Nyugodtan cseréld akár 5m-esre akár mind a kettőt. A lényeg, hogy hegesztés közben MINDIG legyen mindkét kábel teljesen kiterítve, ne legyen rajta hurok, mert az tényleg induktivitásként hat. És inkább 25 mm2-es réz hegesztőkábelt vegyél,lényeges hogy hegesztőkábel legyen, mert annál az elemi szálak lényegesen vékonyabbak, ezért sokkal jobban bírja a hajlítgatást, ami a hegesztéskor óhatatlanul előfordul. Nekem pl. a test kb 8m a munkakábel 12-13m körül van, de nem vettem észre hogy rosszabb lenne a varrat a kábelek hossza miatt. Igaz, a kábelek feszültségesését az inverter potival korrigálni kell, ennél a hossznál kb. 5A-al kell nagyobbra állítani az áramot. Ja,és azért ilyen hosszú, mert jobban szeretem ha az inverter nem szivja be a hegesztéskor keletkező szikrákat. Még annyit talán. a kábelt mindig külön tekerd fel, sose tedd el a gépre feltekerve.

A sarut mindenképpen kell forrasztani a kábelra, vagy elég ha össze van szorítva? Akkor hosszabb kábelt veszek. Hegesztő elektródát milyet ajánlasz, melyik gyártóét?
Még valami, a hegesztőgépet meddig kell hűteni ha befejeztem a hegesztést, mennyi idő után kapcsoljam ki? Ezt nem mostanra, hanem a nyári melegekre értem.

A sarut szerencsésebb préselni, mert jobb kötést biztosít. A préselést nem satuban,hanem rendes sarupréssel értettem. A satus megoldásnál még a forrasztás is jobb.
Egyébként a gépen szabvány csatlakozók vannak, amibe szabvány dugó megy. A dugóban pedig a kábel rögzitését a gyárilag hozzáadott csavarral szokás megoldani. Az elektródafogónál lehet csavaros és lehet sarus megoldás is, ez attól függ milyen elektródafogó van a gépedhez.
Tartós használat során a gép felmelegszik, de üresjárásban is termel hőt a kapcsolófokozat, -hacsak nem safety kimenetes az inverter. Akkor csak 12V van a kimeneten és a kapcsolófokozat készenléti állapotban van, a végfok nem megy. Tehát ha egy egyszerű invertered van akkor pár perc után kikapcsolhatod,úgysem fog teljesen visszahűlni. Ha safety akkor teljesen vissza tud hülni, de ahhoz kell 8-10 perc.

Felesleges hosszú kábelt venni mert csak nyűg lesz vele, le-feltekerni, folyton rálépsz s egyebek. Akkorát vegyél ami általában a munkáidhoz elég. Nekem 3,5m-esek vannak, mondjuk azért, mert ekkora volt, nem kellett pénzt adnom érte. És 16mm²-es vagy még akkora sincs az átmérője, felesleges a vastagabb, hiszen épp az az előnye az inverternek hogy bárhova tudod vinni, könnyű, nem az 5 méteres kábelkígyót kell magad után hurcolni, hanem fel tudod tenni az invertert a székre, válladra, szekrény tetejére, szóval ahova csak akarod. Létra tetején hegeszteni 5 méteres kábelekkel nem egyszerű...
A binzel-dinse vagy mi a nevük gyors csatlakozók szorítósak, egy imbusz csavarral szorítod bele a kábelt. Én minden esetben leforrasztom előtte, ugyanis a köré terülő ón védi a réz ereit az oxidációtól. Az évek alatt annyit oxidálódnak a sodrott érben az elemi szálak, hogy a töredékére csökken az áram által átjárt rész, a forrasztás ezt megelőzi. És mivel az ón puha, a szorítóban ugyanúgy formára alakul amikor a csavart meghúzod, viszont védi is a kábel ereit.

Sodrott kábelt tilos forrasztani, mert az ónszívó huzalhoz hasonlóan az elemi szálak között felkúszik az ón a szigetelés alá, ettől merevvé válik a kábel és előbb-utóbb eltörik, ahogy a mellékelt képen látható. Nem véletlenül lett kitalálva az érvéghüvely. 40 éves gépek csatlakozóiban is tökéletes a kontaktus, ha van a kábel végén érvéghüvely és úgy lett beszorítva.

Nem kúszik fel ha tud az illető forrasztani, mert részben nincs rá ideje, részben pedig csak addig fut az ón, ameddig folyasztószer van a rézen. A szigetelés alatt nincs, oda nem is fut be. Nálam eddig sosem tört el egyetlen forrasztás sem, évtizedek múlva sem, pedig az összes munkakábelt forrasztom amióta az eszemet tudom.
Sőt. Ahol nincs ón a rézen ott tud hajlani, törni (na meg oxidálódni). Ahol van, ott az ón hajlani sem engedi, ergó törni sem tud. A csatlakozó végén eleve nem tud, mert ott a csatlakozó tartja.

Nem jobb ha nagyobb az induktivitása? A gyáriakból amúgy is ki van spórolva, volt hogy gyárit javítottam és pluszban mellesleg tettem bele U ferritre tekert fojtót, így kevésbé fröcskölt.

Ha csak az elemi szálak végét forrasztod a saruhoz akkor nincs probléma, mivel a préselés megakadályozza a felkúszást. Dinse csatlakozóhoz teljesen felesleges bármit is forrasztani.
Ezt az oxidációs dolgot nem tudom hova tenni, mert ha rendesen össze vannak préselve az elemi szálak nem éri őket oxigén az érintkezési ponton. A kábelben oxidálódnak az elemi szálak, de ha a kábel két végén jó a kontakt, akkor teljesen mindegy.
Sokszor csak azért kell a teljesen jól működő kábelt cserélnem, mert a Dinse csatlakozó 30 év alatt elkopott és ha levágom róla, látszik, hogy az elemi szálak feketék és arra már nem lehet rátenni az új csatlakozót.
Az érvéghüvellyel történő kábelrögzítés a szakszerű szerelés. Arra találták, hogy hőálló, tökéletes kontakt legyen minden elemi szál között, aki meg összetekeri a vezetékeket és bevonja ónnal, aztán rögzíti, na az barkácsol.

Úgy általánosságban a préselt kötésekről, tapasztalatból... Olyan 10-20-30 év elteltével nagyon sokat kell vagy átforrasztani, vagy újra forrasztani (prés hiányában), teljesen mindegy hogy hegesztőről, autóról, akkutöltőről vagy mikrosütőről van szó. A 30 éves akkutöltő csipeszéből a 4mm²-es sodrott ér teljes egészében kirohadt a préselt kötésből, azaz egyetlen elemi szála sem maradt! Sok ilyet láttam, javítottam. Mikrosütőnk 4 évesen kezdett haldokolni, már magnetron cserénél tartottunk mert senki nem jött rá mi lehet a baja. Aztán lehúztam róla a sarut, arról meg a műanyag burkolatot, és a préselt kötés adta meg magát. Átforrasztottam, ennek lassan 20 éve, azóta működik a mikró...
Az általánosságban használt préselt kötéseknél nagyon kevés az az elemi szál, ami maradandóan is részt tud venni az áram vezetésében és nem oxidálódik. A forrasztás tiltásáról, barkács módszernek titulálásáról meg csak annyit, hogy a ponthegesztőm kábele is forrasztva van, és azon több mint 500A áram folyik. Nem us-os ideig, hanem 2-3 másodperceken át.

Amikről beszélsz, azokat a préseléseket többnyire betanított munkások végzik és nem szakemberek.

Ma megvettem a kábeleket, 4-4métert vettem.A dinse dugóba lévő lévő kábelekre érvéghüvelyt teszek, ezt a dinse dugóban lévő imbusz csavarral fogom odaszorítani. Az elektródafogót ugyan így fogom megcsinálni, csak ott két csavar van.
Most jön a számomra legnehezebb rész, a test csipesz. Ide szemes sarut fogok tenni, vagyis csak azt tehetek. Szimpatikus a sarú szorítása, de csak satu, vagy kombinátfogó van itthon. Vegyek egy sarú szorítása miatt egy krimpelő fogót, vagy hogyan tudnám megcsinálni?
Van egy forrasztópisztolyom, meg egy kis ón itthon,ha jól tudom kell még forrasztóvíz is hozzá?
Melyik megoldást válasszam, vagy hogyan oldjam meg a saru rögzítését?

Lecsupaszolod a kábel végét, összesodrod, betolod a helyére és meghúzod a 2 csavart. Pár évig jó lesz. A pisztolyt felejtsd el, ide olyan páka kell aminek a hegye legalább olyan vastag mint a hüvelykujjad.

hop.villamossagidiszkont.hu/sz-16-12-szigeteletlen-szemes-saru
Ilyen sarut akarok a kábelra rávarázsolni valahogy.

Egy barátom két kis darab szögvasból csinált satuba fogható préselőt, annyira erősen szorít, hogy ha nem csiszolod le az élét elvágja a sarut. Vagy vehetsz olyan testcsipeszt, amihez nem kell saru, kb. 1200Ft és teljes egészében sárgarézből van. A Dinse csatlakozót pedig fogd be satuba és úgy húzd meg imbuszkulccsal, jó erősen, akkor biztosan 30 év múlva is jó lesz.

Készítesz egy ilyen présformát. A lyuk átmérője legyen ~0,5 mm-rel kisebb, mint a saru külső átmérője. A mélysége kb. a saru átmérője, vagy picit nagyobb (nehéz különben jól kifúrni). Fúrás után lefűrészeled a felesleget, majd kicsit lereszeled a sarkokat. Satuban egy 5-6 mm átmérőjű pálcát a saru elé teszel. Mire behúzod, éppen olyan lesz, mint a gyári préselés.

Köszönöm a segítséget, nagyon rendesek vagytok. Van egy ötletem, lehet hü..eség. A satuba óvatosan összepréselem, úgy hogy a kábel szépen kitöltse a saru belsejét. Ezután egy tompa vágóval a közepére ráütök.

Na pont ezt végzi az előbbi sablon, csak kissé precízebben.

Az előbb nem teljesen értettem a sablonod, de most már világos.

Sziasztok.
Elkeszült a fötrafo igaz 16/5 menet lett rajta. Igy sem ment ra a vas ezert satuban össze kellett nyomni. Rögzitettem a vasakat gyorskötözövel. Kiprobaltam trafo nelkül 24 voltal ami minden hang nelkül a panel primer oldali kivezetesenel 24 voltot mertem. Atkötöttem 230 voltra ami utan szepen indult ninden zaj nelkül. A primernel 317 Voltot mertem.
Beforrasztottam a trafot majd inditottam. Inditeas utam a relek meghuzasa utan azonnal levegta a kismegszakitot. Ez nem normalis egyertelmüen. 2 igbt es egy hfa banta meg en is persze. Ki forrasztottam a trafot kicsereltem a tönkre ment alkatreszeket es ujra indittam , semmi baja nem volt neki. A trafot minden felekeppen szet szedem, lehet, hogy a preseles soran megserültek a tekercsek es igy zarlatos lehet. Ha esetleg megsem akkor szerintetek mi lehetett a baj.

Üdv.: Gabor

Szia!

Bevontam Vilepox-szal(Koraxbp) a gatetrafót és az áramváltót 2-szeresen. Így már eléggé le van szigetelve, képek mellékelve.
Most pihentetem, mert a vezérlőpanel átrakáskor megsérült az UCC, és nincs több most belőle. HEStore-ban nem volt, és itthon nem is találtam. Pár hét amíg Aliexpreszről megérkezik az újabb készletem belőle.

Szia! Ez a Vilepox kétkomponensű és motor forgórész szigetelésre is jó? Mennyire keményedik ki?

Igen két komponensű, elég nagy a viszkozitása(de, folyik amíg nem köt), ki. Kitöltésre találták ki, de bevonásra is jó(én erre vettem). 2000V/mm a szigetelése, 60 fokig jó. Az ajánlott arányban kell keverni és akkor kb. 20 percig nem köt, utána viszont pár óra alatt kőkeményre köt, lehet csiszolni is.
P-11 a fő komponens és ez van színezett, de a színezett a szavatosság lejárat után tönkremegy, a színtelen még utána is jó.
P-15 a kötője. De a honlapon fent vannak tulajdonságok www.koraxbp.hu vilepox termékek

Szia !

Az áramkorlátozó áramkörrel kapcsolatban korábbi (Gee Lee féle) rajzokon láttam 6.3V-os zénert a 3-as lábra kötve. Később már a te rajzaidon csak az egy dióda volt a 3.3k ellenállás előtt. Kérdésem kell-e mind a kettő vagy nem ?

Üdv!

Azt kérdezném (már rég szerettem volna...), hogy pl. egy Riland TIG 250PAC/DC gépben gyárilag nincs minden félvezető, tápegység részben kondi beültetve, akkor azok "pótlása" galibát okozna vagy javítana a bekapcsolási időn?

Szia.
Ez egy rettentő jó kérdés.Ha a kondik párhuzamosan vannak és még van hely,rakhatsz bele.A félvezetőket nem tudjuk hol vannak fejből nem megy talán ha lenne rajz megmondanánk.Talán egy két kép és a hiányzó alkatrész elheljezkedése segítene.

Szia!

A dc oldalon a K2611-ből, az ac oldalon pedig az irfp260-ből van kevesebb. Lehet, hogy ezek beültetésével a 250-es gép 315-ös lesz?

Ránézésre berakhatod a hiányzó alkatrészeket a fetekhez a gét ellenálásokat is.Nagyobb teljesítményű az nem lesz,de maximumon tovább bírja majd a strapát.Az áram max valahol be van állítva.Ha megtalálod hol van lehet feljebb tekerni.

Ok.
Köszönöm.

Egyik sem kell!
Többször olvasd el ezt.
Köszönet érte Katt-nak, jó lenne még olvasni és tanulni tőle.

Ahogy előttem írták nem kell.