Fórum témák
» Több friss téma |
A TÁT-ba töltött levegő lassan átdiffundál a víztérbe (ahol az automatikus légtelenítő azt kiereszti), így a TÁT nyomása lecsökken és elveszik funkciója. Ha a TÁT-ot ismét felpumpálod (a kazán belső vízkörét üresre ürítve, ez a legjobb, a VIM által leírt módszer) a megadott értékre, az jó pár évig ismét jól fog működni.
(Ahogyan antiktelefon írta, ha a kazán belső vízkörét nem tudod üresre üríteni szerelési hiányosság miatt, legalább a fűtési rendszer nyomását vidd minél közelebb a 0 bar körüli értékre, de ez már bonyolultabb.)
Próbáltam volna napközben kapcsolatba lépni veled, mert telefonról nehézkes az írogatás. Egyszer kell egy ilyet beépíteni és kész. Rám is ez vár, hogy beépítsek egyet a tartály elé.
Sziasztok!
Én is a fűtési kör nyomásával harcolok. Az első felfűtéskor a nyomás 1.2 bar-ról felment 2.2 barra. Tartály levegő oldalán mértem nyomást, 0.8 bar volt. A szelepnél nem tapasztaltam a mérés során vizet. Mikor kihűlt a fűtővíz (24 órával később) a manométer 1.6 bart mutatott. Az ürítő csapnál engedtem ki vizet, így lett 1.2 bar a manométeren. Gondoltam megpróbálom a kazán leürítése nélkül megnövelni a TÁT levegőoldali nyomását egy autópumpával. Szépen lehetett bele nyomni levegőt, utána mérve a TÁT levegőoldali nyomása 1 bar volt, a kazán vízoldali nyomása 1.4 bar, tehát 0.2 barral nőtt a tartály nyomása és a kazán vízoldali nyomása. Ezeket az értékeket 3 napja tartja a rendszer. Ez így gondolom rendben lehet... A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2020
Egy elektróda van csak? A szikráztató? Nincs mégegy? Az lenne az ionizációs lángőr. Ha nincs másik elektróda akkor az nagy cumi mert a gyújtóelektróda egyben a lángőr is akkor és így elképzelhető hogy valóban valami panelbaja van de hogy mi azt így messziről nem tudom megmondeni. Lehet közelről se tudnám.
A logikád nem jó, semmi nincs a vezetékbe meg az elektródába, a te kazánod nem érzékeli hogy begyújtott és van láng. Azért szikráztat mert nem kap visszajelzést a főégő begyulladásáról, majd mivel sikertelennek könyveli el a begyújtást, így leáll. A közös elektródád megoldásnál szikráztat, pillanatnyi szünet, ekkor méri az ionizációs áramot ami a láng vezetőképességén alapul. Ha ez nincs, többször próbálkozik majd leáll. Biztos nincs még egy eletróda ami beleér a lángba? A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2020
Szerintem rosszul mértél, mert az első felfűtésköri 2,2 bar nyomás a levegőoldalon nem lehet ugyanakkor csak 0,8 bar. Ennek azonos értéknek kell lennie.
"Szépen lehetett bele nyomni levegőt, utána mérve a TÁT levegőoldali nyomása 1 bar volt, a kazán vízoldali nyomása 1.4 bar, " Ez fizika, ilyen nem lehet, hiszen éppen erre szolgál a TÁT..
Igazad van, rosszul írtam! A 0.8 bar-os levegőoldali nyomás mérése a kihűlt fűtővíz után történt meg...ekkor volt a vízoldalon 1.6 bar. Az utána leírtak stimmelnek
Akkor a megfelelő nyomásértékek beállításához mindenképpen le kell engedni a vizet a kazánból (vagy csökkenteni 0 bar közelébe)? Mi változik, ha leengedem a vizet a kazánból, majd a levegő oldalon beállítok 1 bar-t, majd a vízoldalon 1.4 bar-t? Az interneten ilyen általános beállítási értékeket találtam és az említett kazán is ilyen értékekkel üzemet 4 éven keresztül. A most beállított értékek ezeknek felelnek meg. A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2020
A víz és levegő nyomása mindig azonos lesz, hacsak nem a rendszer legalsó pontján van a nyomásmérőd, de ekkora különbség akkor sem reális. Ha a vizet nem engeded 0 barra, akkor az nyomni fogja a tágulásit, és nem tudod belőni a levegőtöltet nyomását. Továbbra is tartom, hogy szerintem ne engedd le a vizet, elég 0 barra levinni.
Akkor tovább pontosítok...a TÁT közvetlenül a kazán mellett (annak külső borításán belül) található a pincében! A radiátorok kb. 120 cm-el feljebb találhatóak a lakótérben (egyszintes épület)
Ez befolyásol valamit a korábban leírtakban? A vízoldali nyomást le tudom engedni 1.2 bar-ra. Értem most ez alatt, hogy a "gyári" értékre. (Víz-1.2 bar, levegő-1 bar) A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2020
Hát igen, úgy 0 barig nem fog lemenni, de az 1.2 bar minimum nagyon sok még úgy is, ha 2m van felette, akkor is 0.2 barig le kéne mennie szerintem. Sok itt a mérési hiba. Ha el tudod zárni valahol a radiátorok fele menő és az onnan jövő csöveket, akkor le fogod tudni vinni 0 barra.
A visszatérőt tudom lezárni közvetlenül a kazánnál az előremenő ágon nincs elzáró, de azt gondolom fogja a szivattyú (??) Egyébként egy vastagcsöves 100+ literes, öntöttvas radiátoros, állókazános, rendszerről van szó. 5 évvel ezelőtt már ezen paraméterek mellett már ürítettem a kazánt, de most arra voltam/vagyok kíváncsi, hogy kazánürítés nélkül is be lehet-e állítani a TÁT 1 baros nyomását...olvastam olyat, hogy sikerült.
"5 évvel ezelőtt már ezen paraméterek mellett már ürítettem a kazánt, de most arra voltam/vagyok kíváncsi, hogy kazánürítés nélkül is be lehet-e állítani a TÁT 1 baros nyomását...olvastam olyat, hogy sikerült."
Ha öt évvel ezelőtt már csináltad és az jól sikerült, akkor miért nem úgy csinálod? Vagy: Szereld de a TÁT-ot, úgy pumpáld fel a kazán által kívánt nyomásra 1,2 - 1,5 bar), majd szereld vissza és kész. A fűtési előremenő ágon nincs elzáró? Ez akkor vegyestüzelésű kazán? Ezt nem írtad.
5 évvel ezelőtt leengedtem a kazánt, de most kíváncsi voltam, hogy leengedés nélkül fel lehet-e pumpálni 1 bar nyomásra a TÁT-ot. Nem vegyes tüzelésű (korábban az volt), zárt rendszer álló gázkazán.
A tágulásit nem lehet kiszerelni, csak a kazán teljes bontásával, így ez nem működő megoldás. A fűtési előremenő ágon sajna nincs elzáró. Én eddig úgy tudtam, hogy az én paramétereim mellett a TÁT levegőoldali nyomása 1 bar a vízoldali 1.3 -1.4 bar. Akkor ezek az értékek nem igazak?
Lehet, hogy nem jól értelmezed a leírást:
Mit ír le a kazánod kézikönyve? A TÁT felpumpálása 1 bar legyen? Azután a rendszert feltöltöd vízoldalról 1,3 - 1,4 bar értékre? De akkor már a TÁT nyomása is azonos lesz azzal. Azután a TÁT és a fűtésköri nyomás működés közben is mindig azonos lesz (esetedben az az 1,3 - 1,4 bar értéknél kissé folyamatosan magasabb, hiszen hőtágulás lesz és ezzel a nyomás is folyamatosan emelkedik majd. A jó, ha a fűtés során a nyomás emelkedése a rendszerben úgy 0,2 bar érték körüli, de ez csak az ideális érték és akkor jó munkát végeztél.
Sajnos a gépkönyv nem tartalmazza a nyomási értékeket, csak egy grafikus kép van a fűtési kör nyomásmérőről, amin 1.5 bar látható (ez lehet a szükséges érték??). Az interneten található "ökölszabály" szerint ez az érték 0.3 barral magasabb, mint a levegőoldali nyomás, az tehát 1.2 bar.
