Szia!
Grafikont tényleg nem szokás megadni. Nagyobb trafóknál általában adattábla adat a szórás, és abból kiszámolható tetszőleges terhelésre a szekunder feszültség.
Van olyan gyártó és kereskedő, aki az üres-járási feszültségre vonatkozóan ad meg adatot, mint pl. itt is.

A gyártók nem szoktak ilyen grafikont megadni. Ezért vannak a stabilizátor IC-k, ezért vannak az áramköröl (pl. erősítők) egy feszültség tartományra méretezve, stb.
Nekem még sosem okozott gondot, hogy a trafó feszültsége nem fix. Használj kapcsolóüzemű tápot, ott a 12V terhelve és nélküle is 12V lesz.
Rövidzárlat ellen pedig egy trafó sem védett, erre pedig a megfelelően méretezett olvadó biztosítékot kell használni.

Gyártója válogatja, de azért nincs grafikon, mivel a trafó egy névleges terhelésre készül, az ezen terhelésre fellépő feszültségesés lesz a trafó névleges feszültsége. Tehát ha körültekintően járt el a gyártó, akkor egy 24V / 100VA-es trafó éppen akkor ad le 24V-ot amikor 100VA-rel van terhelve.
Olyan hogy rövidzárlatot tűrő trafó nincs, mert olyan melegedésre nem szoktak trafót méretezni. Hogy tűri-e egyáltalán és meddig az leginkább a szórásától függ. Ugye, egy brutális méretű hegesztőtrafó gyakran kerül rövidzárba, eleve rövidzárral kezdődik az ívfogás, meg gyakran leragad az elektróda és hasonlók, mégsem veri le az automatát, és működik akár 40 évig gond nélkül. Egy mezei erősítőből kivett toroidot pedig nem tudsz rövidrezárni anélkül, hogy ne verné le azonnal az automatát, holott az jóval kisebb teljesítményű, ezáltal a primer ellenállása is jóval nagyobb.
Viszont, jóval kisebb a szórása mint a hegesztőtrafóé, ami eleve nagy szórásúra készül éppen azért, hogy ne okozzon gondot a pillanatnyi rövidzár sem, illetve ez a működésének az alapvető feltétele (ívfogáskor magas kell hogy legyen a trafó üresjárati feszültsége, mivel alacsony feszültséggel nem lehet ívet gyújtani (gyújtófeszültség) viszont üzem közben, amikor már kialakult az ív, akkor le kell hogy essen a trafó feszültsége, mert az ív feszültsége csak 20-22V körül van, így áll be a szórás segítségével a hegesztéshez kívánt áramerősség).
Aztán, eleve a hálózat sem stabil, mert van ahol 220V is alig van meg, van ahol meg 240V fölé is megy. Akkor hova méretezzen a gyártó?
Mutatok egy dupla toroidot (2 vasmag van egymáson), ez a mérete alapján simán lehetne 3-400VA-es is, ennek ellenére a közelében sincs. Azért nincs, mert nem a szokványos módon van tekercselve (primerre a szekunder) hanem jóval nagyobb szórásúra (a tekercsek meneteinek jó része nem ugyanazon a vasmagon van), ezáltal már egy 60W-os izzó is akkora feszültségesést okoz a szekunderen, hogy a 230V leesik 200V környékére. Az ilyen trafó tökéletes pl. olyan dolgok élesztésére ahova áramkorlát lenne szükséges (kapcsolóüzemű tápok stb.). Mert normál működés esetén megvan a hálózati feszültség, viszont ahogy megnő a terhelés valami hiba, zárlat stb. okán, onnantól drasztikusan lecsökken, lecsökkentve ezzel a primer áramot is.

Mutatok a szórásra egy másik példát is, 2 teljesen egyforma nyáktrafó, mindkettő ugyanakkora teljesítményű, és ugyanúgy 2x18V szekunderű, csak a gyártójuk más.
Meg, a szórásuk. A primer ellenállásukban elhanyagolható különbség van, az egyiké 1482Ω a másiké pedig 1493Ω. Ennek ellenére, az egyik üresjárati feszültsége 36V, a másiké pedig 48V!
Nem emlékszem már rá hogy mennyivel terheltem őket, de az utóbbinak jóval nagyobb feszültségesése van, pedig ugye, sem a méretben, sem a menetszámban, sem a gerjesztésben nincs számottevő eltérés. Amiben van, az a szórás. Az egyiknél egymáson, míg a másiknál egymás mellett vannak a primer és a szekunder tekercsek. Ezt nem a műgyantán keresztül állapítottam meg, hanem bontottam már szét belőlük másik, rossz példányt.

Két külön vasmag segítségével kiképzett toroid trafónál már könnyebben el tudom képzelni, hogy működik a nagyobb szórás. Nagyon jól néz ki!


Igen, ezt már több trafónál sikeresen bemértem, hogy valóban így van. Úgy tűnik, hogy ez az egyetlen egzakt paraméter, amit minden trafónál feltüntetnek.


El tudom képzelni, hogy így van. Mindenesetre az én korábban említett kisebb NYÁK-trafóm feszültségszintje annyira drasztikusan leesett 10ohm terhelésnél, hogy nem lepődnék meg, ha hosszabb-rövidebb ideig bírná a rövidre zárást. De egyelőre nem merem kipróbálni, mert nem akarom tönkretenni.

Fogok keresni olyan trafó-adatlapot, amin legalább ez a szórásérték rajta van, amelyet Peter65 is említett. Remélem igaza van abban, hogy abból majd fogom tudni számolni a kérdéses feszültségszinteket.

A kis trafók tekercseinek jelentősebb az ohmikus ellenállása, emiatt jobban bírják a túlterhelést, zárlatot.

Ezért is verhetetlen a klasszikus. Köszonet, ha olvasod.

Üdv! Nem tudom miért terjedt el a köztudatban hibásan, mint a LED izzó, hogy a biztosíték mit véd. A biztosíték védelmi feladata a készülék előtti hálózat védelme. Ezért mutat elhalálozást az erősítő, habár van benne bizti, A TV, a számítógép, de bármit írhatnék. Ha valami megússza bizti kiolvadással, az csak vak szerencse.
A transzformátorokat sem névleges értékre, hanem magasabbra kell biztosítani, mert elég jól tűri a rövid idejű túlterhelés, (kivétel a néhány Wattos).

Egy trafónál igazából 2 egzakt paraméter van, a huzal átmérője és menetszáma, de ezeket éppen nem szokták megadni. Már a vasmag keresztmetszete sem teljesen az, mert annak is van kitöltése, hiszen szigetelőanyag van a lemezei között. A gerjesztését meg csak számolni tudjuk ezek ismeretében.
Kizártnak tartom hogy bármely trafó adatlapján szórás érték legyen, mikor még menetszámot is csak nagyon ritka esetben közölnek. Ha ismerős vagy a kapcsolóüzemű tápok lelkivilágában akkor ott nyomon tudod követni, meg tudod mérni ezeket az értékeket, hiszen egy apró vasmaggal és néhányszor 10 menettel kell megküzdeni egy 50Hz-es trafó méreteihez és menetszámaihoz képest.
Annál meg tudod mérni, hogy mekkora a szórás egy szimpla kivitel esetén, ahol a szekunder rá van tekerve a primerre, mekkora egy szoros csatolásnál, ahol a primer ketté van osztva, és a szekunder mintegy szendvicsként be van tekerve közéjük, vagy egy laza csatolásnál, ahol osztott középen a cséve, és a cséve 2 oldalán helyezkedik el a primer és a szekunder tekercs.
És akkor nem beszéltünk még a vas tulajdonságairól, kiviteléről, hogy miért vesz fel bekapcsoláskor egy toroid négyszer-ötször akkora áramot mint ugyanakkora teljesítményű de más kivitelű társa stb., bár erről is írtam ide nemrég, szkópfotót is csatoltam.
Összességem pedig azt lehet mondani általánosságban, hogy azonos kivitel mellett minél nagyobb teljesítményű egy trafó, annál kisebb feszültségesése van.

