Ú.n. nyugalmi indukció. Az áramváltozás hozza létre, mindegy, hogy váltakozó áram, vagy egyenáram impulzus. Az indukció (és reaktancia) nagyságát a változás sebessége határozza meg.

Ha jól értem akkor hiába egyenáramról van szó, ha impulzus sorozatként jelenik meg a tekercsen akkor olyan mintha váltóáram lenne? Vagyis akkor nem csak a tekercs Ohm -os ellenállásával kell számolni, hanem a reaktanciával is.

A 300 Hz-es négyszögjel nem egyenáram. Nagyon nem... Egy 50%-os kitöltésű 300Hz-es négyszögjel az egy 300 Hz-es, egy 900 Hz-es, egy 1500 Hz-es, egy 2100 Hz-es... (és még nagyon sok további) szinuszjelből áll össze. Ezek amplitúdója egyre kisebb, egy bizonyos frekvencia fölött már nem számottevőek. (Más kitöltési tényező esetén más frekvenciás harmonikusok vannak.)
Ezek miatt egy tekercs egy rá adott egyenfeszültségű impulzus esetén az első pillanatban szakadásként viselkedik. Aztán ahogy telik az idő (az időállandó néhányszorosa után) már egyre inkább csak egy ellenállásként (esetleg szinte rövidzárként) viselkedik. Ezekkel a tranziens jelenségekkel az áramkör szimulátorok külön funkcióban foglalkoznak. Az impulzustechnika pedig elég nagy fejezet az elektronikán belül.

Értem már, köszi.
Csak a példa kedvéért. Van egy 1H -s tekercsem amit 300Hz -el kapcsolgatok. Ut = 12V.
Ebben az esetben ha a reaktanciával számolok akkor XL = 1884 Ohm vagyis akkor a tekercsen átfolyó áram 6.3mA. Jól számolok így?

Ez akkor lenne igaz, ha a 12V az egy 300 Hz-es szinuszos jel effektív értéke lenne. De ez az impulzussorozat egy 6V egyenfeszültségre ültetett 12V_pp négyszögjel. Itt nem lehet egyszerűen az Ohm törvénnyel számolni, annál bonyolultabb. A tekercsen folyó áram sem szinuszos, hanem valószínűleg háromszög alakú, és lehet egyenáramú komponense is.

Értem mire gondolsz. Olyan mintha +6 -6V lenne az impulzus, de ez akkor is csak egyenfeszültség. Ha 12Vpp -nek vesszük mintha váltakozó fesz. lenne, akkor az effektív értéke nagyjából 8.5V. Ezzel a feszültség értékkel kell számolni a reaktanciát?
A háromszög jel a fáziskésés miatt alakul ki a tekercsen?

Na most értettem meg. Köszi szépen. Holnap ki is próbálom.

Ez már egy ideje nem kezdő kérdés téma...
Nem egyenfeszültség. Amíg ezt nem fogadod el, addig nem fogsz tudni továbblépni...
12V_pp 50%-os négyszögjel effektív értéke pedig 6V (mert akkora egyenfeszültség hoz létre ugyanakkora hőt, mint a 12V_pp négyszögjel, az effektív érték definíciója szerint).
A reaktancia független a feszültségtől, frekvenciától viszont függ, jelen esetben meg még sok frekvencia is van a négyszögjel harmonikusai miatt. Ezért nem lehet egyszerűen számolni.
A háromszög egy jel alakjára vonatkozik, semmi köze a jel fázisához. Hasonló a helyzet, mint amikor egy soros R-C kört táplálunk négyszögjellel, csak ott a kondenzátor feszültsége lesz háromszöghöz hasonló ( frekvencia esetén). Az R-L körnél pedig az induktivitás árama lesz háromszöghöz hasonló
Bővebben: Link

Köszi, most már értem a jel alakulását és a többit is amit írtál, de még mindig nem tudom hogy kell kiszámolni ebből a tekercsen átfolyó áramerősséget, ha nem számolhatok reaktanciát.