Ha a megfelelő képletek alapján számolom a nyomási értékeket (előfeszítési illetve kezdeti nyomás) akkor ezek az értékek: levegőoldal-0.7 bar, vízoldal-1 bar. Ezek alapján nem igazán tudom eldönteni, melyik a jó érték Szóval vettem egy középértéket. víz - 1.3, levegő - 1 bar. Tegnap csináltam egy próbafűtést és egy óra folyamatos üzem után (52 fokos fűtővíz mellett) a vízoldali nyomás 0.4 barral emelkedett (1.4 > 1.8) A mellékelt képen a TÁT-ok láthatóak. A hozzászólás módosítva: Okt 9, 2020
" TÁT levegőoldali nyomása 1 bar a vízoldali 1.3 -1.4 bar."
Mivel ez fizikai képtelenség, az értelmezésedban van a hiba. A TÁT levegőoldali előnyomását VÍZ nélkül, azaz nulla vízoldali nyomásnál kell beállítani ameghatározott értékre, pl. 1,1bar. Majd amikor töltöd a rendszert, eléri a víznyomás ezt az értéket és a két oldalon ettől kezdve azanos lesz a nyomás. Előnyomás és víznyomás kiszámítása: minimális nyomás VAGY 0,3bar, VAGY a tágulási tartály beépítési magassága+a rendszer legmagasabb pontja közötti magasság, 1méter =0,1bar. Pl. tetőres ház, a tartály a pincében, a tetőtéri radiátorok legmagasabb pontja a tartálytól számolva 7 méter. Mivel 1 méter az 0,1bar, 0,7bar lesz az érték. Ehhez hozzá kell adni 0,3bart-t, ez a túlnyomás lesz az ami megakadályozza a legkisebb nyomású helyeken is az esetleges buborékok kiválását. Azaz 0,7+0,3=1bar lesz a tartály levegőoldali előnyomása. Feltöltésnél ehhez hozzá kell adni 0,3bar-t és ennyire kell beállítani a VÍZOLDALI nyomást. (ennyi lesz a levegőoldali is csak a vízoldalit könnyebb mérni) Azaz a példánál maradva 1+0,3=1,3bar-ra kell tölteni a rendszert. Remélem érthetően írtam le.
Mar 3 alkalommal fűtöttem Vele, mert pl.tegnap a radiátorokat tisztítottam ki es utana elindítottam a fűtést. Szépen megy minden. Tényleg alacsonyabb hőfokon és szebben szabályozza magát a kazán langja. Talán a porszívózás és takarìtás jót tett a kazánnak. Azt vettem észre, hogy talán egy hangya bokányit lejjebb ment a nyomás, de nem nagyon. Lehet a feltölteskori levegőt dolgozza még ki a rendszer? Remélem nem egy membrán áteresztés van valahol a tágulásiban és tök felesleges volt végigcsinálni a mutatványt. Mi a tapasztalat, ilyenkor még előfordulhat ez?
Tegnap kipucoltam a radiátorokat fullosan. Tettem alá egy hosszu műanyag tálat és felülről a falat kitakartam, felvittem a magasnyomasú musót és elore befujtam tisztítószerrel a lamellak közt, majd megnyomtam a mosóval, de nem a legnagyobb nyomason. Szépen lejött a dzsuva a lamellákból és nem is volt égett por szag a lakásban a fűtéskor. Ezt amit kitaláltam amúgy láttam utána egy vallalkozó csinálja is 25eFt-tól kiszállással es visz mobil jagasnyomasú mosót. Nincs új a nap alatt...
Igen, átgondolva valóban az értelmezésben van a probléma. Tehát a lényeg - remélem - hogy a levegőoldali és vízoldali beállítás után, mindkét helyen (szelep és manométer) azonos értéket kell látnom/mérnem.
A hozzászólás módosítva: Okt 9, 2020
Vagy legalábbis a levegőoldali sosem lehet kisebb a vízoldalinál...
Szia.! Semmi más nincs a környékén se. Viszont többen azt tippelik, hogy a füst termosztát lesz a ludas.. Nem érzékeli a hőt, így leállítja a kazánt. Ez így lehetséges szerinted?
Ha a leírt módon beállítod a levegőnyomást akkor ott nem kell méregetni.
