Szevasztok,
a volt feleségemnek is két dudája van...
Viszont a duda hasonlít a valamikori villanycsengőre,
ezért a soros ellenálás nem lehet nagyobb
ellenálású anál az értéknél amely az adott fesznél
biztosítsa a kellő áramot a tekercsben hogy az
elektrómágnes aktiválja a megszakítót...
Legegyszerűbb áttekercselni, vékonyabb huzal,
kétszeres menetszám...

Ha így gondolod, kérlek tedd közzé a képletet amely
rámutat a keresztmetszetfelület és a teljesítmény
viszonyára...

Lassan az lesz, hogy a teljesítmény függ az anyagtól, a keresztmetszettől, a levegő hőmérsékletétől, pára tartalmától stb. Nekem Kálmán azt tanította, hogy a teljesítmény arányos a metszettel, a frekvenciával, az anyg minőségétől stb. Nagyon "egzakt" módon ne menjünk bele.

25 éve készítettem hagyományos heggesztőtrafót,
25 négyzetcentiméter metszetfelületű [] vasmagra,
amit a hulladéktelepről hoztam, nem hiperszil...
Jöjetek el Kálmánnal, próbáljátok ki, szépen
beollvasztja a 3.2es pálcát...

Tulajdonképp szerencsésebb esetben mindnek annyi van. (És ez a nejem mondása....)

Ha nem kell az ország másik végébe utazni akkor megnézem.

Azért egy hegesztő trafó más eset. Annál nem probléma, ha a kis vasmag keresztmetszet miatt a vas telítésbe megy, sőt még jól is jön, hogy a kimenete inkább áramgenerátoros jellegű lesz.

Arra sem igaz! Gyártanak még Si ötvözésű vasakat a villamosgép iparnak.

Nehezéknek?

Ennyire friss információim nincsenek, de a Si nehezen helyettesíthető mással. Nehezéknek nem a könnyebb Si-mal ötvöznék.

Sziasztok!

Előre is bocsánat, ha túlságosan noob lesz a kérdésem, de nem nagyon találok elégséges információt a kérdésemmel kapcsolatban.

Elég gyakran találkozom olyan fajta power led-ekkel, amelyekhez a leírás alapján nem szükséges meghajtó, hanem "simán" 220 V-ra kell kötni őket.
(Egy példa Kínából)

A kérdésem az, hogy vajon mekkora hő keletkezik egy ilyennél? Egy power led használata akkor is jelentős hőtermeléssel jár, ha meghajtóval működtetjük, itt viszont még le kell transzformálni a 220 V-ot is. Lehet vajon biztonságosan működtetni egy ilyen led-et? Mekkora hűtés kellhet ennek, ha az én "egyszerű" 20 W-os ledemnek is kell egy Pentium4 hűtőbordája a túlmelegedés elleni védelemhez? Vagy simán csak felejtsem el azt új módit?

A 20W az 20W, ráadásul a réteghőmérsékletet érdemes 60°C alatt tartani. Kellő szigetelés mellett biztonságos.

Köszi! Ha jól értem, akkor úgy gondolod, hogy nem fog jobban melegedni. Lehet, hogy veszek egyet és kipróbálom.

Ja. A szigetelésen még nem is gondolkodtam el. Az is egy érdekes kihívás...

A hűtőbordát ne lehessen megérinteni, mindössze ennyi a feladat.

Szia!
Nem kell letranszformálni, mert gyakorlatilag sok sorba kötött LED-csipről van szó, amik végül kiadják a hálózati feszültséget.

Létezik olyan változat is, ahol az alu nyákra van építve egy egyenirányító és egy step-down konverter/áramgenerátor.

Rendszeresen mérek vizeket mosodákban. Az ioncserélt lágyvíz vezetőképessége nem különösebben tér el a kiinduló keményvíz vezetőképességétől, hiszen a nevében is benne van, csak az ionokat cserélik ki benne ( a Ca és Mg lecserélődik Na-ra). Vagyis a vezetőképességet tényleg az oldott sótartalom(nem feltétlen konyhasó) határozza meg. Utóbbit pedig csak desztillálással, vagy RO (reverz ozmózis) eljárással lehet csökkenteni. Egyébként a csapvíz, meg a belőle készült ioncserélt lágyvíz vezetőképessége Magyarországon 400-1200 µS között mozog.

Sziasztok!

A következő dologra keresek megoldást:

Egy nagyon apró tárgyat kellene megjelölnöm kb.: 1x1x1mm-es valamivel, amit aztán egy arra alkalmas ketyerével megtalálok.
Az érzékelési távolság kb.: 20-40cm kellene legyen.
Optikai rálátás nincs.

Kb.: úgy kell elképzelni mintha egy doboz LEGO-ban az egyik elem meg lenne jelölve és nekem meg kell tudni mondani hogy melyik dobozban van a jelölt elem.

Ilyennel próbálkoztam hogy nagyon apró RFID tag, de annak csak pár mm az olvashatósági határa.
Vagy nagyon apró mágnessel jelöltem meg, és iránytűmodullal közelítettem hozzá, de annak csak cca.:8cm volt a legnagyobb érzékelhetőségi távolsága.

Esetleg valakinek van tippje hogy mi lehet a megoldás??

Előre is köszi!

Milyen mágnes volt? Neodímium alapúak elég erősek. Milyen anyagról van szó, amit meg kell jelölni? Van valamilyen zavaró tényező (fém, elekromágneses sugárzás, nedvesség) a vizsgálandó körzetben? A jelölt tárgy maximális térbeni kiterjedése mekkora?

Ha nincs más fémtárgy a közelben, akkor a jelölő lehet valamilyen tömör fém és fémkeresővel meg lehet találni de a távolság és a méret miatt az olcsó, egyszerű fémkeresők szóba sem jöhetnek.

Hello! "Egyébként a csapvíz, meg a belőle készült ioncserélt lágyvíz vezetőképessége Magyarországon 400-1200 µS között mozog.'"
Ez nagyon szomorú hír lenne az erőművekben, de számodra is, mert holnap nem a gép mellett, hanem gyertyafény mellett kellene üldögéljél. Az ivóvíz vezetőképessége ennyi Magyarországon.
Ajánlom figyelmébe azoknak, akik a vízről szeretnének ismereteket szerezni, Dr. Páczay György munkáját.

Ha nem ferromágneses a megjelölendő tárgy akkor esetleg lehetne ferrit alapú festékkel, és akkor egy oszcillátor elhangolódásos módszerrel. Bár a 20 - 40 cm elég nagy távolság.
Vagy cirkóniummal, fluoreszkáló festékkel, és sugárzásmérővel. Viszont fogalmam sincs, hogy hogyan lehetne kivitelezni.

Hello! Egy darabka Kobalt-60-as izotóppal 10 évre megoldható a probléma..

Ilyet már nem is mertem mondani. De pl. MRI -ben használt érfestő löttyel is meg lehet oldani.(gondolom)

Szia! Ha nem magam mérném az egyébként 0 nk-ra lágyított vizekben ezeket az értékeket, akkor lehet, hogy meg is tudnál győzni. De mit kellene kiolvasni ezekből a diákból? Hogy az erőművi kazántápvíz 1µS/cm? Ezt értem, de azt már sótalanították is. Szintén ott van a diák között, hogy ioncserélés után átmegy még RO-n a víz a tápvízelőkészítés során.

Mert a lágyított vízben ugyanannyi ion van, csak más az atom (pl. Ca2+ helyett Na+). Így a vezetőképesség marad, a vízkövesedési hajlam csökken. Vezetőképesség-csökkenést ionszám-csökkentéssel lehet elérni.
Ha kevesebb ion kell, desztillálni szükséges vagy reverz ozmózis, nagy nyomáson.

Pont ugyanezt írtam pár órája. De proli007 szerint ez nem így van, és azt szeretném megérteni, hogy mit értünk félre.

Tóriumos AWI elektróda talán békésebb megoldás, és bárki hozzá juthat.
Mindenesetre képessége kimutatható.
Remélem nem valami sorsolásmeghamisító gépet tervezel, amivel a zsákból, a nyerő golyót csukott szemmel kiveszed

Neodímium, a legerősebb amit árulnak.
Fém és nedvesség van, elekromágneses sugárzás nincs.
Jelölt tárgy mérete kb.: 8x4x4mm.
Fémkereső forgalmazóval beszéltem kettővel is, azt mondta túl kicsi a méret.

A nézeteltérést vélhetően a szóhasználat okozza. Erőművekben a pótvíz előkészítő üzemet vízlágyítónak hívják. Ez, egy kavics majd homokszűrőből, mésztej adagolóból áll, majd a kevert vizet egy mésztej reaktorban ülepítik. Ezt követik az aktív szénszűrők. Ekkor lesz belőle "előlágyított víz". Majd az ioncserélők következnek és a végén lesz belőle 1..2us-es pótvíz. Ez kerül a kazánba-reaktorba. (Egyébként még a technológián is vannak részáramú sótalanítónak hívott ioncserélők.) Desztilláció meg ozmózis szűrők itt nincsenek.