Ha pontos választ szeretnél, akkor otthon kell lenned a felső matematikában. Differenciál, integrál számítás, sorba fejtés, komplex számok.
Ha ez nem megy rutin szinten, akkor erős elhanyagolásokkal élhetsz, a számítások csak becslésnek minősülnek.
Hajrá, állj neki a tanulásnak.

Ezek a témák pont nem az "állj neki, és egyedül tanuld meg" kategóriába esnek

Sziasztok!
Toroid transzformátorok lágyindításával kapcsolatban szeretnék egy kis iránymutatást kérni, ha esetleg valaki képben van a témával kapcsolatban.
Egyik kérdés, hogy az alábbi négy eset közül pontosan melyek azok, amelyeknél vigyázni kell, hogy ne alakuljon ki túl nagy áramlöket?
A) Trafó primer tekercsének csatlakoztatása az áramforrásra (szekunder tekercs ekkor még nyitva van)
B) Szekunder oldal zárása (fogyasztó kapcsolása a kimenetre)
C) Szekunder oldal nyitása (fogyasztó leválasztása a kimenetről)
D) Primer oldal leválasztása az áramforrásról
Másik kérdésem az lenne, hogy vajon muszáj kondenzátorok segítségével kialakított időzítő áramkört és relét használni az előtétellenállások lekapcsolására? (Ilyen áramkörre láttam itt példát a cikkek között.) Vagy esetleg működhet az a megközelítés is, hogy néhány másodperc (vagy tetszőlegesen hosszú időtartam) után egy manuális kapcsoló segítségével iktatom ki az előtétellenállásokat?
Előre is köszönöm!

'A' eset. Természetesen nem kötelező az automata időzítő, de ha elfelejted kiiktatni, akkor vagy leég a korlátozó ellenállás, vagy a trafó feszültsége csökken a terhelés függvényében.

S hogy miért kell az a képen látható. Nem elírás, 81A primer áramcsúcs folyik a hálózatból adott teljesítményű toroid bekapcsolásakor. Az ehhez hasonló áramlökések szokták meglazítani a falban a nem tökéletesen kialakított kötéseket, amiknek aztán megnő az átmeneti ellenállásuk, amiből később meleg lesz, a melegből meg a baj.
Olyan eszköz esetén ami csak alkalmanként van a hálózatra kötve meg tudod azt csinálni, hogy tulajdonképpen nem is kell klasszikus lágyindító, hanem fogsz egy kisebb izzót, mondjuk 15W-osat és párhuzamosan kötöd a hálózati kapcsolóval. Így ha be van dugva az eszköz de nincs bekapcsolva világítani fog az izzó (standby ), aminek az árama már elég ahhoz, hogy kellő mágnesezés legyen a trafó vasmagjában, így amikor átkapcsolod a kapcsolót már meg is történt a lágyindítás, nem lesz ugrásszerű az áramfelvétel. Nálam pl. a Co hegesztő van így, mivel abban egy olyan tekercselt/vágott vasmag (hiperszil) van, ami bekapcsolásokkor folyton lenyomkodná a hálózati automatát, így viszont nem teszi.

Köszi.

Ritkán látni ilyen szép szemléltetést.

Mondjuk toroid esetében nem mindegy hogy pontosan mikor kapcsoljuk ki és be (van hozzá külön spéci relé).

Igazából nekem vannak aggályaim ezzel a megoldással kapcsolatban, bár hallottam már róla párszor.
Egy 15W-os izzó ellenállása használat esetén 3840ohm (de még hidegen is több száz ohm-ról van szó).
Ennek következtében a transzformátorra eső feszültség nagyon-nagyon kicsi lesz szerintem. Az interneten fellelhető lágyindító áramkörökben én 30-40ohm előtét-ellenállást láttam.
Tehát ami nem világos számomra az az, hogy fontos-e, hogy az előtét-ellenállás értéke kicsi legyen, vagy esetleg mindegy, hogy milyen nagy (és így pusztán arról van szó, hogy hosszabb idő kell a toroid maximális felmágnesezéshez)?

A szekunderen levő kondikba is jó lenne egy kicsit tölteni! Amíg üresek, egy rövidzárlat van a szekunderen, ami a primerre is hat.

