A film felirata szerint Bosstown Dynamics, ami nem azonos a Boston Dynamics-al...

Azért ez sem kutya.

Nem éppen. Az elektron (az elektronikus áramkörök lelke) ellenlábasának lett kitalálva a pozitron / pozitronagy, hogy élesebben megkülönböztesse ezt a fajta működtető központot a hagyományos elektronikus számítógépektől, amik az elektronokat használják. Sci-fi fogás.
Mostanában elég sok Asimovot olvasok, ő írta ezt, nem én találtam ki

Nekem is így rémlett... (Asimov 1920-ban született, a pozitron létezését 1932-ben igazolták kísérleti úton.)

A pozitron minden paraméterében megegyezik az elektronnal, csak ellentétes a töltése. A PET (nem a palack, hanem a vizsgálati módszer) is ezt alkalmazza. Amikor egy elektron és egy pozitron találkozik, annihilálódnak és keletkezik belőlük két (azonos energiájú) gamma foton, melyek mozgásiránya 180°-ot zár be egymáshoz képest. Mi, a hallgatói laborban Na₂₂-t használunk pozitron forrásként.
Mindezek után nem tudom, miért lenne jobb a "pozitronika", mint az elektronika, hiszen pontosan ugyanakkora méreteket jelent. Kivéve, ha az információt (logikai 0 vagy 1) az hordozza, hogy az adott helyen elektron vagy pozitron van. Viszont a gyakorlatban igen hamar találkozik egy elektronnal, így a pozitronokat jól el kellene szigetelni a világtól. Vagy antianyagban használnák (vagyis antiprotonokkal együtt), amit megintcsak jól el kell különíteni a világtól. (És akkor nem beszéltünk arról, hogy 1 g-nyi proton + antiproton találkozásakor annyi energia szabadul fel, mint Paks egy napos termelése...)

A pozitron Asimovnál csak "krómlökhárító", díszítőelem. Antianyaggal valóban semmivel se lenne előbbre semmi, csak gyors pukk. Az "platinirídiumszivacs", mint a pozitronagy "idegpályáinak" hordozója is csak az egzotikumot szolgálja Asimovnál.

De nem a technikai részletekért kedvelik elsősorban a regényeit. Bár azt el kell ismerni, hogy igyekezett, ahol szükségesnek ítélte a tudománykodást, ott a lehető legfrissebb információkat használni. Érdekes volt olvasni, hogy nem egy novellájában, regényében ott van a kiegészítés, hogy amikor írta, még az volt az elfogadott, de azóta kiderült, hogy mégsem állja meg a helyét az információ. Ezt nem szégyelli bevallani.
Nem kevés tudomány és technika népszerűsítő, ismertető könyvet is írt, nem csak sci-fi-t.

Imádom a sci-fi-t, meg úgy szinte minden könyvet...
Érdeklődésképpen: Olvastátok -e a Rábeszélőgép c. könyvet Aronson - Elliot íróktól?
Hamár érdekességekről van szó.

Mellesleg Verne Gyula is eléggé körüljárta a regényeit. Pont most került a kezembe az Utazás a hold körül. Ami konkrétan meg is valósult, de persze nem pont úgy. Akkori tudás szerint teljesen jó kis könyv volt, és még ma is olvasható.

Köszönöm, már folyamatban van a beszerzése!

Azért az automatákat ne keverjük az Asimov-i robotokkal... Nagyságrendnyi a különbség. Például pont az Önálló, felelős döntések megléte, vagy teljes hiánya. Automatikákat építek, de a mi készülékeinknél nem a programozó mondja meg, mi történjen, hanem a felhasználó önmaga. Ő dönt az automatizmus aktiválásáról és deaktiválásáról is. Azaz emberi felelősség van mögötte. Éppen azért választottuk ezt az utat, mert irritált, hogy nincs felelősség az automatikákban, csak a programozóé, ami nagyon nehezen számonkérhető.

Már a Boston Dynamics-ot is felvásárolta a Hyundai. Ezért fakadtam ki. Koreai kézben van.

Igen, erről beszéltem.
Ne tévesszük össze. Nem az.
(Ja, igen, írtam, milyen lehetetlen. De a scifinek nem az a lényege, hogy mindenképp lehetséges legyen. A fantázia a lényege, és az ember a lényege. A mese a lényege)

PDF-ben ingyen letölthető. Bár nem sci-fi.

Ez nagyon érdekes kérdés!
Automata vagy robot - hol a határ? Mi és mikor lépi át?
Amikor egy kocsiban használom a tempomatot, az egyértelműen automata, hiszen én határozom meg a sebességet, a sebességtartó automata csak ezt a parancsot követi. VAGY önállóan dönt arról, hogy a kiadott parancsomat teljesítve mennyi üzemanyagot juttasson a motorba ahhoz, hogy állandó sebességgel haladjon az autó. Reagál a környezeti változásra (pl. emelkedő-lejtő, szembeszél-ellenszél) autonóm módon. Korlátozott információforrása van (sebesség) és korlátozott cselekvési lehetősége ("gázpedál"). Automata vagy robot?
A jelenleg megvehető "korlátozottan önvezető" autók esetében (sok egyéb mellett!) ez a tempomat ki van egészítve azzal a lehetőséggel, hogy figyelje az előtte haladó jármű sebességét és távolságát, és szükség esetén a ráfutásos balesetet elkerülve lassítson. Több információja van, és nagyobb beavatkozási lehetősége. Dönthet arról, hogy felülbírálja a parancsomat és nem tartja az általam meghatározott sebességet. Automata vagy robot?
Ha majd lesznek "igazi önvezető" autók, amiknél csak be kell állítani a célt, vajon lesz-e beleszólásom az útvonalba? Felülbírálhatja-e az autó a célt? Mondjuk kiégett az egyik fényszórója és emiatt önállóan elmegy a szervizbe? Vagy mondjuk az üzemanyagának a mennyisége / akkujának töltöttsége + a tervezett útvonala / célállomása környezetében lévő töltőállomások ismeretében úgy dönt, hogy a célállomás helyett elmegy töltődni? Hallottam olyan esetet, hogy egy autó fedélzeti számítógépe letiltotta a motor beindítását az előbbihez hasonló szintű hiba (izzó-kiégés) miatt. Természetesen mindezt a kocsi üzemeltetőjének az érdekében! Ha ilyenek lesznek ( márpedig a Windows / Google / és más "intelligens" szoftverek jelenlegi működése alapján szinte biztos, hogy ilyenek lesznek! ), akkor milyen szintű lesz a felhasználó beavatkozási lehetősége? Automata vagy robot?
Asimov: Én, a robot címszereplője (sajnos csak a filmet láttam, a könyvet nem olvastam) milyen szinten hoz önálló döntéseket? Megöli a tervezőjét - mert azt parancsolta neki. Menekül a nyomozó elől - mert a fenyegetéssel szemben meg kell védenie magát. Átáll melléjük - mert a közben kapott, a korábbiaknak ellentmondó információk alapján ezt kell tennie a programja alapján. Automata vagy robot?
Egy jól képzett tengerészgyalogos (legalábbis a filmekben... ) egy bevetésen szinte gondolkodás nélkül viszonozza az ellenséges támadást. Erre képezték ki, a saját és a társai élete múlik ezen. Automata vagy robot?
Megyek az utcán és szembe találkozom egy szivárványos büszkeségi felvonulással. Hogyan reagálok rá? Ez függ a neveltetésemtől, az eddigi tapasztalataimtól, a pillanatnyi érzelmi állapotomtól (sürgős dolgom van, és a felvonulás miatti útlezárás miatt nem tudok továbbmenni...) és még rengeteg egyéb dologtól. Ha ott ül mellettem a kocsiban a párom, aki igazán ismer, és tisztában van a pillanatnyi állapotommal is, akkor elég pontosan meg tudja mondani előre a reakciómat. Ismert "program" és ismert környezeti változók alapján elég pontosan megjósolható a "válasz", vagyis a döntésem. (Nem állt szándékomban politikai felhangot belevinni, ez a bekezdés szín tisztán egy példa. Ha bárki belemagyaráz bármi ilyesmit, azt határozottan visszautasítom!) Automata vagy robot?

