Tudom mire gondolsz.

Ezt a könyvet Én is olvastam, nagyon jó volt!
A "zaba scuh" - vagy hasonló - is tetszett

Onnan föntről jobban látni, mint lentről egy mérőrúdon leolvasni?

ULT

Ezt az indoklást az oktalan pénzkidobásra (mármint azt, hogy az ősrobbanás utáni első időszakot vizsgálják) már akkor sem értettem, amikor előszőr hallottam.
Mert mit is állítanak a tudósok? Hogy a fénynél semmi sem lehet gyorsabb. Márpedig ahhoz, hogy azt az időszakot vizsgálni tudjuk, az kellett, hogy az első évmilliárdokban az anyag, (ide értve az ízzó gázgömböket is) sokkal gyorsabban haladjon a fénynél. (Mindezt persze teljes sötétségben.) Majd lelassulva jócskán fénysebesség alá pont mostanra érjen utól bennünket a 13 milliárd éve lehagyott fény és rádió hullámok.
Az elmélet eleje a fizikát, végkövetkeztetése a racionalitást cáfolja.

Lehetséges hogy a fénysebesség sem állandó hanem időben változik, ahogy a tér is nagyobb lesz, gondolok itt a távoli galaxisok vöröseltolódására.

Hasonlóan látom én is. A csillagász - fizikus tudósokat ez nyilván nem aggasztja.

Nem a fény sebességének csökkenése miatt van a vöröseltolódás.

Honnan tudod? Én is olvastam miért, de nem biztos hogy az teljesen úgy is van.

Az univerzum a nagy infláció időszakában gyorsabban tágult, mint a fény téren belüli sebessége. De ez nem paradoxon. A tér tágult, amiben a fény mozog fénysebességgel, de semmi sem tiltja, hogy maga a tér ne tágulhatna gyorsabban.
Ezt sikerült igazolni is.
Tehát azokról a csillagokról szerezhetnek információt most, amiknek ideért a fénye a világegyetem távolra került pontjáról. De ehhez nagyon érzékeny műszer kell.

Hullámszám adott helyen, adott időegység alatt megvan? Ha kevesebb, akkor vörösebbnek látszik. De a sebessége ugyanaz.

Vannak még csodák!
A múlthéten került be hozzánk egy öreg ziknizőgép.
Az 1-es képen látható a motorja, ami egy 3 fázisú 400V-os motor.
A 2-es képen a vezérlése látható, ami a lenyomott pedáltól függően jobbra-balra indítja a motort.
A 3. képen az egyik szerencsétlen segédrelé látható, ami közvetlen a motort kapcsolta.
Mivel ez egy relé, így a max. kapcsolási feszültsége 250V. Az érintkező egy ponton bont, és a bontási távolsága alig több mint 1mm, így ezen a feszültségen már nem képes induktív fogyasztót kapcsolni.
Ehhez képest 400V induktív kapcsolásra kényszerítették. Gyakorlatilag az első kapcsolásnál meg kellett volna semmisülnie.
Valami csoda folytán azonban 25! évig bírta.

Igen de ezt a relét 25-30 éve gyártották az örökkévalóságnak (amit majdnem teljesített is !)

Valóban csoda, mert hozzám is hoztak ilyen relével épített kapcsolást. Állandóan leveri a kismegszakítókat, pedig mérve minden rendben és teljesen új. Kikapcsoláskor meg szépen áthúzott az egymás melletti érintkezők között.

Terjed.
De szerintem van aki dörzsöli a tenyerét.

Azért azt a romániai oszlopot eldolgozhatták volna jobban is! Csúnyán látszik a hegesztés az éleknél, és az a flex minta végig a felületen borzasztó. A utah-i legalább szép igényes volt.

Lehet, hogy közvetlenül nem tartozik a témához, de tudomásom szerint a speciális relativitáselmélet nem zárja ki a fénynél gyorsabb haladó részecske létezését, csak azt, hogy a fénysebességet, mint határsebességet nem lépheti át semmi, sem alulról, sem felülről.
Lásd tachion, ami bár elméleti részecske, de nem zárja ki a létezését semmilyen általunk jelenleg ismert fizikai törvény. Hangsúlyozom, a legjobb tudomásom szerint.

Ez is eltünt.

A sivatagiról is van fenn videó, ugyan homogén és fényes, de az meg szegecselve van egy vasvázra valószínűleg. Az éleknél nincs eldolgozva, csak össze van lapokból rakva és ennyi. Ejj, ezek a földönkívüliek de slendriánok!