Ha megfelelően méretezed a biztosítékot, védi az a trafót is! Hány erősítő végfoka ment zárlatba, ahol a trafónak semmi baja sem lett? Én elég sokkal találkoztam, trafót sosem kellett cserélni, csak félvezetőt. De igazad van, első sorban a hálózat védelme az ok.

A négyszöggel jelölt a másik kettős dióda.

Az lenne a kérdésem, hogy a LAMAX Street ST-1 bluetooth hangszórót szét lehet szedni, ha igen, hogyan?

Szétszedni mindent szét lehet (lásd: dremel), a kérdés csak az, hogy utána össze is lehet-e rakni.

Miért akarod szétszedni?

Sziasztok!

Tanácsot kérnék a következő feladatra.
Van egy 12 V-os jelfogóm, a tekercs teljesítményfelvétele 100 mW. A maximum behúzási feszültség adatlap szerint 9,6 V, az elengedési feszültség minimum 1,2 V.

Erre szeretnék egy kondenzátort méretezni, amely 12 V-ra teljesen feltöltve és rákapcsolva legalább 1 másodpercig behúzva tartja a tekercset. Ha hosszabb ideig, az nem baj.
Szerintetek ide mekkora kapacitású kondenzátor kellene?

Kicsit számolgattam. 2200 µF esetén feltöltött állapotban ha jól számolom 154 mWs energiát tárol a kondenzátor. Ez akár másfél másodpercre is elég lenne, de ugye közben folyamatosan csökken a feszültség nulláig. Viszont azt is tudjuk, hogy a magasabb feszültség csak a behúzáshoz kell, utána a megtartáshoz már kisebb is elég.

Mit gondoltok a 2200 µF nincs túlméretezve? Esetleg az 1000 µF is elég lenne ide?

Hello szerintem elég lehet de próbáldki az a legtisztább.

Szerintem olvasd át még egyszer, mit írtál.
Mit jelent a 12V jelfogó? A kapcsolt feszültséget, vagy a tekercs névleges feszültségét.
Az adatlap szerinti maximális behúzási feszültség 9,6V? Ez inkább 6V jelfogót sugall.
A 100mW teljesítményfelvétel helyett a tekercs ellenállása jobban használható adat.
Kondenzátorral lassított elengedés nagyobb áramoknál gyorsítja az érintkező tönkremenetelét. Van elég tartalék a maximális terhelőáramra? Mit kapcsol ez a jelfogó?

A 9,6V-ot inkább te gondold újra . Ez az adat azt jelenti reléknél, hogy - habár névlegesen 12V-os - 9,6V-ra, (mint max értékre) már biztosan meghúz.

Szerintem 12V-os az a jelfogó. A 9,6V-os értékkel azt garantálja a gyártó, hogy 12V környékén biztosan be fog húzni a jelfogó. Van nyilván valamennyi gyártási szórásuk, és annak a "teteje" a 9,6V. Vannak jelfogók, amelyek a névleges feszültségüktől meglepően eltérő be és kikapcsolási feszültségekkel működnek.
Pár hónapja vettem 24V-os sínre szerelhető mágneskapcsolót, 12V ról behúzott. Érezhető volt, hogy "lusta", tehát nem szabad üzemszerűen ezen a feszültségen használni, de demonstrációs célra (az érintkezője nem kapcsolt semmit) jó volt.

Jelen esetben az érintkezők paraméterei szerintem irrelevánsak, minden adat a tekercsről szól.
Tehát 12 V-os a tekercs, ellenállása 1315 Ω és a névleges árama 9,1 mA.

Az érintkezőkkel egy lapkaszámítógép GPIO digitális bemenetét kapcsolgatnám majd, adatlap szerint DC 1 A-t bírnak, elhanyagolható áram fog rajta folyni, kb 0,1 mA, a kapcsolt feszültség 5 V.

Vagy esetleg lehet valami probléma az ilyen kicsi áram kapcsolásával? Rémlik valami, hogy kis áramnál talán gond lehet, de jelenleg egy filléres kínai 5 V-os tekercsfeszültségű relével van megvalósítva ugyanez a feladat és az szépen teszi a dolgát.

Elméletileg is bőven elég 1000uF, mert a reléd ellenállása 1440 Ohm, így tau=R*C= 1,44sec. Ebben az időpontban még mindig 12*0,37=4,44V lesz a tekercsen (feltéve, hogy 12V-ról indulsz).
Egészen 330µF-ig lemehetnél (szigorúan elméletileg), úgy lenne 1,09 másodperced.

Körülbelül ötven éve tanultam a jelfogókról, azóta biztosan sokat változott a technika és a nyelv. Mi még garantált minimális behúzási feszültségről tanultunk.

Nagyon kicsi áram kapcsolgatásával az érintkezők hamarabb lehetnek kontakthibásak. De ez a relé konstrukciójától is függ. Régen a telefontechnikában úgy tervezték a reléket, hogy az érintkezők kapcsolódáskor mindig egy kicsit "csiszolták" egymást. Ezzel a keletkező oxidréteget csiszolták le egy kicsit minden kapcsoláskor. A nagyobb áram pedig a keletkező picike szikrákkal tisztít.
Szerintem a kicsi áram miatt egyelőre nem kell aggódni, tedd be az áramkörbe, aztán meglátszik..
Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy hányszor fog kapcsolni a relé. Ha nagyon sokszor, hamar eléri a mechanikus élettartamot. Nekem reed relét kellett kicserélnem elektronikus megoldásra, mert a 100 ezer kapcsolás hónapok alatt összejött.

De hiszen ugyanarról beszélünk! Minimális behúzó = max ennyi kell ahhoz, hogy biztosan meghúzzon, ez alatt lehet, hogy húz, lehet, hogy nem

Nagyon köszönöm a megerősítést!
Akkor rendelek 330, 680 és 1000 µF értékűt is és majd kipróbálom melyik lesz a legjobb élesben.

Az elnevezések csak divat és fordítás kérdések.

Köszönöm neked is a tanácsot, akkor remélem nem lesz gond a kis áram miatt.
Nem fog sokszor kapcsolgatni, naponta átlag kb. 4-5 alkalommal.

Szerintem azt akarta írni hogy már 9,6V nál behúz a 12V os relé. Azaz keverte a maximumot a minimummal.

Köszönöm a részletes útmutatást. Ahogy javasoltad, kiszedtem a kiégett diódát, átforrasztottam a javasolt pontokat. Lepucoltam a kiégett diódánál a panelt. A mérések eredményeit a képen láthatod.

Hogyan tovább ?

Ha nem fog nagyobb áramot kapcsolni az a relé akkor én ide egy analóg kapcsolót használnék inkább. pl 74LVC1G66, mondjuk ennek kell fix tápfeszültség (1,65V tól már ketyeg) és a vezérlő feszültségét késlelteted egy elko val. Ez esetben mivel eleve kisebb a tápfeszültség igénye és szinte nem vesz fel áramot a vezérlése jóval kisebb kondenzátor (méretben és kapacitásban is) is jó lehet, már amennyiben a méret is számít. És elegánsabb megoldás mint egy relé egy lapkaszámítógépben.

Ide én nem raknék relét. Van rá tisztán elektronikus megoldás is. Ha leválasztás is kell, akkor például optocsatoló.