Ha egy falu lakói széthordanak egy kastélyt az nem az "elit" bűne. Tisztességes ember egy görbe szöget sem vinne el belőle.

Érdekes az élet. Anno - '45 után - a szülőfalumban is széthordta a nép az egy szem "földesúr" mindenét. Vajon kik kezdték elvinni mindjárt az elején a legértékesebbeket? A pórnép aztán "mentette" a maradékot...Lehettek volna talpig becsületesek és azok is voltak egyébként, megvárhatták volna, míg az enyészet veszi kézbe a dolgot. Az élet már csak ilyen.(?)
Kísértetiesen hasonló eset volt pár évtizeddel ezelőtt: Akik tudták, megtehetik, vitték a vagyont. A pórnépnek maradt néhány tűzrevaló asztal, szék. Láttam!
Peeersze, nem széthordták, dehogy. Mindenki kifizette azt a néhány petákot azért, amihez hozzájutott. Csak volt akinek gyár, földbirtok, tó, volt akiknek sámli jutott. Nem szólhattak egy szót sem. Legalább is nem szólt itthon senki, maximum egymás közt.
A kicsik se szólhattak, hiszen ahogy a mesében: Itt a vége, fuss el véle.

Idézet:
„Legalább is nem szólt itthon senki, maximum egymás közt.”

De azért elmentek és rájuk szavaztak.

Nem olyan újkeletű dolog ez, az Óbudai amfiteátrum köveiből épültek a környék lakóházai.

A szomszédban van egy romos épület. A szembe szomszéd szemet vetett a cserépre. Én is. Csak az imádság tartja egyben.

Az egy gusztustalan lopás lenne, ha nem a tulajdonos (bárki is az, még az is lehet, nincs is még eldöntve, pl. örökösödési eljárás alatt is lehet) engedélyével szedi le valaki. Mint ahogy a kastély kifosztói is gusztustalan tolvajok voltak. Mint ahogy a bolt előtt lezáratlan parkoló biciklid elvivője is gusztustalan tolvaj.
Nem mentség, hogy őrizetlen, nem mentség, hogy elhanyagolt. Lopás, kézlevágásra méltó.

Jó jó, de akkor ki dolgozna?

Volt kollégám egy üzembe azt élte át hogy mondták neki menjen másik gépre dolgozni mert eladták amin volt. 1 hónapos szuper állapotú gép, le se kell törölni jönnek érte. És vitték. Persze fillérekért.
Minden így volt. IFA nyi szerszámok mentek így haza, még méhtelep alatti áron. Aztán jött a nagy szabadság. Egymás alá vállaltak, már kb csak tudjanak dolgozni. De elfogyott az IFA nyi szerszám és sokak belebuktak. Most meg isszuk a levét ezen óriási vállalkozó géniuszoknak. Mert még mindig az van hogy filléreskedés-menne. Na de már nyugati szerszámok vannak, nyugati áron. Néhányan csodálkoznak is mi mennyibe kerül, "régen minden jobb volt" , hát nem minden.

Így 70 táján adódik néha a számvetés. Mármint, mire telik még reálisan. Sosem unatkoztam, de azért többet reméltem. Láttam hasonlókat, mint amit írtál, sokszor állt a munka útjába más érdeke. A miértek lényegéről is írtál. Tudnám a reális árakat is megbecsülni, csak 40 évi munka után, elvesztettem a nyugdíjam értékét, és az istenért nem találom sehol. Hát ilyen az öregember realitása az árakat illetően.

Jó tudom vadászok.
Bővebben: Link

7-8 éve történt. Egy korod beli hozott egy spéci negyed fogaskereket, öntvényből. Nem volt így se pici. Épp reggelizett a banda, én meg a számítógépen "játszottam" - későbbi fogalmazása szerint.
Mikor az anyagárat megtudta éktelen veszekedésbe kezdett. Hogy itt állnak a gépek meg csak számítógépezik és milyen drágák vagyunk. Visszarajzolásra mondtam 5 órát... Csak takarítás fél óra...
Mert 200 körülire saccolta a kész darab árát a főnököm... Hát annyi. Azt mondani se kell a technikánkkal 30-40 szívinfarktust kaptunk volna, mert a huzal és az öntvény nem haverok. Durrog mint a petárda.