Milyen kondikba? Magyarul az általam leírt (B) esetre is vigyázni kell, és nem szabad hirtelen túl nagy fogyasztón keresztül bezárni a szekunder kört?

A 15W-os soros izzó esetében 65mA áram tud folyni a körben, egy ekkora toroidot viszont már 10mA áram teljesen át tud mágnesezni, mivel elég kicsi a vasvesztesége ezzel együtt a mágnesező árama is egy bármilyen másik, légréssel rendelkező maghoz képest (ebben ugye 0 mm a légrés).
A hangsúly pedig azon van, hogy a kikapcsolt állapotában a zárt mágneskör miatt mágnesesen maradt gyűrűt ebből az állapotából kivegyük, és vagy a nulla közeli állapotba, vagy egy olyan állapotba vigyük, ahol a hálózat már elkezdte ütemesen ide-oda mágnesezni, azaz amikor kivesszük az előtétet (lágyindítót) már nem fog óriási áramlökést produkálni.
Mutatok egy másik ábrát is, ahol ennek a toroidnak a bekapcsolási árama van összehasonlítva egy ugyanakkora teljesítményű, de EI vasmagos trafóéval. Szépen látszik, hogy az EI vasmagos trafó induló áramlökése töredéke a toroidénak, mivel az ugye nyitott (az összerakott E és I lemezek között levegő is van, azaz nem folytonos a mágneskör), így abban nem marad mágnesesség a kikapcsolás után, azaz leépül.
És látszik a 2 trafó mágnesező árama közti különbség is, míg a toroidé (a zárt mágneskör miatt) a negyedik periódus után gyakorlatilag beáll (10mA körülire), addig az EI vasé magas marad (kb. 150mA alá nem csökken le), mivel a levegőnek lényegesen rosszabb mágneses tulajdonsága van mint a trafólemeznek.

Üdv!
Van egy rakat diódám, amiket nem tudom hogy milyenek. Nagy részén semmilyen írás sincs, kivéve az 1N40XX sorozathoz hasonlóak. A kérdésem, egyszerűen hogyan tudom kiszűrni, hogy pl. melyik a zener dióda? Van erre valami recept?

30-40V-os feszültséget köss a diódákra egy 10 kOhmos ellenálláson kereszül. Mérd a diódán lévő feszültséget, majd fordítsd meg a diódát és úgy is mérj.
"Sima dióda": egyik irányban 0,2-0,7V, fordítva a tápláló feszültség lesz rajta, 30-40V.
Zener dióda: egyik irányban 0,5-0,8V, fordítva a zener feszültséghez közeli feszültség mérhető (3,3V 4,7V 5,1V 12V 15V ... ilyesmik)
Ha nincs 30-40V-os tápod, meg lehet csinálni 12V-ossal is, csak akkor kb. 10V-osnál nagyobb zenert nem tudsz kimérni. Nem kell nagy terhelhetőségű táp, 3 db 9V-os elem sorba kötve is jó kb. 22V-os zenerig.

Köszönöm az infót, van 30V-os tápom. Ez nagyon hasznos még egyszer köszi!
A 0,2-0,7V közötti feszültség a dióda nyitófeszültsége, amit levesz?

Köszönöm!
Még értelmezem és emésztgetem, de talán kezdem érteni ezt az egész gondolat menetet.
Sajnos oszcilloszkóp nélkül eléggé sötétben tapogatózom, de önellenőrzés gyanánt gondoltam egy-két dologra.

