezért általában az áramgenerátoros jelleget forszírozzuk (hogy rövidzárnak látszódjon a hajtás felől (ez azért kicsit sántíthat, de a lényeg szempontjából mégis...)). Elvben szabadon választott is lehetne, de a határadatok miatt végfokban általában nem lehetséges fordítva kitölteni a Pd.-t. Kompromisszum kényszer van, ami tág határokat enged meg az elgondolásban. A végső megfelelőség csak gyakorlati kísérletezéssel biztosítható.

Csak arról beszéltem, pentódánál, sugártetródánál jobb az aláillesztés...

https://hu.wikipedia.org/wiki/Harminck%C3%A9t_nevem_volt_(film,_1972)

DUMA..

Ok. Legyen.

Ez mire vonatkozik...?

Kezd alakulni a projekt. Majdnem dual mono lesz az erősítő. 1 hálózati toroid lesz annyiban sántít. Külön szekunderek az anód feszeknek,, 2 táp rész, 2 fojtó. 390µF-os kondijaim vannak. Gondoltam 2 ilyen közé tenném a fojtót. Nem lesznek túl nagyok a kondik bele?

Mellébeszélsz. Nem írtam sehol sem, hogy nagy szekunder induktivitásra törekednék. Arra törekednék, hogy tele legyen huzallal a cséve, mert abból lesz nagyobb induktivitás, kisebb gerjesztés, jobb mély átvitel. A kicsi vas meg mitől telítődne, ha egyszer ugyanúgy van méretezve mint a nagy? A menetszám 20 vagy 25Hz-re meg 0,6-0,8T indukcióra van számolva. Ha még többet tekerek bele és kisebb lesz az indukció, az csak jó.
Költői a kérdés, nem kell rá válaszolni. Melyik kimenő van optimálisan elkészítve, egy normál (a feladathoz passzoló) méretű amelyik csévéje rendesen méretezve tele van huzallal, vagy egy jóval nagyobb vasmaggal rendelkező, amelyik félig sincs? Rögtön meg is válaszoltuk, hogy melyik a "megfelelő" vas.

Attól függ, hogy milyen egyenirányítót használsz.
Ha félvezető-diódás, akkor a bekapcsolási áramlökést viselje el a dióda, különben átszúr, zárlatossá válhat, ha nem azonnal, akkor kicsit később és akkor repül minden.

Üdv!

Nagyobb vas, kevesebb menetszam, elonyosebb..

Csak kiegészítésként:
Ugyanahhoz az induktivitáshoz . . . . vastagabb drót . . .

Persze, meg egyebb elonyok is..

Sajnálom, ha kötekedőnek látsz, nem volt szándékos. Eszem ágában sincsen senkit kioktatni.

Ok, de minek? Lattad a kapcsolasi rajzot?

Az jó. Már kezdtem megijedni, hogy úgy kell trafót méretezni/készíteni, hogy veszünk a szükségesnél 3 számmal nagyobb vasmagot...

Ez a mellebeszeles, Ilyet senki nem javasolt!

Láttam és ezt az írást hozta ki belőlem.

Üdv!

Dehogynem. Betelít a kis vas. Ilyen apróka kis hammonddal is használják ezt a 6N PSE-t, miután átlemezelik légrésesre. Ez még akkora sincs mint ami az enyémben van, mégsem panaszkodnak telítésre. Bár nem voltam ott a mérésnél, szóval bármi lehet...

Lehet hasznalni meg kisebbel is, de minek!

Szerintem a kimenő trafónál mindenképpen teljesen jó (ha jól számolom Xc=80 ohm körül van 5 Hz-en). A diódák után nem egyértelmű csöves nagyságrendben. Attól is függ, milyen messze van a diódáktól, mert a vezetőn jelentős impulzusok keletkezhetnek, amiknek kiszűrése nehézkes lehet. Én a diódák után kisebbet tennék (ha van rá mód).

Az utóbbi napokban sokat kísérleteztem egy mohingertől kapott pcl86 panellal. Az írás komoly vitákat fog kiváltani. A régi tévékbe az utcáról jött a delej. A fűtést egy áttekert trafóval oldottam meg. A nagyfesz tápot trafó híján graetz majd crc-vel oldottam meg. A crc tag 22u-4,7k-22u volt. Az R tagot ajánlatos feljebb méretezni mivel én bontott alkatrészből tudtam csak építkezni ezért melegedett is rendesen. A trafó terhelés alatti adatai a következők. 6,3V, 13,09V, és 13,33V. A különbséget a fáradság okozta figyelmetlenség okozta. Először nem értettem hova tűnt a mély hang. Biztos a katód kondi a hibás. Rámértem és a mikro farad kategória helyett pár nano lett az eredmény. Azonnali csere. Most már minden rendben. Amikor mondtam milyen hangszórót akartam használni mondta valaki,hogy kevés lesz az SE ehhez. Tévedett. Fogalmam sincs hogy tudtam egyetlen csővel meghajtani de kis bemeneti hangerőnél is élvezhető teljesítményt produkált. A jelet egy szutyok N.kia telefon adta. A 10-es skálán 2 max 3--al ment. Jobban nem hajtottam mert akkor nem hallják a tévét odaát.

Másik megoldás hogy 47µF-os kondikból rakom össze a tápot. Mennyit tegyek a fojtó elé és utána? Ma megtekertem az egyik fojtót EI66/22 vasra 0,25-ös huzalból. 5,2H és 85 Ohm lett.