Hol van tehát a határ az automata és a robot között? Szabad akarat? Predesztináció? Felelősség? Azon múlik, hogy mekkora információ-mennyiség áll rendelkezésre (Sebesség-jeladó vs. saját kultúra megfelelő szintű ismerete)? Azon múlik, hogy hány szabadságfokú a döntési lehetőség (motor-fordulatszám vs. társadalmi szerepvállalás a demokratikus jogrend által)? A fizikai felépítésen múlik (szilícium alapú elektronika vs. szén alapú biológia)? A program bonyolultságán (egyszerű PID szabályozás vs. milliárdnyi neuron bonyolult kapcsolati hálózata)?

Ezt olvasva, elgondolkodtam azon, hogy a három tranzisztornak mi a szerepe ott?
Szoktam én is fura kapcsolásokat alkotni (van amelyik működik is), de ez most korán reggel feladta a leckét. Természetesen a gitár/pedál vonalra gondoltam, mielőtt még...

Téged pont az a három tranyó aggaszt?
Mekkora fecskendőbe férhet már bele egy komplett gitárpedál, te Úristen!

Nem a konteo-t nem értem, hanem a gitár pedálban azt az egy tranzisztoros kapcsolást teljesen. De minél többet nézem, annál kevésbé értelmetlen.

Nem a fecskendő a gond, hanem a tű!

Kapcsoló és dugaszoló aljzatra betonból
Emlékszem még a régi kerámia testtel szerelt dugaszoló aljzatra, aminek a burkolata már műanyag (jó merev, könnyen törő) volt. Egy pincében volt, elég nedves helyen és egy kapcsolóval lehetett feszültség alá helyezni. A bekapcsolás után egy ideig csak sercegett, majd hangosat pukkanva leugrott a falról.
A beton is porózus, nedvesen vezethet. Hogyan szereznek rá életvédelmi minősítést?

Pár éve voltam a Villányi úti (akkor még BKV) áramatálakitóban bambulni.
10 kV AC -> 550 V DC.
Villa jellegű épület, meg nem mondanád kivülről, hogy mi van benne.
Félemeleten van a lényeg, de a lépcsővel szemben a 10 kV betáp kapcsolószekrény van.
Miután mondták, hogy egyszer már leugrott a lépcsőn, visszafelé menet illendően elköszöntem tőle, ámbár azért a szemem sarkából állandóan figyeltem, ameddig kapun kivülre nem értem.

Szerencsére csupán a burkolóelemeket készíti betonból, ami sehol nem érintkezhet feszültség alatt lévő vezetékkel.
Csak ez a jelentéktelen információ nem bír szenzációértékkel a technikai analfabéta újságíró (riporter, médiaguru, ... ) számára.