1) Jól értem, hogy ezekszerint a toroid trafó átmágnesezéséhez maximum annyi áram kell (pontosan vagy talán nagyjából), amennyi a nyitott szekunder kör mellett az "üresjárati" áramfelvétel? (Ezt az áramfelvételt multiméterrel vagy fogyasztásmérővel is meg tudom mérni.)
2) Írtad, hogy ez a megoldás olyan eszköznél ajánlott csak, ami csak alkalmanként van a hálózatra kötve. Ha ez egy stabil, biztos megoldás, akkor nem pontosan értem, hogy miért csak alkalmi esetben ajánlatos használni?? (Valamint ez alapján a gondolatmenet alapján egy nagyobb teljesítményű izzóval elvileg egy nagyobb teljesítményű trafót is át lehetne mágnesezni.)
3) A biztonság kedvéért még olyannal kísérleteztem, hogy egy 5x20-as üvegbiztosítékot használok arra, hogy megelőzzem a hálózati kismegszakító működésbe lépését, ha esetleg rossz megoldással próbálkoznék lágyindítás tekintetében. Viszont ezekben sem bízom teljesen, mert egyelőre még nem sikerült kisakkoznom, hogy egy X wattos trafónál X/240 amper névleges áramra tervezett biztosítékból milyen sebességű kellene (gyors, lomha, szupergyors, stb). Vagy esetleg kisebb névleges áramú biztosítékot kellene-e használnom, hogy elég gyorsan megszakadjon...

Valakinek van ötlete hogy hogyan lehet kiszedni, az izzót a kapcsoló belsejéből? A kupakot sikeresen el tudtam távolítani de az izzót nem tudom kiszedni. A képek nem a legjobbak de lehet valaki ennyiről felismeri.

Nem biztos, de azokat az átlátszónak látszó kis műanyag füleket kell összenyomni (befele az izzó irányába), és kijön az izzóval együtt az a műanyag rész. De ez csak tipp.

1. Majdnem, egy trafónak van vasvesztesége, rézvesztesége, hatásfoka, meg mivel nem ohmos fogyasztó meddő árama is, de az a nyugalmi áramfelvétel az zömében a vasveszteségből adódik.
2. Egy 15W-os izzót azért ajánlok csak alkalmi esetekre, mert ha az nonstop világít akkor tekerni fogja a villanyórádat, ami egy évben napi 24 órával számolva már nem lesz kevés (kb. 130kWh fogyasztás ami éves szinten kb. 7000Ft).
3. Egy ilyen áramcsúcs nem minden esetben jelent garanciát arra, hogy egy mondjuk 8A-es üvegbiztosíték kiolvad, a hálózati automata viszont nem old le. Nekem az a tapasztalatom, hogy ha az adott áram időben eléri azt a küszöböt hogy egy hálózati automata leoldjon (annál is az áram nagyságától és az idejétől függ hogy működésbe lép-e), akkor teljesen mindegy hogy kiolvad-e előtte egy üvegbiztosíték vagy sem, le fog koppanni az automata is.
Nem olcsó, de lehet venni ilyen kisebb értékű, állítható (mondjuk 2-és 5A között) hálózati automatákat is, olyat viszont érdemes a kísérletek elé tenni.

A kis műanyag pöckök fogták a sapkát, illetve azok viszik át a sapka mozgását a kapcsoló érintkezőire. Más fajta izzós kapcsolót már szedtem szét egyet, de abban volt külön egy kis fém pöcök amit kihúzva kidobta a lámpát is. De ebben nincs ilyen. Lehet csak csipesszel ki kellene húzni csak félek hogy összetöröm. De lehet a végén az erőszak lesz a megoldás.

Dugjál rá műanyag csövet, ami rászorul.
Nekünk annó, ha jól emlékszem, volt hozzá kiszedő szerszámunk (csak soha nem volt pont ott/akkor, amikor kellett ).

2) Ha tényleg csak ennyi a probléma, akkor plusz egy darab kapcsolóval nyilván ez is megoldható. Remélem jól értettem, hogy te a lágyindítás után zárandó kapcsolót az "A" kapcsolónak megfelelő helyre javasoltad. Ha igen, akkor a "B" kapcsoló megoldja a "standby" áramfelvétel problematikáját is. Ebben az esetben érthetetlen lenne számomra, hogy miért árulnak több ezer meg tízezer forintokért toroid lágyindító készülékeket.
3) Gondolom véletlenszerűen írtad a 8A-es üvegbiztosítékot. 450VA-s trafó esetén nem használnék 1.8A-nél nagyobb üvegbiztosítékot - és még így sem bíznék benne. Úgyhogy javaslatodra utánanézek a kisebb áramú hálózati automatikáknak. De most, hogy belegondolok, lehet, hogy egy 1.8A-rel nyitható relé is megfelel talán.