Ilyen sokat írni teljesen feleslegesen...
Már az első sorod hibás: "54V*3A=162W. Adatlap szerint a FET 150C tok hőmérséklet mellett is 40A környékén köszöni szépen még el is van.".

Itt nem vezetésről van szó (amikor a félvezetőn szinte nem is esik feszültség), hanem a félvezető ezt a hőt disszipálja el (lineáris üzemmód). Rövidzárlanál a vezetéken átfolyik a 3A, esik rajta kb. 0.5V, a maradékot pedig a félvezetődnek kell eltüntetnie...
TO220-as tokra 50-100W körül bíznék csak! 100W-os már speciális félvezető kell, a legelső kezedbe eső biztosan nem lesz jó. Ha biztosra akarsz menni, legyel 30-50W/félvezető, és akkor a labortápod is bírni fogja örökké.

A SOA görbét nézve 10ms egyszeri impulzus Uds=50V Tc=25°C esetén 8A-t tud. Folyamatos terhelésnél ez jóval kisebb áram lesz és Tc biztos nem 25°C. A mellékelt ábrán látható, hogy egy másik FET-nél ez arányaiban mit jelent.
Link

Szia!

Igen, az első részben igazad van, elnézést. A másodikkal azért vitatkoznék. Ez nem TO220 tok, hanem TO247, ami azért picit nagyobb Plusz a felület az én esetemben is a kétszerese, mert nem oda van csavarozva a hűtőfelületre, hanem mindkét oldalon el van vezetve a hő, még ha a feliratos oldal rossz hővezető is.. (Te műterhelésedet is néztem régebben, most is meglestem, Te magad írtad, hogy a TO220-as tok 168W-ig bírta.. Akkor a TO247-nek tovább kellene )

Ezt a tápot itt, a fórumban megtervezték, és sokan megépítették.

Akkor még annyi kérésem lenne: Légyszíves csak az szóljon hozzá, aki megépítette, és EZZEL a táppal rendelkezik tapasztalattal, az eredeti alkatrészjegyzék szerint.

Elméleti vita jó, lehet tanulni belőle, most is tanultam, de a kérdésem nem erre irányult.

Tehát, aki az LPSU tápot megépítette, rendes hűtéssel, és rendelkezik saját tapasztalattal, írja már meg kérem, hogy kellene -e tudnia, vagy nem, a tartós 150W elfűtését, vagy nem.

Nem tudom, ez konkrétan melyik táp, de volt itt olyan kapcsolás, amiről már tervezési fázisban köztudott volt, hogy a max feszt max áram mellett nem tudja tartósan!
De, úgy sejtem te nem azt építetted meg..., vagy nem azokkal az alkatrészekkel...
Mindenesetre, egy több mint 500W-os FET a kb 150W disszipációt könnyedén kell, vigye...feltéve, hogy van annyira jó hőkontaktus a borda és a tokozás között, hogy ne érje el a 175C-ost a lapka! Ilyen tokozással, ez nem tűnik nehéz feladatnak, de érdemes lenne ezt jobban megvizsgálni! Ha Az jön ki, hogy ennél jóval hidegebbnek tűnik rövidzár mellett a FET, ÉS eközben a feszültségek sehol sem lépik túl a megengedett értékeket, akkor nyilvánvalóan selejtes cuccal van dolgod, bárhol is vetted azt!

Szia!

Bőven nem forró. Kézzel tapogatható. Mindkét oldala. A borda is, és a tok is. Azért tippelek valami gerjedésre, ami pillanatnyi jellegű. Vagy hidegítési gondra. (ezért kérdezem a már megépítőket ) 2 csatornás változatban építettem meg, a FET-ek mellett van 1-1 klixon közvetlenül a tok mellett, 75 fokos. Direkt védelmi okokból. Meg se nyekken.. nem forró. Langyos. Nagy a felület.

ez az az táp: (nem az én fényképem, csak gyorsan megkerestem)
Bővebben: Link

Gondolom, van szkópod?! Mérj rá! Rögtön kiderül, van e gerjedés, vagy valami más.... Sok verzió nincs: vagy rossz a hőkontaktus(aminek kicsi a valószínűsége), vagy valamiért túlfeszt kap(GS, DS)... Ha egyik sem, és mégis tönkremegy -> selejtes!
De létrehozhatsz steril tesztkörnyezetet is, 150W disszipációra beállítva, miközben sem a feszültség sem az áram nem közelíti meg a max értékeket, hogy akkor mi történik, azonos hűtésnél?!! Ha úgy is tönkremegy, nincs kérdés.... Ha nem, akkor érdemes agyalni, mi lehet ott....

Szia!

Van persze. Béke, nyugalom a kimeneten. De egy beugrást nem tudok kizárni. Nem veszek észre egy apró pillanatnyi tüskét. És az a beag toroid akkora, hogy "bármit" agyonver. A 0.22 ohm úgy szakadt meg, hogy kinyílt, mint a tubarózsa

Van műterhelésem, elektronikus. 150W rajta. Megy. 10 perce.

Vagyis vagy egy FET volt selejtes/hamis, vagy valami pillanatnyi hiba van az áramkorlát körében...

Na.. innen szép nyerni

Hátha valaki járt már így..

Azért megnézhetnéd, hogy rövidzár esetén hány volt jut a FET -re. A szücsien ábrája szerint 30 V -nál nem lehet több, és akkor csak 4 A -el terhelhető a FET.

Az ábra nem a felhasznált FET-re vonatkozik. Az IRFP90N20 adatlapjában DC-re nincs megadva SOA görbe. Csak szemléltetés miatt tettem be, hogy folyamatos vezetésnél mennyit csökken a megengedett áram impulzusüzemhez képest.

TO220 vs. TO247 nem jelent azonnali győzelmet a nagyobb tokozásnak.
A 168W-ot pedig kis ideig bírta a FET a tesztemben, és heat-pipe hűtéssel, réz magra rögzítve (a mag közepében pedig a hőcsövek), hideg bordával!

Azt írod, nagy bordád van. Jelen esetben nem a méret a lényeg, hanem a hővezető képesség (hőelvonás gyorsasága). Egy pár mm² felületről kell sok Wattot elszállítani.

Egyébként ha érdekel a téma, legjobb, ha magad teszteled le, mit tud a hűtésed a jelen felállás szerint. Mérj feszültséget közvetlenül a félvezetőd lábain (Mosfetnél source-drain, tranzisztornál emitter-collector között), a rövidzárási áramod kezdd el alacsony értékről emelni (pl. 1A), hagyd a labortápot 30 percig menni, majd ha nem ment tönkre, emeld az áramot (amekkora lépésben akarod). A feszültség mérése a félvezető lábain segít kiszámolni a pontos disszipációt! Nem számolod bele se a biztosítékon, se a kábeleken, vezetősávokon, söntökön, stb. eső feszültséget.
Ezzel a méréssel meg tudod keresni, hogy mit is tud ténylegesen a labortápod. Vásárolj különböző félvezetőket, más eredményeket fogsz kapni. Talán találsz olyat is, ami elbírja a 150W-ot. De ha olvastad az oldalam, akkor láttad azt is, hogy 25V felett problémám akadt, és 200V-os FET-et kellet használnom a 40V-os műterheléshez, pedig én csak 40V és 100W-ot céloztam meg, nem pedig 50V és 150W-ot.
Sok sikert.

Másodlagos letörés MOS-FET -ekben:
IR AN1155

Szia!

Amikor műterhelést építettem, nekem megoldás a VMO400-02F lett. De ide horror ár.. nem ér ennyit az egész.

Az IRFP90N20 adatlapban található termikus ellenállásokkal számolva 160W disszipációnál, 46°C-os bordahőmérsékletnél a chip 126°C-os, a tok 84°C-os.
Az adatlapban szereplő termikus ellenállás a borda és a tok között csak hővezető pasztát használva érvényes, csillámlemezzel magasabb lesz. RθCS=0.5-ös értéknél (ami szerintem nagyon jó) a chip 167°C-os. A tranzisztor adatlap szerint kibírja, de nagyon a határra van szerintem méretezve.

Szia!

Tudsz valami típust, aminek földhöz ragadt ára van, kapható, és nincs kihegyezve?

Továbbgondolva amit írtál, 160W és 46°C-os borda, 20°C-os környezeti hőmérséklettel számolva azt jelenti, hogy a hűtőbordának maximum 0,16...0,17°C/W hőellenállásúnak kellene lennie. Ilyesmit szerintem még egy a hatalmas méretű borda is csak hőcsövekkel, és ventilátorral megtámogatva tudna.
Az IRFP90N20 amúgy egy egész jó típus, többnyire túlteljesíti az adatlapja szerinti értékeket, de ettől még ennyit tud.

A lineáris szakaszban használva a FET-et nem elég a tok általi megengedett disszipációt figyelembe venni. Ha megnézel egy magyarázatot a SOA görbéről, hogy mely részen mi korlátoz, például ITT, akkor látszik a jobb alsó szakasz, ahol a thermal instability vagy secondary breakdown korlátoz. Itt helyi túlmelegedések miatt történik a meghibásodás. Ha összességében nem léped túl a tokra megadott adatokat (max power limitation), akkor is tönkremehet emiatt.

1db TO247 tokozású FET-el, a gyakorlatban már a 100W feletti disszipáció is kiválónak számít. Ha ennél több kell akkor lehet kapni tégla méretű IGBT modulokat vagy FET modult is, persze az ára a végén egy-két nullával több lesz. Tehát a megoldás az, hogy többfelé (pl. több darab FET-re, vagy más félvezetőre) kell szétosztani a disszipációt, megfelelő kapcsolástechnikával.
Az általad épített konstrukciójú táp, ha úgy tetszik ki van hegyezve, ha feszegeted a határait, akkor egyszer csak meg is találod ezeket a határokat.

Általánosságban az áteresztő szabályozós tápokban párhuzamosan kapcsolt félvezetőkkel oldják meg a nagyobb elfűtendő teljesítmények elosztását. Viszont a lentebb leírtakat figyelembe véve, pl. a maradékfeszültség is felosztható lenne több sorba kapcsolt FET-re a teljesítmény elosztása érdekében (ennek lenne néhány előnye). Ehhez kicsit más kapcsolástechnika kellene, de amúgy nem olyan vészes megoldani. Ha viszont ezt továbbgondoljuk akkor jöhetne a G vagy a H osztályú erősítőkhöz hasonló felépítés, amivel nemcsak elosztható, hanem csökkenthető is a disszipáció. Annak idején terveztem egy ilyen tápot, ami azóta sem nem készült el, mivel egy barátommal belefogtunk egy sokkal komolyabb előszabályozós tápba (ami előbb-utóbb elkészül).
A SOA problémájába természetesen mi is belefutottunk, hiszen a táp "végfokozata" itt is áteresztő szabályozós, és 120V/15A beállítás mellett rövidre zárva mondhatni elég nagy maflást kap, amíg az előszabályozó feszültsége lecsökken.

Egyáltalán nem ennyire vészes a helyzet! A múltkori tranzisztor tesztemnél(aminek az eredményét be is írtam ide), kb 100W disszipációt hoztam létre, egy közepes méretű bordán, szilikonzsírral, de teljesen passzív hűtéssel(ugyanilyen tokozás volt). Nekem így valahol 50-60C között lehetett a borda hőmérséklet(legfeljebb), jó félóra járatás után is... Aktív hűtéssel, kellő anyagvastagság esetén, még alumínium esetén is igen kis termikus ellenállás érhető el...

100W és 160W között elég nagy különbség tud lenni, abban a tekintetben, hogy mennyivel lesz melegebb a félvezetőlapka.

Ez egyértelmű! Nem is állítottam az ellenkezőjét... Én arra reagáltam, hogy mennyire problémás kis hőellenállást elérni a tok és a borda között!

0,35k/W és 0,16k/W között több mint kétszeres különbség van. Kétszer akkora borda pedig még nem fele akkora hőellenállású, ráadásul a méretek növekedésével erősen romlik a hőeloszlás is a bordán. Amit megint csak a méretek (vastagság) további növelésével lehet kompenzálni, vagy egy bizonyos határ felett egyszerűbb hőcsövekkel megoldani. Ezért írtam a korábbit.
Szerintem a gyakorlatban inkább szét kell osztani a disszipációt több darab félvezetőre, az sok szempontból jobb megoldás.