Szia! Számomra egyértelmű a válasz. Az automata választ, az ember dönt. Mi a különbség? Az automatának korlátozottak a választási lehetőségei. Nyilván - minél bonyolultabb automata, annál több a választási lehetősége. De önálló döntési, felülbírálási képessége nincs. Mi emberek nem kizárólag száraz logika mentén éljük az életünket és nem csak (sőt nagyon sok esetben nagyon nem) a logikát alkalmazzuk. Vannak tapasztalataink, fájdalmaink, érzéseink és ezek is jelentősen befolyásolják a döntéseinket. Egy automata, ha olyan válaszkészletei vannak, amiből választania kell, ami a saját működésének a végét jelentené - dönthet, simán dönt úgy, hogy akár tönkre is megy bele. Egy emberben ott lesz az önfenntartás ösztöne. Ennek ellenére egy ember is dönthet úgy, hogy feláldozza magát valaminek az érdekében, de az egyik legnehezebb döntés. Mindegy, hogy most egy digitális elektronikáról beszélünk vagy analóg szerkezetekről, vagy valamilyen hibridről. Az emberi agy ráadásul önfejlesztő. Számítógépeknél léteznek különböző generációk. Ugyanis egy generációnak léteznie kell, hogy vele létrehozható legyen agy újabb. Azonban a generáció váltáshoz kell az emberi beavatkozás. Ezt a generációváltást a számítógépek önmaguktól nem lennének képesek átlépni, hiszen csak önmagukkal egyenértékű, vagy önmaguknál butább generációt lennének csak képesek létrehozni. Automatizálhatunk sok mindent. De az önálló döntés képességéhez nem elegendő a bonyolultság. Tegyük fel megsérül egy bonyolult rendszer egy része. Az emberi agy képes kikerülni a hibás részeket. A sérült gép nem képes az önjavításra. Az emberi döntéseknek vannak következményeik. Felelősség, fájdalom, érzelmek. A gépi döntések ezt nem szenvedik el. Ha egy ember tönkretesz egy gépet, vagy egy katona megöl egy másikat, annak komoly pszichés következményei is vannak. Egy automata, ha úgy határoz a logikája, hogy az "A" opciót választja és tegyük fel az az "ölj!", annak számára nincs következménye. Ugyanígy nincs rá hatással a család, hit, a tízparancsolat stb...

Döntés vagy választás? Igazából az ember sem dönt, csupán választ azon lehetőségek közül, amiket ismer. Tapasztalat - tárolt információ. Érzések - a bejövő információk súlyozása egy korábban rögzített séma alapján. Pl. amikor haragszom valakire, azt lehet úgy is tekinteni, hogy egy korábbi tapasztalat/információ alapján az illető számára kedvező dolgokat negatívabban (kisebb súlyozással), a számára kedvezőtlen dolgokat felerősítve (nagyobb súlyozással) értelmezem. A reakcióim pedig ezek alapján más lesz, mint egy semleges, és megint más egy kedvelt személlyel szemben (akik esetében szintén eltérő sémákat alkalmazok). A legtöbb esetben nem én választom ki a sémát (őrá most haragudni akarok, őt meg kedvelni akarom), hanem az "automatikusan" jön. Az ösztönös cselekedet ráadásul még mélyebb szintről jön, sok esetben nem is tudunk róla azelőtt, hogy aktiválódna. Ez már firmware, nem is a futó szoftver...

Nemcsak az agy, hanem a mesterséges intelligencia is önfejlesztő. Képes tanulni. Természetesen vannak korlátai a tanulásnak. Mert ha egy gyereket nem tanítunk, meg "tanulni", akkor felnőtt korában sem lesz sok esélye új dolgokat megtanulni.

Ha egy berendezésnek fontos a megbízhatósága, akkor abban duplikálják a kritikus részeket. Sok éve a tanárom mesélte, hogy volt egy nemzetközi fejlesztésű űrszonda, aminek a tápegységét itthon készítették (BME). A történet fontos része volt, hogy míg bizonyos egységek a 3. példánynál tartottak, mert már a kilövésnél tönkrement az első, és a második is elég hamar elromlott, a magyar egység még mindig az elsőnél tartott. Vagyis ha úgy készítjük el, akkor a berendezések esetében is lehet hibajavítást beépíteni.

Az ölés megintcsak "programozás" kérdése... Ma (20-21. század), itt ("nyugati civilizáció") olyan az etikánk, amiben az ölést alapvetően elítéljük. De egy másik kultúrkörben, másik időben simán beleférhet, hogy bármiféle negatív érzés nélkül öltek. Egy szamuráj egy parasztot, egy hithű harcos egy "hitetlent", egy törzsi kultúrában élő egy ellenséges törzsbelit. Az ölés mindig is morális kérdés volt és lesz. Te képes lennél ölni bármiféle lelkiismeret-furdalás nélkül? Egy szúnyogot? Egy egeret? Egy embertársadat? Hol van az a határ, ameddig még nincs, és amitől már van pszichés következménye? Ha van ilyen konkrét határ, akkor azt le is lehet programozni... A "család, hit, tízparancsolat" mindössze egy paraméter a programunkban, ami súlyozza az előbb említett határt a konkrét esetekben. (Egér: van-e különbség a kamrában kárt okozó és a hobbiból házikedvencként tartott egér között?)