Sajnos feltétele hogy a vízoldal ilyenkor nulla bar legyen.
Nem ismerem a típust.
Ezért nem tudom hogy milyen módon érzékeli hogy az égőfej begyújtott, én eddig csak ionizációs lángérzékeléssel találkoztam. Meg a hagyományos termoelemmel. Ami nem zárja kis hogy a füstgázt is figyelheti de ez szerintem nem megbízható és lomha reagálású. Egy kondenzációsnál meg a füstgáz akár lemehet 40-60 fokra is, itt nincs mit érzékelni. Erre a kérdésedre nem tudok korrekten válaszolni, ennyire nem vagyok benne a szakmába.
Szia! Én nem vagyok szaki de a füstgáz termosztát leoldása az nem eredményez azonnali újra indíthatóságot és az a termosztát éppen hőre fogja megszakítani a védelmi kört és eredményez tiltást. A láng minősége befolyásolhatja még az elektródán kialakuló ionáramot, ami néhány milliamper és ha az elektróda nem a láng magjába ér bele, mert az nem tökéletes a fúvóka elkoszolódása miatt akkor szintén le fog tiltani a védelem. Nézd meg, hogy az elektróda a megfelelő magasságban és a láng magjába ér e. A másik eshetőség az elektronikai panelen az ionáramot mérő áramkör alkatrészeinek hibája okozhatja még ezt a hibát. Ahová az elektróda vezetéke csatlakozik a panelen, azon a részen elhelyezkedő alkatrészeket kell kiméregetni a kiszerelt vezérlő panelen. Egy fotó a panelről és az elektróda csatlakozási helye segíthet az esetleges hibás alkatrészek beazonosításához.
Rendben, értem.. Akkor ezekkel a megoldásokkal megyek tovább. Köszönöm szépen a gyors választ és a segítséget!
A következő történt. Mivel nem szeretném leengedni a rendszerből a 15 éves 200+ liter fűtővizet, így csak a kazánból engedtem le, igaz így a 0 bar helyett csak 0.4 bar-ig sikerült elengedni a vízoldali nyomást. A TÁT-ot felfújtam 1.1 bar-ra, majd a kazánban beállítottam az 1.4 bar-os nyomást. kíváncsiságból ismét rámértem a szelepnél, de ott továbbra is csak 1.1 bar volt.
Most akkor ez így gondolom nincs jól? vagy ebben az esetben annyira kell fújni a ballont, mint amennyire a vízoldalt állítani akarom, hogy kiegyenlített legyen mindkét oldalon a nyomás?
Fizikailag nem lehet más a nyomásérték a két mérőn, különbséget csak a két mérő magasságkülönbsége adhatja, ami szám szerint 0.1 bar méterenként (a hidrosztatikus nyomás miatt).
Ugyanígy ha csak 1m-rel magasabb a radiátorod teteje, , mint a tartály helye, akkor 0.1 barra le kell tudnod engedni a rendszert. Ez csak mérési hiba lehet...
Fizikailag a két mérési pont - kazán manométer, és TÁT szelep - között 20 cm magasságbeli különbség van a manométer javára.
A tartály a pincében a földön van, a fűtési kör legmagasabb pontja - automata légtelenítő két radiátor között 30 cm-el kiemelve a radiátorok felső szélétől - pedig kb. 3.80-4 méterrel feljebb. Tehát a maradék 0.4 bar a vízoldalon reálisnak tűnik... Nem lehet, hogy a sorba kötött két TÁT befolyásolja ilyen eltérően az értékeket?
Valahol 0.7m különbséget írtál, de akkor a 0.4 stimmel, vagyis a nyomásmérő jó, amikor az 0.4 bart mutat, akkor a légnyomás is 0.4 bar, skálázd át a mérődet ahhoz. Több tágulási gondolom a nagy víztérfogat miatt van nálad, de gyakorlatilag olyan, mint egy nagyobb, szóval az nem számít.
Az mit jelent, hogy skálázd át a mérődet, melyik mérőt?? A kazán manométerét??
Nem, a nyomásmérődet, a víz elég jól tudja a fizikát, ha 4m vízoszlop van és 0.4 bart mutat a manométer, akkor az valószínűleg jó.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |