Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Az 1. megvan,a 2. még nálam nem kellett beépiteni.
Ez igy igaz, de az amatőr tápok kb 90 százaléka nem birja az induktiv terhelést. Tehát valahogy meg kell oldani. Nem mindenki tud áttervezni egy kapcsolást, hogy erre felkészitse. Ha rendszeresen induktiv terhelést használ valaki akkor olyat kell építeni, de ha csak nagyon ritkán akkor nem éri meg bonyolítani a dolgot.
Fery
Egyébként ennyivel el tudtad volna intézni már az elején. Mellesleg igy ebben a formában igazad van.
Szerencséd van. Én két Urbános tápot is építettem eredeti változatukban, abban mindkettőben jelentezett ez a hiba. Az egyik meg is döglött.
(Róla van szó.) Idézet: „Akkor egy kétáramkörös labortáp/nemlabortápp és nemdióda/dióda kapcsolót alkalmazunk és máris vita lezárva ” Ha szabad még egy észrevételt:a kapcsolónak feltétlenül jó minőségűnek kell lennie,mert a kontaktusok átmeneti ellenállásán eső feszültség is megkérdőjelezheti a "labortáp" megnevezés jogosságát...   Akkor azokra is teszünk egy kapcsolót és ezáltal biztosítjuk a tökéletes csatlakozást.
Kihagytad a vezetéken, banánhüvelyen/dugón, csipeszen eső feszültséget.
 Fery És a torkomon eső sör mennyiségének, ellenállási együthatójának szorzatát a kapacitásom mennyiségével.
Akkor mutass légyszives egy igazi labortápot. Csakhogy tudjuk Feryvel mi is az.
Az R5 kicserélve egy diódára (szintén Proli007 javallatára)-katód az ic12lábára.
Igy az áramkorlát csak zárni tudja az ic-t,nyitni nem. Köszönöm itt is....
Nem akartam kérkedni, de ha kéred akkor szívesen megmutatom:
Bővebben: Link Nem tökéletes, de igyekszik...
Viccnek tűnhet, de a vezetékezésen és a banánhüvelyen eső feszültség problémája sajnos nagyonis élő és számottevő probléma.
hmmm, ezt már láttam egy két helyen, bár szerintem ebbe is bele lehetne kötni, EMBERI HOZZÁÁLÁS kérdése.
Egyébként ha
Idézet: „Nem tökéletes, de igyekszik...” akkor miért osztja a kisebbeket, miért nem segíti ahogy egy rendes fórumozótól ez elvárható??????
Ha gondolod tedd meg, ez esetben igyekszem megvédeni. Nekem ez elég elismerés volt, ez után nem tudsz olyat mondani amin megsértődnék
.
Persze, hogy az, de a KFKI-nál meg a NASA-nál. Nem itt. Nagyon komoly tápokra ezért tesznek olyan szoritós csatlakozokat aminek az átmeneti ellenállása minél kisebb. Na meg az azokhoz való zsinórok is aranyárban vannak. De győzz egy ilyen tápot megfizetni. Ingem gatyám rámenne. Azonkivül semmi szükségem olyan pontosságra amit csak úgy tudok megfizetni ha minden mást eladok. Szerintem ez egy hobbielektronika oldal ennek a keretei között ez a kis táp vidáman megálja a helyét, laborostól, kapcsolóstól diódástól.
Fery Idézet: „ez egy hobbielektronika oldal ennek a keretei között ez a kis táp vidáman megálja a helyét, laborostól, kapcsolóstól diódástól” Igen. A #237884-as hozzászólást nem is ezzel az áramkörrel kapcsolatban írtam, hanem általánosságban.
Sziasztok!
Kicsit alap kérdésem lenne: miért kell a fent említett táp kimenetére soros és párhuzamos dióda? Tudom, hogy az induktív fogyasztók miatt, de jelenlegi tudásom alapján csak a párhuzamos dióda funkcióját tudtam megállapítani... Ebből következik hogy azt sem értem, miért nem elég egyetlen párhuzamos dióda a kimenetre...
Sziasztok!
Gé: Amennyire én értek hozzá, kell egy párhuzamosan kötött dióda a kimenetre, és egy a végtranzisztorokra. Ne lehessen a kapcsoló tranzisztoron se negatívfeszültség. Erre kell a két párhuzamosan kötött dióda. A soros diódát én se teljesen értem, ott a kimenetre sorba van kötve egy dióda direkt irányban (a párhuzamosak inverzen vannak), ezzel nem engedi vissza a feszültségimpulzust. De akkor mi lesz a feszültségimpulzussal? Kell még egy diódát párhuzamosan kötni a soros előtt(fogyasztóhoz közelebb)? labor - nem labor Én labortáp alatt értek egy szabályozható kimeneti feszültséggel rendelkező, változtatható áramkorlátos, és rövidzárvédett tápegységet, aminek a kimeneti feszültsége névelges terhelésig nem változik számot tevően, csak elhagyagolható mennyiségben. Ha csak változtatható feszültségű lenne, akkor az egy autótrafó egyenirányítással, szűréssel, tehát szabályozható feszültségű tápegység. A műszerek nem elhagyhatatlan részei egy labortápnak. Hogy valami laboratóriumi felszerelés-e, az más kérdés. Attila86: Felnézek rád, az alkotásaidért. De itt nem értek egyet veled. Nem tudom, mennyiben befolyásolja a kimeneti feszültséget egy párhuzamos dióda, normális értéknél (legalább 3Vos egy motor), alatta nem érdekes, ezért van a kapcsoló. Nem a legelegánsabb megoldás. Ahhoz, hogy a tápegységet laboratóriumi körülmények között is lehessen használni, megfelelően pontosnak kell lennie. Hogy ezt elér, nem elég a stabil kimeneti feszültség, ha az többel eltér a mért, beállítotnak hitt értéktöl, mint ami lehet. De hogy ezt beállítsd kell egy laboratóriumi pontosságú műszer. (Nem találtam meg pontosan mekkora a megengedett legnagyobb hibája, de 1%alatti, biztosan) Ilyen műszer meg tudtommal csak egy valakinek van az össz HEs közül (egy hatdigites asztali multiméter, ezt merném labor műszernek nevezni). Akkor hogy akarod elérni a laboratóriumi pontosságot? Laboratóriumokban labortápról szerintem erősítőket, különböző elektronikai kapcsolásokat teszetelnek, elsősorban nem motrokat. Az a hiba szerintem, amit a kimeneti dióda okoz bőven beleesik a mérési hibába. Mérésnél meg megengedett 30%os hiba. Ez nem a műszer hibája, hanem egyébb hibákal eggyütt (helytelen módszer, rosz leolvasás analóg esetén, rosz érintkezés a mérőzsinórokon, bővítőellenállás hibája, stb.) Ha feltételezzük, hogy legalább 2%pontosságú a műszerünk, amihez hitelesítjük a labortápot, és nem követtünk el semmi hibát méréskor, tökéletes érintkezése volt a csatlakozásoknál, nulla ellenállású műszerzsinór. Akkor is a labortáp 2%nál nem pontosabb, tehát 20V beállított kimeneti feszültségnél 20,4Vtól 19,6Vig bármi lehet, tehát ilyen kis változás a kimeneti feszültsége előfordulhat (ha hőfüggés, nem bedig rosz szűrés, tehát lassú változás és nem váltóáramú összetevő), nem befolyásolja kimutathatóan az áramkört, mivel nem tudjuk lemérni. Csak arra kell vigyázni, hogy kis értéknél se legyen nagyobb a hiba a műszer hibájánál. 3V kimenőnél ekkor +/-60mV eltérés megengedett, szerintem meg ennyit nem mászik el a diódanyitófeszültségváltozása miatt a kimenti fgeszültség. Arra ügyelni kell, hogy a lehető legkevesebb váltóáramú zaj jusson ki a kimenetre, de egy kis hőmérsékletfüggés egy dióda miatt, amit csak ritán használunk, szerintem elhanyagolható/elfogadható. Mekkor a 20fokra jutó kimeneti feszültségváltozás a Te tápodon? A többi alkatrész is hőfüggő. Ne említsem már a -20/+40 fokot ami valóságban is előfordulhat. Egy laborban meg a munavédelmi szabály emígy is állandó hőmérsékletet ír elő. Remélem megérted, miért nem kell/lehet laboratóriumi pontossága egy labortápnak, de attól még megérdemli szerintem a labortáp nevet. Üdv. Tóbi
Tóbi és Köbzoli, látjátok pont ezt magyaráztam Attilának is de annyira úgy van vele hogy csak az ő labortápját lehet labortápnak nevezni senki másét, erről beszéltem én is ,hogy nem a NASA-nál vagyunk hanem a hobbielektronikán. Köszönöm hogy valaki legalább érti miről beszéltem.
Én ilyet nem mondtam, sőt SPafi tápjára is azt mondtam hogy az egy nagyon jó konstrukció.
Az "érti miről beszéltem" és az "egyet ért azzal amit beszéltem" közt nagy különbség van! KTobi! Nem szándékom tovább szítani ezt a vitát. Ezért inkább nem is támadom meg azokat amiket írtál. Idézet: „Nem tudom, mennyiben befolyásolja a kimeneti feszültséget egy párhuzamos dióda” Én sorosról beszéltem. A labortápegység fogalmáról hosszasan vitatkozhatnánk (ne tegyük), de igazából ez pontosan és törvényszerűen definiálva sehol sincs, legalábbis én nem találtam. Én ezt tekintem labortápnak: Idézet: „A tápegységek egy speciális fajtáját képezik a laboratóriumi tápegységek. Ezek alkalmasak kísérleti és egyéb berendezések üzemeltetésére, védve vannak túlterhelés és rövidzár ellen, kimenő feszültségük és maximális kimenő áramuk széles tartományban állítható, meghatározott kimeneti áram-feszültség karakterisztikával rendelkeznek. Jellemzőik általában felülmúlják az egyéb nem univerzális célra készült tápegységekét, például: stabilitásukban, pontosságukban, szolgáltatásaikban, beállíthatóságban és precizitásukban.” Idézet: „Mekkor a 20fokra jutó kimeneti feszültségváltozás a Te tápodon?” Elméletileg 0,1%. Írtad, hogy a laboratóriumi eszközök mennyire pontosak. Utána pedig azt írod hogy megengedett a 30%-os hiba, és hogy ebbe belefér a soros dióda. Nem teljesen értelek... De például 10mV kimenő feszültségnél 10 fokos hőmérséklet változás a soros dióda esetén 110%-os változást idéz elő. Üdv.: Attila Idézet: „Én ezt tekintem labortápnak” Na itt hol irja hogy mekkora feszültség ingadozás a megengedett egy labortápnál? SEHOL! Akkor meg a te SZUBJEKTIV megitélésed hogy mi a labortáp és mi nemaz? Miért te egy egyetemi professzor vagy a harvardon aki labortápokat fejleszt........jah majd elfelejtettem, akkor bocs Idézet: „SPafi tápjára is azt mondtam hogy az egy nagyon jó konstrukció.” persze csak utánna irtad hogy "amatőr" megoldásokkal nem kellene elrontani, akkor hogy van ez? Ha nem teszek elé diódát akkor LABORTÁPnak számit mert ugy SPAFI-é, ha teszek utánna diódát mát NEM labortáp ráadásul AMATŐR megoldás mert az már az én ötletem? Na én itt elfogultságot szimatolok ami nem fórumtárshoz méltó. Egyébként a TE tápodnak is VAN 100mV os zaja de persze az attól még labortáp nemigaz mivel a tiéd ugye? De SPafi tápja egy diódától már nem nevezhető annak, ha jól értelek.  
Itt most vélemények kerültek szembe egymással. Én leírtam hogy az én megítélésem, véleményem szerint miben különbözik egy labortáp egy nem labortáptól. Mint írtam is, erről konkrét és törvényszerű definíciót nem találtam. Mindaddig amíg valaki egy ilyet nem tud mutatni, addig ez egy meddő vita lesz, részemről igyekszem ezt lezárni.
Azért számít dióda nélkül jobbnak, mert sokkal stabilabb jellemzőkkel bír. A dióda ezt lerontja, ennyi. Teljesen mindegy hogy kinek a kapcsolása. Egyrészt a tápomnak közel sem 100mV-os zaja van. A zaj kapcsolóüzem esetén a valóságban sajnos soha sem tűntethető el teljesen. Ugyan írtam hogy nem célom tovább szítani ezt a vitát, de ha kéred akkor tudok mutatni gyári labortápegységet ami azonos nagyságrendő kimeneti zajjal rendelkezik.
Itt nem a te labortápod a fő téma, hanem az hogy beszélgettem mex-el temeg beleokoskodtál hogy
Idézet: „mexnek van igaza” mert ez nem labortáp, nehogymár te mondd meg valamiről hogy labortáp e vagy sem! Ha én igy nevezem akkor az a neve. A tiéd pedig azért került szóba mert itt feszegeted az értékeket meg mutogatod a tápodat mindenhol holott azért annyira nem nagy szám az, jó profi kivitelezés de az értékek hagynak kivánnivalót maguk után ezt az előző hsz-edben alá is támasztottad Idézet: „A zaj kapcsolóüzem esetén a valóságban sajnos soha sem tűntethető el teljesen.” Tehát akkor ezek szerint a tiéd sem nevezhető labortápnak!!!!!!!!! Idézet: „Egyrészt a tápomnak közel sem 100mV-os zaja van” De igen, hogy honnan tudom, hát a te oldaladon lévő szkóp ábrákat elemeztük, ott figyelnek halványen a tüskéid, kiváncsi lennék ez nálad bele fér e a LABORTÁP elnevezésbe? Egyébként ez a három oldalnyi történet nem valósulhatott volna meg ha te nem okoskodsz bele.
Tényleg nem célom tovább szítani ezt a vitát.
Mivel Doncso hosszas privátban menő vita után engedett nekem, ezért most én is így teszek és nem kontrázok rá azokra amiket most írt és nem folytatom a vitát. (Aminek egyébként tényleg nincs sok értelme.)
Bár hozzáteszem, NEM ENGEDTEM neked hanem RÁDHAGYTAM, a kettő nem ugyanaz.
Rendben. Az
Idézet: mondatomat továbbra is fenntartom. „én is így teszek és nem kontrázok rá...”
Na örülök, hogy sikerült megegyeznetek a vita lezárásában... szerk.: csak el ne kezdjétek megint...
KTobi: Köszönöm szépen a választ, a párhuzamos diódáról már voltak fogalmaim. Esetleg valaki nem tudja véletlenül a soros dióda szerepét is? Ahogy elnézem, elég 'nagy fejek' vannak itt, valaki biztos tudja majd rá a választ
Hogyha a tápegység kimenetén a feszültség magasabb mint a tápegység kimeneti feszültsége, akkor a soros dióda megvédi a tápegységet azáltal, hogy ilyen esetben lezár és nem engedi hogy a tépegységbe áram folyjon be.
Ez például induktív terhelés 'rúgásakor' vagy például külső akkumulátor csatlakoztatásakor következhet be. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