A programozó felelőssége nagy! Akár egy felfegyverzett robotról, akár egy kiképzett katonáról van szó! Az ember esetén a neveltetés, a saját kultúrájának az ismerete és az abban érvényes etika gyakorlatilag megfelel a programozásnak. Egyébként ölni sokféleképpen lehet: fegyverrel szemtől-szemben, amikor látom a másik arcát; távolról, amikor csak egy gombot kell megnyomnom (a lőfegyver ravaszát, a repülőgép bombarekeszének a kioldóját, a rakéta indítógombját, vagy részegen az autóm slusszkulcsát) és csak tudom, de nem látom azokat, akiket megölök; vagy közvetetten, amikor bele sem gondolok, hogy azzal valakinek a halálát okozom (pl. aktuálisan a COVID kapcsán, aki nem tartja be az előírt karantént és így megfertőz valakit, ami meghal emiatt).

Egy robotnál, ha az "A" opciót választja, miközben nem azt kellene, annak van következménye. Asimov robotika-törvényeiben benne van az önvédelem fontossága, ami miatt fontos, hogy jól döntsön a robot. Ha az a feladata, hogy öljön és nem teszi, vagy rossz célpontot választ, az a leállításához, szétszedéséhez, újraprogramozásához vezet, ami során sérül a kiindulási állapothoz képest (fizikailag vagy program-státusz szintjén).

Néhányan hogy túl tudják bonyolítani itt a fórumon, pedig milyen egyszerű:
Link

Rovarok startja, lassított felvételeken: YouTube.

Egy kicsit off, de remélem nem baj.
A villanyszerelés topikban felhoztam a kerítés földelés témát, ehhez szeretnék itt tenni egy kis kiegészítését.
Délután voltam egy kis sétán. Csak érdekességképpen lefényképeztem egy kerítés leföldelését. A kerítést közvetlen a 20kV(?)-os távvezetékkel párhuzamosan létesítették, nincs vasút a közelben. A kerítés oszlopai betonoszlopok. Habár a terület kerítése elég régi, vannak újonnan kb. 15 éve felújított és teljesen új szakaszai is. Az új szakaszokon nincs földelésre utaló nyom, pedig kb. 500m-en át párhuzamosan fut. Számomra érdekes, hogy régebben még figyeltek erre is.
De hogyne lenne szükség a földelésre!? Hiszen, ha viharban helyet foglal valaki a kerítés mellett, akkor abból nagy baj is lehet. Főleg, ha olyan nagy a vihar, hogy még egy porcelán olvadóbiztosítékot is kivág. Azt hihetnénk, hogy itt bizony biztonság szempontjából minden megvan, de aztán rá kell jönnünk, hogy itt ez nem a földi paradicsom, sajnos.

Nem értem, mi a panaszod. Van ott paradicsom, igaz, még benne van az üvegben.

Gondolnám a földelés nem csak azért szükséges, hanem az elektromos távhatás miatt is. Ha párásabb időben megérinted a földeletlen kerítést, érződhet, hogy csíp rendesen. A párhuzamos szakasz hosszától függően akár veszélyes feszültségek is kialakulhatnak rajta.

Persze, hogy nem.

Egy kis paradicsomlevest, esetleg?

Szerintem lehetséges, hog van értelme ennek (csak szokatlan, mivel áltlában nem kell), ugyanis láttam már a neten olyan videót, hogy egy orosz emberke egy még ettől is nagyobb távvezeték alatt egy antennával kezdte tölteni mobilját a magasfeszültségű távvezeték éterbe való kisugárzását felhasználva! Tehát, a fém kerítés akár "antennaként" is viselkedhet és akár valamennyit össze is szedhet a távvezeték szórásából, nem beszélve arról is, hogy a nedvesebb idő ugyebár csökkentheti a levegő szigetelési képességét is (főleg ha jó darabig párhuzamosan halad a kerítés a távvezetékkel), ha jól sejtem!