Ja igen, felületesen olvastam. Ugyanis én a hűtőborda hőellenállását számoltam ki, tehát nem a tok és a borda közötti hőellenállásról írtam.

Kb. 5 éve építettem. (De lehet már több.)
Most lett rá szükség, ezért üzembe helyeztem. Csont nélkül indult, teszi a dolgát.
Tökéletes tervezés.
(A hiányzó csavart már pótoltam.)

Fogalmam sincs ezt honnan vetted. Építettem életemben jó néhány tápot, ilyet olyat amolyat, analógot meg kapcsolóüzeműt is, sosem válogattam bele a feteket, hanem kihúztam a rúdból az éppen soron következőt, és nem kicsit nyertem vele hanem pont annyit amennyit kell. Csupán egyetlen dolgot tartottam szem előtt, sosem engedtem egy ekkora tokra 60W disszipációnál többet, és lám, nem is ment tönkre soha egy sem.
De ha már LPSU, arról annyit tudok neked mondani, hogy járt nálam egy régebben. Javasoltam a gazdájának hogy tervezzen hozzá egy rendes nyákot, meg adtam neki bele 3db fetet (amiket itt vettem az apróban 70Ft/db áron) hogy azokat tegye bele párhuzamosan. És az biztos hogy bírja a tartós rövidzárat, ugyanis egyszer elment az ügyeit intézni, másfél óra múlva mikor hazaért vette észre hogy zárlatban maradt a táp, és még működött. Az áramok pedig úgy oszlanak meg neki a 3 feten (igen, válogatás nélkül) 3 A körülire állítva hogy 0,96-0,9-1,05.
Tartósan és biztonságosan 1db tokkal - ahogy mondani szokták - akkor sem fogsz tudni elfűteni akkora teljesítményt ha szenteltvízzel van hűtve, nem véletlenül nem is látni ilyen ésszerűtlen próbálkozást egyetlen gyártó termékében sem. De ha szerinted annak úgy működni kellene akkor hajrá, csak akkor nem értem minek kérdezősködsz...

Valószínüleg nem bírja a több mint 150W disszipációt a feted. Az, hogy 3 perc után a hűtőborda 45 fokos volt (ekkora disszipáció mellett) számomra egyértelművé teszi, hogy nem megfelelő a hővezetés a fet és a hűtőborda között. Tapasztalataimból én nem mernék 100Wot m,egközelíteni sem egy to-247-es feten. Építettem már 2,5kW-os műterhelést To247-es fetekből, de tapasztalat szerint már a 60W fölötti értékeknél is nagyon meleg volt a lapka hőmérséklete. Én a fet diódájával mértem a hőmérskéleteket. Én 32 fetre osztottam el a 2500W-ot, ami 78 W/fet és már ez is nagyon nagyon határeset volt, úgy is, hogy még szigetelő lap sem volt a fet és a borda között, ami rontja a hővezetést.

Én mint laikus, nem is értem ezt a zárlatmizériát. Méretezés tekintetében ha olyanok az elvárások, nem határértékekre tervezzünk, ... A zárlatot egy jó tápnak inkább felismernie kell, és leállnia hibajelzéssel, mintsem fűtenie akármeddig.

Egy labortápnak a zárlat ugyanolyan normál üzem, mint ha nincs zárlat. Miért kellene lekapcsolni? Lehet vezetéket akarok melegíteni vele...

Nálam elvárás volt a zárlati üzem tűrése, pláne hogy modellmotor izzítógyertyáját is működtettem vele, néha elég sokáig is (30V 10A táp uA723-ra épül), még nem hagyott cserben csak a kezdetekkor amikor is mindenféle gonoszsággal kinyírtam, azóta bombabiztosra fejlesztettem.

Szia!

Milyen FET-eket alkalmaztál, és mi volt a teljesítmény elosztásra a trükk? Simán, párhuzamosan kötve, gate-ek ellenállással leválasztva amikor én műterhelést építettem, nem jött be. Nagyon nem voltak egyformák az egy gyártásból érkezettek sem... Ott nekem a VMO400-02F modul jött be, de ebbe a tápba nem tenném bele, mert egy vagyon. A műterhelés más tészta volt

Szóval mit használtál, milyen kapcsolásban?

köszi!