Ne tőlem kérdezd.

Szia!
Király Tibor a VF2 erősítő megalkotója az oldalán érthetően leírja a két Greatz hidas egyenirányítás előnyét!Azóta csak két híddal építek mindent készüléket ami szimmetrikus tápot igényel!A probléma ott van szerintem, meg király úr szerint is ,hogy a középmegcsapolást bekötjük a GND-be és ezzel egy 50Hz-et be is vittünk a teljes rendszerünkbe!A jelkábelek árnyékolásán keresztül minden készülékünkbe és utána lehet küzdeni a brummal,gerjedéssel stb!A két Greatz-es egyenírányítás lényege ,hogy csak a PUFFERELÉS ,SZŰRÉS UTÁN SZABAB ÖSSZEKÖTNI,és kialakítani a csillagpontot(tehát odáig teljesen külön kell kezelni a két oldalt) ahol már teljesen zavarmentes ,tiszta, szűrt egyenfeszültség található!Összehasonlíthatatlanul stabilabb rendszer számomra!A képen látszik a kék vezeték bekötésnél van a csillagpont minél távolabb az 50Hz-es résztől, sőt még acéllemezzel el is burkolom!

De ez egyébként olyan mint a leforrasztott kötés a villanyszerelésben,örök vita marad ki így ki úgy csinálja!

Ez így van! Örök vita. De aki bonyolítani akar, csak pakolja a dupla hidat, meg gyártassa célirányosan hozzá a trafót... Mert ugyebár... A dupla híd esetén teljesen egyformának kell lennie a két tekercsnek. Azonos ohmikus ellenállás, azonos pozícióban a csévén minden menetnél. Ez csak úgy érhető el, ha együtt van a két tekercs feltekerve. Ez viszont nem egy bevett szokása egyik gyártónak se, max. külön kérésre, vagy "csináld magad" projekt. Előnye csekély a dupla hídnak, viszont nagyobb a hibalehetőség. Egy profin megépített cucc nem fog se búgni, se összeomlani. Nem ok nélkül nincs elterjedve. Több KW-os professzionális végek elmennek egyhidas megoldással, kivétel a H-oszt, és monoblokk.

"A dupla híd esetén teljesen egyformának kell lennie a két tekercsnek."
Miért?

Na olyan sose lesz!! És így már bukik is az egész..
A megfelelő föld kialakítását sok helyen tárgyalják, lehet ott tanulni...
Az egész trafós egyenirányítós, pufferes dolog egy rákfene úgy ahogy van.

Kedves Tiggey,
ahogy írtad, mindenki másképp csinálja.
Ha valaki "bonyolítani" akarja, hát mért ne tegye. Van aki szán jobb alkatrészre pénzt, van aki inkább vitatja. Van aki hallja, van aki leszólja. Ez már ilyen dolog. És mindig kimaradnak azok, akik csak olvassák ezeket a dolgokat.
Már egy ideje a végfokaimat külön trafóról járatom. Gyáriak, mert már nem bajlódom házi tekercseléssel. Gond nélkül mennek a fenn említett módon. Osztott tápnál azonban a pufferkondikat csak a földcsillagpontban illik közösíteni. A középleágazásos trafóknál jellemző építési hiba, hogy három azonos átmérőjű kábellel kötik be. Azonban szerintem már az is érdekes ahogy ez az ág a hangszóróig jut.
Annak idején amikor az LM3875-el építettem erősítőt a földcsillagpont helyváltoztatására megváltozott a hangja. Persze kicsit, de érzékelhető volt.
Szerintem a lényeg e dologban, hogy jó táp nélkül nem lehet jó hangot elvárni egy erősítőtől.

Mindenki azt lát bele ebbe a rajzba amit szeretne...

Számomra felső rajz a nyerő

Vannak itt nálunk sokkal okosabbak is...

Ez jó kis szemléletes rajz!
Amit nem ábrázol, hogy a kondinak is van bevezetése, ott pedig nem lehet már szétválasztani a két áramot.
A kékkel jelölt áramutaknál valami sántít...főleg az alsónál.

A két hidas megoldás "előnye" igazán akkor tud érvényesülni ha több (minél több) puffer van, és a puffer a vezetékezéssel RC kört alkot...

A probléma nem annyira az elméletben, mint a megfelelő kivitelben van a rajzot illetően.
Én minél csutkábbra veszem a kondi kivezetéseket és leosztom a kapacitást több darabra, és azokat is csillagban közösítem. A számoltnál vastagabb keresztmetszetű vezeték nem hátrány. A lehető legrövidebb kábelezés csak előnyül szolgálhat. És nem csak a tetszetősség miatt célszerű adott feladatra egyforma hosszokat kialakítani.
Osztott tápnál az első verzió ad igazán megfelelő földcsillagpontot.
Volt már erről vita, de a tapasztalat szerint az így kivitelezett erősítők kevésbé zavarérzékenyek, nem gond a beüzemelés sem ilyen esetben.
Ami az RC kört illeti, az inkább lehet gond egy Zobel tagnál, egy gyenge földpont esetén, ha az ráadásul a panelen van, nem a hangszóró csatlakozónál. Ugyanis abban az esetben visszakerülhet a bemenetre a kimeneti hibajel.
Egyszóval a megépítés módja sok mindenre kihat.