Tényleg? Nem is láttam! Akkor en nem azt a képet néztem

Sima téglalap alakú lemezekből van összeszegecselve
A románról kár beszélni...

Attól még jópofa Elsőre nem tudtam hogy lemezes.

Ez még nem tűnt el, és izgalmasabb is.

Már csak a holdon lévőt kell megtalálni.

Nem azért akarnak odamenni most a kínaiak?

Végre valaki látja az összefüggéseket.

A baj csak az a hozzászólásoddal, hogy úgy ítélsz, és bírálsz tudományos eredményeket és vívmányokat, hogy tisztán látszik, a tudományt olyan messziről ugatod, mint kutya a holdat.

Az nem baj, ha valamit nem értesz, csak akkor nem kell leszólni/hülyének nézni/kikiáltani azokat, akik értik a dolgokat.

Nagyon sok tévedés van ebben a pár sornyi írásodban, megpróbálok tételesen végigmenni rajtuk...

1.) Nem állítják a tudósok, hogy a fénynél semmi sem lehet gyorsabb. Az Einstein-i relativitáselmélet is csak azt állítja, hogy a fény sebességére gyorsítani valamit nem lehet, mert az energiaigény exponenciálisan növekszik, és a fénysebesség közelében meredeken tart a végtelenhez. Viszont lehet valami gyorsabb a fénynél, amit ugyanilyen nehéz lenne lelassítani. De ilyen részecskékkel igazoltan még nem találkoztak a tudósok.

De egy nagyon fontos dolgot meg kell érteni a tudománnyal, és a tudósokkal kapcsolatban!
A tudósok soha nem abszolútumokban beszélnek. Ők tudják a legjobban, hogy az eredményeik csak pontosan addig érvényesek, amíg meg nem cáfolják azokat, vagy amíg olyan fizikai körülményeket nem találunk még pontosabb, még messzebb látó, még kisebb/még nagyobb dolgok megfigyelését lehetővé tevő eszközökkel, amikre a jelenlegi törvények már nem érvényesek. Ilyenkor jönnek az új elméletek, amik aztán szépen vagy igazolásra találnak, vagy cáfolatra...
Példaként, ugyanígy történt tulajdonképpen Newton törvényeivel is. A saját hatáskörükben nagyon jól leírják a világ működését, viszont idővel rájöttek, hogy nem minden helyzetre érvényesek. Itt jött képbe Einstein relativitáselmélete, ami a közben megismert dolgok viselkedését jobban leírja. De nem cáfolja a Newton-i törvényeket, csak egy nagyobb képet vizsgálva, kiegészíti azokat. A régebbi szabályok a maguk hatáskörében ugyanolyan jók ma is, mint régen!
De említhetnénk Maxwell egyenleteit is, amik sokkal pontosabban, és részletesebben (és bonyolultabban) mutatják meg az elektromosság, mágnesesség, stb viselkedését, mint a hagyományos, egyszerűbb egyenletek. De ettől még nem tévedett, és nem volt hülye Gauss, Lorentz, Ampere, Ohm, stb...
És ahogy a korábbi elméleteket/törvényeket részben kiegészítette/felülírta (de nem megcáfolta) az újabb, pontosabb, ugyanúgy el fog jönni ez Einstein relativitáselméletével is. Előbb-utóbb sokkal több, és pontosabb információnk lesz, és jöhet egy újabb összegző/kiegészítő elmélet, a maga új törvényeivel. Amikről ma még sejtelmünk sem lehet ugyan, de néhány pontban azért vannak sejtések. De ezek a területek még nagyon képlékenyek, meg hát ott van a quantumelmélet, a húrelmélet, a párhuzamos dimenziók, zseb-univerzumok, stb... Rengeteg tudás, amik a jövőben lehet egy egybefüggő, sokkal pontosabb, és a világot még jobban leíró elmélet/tudományág részei lesznek.

2.) Nem kellett az anyagnak gyorsabban haladnia a fénynél, ugyanis az ősrobbanás után létrejövő világegyetem, és a téridő tágulása, terjedése volt gyorsabb a fénynél, ahogy valószínűleg még ma is gyorsabb... A következő pontok mind ennek a pontnak a következményei.
3.) Az előző pontból következik, hogy nem kellett semminek sem lelassulnia, és pont most ideérnie az elektromágneses hullámoknak.
4.) Szintén a 2-es pontból következik, hogy vannak a világegyetemnek olyan részei, amit soha nem láthatunk meg hagyományos megfigyeléssel, egyszerűen azért, mert soha sem fog ideérni a fény arról a területről, mivel egyszerűen messzebb van, hogy a fénysebességgel haladó fotonok elérhessenek hozzánk.
5.) Az előző három pontból következik, hogy az a határ, amíg elláthatunk az univerzumunkban, az az a távolság, amíg az ősrobbanás pillanatától eltelt idő alatt a fény elérhetett, mert ugyanebből a távolságból ugyanennyi idő alatt vissza is tud érni hozzánk fény.
6.) Minél messzebb látunk el, annál ősibb, ősrobbanás közelibb időpontokat figyelhetünk meg, és ezért fontos az egyre nagyobb, pontosabb teleszkópok építése, amikkel sokkal pontosabb, és több információt kaphatunk a világunk, univerzumunk keletkezéséről és működéséről.

Az egyes ponthoz még kívánkozik néhány érdekesség...

Ma már tudjuk a quantum-mechanikának köszönhetően, hogy összefonódott részecskék egymástól óriási távolságokban is (valószínűleg fényévekre egymástól is) azonnali információátvitelt tesznek lehetővé, mert az egyikük megváltozása azonnal megváltoztatja a vele párban álló másikat is. Ezt a jelenséget is régóta vizsgálják, már Einstein-ék is tudtak róla, és ma már számos kísérletben a világ számos tudósa bizonyította. Még nem tudjuk, hogy pontosan hogyan, és miért működik, de működik. Ez is ellentmond a relativitáselméletnek, pontosabban nem mond ellent, hanem tisztán látszik, hogy a relativitás elmélet a saját területén tökéletesen működik, Einstein minden, az elméletből fakadó jóslata mára bizonyítottá vált, viszont vannak dolgok azon túl is. A relativitáselmélet nem az utolsó, a tökéletes, a mindent leíró elmélet...

Azt is tudjuk, szintén a quantum-mechanikai kísérleteknek köszönhetően, hogy egyetlen részecske egyazon időben létezhet több (kvázi végtelen) helyen, ugyanis a kétrés-kísérlet egyetlen részecskével is produkálja az egymással interferáló részecskék hullám-képét.

És még lehetne sorolni a sok érdekes dolgot, amik túlmutatnak a relativitáselméleten. (Nem kissebbítve annak létjogosultságát, és Einstein érdemeit.)

Először is teljesen egyet értek veled!!!

Amit sonakjniz kolléga reklamált, arra nem igazi válasz, amit írtál. Az írásod ugyanis nem magyarázza azt, hogy miért van szükség a kutatásra.
A miért-re csak egy kiragadott példa: Ha mindenki úgy gondolkodott volna, hogy semmi szükség olyan dolgok kutatására, amit nem lehet megenni, akkor Einstein elmélete szépen a fiókban pihen (talán meg sem írja, mert felesleges elméleti fizikusokra költeni...) és 50 évvel később már a nevére sem emlékszik senki. És persze az űrkutatás is felesleges dolog, így az sem indul el. Azután, amikor valaki mégis kitalálja, hogy kellene egy GPS rendszer, az első 10 év arról szólna, hogy kitalálják az eszközök űrbe juttatását. Majd csodálkoznak a pontatlanságokon, amit a Newton-i mechanikával nem lehet megmagyarázni... És az lenne a legmeglepőbb, hogy minél pontosabb eszközöket lőnének fel, annál nagyobb lenne a hiba...
Amikor Einstein megírta az elméletét, biztosan nem gondolta, hogy a következő évszázadban az alapján kell majd korrigálni a műholdak segítségével való tájékozódást. Ugyanígy nem tudhatjuk, hogy napjaink ősrobbanás-kutatásai milyen technikai eszközöket eredményez 100 év múlva (én már nem is fogom megtudni...). De az is lehetséges, hogy már 10 év múlva felhasználják valamelyik eredményét ahhoz, hogy a számítógépek fejlesztését tovább lehessen fejleszteni. Pl. a csíkszélesség és az atomok méretének egyre közeledő léptékére gondolok. De lehet, hogy épp az általad említett quantum-összefonódás oldja meg az adatátvitel problémáját: 64 részecske párból a fele nálam otthon, a másik fele a központi szerverben - gyakorlatilag 0-ra csökkentve az adatátvitel idejét, a szükséges vezetékes és vezeték nélküli adatátvitel infrastruktúráját, az átviteli lánc meghibásodásának esélyeit.

Vörös hold.
El kell olvasni...