Hogy mi volt 7-8 éve....
Valamikor úgy 66 táján volt a Boráros téren egy Bódy László féle rádió szervíz. Oda jártunk fiatalok, bontott alkatrészért (tranzisztor). Az öreg rajzokat is adott, hogy csináljunk hordozható rádiót. Telte múltak az évek, és átalakult a világ. Az adók miatt, már nem érte meg zsebrádiót javítani. Akkor is furcsa volt amikor a nénikét elküldte, hogy nem lehet megjavítani a rádióját, de mikor elment, megemlítette, hogy azzal nem lesz meg a rezsije. Aztán jött a fia a csöves erősítőkkel, akkor még a korai időkben piaca volt, aztán ő is eltűnt, maradtak az emlékek, a 2SA12-k, 2SA15-ök.
Amikor az utolsókat rúgtam a munkahelyemen, egyszer beugrottam egy mérnök ismerősömhöz, akinek maszek műhelye volt a telephelyen. Mutat nekem egy mütyürkét, és kérdezi, most mond meg mit kérhetek ezért a kis vacakért, igaz százados tűrések miatt hozták hozzám, mivel más nem vállalta. Mondtam neki, Bélám ez egyszerű, a ráfordított rezsi órabéredet, és a ráeső gépamortizációt, de azt legalább. Ez már ilyen. Mindennek változik az értéke az idők folyamán, és jól jöhet egy jó ismerős, akinek nem kell elszámolni a költségeit, és valaki szüksége nála, csupán kihívás egy jó cselekedetre.

Szép gondolat! Ha úgy vesszük a fórum is erről szól, hogy ha valaki megszorul, akkor segítséget kérhet. Ami ugyanúgy nincs ingyen, hiszen az idő mindenkinek idő. Aki adja, az önzetlenül szánja rá valakire az idejét, tudását hogy segíthessen. Szerintem ez nagyon szép dolog!

Érdekes viszont, hogy bizonyos elvek miatt akár ellenségek is lehetnénk.

Hát barátok sem vagyunk itt, mivel nem is ismerjük egymást, csak elektronikában oda-vissza segítünk. Ez ennyi.

Szerintem meg egyszerűen emberi.

Van esetleg valaki aki Ukrajnából ír?

Szoktam látni YT-on ilyen ügyes embereket, akik műgyantából kreálnak szebbnél szebb dolgokat! Amit én látok, hogy van egy bödönjük, amibe öntenek még egy kis löttyöt, és már lehet is önteni. Igazából bármelyik videóból látszik hogy mire gondolok. Lehet ilyet kapni valahol emberi áron? Ebay-en néztem, aranyárban adják! Nekem meg kéne belőle vagy egy liter!

Volt már kitárgyalva.
Azt hiszem Kálmán tudta a tutit.

Nem tudom mennyi most az arany ára :
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Nagyon köszönöm!

Nyugodj békében Jetman.

Elrepült.

Van az a mondás a korsóról meg a kútról....

Az a 2x2 hajtómű nem semmi. A talajról felszállt és műrepült is velük. El tudom képzelni, hogy kis magasságban történhetett hajtómű hiba és megütötte magát a sportember, mert földet érés után nyílt csak ki az ernyője...

Nem az okoskodás, de nem kell hajtóműhiba alacsony magasságban a bajhoz. Elég egy kis felhajtó erejű légbuborék, és magába fogad az anyaföld. Hallottam erről, hogy bizonyos repülőtereken is előfordulnak ilyen helyzetek, és a nagy gépek is odavágják magukat olykor le, vagy felszálláskor.

Van ilyen, például szélnyírás.

Igen, változóan felhős, esős, szeles, frontos időben lehetséges.
Dubaiban nem tudom, mennyire gyakori anomália.
Az is igaz, egyik barátom Omanban olajbányász és azt írta néhány évvel ezelőtt, hogy reggelre sokmindent elvitt az éjszakai eső. Értetlenkedtem, hogy nem a sivatagban van ő???
Írta, igen, itt 20 évente esik az eső és az éjjel volt az esedékes...

Modellrepülőmet is ragaszthattam össze párszor ilyen ok miatt. Egy pillanat alatt durva önálló irányváltás. Leszállás végén földközelben földhöz vágja egy pillanat alatt, és nem a "vezető" csinálta.

Tapasztalatom szerint a befúvások, termikes légmozgás képes a lelassult gépet kirázni a bőréből. Ha már kialakult a kilebegtetésnél a légpárna, ott már nem lesz baj.
A MIG-emet adóantenna összekötő vezeték törése vitte sírba.
Már újjászületett, új törzzsel...