Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Villamos ívvel kapcsolatos kísérlet
Témaindító: Marty McFly, idő: Nov 25, 2008
Ha növelni akarod az ív hosszát inkább az ív feszültségét kell növelned (tesla tekercs)
Hű ez nem hangzik túl jól. Gondoltam rá hogy az oxigén problémát jelenthet, talán egy kis gyertyával megoldható lenne az oxigén lezárás előtt meggyújtani, majd bent miután mind elhasználta kialszik, viszont az égéstermék bent marad és nem lesz jobb vezető a bent maradó gáz. Mivel lenne érdemes dúsítani ezt a kis "légkört"?
Neon- argon vagy talán széndioxid , de először vákumolni kell a dobozt és csak azután beengedni a gázt ..
Ezt lehet hogy kipróbálom. Van élelmiszeripari CO2 itthon. Az egyszerűség kedvéért talán egy plexi csőben lenne a legegyszerűbb kialakítani. A szikraköz beállítása nem biztos hogy könnyű feladat lesz. Kérdés hogy milyen szinten tudja ez növelni a szikra hosszát
![]()
Érdemes elolvasni. A széndioxidnak kisebb az átütési szilárdsága, mint a tiszta levegőnek.
Bővebben: Link Monjduk, a korra jellemző ömlengéstől eltekinthetsz. A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2020
Le tudod vákumolni a csövet ? Ha marad benne levegő nem sokat ér az egész ...
Esetleg egy izzószálát veszített villanykörte? Abban minden ott van, ami neked kell.
Abban elég nehéz megoldani a a kisülés hosszát szabályozni.
Keress egy CRT TV nagyfesztrafót, 555-el csinálj egy négyszögjelet, hajtsd meg a trafót és kapsz
akár 10-12cm -es ívet is. Nem kell se pic se semmi bonyolult hozzá.
Elvileg a vákuum nem gond, hűtőgép kompresszorral le tudom vákuumolni, ezután már csak rányitom a co2-t addig ameddig ujra 0 bar lesz a nyomás és elvileg a közeg kicserélve.
Az a gond hogy sehol nem találok szakirodalmat a külömböző gázok átütési szilárdságával kapcsolatban. Egyedül a levegőt találom ami 21 kV/cm. Illetve vannak jól szigetelő gázok mint az SF6 amit ívoltásra is használnak megszakítókban. Így még csak tippelni sem tudok előreláthatólag mekkora szikraköz lenne elérhető. Már arra is gondoltam ha elhelyeznék mondjuk egy kevés vizet a csőben ami levákuumolva elpárologna és a vízgőzön kellene átütni.
Gugli első találat:
Bővebben: Link
Egyébként a nyomás csökkentésével is növelhető az ívhossz, a "házilag" elérhető nyomástartományban kb. lineárisan. Különböző gázokkal a szín is változtatható (jellemzően nemesgázokkal érdemes próbálkozni).
Hát igen aki tudja a kulcsszót annak hamar lesz találat
![]()
Elvileg igen. Ezért is lehet szép nagy villámokat generálni az izzólámpák belsejében (argon-nitrogén gázkeverékkel vannak töltve - a nitrogén adalék pont azért kell, hogy csökkentse az argon "átütési hajlamát").
Még egy megdörzsölt fésű, az izzó tetejéhez hirtelen közelítve is képes szép ágas-bogas villámokat létrehozni a körtében, távolításkor pedig az izzószáltartók végén fénypamacsok -Szent Elmo tüze- jelennek meg. Ezt a kísérletet Öveges professzor egyik könyvében olvastam régen. És tényleg működik ![]() A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2020
Na akkor úgy néz ki én is elvégzek néhány kísérletet
![]() ![]()
Idézet: Még 12 év ? „Kell azért idő mire összeállítom” ![]()
Jogos az észrevétel! Akkoriban is amikor a témát indítottam 2008-ban a hosszabb szikrák elérése volt a célom ugyanazon feszültség mellet. Akkor végül sikerült összehozni egy működő villanypásztort ennek a melléktermékeként, most pedig újabb ötleteim támadtak így folytatom a kíséretezést. Most első körben egy négyszögjel generátort tervezek építeni 555 ös IC vel mert kíváncsi vagyok hogyan viselkedik különböző frekvenciákon a kialakult szikra persze csak a gyújtótrafó számára is elviselhető tartományokban. Ezenkívül be kell szereznem plexi csövet és néhány alkatrészt hogy rendesen zárjon és le tudjam vákuumolni majd ezután argonnal feltölteni. Épp ma be is szereztem egy hűtőgép kompresszort erre a célra, és ha minden jól megy akkor megnézem a szikraköz működését csökkentett légsűrűség mellett is. Valahol olvastam hogy olyankor képes kékesen világítani is erre pedig kíváncsi vagyok.
