Igen. A cél hogy lehessen sorba kapcsolni a 2 modult +- feszültségre használandó.
Természetesen a mérőműszereket szintén külön tekercsekről táplálnám. Köszönöm a segítséget.

Üdvözletem !
Van egy kis kínai digitális végfok..., egy 17V sec trafóról járatnám. 10A-es híd + 4700µF kondi. A gond , hogy amikor kicsi a zaj, a fesz felszalad 25V-ra. Amikor is a ketyere el kezd pattogni a hangszóróba . Ha van normális zörej a fesz letörik 22,5V-ra, akkor szépen szól. Nos találtam a fiókban szép vadi új ZX24-es zénert , ezzel szeretném a csúcsokat levágni . Tapasztaltabbaktól kérdezném : mekkora ellenállást tegyek a zéner elé, hogy dolgozzon, de ne tegye tönkre az átfolyó áram ? A TPA3116 mások szerint felvesz 5A-t , ezért az egész áramot nem szeretném átengedni az előtét ellenálláson (a kalkulátor szerinti felállásban). Köszönöm !

Szia!
Egy primitív áteresztó tápot tegyél eléje, az ellenállás-zener ide nem jó, gyenge.

Ezt szerettem volna elkerülni... Eredetileg egy 22V-os trafóról ment , de miután megevett vagy 4 darab 2955-öt..., lemondtam róla és vettem egy másik trafót 17V-tal. Lehet egy kissé megviselte a TPA-kat, hogy néhányszor (amikor kinyiffant a 2955) 35V-ot kapott (24V helyett) .
Még is milyen primitív tápra gondolsz ?

Az első kérdés, mekkora az áramfelvétel? ha 1A körüli, akkor pl 7815.
Az hogy a fiókodban 10A graetz volt meg 4700mikrós kondi nem árul el semmit.
A 10A áramhoz a 4700mikró édeskevés.

Adatlap szerint a max felvett áram 7 A. Ekkora áramot zénerrel stabilizálni nem nagyon érdemes, Egy akár egyszerű áteresztő tranzisztoros stabilizátorhoz (amire ferci utalt) is combos áteresztő tranzisztor kell. Mivel az áramkör üzemszerűen 26 V -ot visel el, a 17 V -os trafó jó lesz, bár ezzel nem fogod tudni kihasználni az áramkör képességeit, legalábbis ami a kimenő teljesítményt illeti. 19 V -os trafó jobb lenne, de azt valószínűleg egyedileg kéne elkészíteni.

Én A-enként 2200µF-al számolok, azzal nincs gond.

Üdv!
"pl 7815." Ez 1A-t tud a 7815S tud 1,5 A-t TO220 tokban. TO-3 ban +, ill a HG az 5 A.
Ja, és a bemenőfesz nagyságára oda kell figyelni, mert a 78xx nek a differenciát el kell füstölnie. Minél több az Amper annál több meleg jut a 78xxre.

De disszipálni attól még nem tud többet.
Akkor már inkább 7815+3N3055 vagy hasonló alapkapcsolás

Használj TO-3 tokosat. Annak a TO220-hoz képest a disszipációképessége arányaiban 10x-es léptékben mérhető.
A TO-3 tokban 1,2 A süt, de elmegy hűtőborda nélkül, a TO-220-as kilyukad hűtve is.

A 78xx KC egy tokban van.

Én ezt találtam, a 10x-es tényező sehol sem szerepel.
Érdekes, hogy két adatlap is pont ellentétes értéket mutat, de nincs 10x-es különbség.
A bordával érintkező felület nagyobb, mondjuk 4x-es, azonos hőátvezetési tényezővel (szilíciumtól a félvezető hátlapjáig mérve) nagyobb hőt tud disszipálni. De ez mind gyártófüggő... Viszont ha a TO220 tok jobb hőátv. tényezőt tud, mint a TO3, akkor majdnem lényegtelen a felületek közti különbség.
főleg, hogy vannak ezek a vékony hátlapú stabilizátorok, talán még jobban tudják a hőt a bordának átadni (ismét meg kellene keresni a hozzá tartozó adatlapot, gyártó szerint).

A 17V-os váltakozó feszültségből sehogyan nem lesz 25 V egyenfeszültség. Kb. 1-1,2 V esik a diódahídon, és aztán gyök2-szöröse lehetne maximum. [kb. (17-1)*1,41=22,56V].
Ha esetleg a trafó üresjárási feszültsége nagyobb, akkor előfordulhatnak anomáliák. De ilyenkor sem az egyenfeszültség stabilizálása ígéri a jó megoldást, hanem pl. egy állandó, de még elfogadható terhelés párhuzamos kötése. Ettől azt várjuk, hogy az állandó terhelés hatására esni fog annyit a feszültség, ami már nem okoz gondot az erősítőnek.
Azt nem tudni mekkora terhelés kell ehhez, mert nem tudjuk mekkora a trafó. Kisebb trafónál kisebb áram is elég lehet a várt hatáshoz. Tennék egy próbát pl. egy 560R/5W-os ellenállással. Ez kicsit meleg lesz, de már folyik rajta valamekkora áram.
Fontos körülmény lehet, hogy a végerősítők általában nem érzékenyek a kis mértékű feszültség változásra, ezért nem ártana tisztázni valóban ez okozza-e az észlelésed.

"A TO-3 tokban 1,2 A süt, de elmegy hűtőborda nélkül, a TO-220-as kilyukad hűtve is."

Elég érdekes megközelítés, mikor csak áramot írsz, abból pedig nem következik, hogy mennyi az eldisszipálandó hő.
A másik pedig, hogy most linkeltem, csupaszon a TO3 tok kb. 35C/W-ot tud, míg a TO220 tok bordával 3-4C/W-ot, tehát fizikalig lehetetlen, hogy ugyanannyi hőtől a TO220 "kilyukadjon", míg a TO3 tok csak forró lesz (megjegyzem, kb. 5W-ot tud a TO3 tok csupaszon disszipálni, a TO220 tok pedig kb. 1.5W-ot).

Szevasz.
Ezek a bizonyos TPA modulok elég nehezen üzemelnek 50Hz-es trafóval+ puffer-ek. Magam tapasztaltam,_meg a PWM topikban volt is róla szó bőven. Érdemes utána olvasni. Mélyebb hangoknál hirtelen sokat ránt be a tápból. Azt tapasztaltam,hogy ha kezd hullámosodni a tápfesz,_akkor ki-ki hagy úgymond megszaggassTJa a kimenő jelet-hangot. Érdemes volna egy egyszerű kapcsoló üzemű táppal megpróbálni. Nekem egy rezonáns tápról ment,_már nem emlékszem mennyit sikerült kivennem a modulból. Vagy megküldöd valami irgalmatlan nagy pufferrel,_vagy 24 Volt akkuról is szépen muzsikál.
Sok sikert.!

Én mégis inkább a trafó - greatz - (irgalmatlan nagy) pufferre szavaznék.
Ha megnézed az áramkör adatlapját, akkor abban elég nagy terjedelemben foglalkozik az EMC zavarokkal. A kapcsoló üzemű táp szintén nem mentes az EMC zavaroktól, ezek egymásra hatása esetén a legkülönbözőbb zavaresetek fordulnak elő. Könnyen "megbicsaklik a táp, esetleg meg is állhat a "kapcsolóüzem".
Mindenesetre a megfelelő táp a kis belső ellenállású, jó, jelentős túlterhelést elviselő tápról történő meghajtás.

Egyetértek.

Ha elolvastad volna..., ott van leírva hogy max 5A.... (kivezérléstől függő) Bár amikor már ki van hajtva akkor nincs baj a táppal, csak két zene közötti szünetben ...

Akkor még egyszer : Ha ki van vezérelve nincs gond (elég akkora teljesítmény amit a 22,5V-tal lead) Ha valami dinamikátlan nyivák megy akkor van gond ( a fel nem vett teljesítmény miatt megemelkedik a tápfesz olyan 25,5V-ra ) na ezt a többletet szeretném eltüntetni....

17v a névleges (ez van ráírva) de mint minden trafónál , ha nincs a névlegesig terhelve , a feszültség több. Amit ez előtt használtam az névleg 22V-os és az is felszökött a híd+a puffer után 35V-ra. Az ötletedhez szerettem volna tanácsot , mármint a leeső kimenőteljesítmény szakában egy 24Vos zénerrel (ZX24) és valami ellenállással terhelni a tápot . Épp ma küldtem vissza a toroid trafót mert zavart a zúgása (ma délelőtt jött a reklamációmra a válasz mail), de ha visszajön rápróbálok egy 24V / 5W-os izzóval + a zénerrel hátha elfűti azt az 1 V-ot. A zener kapcsolónak kellene, hogy csak akkor fűtsön ha a fesz a 24v fölé megy . Lehet az is, hogy amikor a 22v-os trafóval kipróbáltam és elszállt a 2955-ös , és kiküldte mind a 35V-ot a TPA-k zokon vették és most így állnak bosszút .

A trafó 2x17V-os 200W-os .
Egy Ebay-es XH-M543 tipusú és egy 2.1-es tesója van a dobozban.
Mint írtam nem akarom maximumra járatni..., bőven elég 30...40%.

Akkor én is mondom mégegyszer. Szedd elő annak a nyamvadt TPA3116 adatlapját (TI), és láthatod, hogy milyen tápot kell hozzá gyúrnod. Nem linkelem ide, mert ez a téma is elég off ebben a topikban, mert nem labor, hanem egy egyszerű tápról van szó. Az erősítő dolgai meg végképp nem ide valók.
Ott van benne, hogy a normális működési tartománya 4,5 - 26 V között ban, a teljes max áramfelvétele 7,5 A. Ehhez kell tápot gyártanod.
Ha az eddígi tápod üresjárati feszültsége 25,5 V, az pont jó. Egyébként az is benne van, hogy max 30 V -ot bír el, de nem üzemszerűen.
De jó a 17 V -os rafód is, mert azzal is el tudod érni majdnem a névleges teljesítményét.

Ok !! Bocs az of-ért !

sSziasztok!
Az "LPSU3A50V-c"-t van tervembe építeni.
S van nekem hozzaá egy 2x27VAC-ot szolgáltató trafóm.
A C1 eés C2 természetesen ekkor a 100_V-os kivitele épülne be, de a félelmem......, hogy a 7912 nem förmed-e meg a bemeneti oldalara juttoó feszültségtől?
Csak földmívesen számolva [27*1,41 =38_V]
Köszönettel minden építő hozzaászoólaást....

A 7912 "problémájára". Ha a szokványos módon építed fel azt a tápot, akkor tulajdonképpen nincs semmi különösebb teendő. Fogsz egy adott feszültségű trafót, megnézed hogy abból mekkora pufferfeszültség lesz, a (ha jól emlékszem) D2 dióda helyére pedig beteszel egy akkora zénert, ami úgy 20-25V-ban limitálja a stabilizátorra eső feszt. Mondok példát, legyen a trafó 42V-os, ebből lesz kb. 58V DC. Teszel a stabbal sorba egy 33V-os nagyobb teljesítményű zénert (pl. ZY) és máris megoldottad a problémát, a stab IC csak 58-33=25V-ot fog kapni.

Nagyon szépen köszönöm az ötletet, kipróbálom majd.

Van olyan opció is, ahol a segédfeszültség egy külön trafóról, vagy az adott "nagy" trafón egy külön kis tekercsről üzemel. Ekkor a középmegcsapolás sem szükséges. Gondolom már korábban is csatoltam ezt a bekötést, de most nem találom, ezért ismét bemutatom.
A mérésnek is kellenek független tekercsek, amik mellett már ez a segédfeszültség is elfér.

Láttam már pár rajzon, de még nem jöttem rá az okára.
Mért kap a 2 műszer külön-külön szekunderről táplálást?

(nekem egybe lesz a V és A mérő, így számomra csak elméleti kérdés)

Az baj ezekkel a műszerekkel, hogy az egyik mérőpont azonos a táplálási pontjukkal.
Viszont a labortápban a mérőpontok más-más potenciálon vannak. Ha trafóval ezt összekötöd álomszép zárlatot viszel a labtápba!

Nem ezeket a szavakat használtam volna, de nagyon frappánsan megfogalmazta helyettem dB_Thunder fórumozó a választ.
Ha másmilyen mérőegységet használsz, akkor ahhoz másmilyen bekötés fog társulni.
Az én javaslatom szerinti megoldás igyekszik minimális mértékben befolyásolni a kimenő paramétereket, és a mérést. Konkrétan annyi hibát hoz be, amekkora áram a feszültségmérőn folyik, mert ez az áram nulla terhelés mellett is folyni fog (nem emlékszem pontosan, de itt kb. 0-0,5 mA között van ez az érték a feszültség nagyságától függően).