Hálásak lennénk ha lerajzolnád mire is gondolsz pontosan.

Az alsó rajzon nem egészen így van, mert úgy néz ki mintha két dióda vezetne a felső tekercsnél, de egy periódusban csak két dióda vezet, egy tekercs végre csak egy anód, és egy katód csatlakozik. A közép leágnál sem jó a rajz, mert szembe az alsó tekercsből is folyik az áram az alsó kondiba. Tehát egy periódusban az alsó kondi is töltődik, de nem a felső tekercsből, hanem a középleágazásból kiindulva az alsó diódán át a tekercs alsó vége felé. Egy Graetz nem így csatlakozik a tekercsekhez ez a hiba benne.

Természetesen tőled is szívesen elfogadunk egy szemléltető ábrát, mert talán a leírás nem mindenki számára világos.
Köszönjük!

Pontosan mit is kellene lerajzolnom?? XD

Kiradírozom az egyik diódát ha ez neked zavart okoz, de ha mégis bele tudsz vinni némi vizualitást a látványba, akkor ettől akár el is tekinthetek.

Ezt az alsó kondis dolgot nem értem. Mi folyik, merre?

Hát amiről beszélsz

Feltételezem, hogy másnak is van "tolla". Rajzoltam valamit, más is rajzolhat valamit... azután majd megvitatjuk mi, merre, miért?
Azzal kezdtem, vannak nálunk sokkal okosabbak is. Nosza. Elő a papírt, ceruzát!

Most gyorsba kézzel lerajzoltam. Ez az egyik periódus szerintem.

Negatív irány.

Én kipróbáltam dupla graetz hidas egyenirányítást, de szerintem nem nyújt előnyt az 1 graetz-es egyenirányítással szemben. Egyébként 50Hz-es zavarjel mindenképp kerül a rendszerbe, miáltal erősítők tápegységei óhatatlanul kapacitív kapcsolatban vannak a hálózati feszültséggel. (A toroid trafóknál általában kisebb a primer-szekunder tekercs közötti kapacitív ellenállás.)

Szóval az az alsó rajz hibás. Ezt sugallja (alul firka rajz), ez nem Graetz kapcsolás. Akkor még sem vitatjuk meg úgy látom. Ez egy dupla diódás egy utas egyenirányítás.

Pont rosszul rajzolod!!
A megcsapolás pontján nem folyik áram, vagy csak csekély (asszimmetria okán)!!
Gondolatban vedd ki a megcsapolást...

De folyik szembe egymással így lesz 0 ideális esetben. Miért vennénk ki a megcsapolast attól lesz szimmetrikus táp. Akkor rajzold le Te is hogyan gondolod. Ha nem folyna ott áram hogyan zarodna a kör?

Becsatlakoznék egy egyedi gondolattal a párbeszédbe.
Nem tudom mennyire racionális, de én feltételeztem egy olyan helyzetet, amikor a trafó és a diódahíd tölti a puffert, a fogyasztó pedig ezt a töltött puffert terheli. Tehát a fogyasztó árama csak a pufferen folyik. Ez egy szerintem kívánatos helyzet lenne. A terhelés hatására valamennyire esni fog a puffer feszültsége, de ezt azonnal tölteni/pótolni igyekszik a trafó és a dióda híd a tápláló oldalon.
Igyekeztem le is rajzolni milyen áramutakat tételezek fel. A piros a szinusz hullám pozitív periódusában tölti a puffert, a kék a negatívban. A fekete pedig a terhelő áram lenne.
Érdeklődéssel várom a véleményeket az elképzelésemről, illetve annak hibáiról.

Szia! Csatolok egy szimulációt a pufferkondi áramának időbeli változásáról az 50 Hz egy periódusa alatt.

Megfigyelhető, a periódus során nyolcszor vált irányt a kondenzátoron folyó áram. Ezt nem adja vissza a statikus ábra.

Ilyenkor (is) örülök annak, hogy sok éve már csak szimpla tápot használok. A csövekhez meg eleve nem is kell más.

Szerintem az egy hidas rendszernél nem mennek körbe az áramok csak a felső és alsó tekercseken, mivel a középpont 0 lesz ott záródnak a körök, úgy mint ahogy a terhelés oldalt rajzoltad.
Olyan mint két egyutas egyenirányító egymással szemben forgatnánk képzeletben. Így minden periódusban lesz egy pozitív, és egy negatív jelünk, így válik kétutassá.