Na hogy már valami eredményt is közzétegyek
![]()
Üdv tisztelt kolegák!
Igyekeztem továbbfejleszteni a villanypásztoromat, de mindig újabb és újabb gondok jelentkeznek. Ezúttal az 555 ös IC helyet egy PIC mikrokontrollert tervezek beépíteni. Protoboardon össze is állítottam egy próbakapcsolást, de olyan pici szikrákat sikerült gerjesztenem hogy attól szerintem még a macskám sem ugrana fel! ![]()
Az áramkör szerintem oké, de figyelembe vetted azt a programban, hogy a gyújtótrafó a primer tekercs kikapcsolásakor generál nagyfeszültséget a szekunder oldalon? Tehát primer áram bekapcsolása elegendő ideig, a megfelelő idő után pedig kikapcsolás, és akkor tesz érted a Lenz-törvény, illetve az indukció
![]() A csatolt rajzon (eltekintve a későbbi tollpróbáktól) az első ún. elektronikus gyújtásom van, cirka 25 évvel ezelőttről. Egy S100 működött vele éveken át, úgyhogy annyira rossz nem lehetett. Hátha használ, ha összeveted a magadéval.
A BC337 gyenge lesz a BU-t meghajtani és a 22/2 talán 22 ohm 2 W ellenállás.
1 Hz mellett is működnie kellene egy jó gyújtótrafónak, bár melegedni fog, ilyen alacsony frekvencián nem kell neki 50 %-os kitöltés.
Az ellenállás, ahogy ferci írta, 22 Ohm 2 W. És a BC337 tényleg kevés lesz a bázisáramhoz. Ma már FET-et tennék. A gyújtótrafó esetleg modern, vagy előtét-ellenállásos, vagy még hagyományos? Régen relatíve nagy ellenállású (és induktivitású) primer tekercseket használtak, aztán az elektronikus gyújtásokkal bejöttek az induktivitásszegény, de jóval kisebb ellenállású primer tekercsek, amik elé a túláram ellen előtétellenállást kellett használni sorosan kötve. Ezek az újabb verziók kb. 1 Ohm (és kisebb) ellenállásúak voltak. Amennyiben viszont előtét nélkül használták őket, akkor csak melegedtek, és a túlmágneseződés miatt a gyújtóteljesítményt sem tudták leadni. A még modernebb trafók ugyanígy induktivitásszegények, de már előtét nélküliek, és a vezérlés gondoskodik arról, hogy a primer mágneses tér pont felépüljön, mire meg kell szakítani. Egy ilyen trafót 1 Hz mellett 50 %-on hajtva megint csak lehet, hogy egyszerűen túlterhelsz. És mellesleg a meghajtó fokozatát is. Idézet: „nem kell neki 50 %-os kitöltés.” Talán 5-10ms után már csak feleslegesen nyomod bele az áramot. A legjobb az lenne, a kitöltési tényezőt állthatóvá tennéd, és a tápfeszültség függvényében szabályoznád. A szikra nagysága a lekapcsolás gyorsaságán múlik.
A négyszögjelet még módosítani fogom de gondolom így is meg kellene mutatnia ha működni akar. A FET től sem idegenkedem csak akkor tudnom kellene milyen fetet használjak és milyen fel/lehúzó ellenállások kellenek :/ A gyujtótrafó sima 12V os Simson gyujtótrafó.
A BD327 emitterébe tegyél csak 100 ohmot, a kollektora mehet szintén egy 100 ohm-mal a fet gate-re. A BC337-es rész nem kell.
A fet gate-source közé tegyél egy 2k2-t és egy 15 voltos zenert. A fet vagy igbt legyen egy 600 volt >15 A-s típus. A drainbe inkább egy UF4007-es vagy hasonló gyors diódát tegyél.
Ezt a TIP33A típusú tranzisztort egyik áruházban sem találom (talán már nem gyártják?). Mivel tudnám helyettesíteni?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |