Fórum témák
» Több friss téma |
Igen, mert közben mégegyszer elhalasztották a startot. Amikor megírtam a hozzászólásomat még ma volt a kijelölt startidőpont.
Hát nem fogadta túl nagy érdeklődés itt a HE-n a startot, pedig nem indul minden nap magyar műhold a világűrbe. Az elektromos vs. benzines vs. dízel autókról történő két hetente ismétlődő vitatkozás ezek szerint érdekesebb...
Sziasztok. Szeretném felébreszteni R-112 típusú rádiómat, viszont nincs hozzá gyári unformerem.
Ahogy néztem eredetileg 2 is van hozzá , 3 féle fő feszültséget állítanak elő a rádiónak. Ezt megtekerhetem egy sima hálózati trafóra is , természetesen az értékek ismeretében? Tény 2,8 MHz -4,99 MHz között nem sok forgalmazás megy mostanság de 3,5 még pont benne van, AM-CW üzemmódot egyaránt ismeri, jó masszív készülék. Még olyan kérdés ha elkészítek egy nagy mestertekercset, több megcsapolással, elvileg ugyanúgy működhet vele a készülék? Esetleges ötleteket is szivesen várok.
Milyen hullámhosszon ad majd ez a műhold?
Itt a képeken láthatod az umformereket egymás tetején.
http://www.ha4023.fw.hu/index.php?menu=110&lan=hun&id=353 a kisebbik a vevő oldalé, a nagyobbik az adó oldalé, DE a rádiót össze kell kötni a nagy umformerrel, majd a nagy umformert a kis umformerrel, így működik a rendszer. A csatlakozókat is elég nehéz beszerezni hozzájuk, de csúszósaruval megtudod oldani az összekötéseket. Rajzom egyenlőre nincs itthon hozzá.
Találtam egy egyszerűbb "puritánabb" rajzot a két unformerről, és a csatlakozó bekötéséről, kissé bonyolult, de nem megvalósíthatatlan ahogy néztem.
Sajnos ott nekem gyengék a vételi képességeim.
Talán az első szputnyik adott rövidhullámon
Űrtechnikai eszköz nem ad rövidhullámon. Az ok is nagyon egyszerű, a RH visszaverődik az ionoszférán, ergó se ki nem jut az űrbe se onnan nem jut vissza vagyis a kommunikáció lehetetlen.
Én sem házi barkács vevővel dolgozom (sajnos most nincs módomban ilyet építeni), egy RTL-SDR-nek nevezett USB-s csodát használok (6-8000 pénz). Ezt közvetlenül kezeli a smoggnd program amivel dekódolni lehet a vett csomagokat. Ha minden jól megy ma este már hallani lehet a műholdat, egyenlőre pontosabb TLE adatokra várunk. A rakétán utazó egy másik részben magyar vonatkozású műhold (szlovák hívójelű) GRBAlpha már azóta megszólalt, sikeresen vették a hívójelét (egy japán amatőr). A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2021
Nem jellemző , de a Szputnyik 1 adott.
Idézet: „Sputnik 1 was launched during the International Geophysical Year from Site No.1/5, at the 5th Tyuratam range, in Kazakh SSR (now known as the Baikonur Cosmodrome). The satellite travelled at about 29,000 kilometres per hour (18,000 mph; 8,100 m/s), taking 96.2 minutes to complete each orbit. It transmitted on 20.005 and 40.002 MHz,[14] which were monitored by radio operators throughout the world. The signals continued for 21 days until the transmitter batteries ran out on 26 October 1957. Sputnik 1 burned up on 4 January 1958 while reentering Earth's atmosphere, after three months, 1440 completed orbits of the Earth,[3] and a distance travelled of about 70 million km (43 million mi).[2]” Innen van a wikipédiáról: https://en.wikipedia.org/wiki/Sputnik_1
Azért a 20/40MHz már nagyon az RH felső határa. Valójában a 40MHz már URH (angolul a VHF jelöléssel illetik, utalva az alacsonyabb frekvenciájú URH-ra).
Legalábbis amikor én tanultam akkor a RH felső határát 30MHz-nél határozták meg. A terjedést persze az ilyen meghatározások nem érdeklik, tipikusan 10MHz fölött már képes kijutni a jel (függ a beérkezési szögtől). Régi RH amatőrök szerint amúgyis 10MHz felett minden csak gerjedés. A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2021
Idézet: „Az ok is nagyon egyszerű, a RH visszaverődik az ionoszférán” Ez nem teljesen így van, mert a beesési szögtől is függ a visszaverődés, és a kritikus frekvencia felett merőleges beesésnél már nincs visszaverődés. A kritikus frekvencia az ionoszféra állapotától függően változik (3-14 MHz), de bőven "beleér" a rövidhullámú tartományba, tehát adhatnának éppen a rövidhullámú tartomány felső részében is. A kicsit magasabb frekvenciájú, nem merőleges beesésnél is átmennének ugyan valamennyire az ionoszférán a hullámok, csak a hullámok irányváltása miatt nehéz lenne "megcélozni" az űreszközt. Mindenképpen problémás... 2. oldal Szerintem a magasabb frekvenciát (a visszaverődési probléma mellett) az is indokolja, hogy jó összeköttetést jóval kisebb méretű antennával el lehet érni (a műholdnak pedig a költségek miatt minél kisebbnek, és könnyebbnek kell lennie).
Egyet értek, a 40 MHz már nem rövidhullám, én is a 20-ra értettem
Ez hogy egy műhold rövidhullámon sugárzott, ritkaság. Már csak az antennaméret miatt is célszerűbb az alacsonyabb hullámhossz.
1957-ről van szó a Szputnyik esetében.
Egyrészt olyan alkatrészeket kellett használni, amik várhatóan működni fognak az űrben. Akkoriban még a világűrről is keveset tudtak. A Van Allen sugárzási övezetet is csak 1958-ban fedezték fel az USA felett. Másrészt olyan frekvenciát kellett kiválasztani, amely már átmegy az ionoszférán és még sok helyen van vevő hozzá, hogy sok helyről megfigyelhessék, igazolják. A ma felküldött Perseverance-ben 1998-as 233 MHz-es processzor van.
A jó öreg főnix madár AO-7 -en pedig van egy 28 megás download ág is a 2m felmenő ágához.
Valamikori 90es években startolt orosz HAM műholdon volt 21/28 MHz átjátszó is. Annó a packet rádiós BBS-ek TLE bulletinjeiben voltak az adatai valami RUDAK néven emlegették az üzemmódot vagy magát az eszközt ... nem most volt. Idézet: „Akkoriban még a világűrről is keveset tudtak.” Azért most sem sokkal többet.
Meg is van ... Rudak az más volt ...
RS- családban volt Radio Sputnik ... RS 12 orosz holdon volt ez a 21/28 MHz átjátszó. Bővebben: Link
AO-7 már közel 40 éves némi némaság 1,5 -2 évtized után újra indult és még mindig működik.
Persze csak napfényes pályákon.
Mitől indult újra, főleg ilyen hosszú idő után?
A beépített akkulátorra meghibásodott. Az akku cellái rövidzárba kerültek, így a napelemek nem tudják tölteni az akkut. Azonban, ha megfelelő szögben érik a napsugarai, akkor a műhold megkapja a működéséhez szükséges energiát.
Itt olvasható információ róla magyarul is. A marslakók lehet kicserélték az akksit. A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2021
A másik megoldás, az hogy az akku tovább rohadt, és
meszünt rövidzár lenni
Olyasmi történt, 21 évig csak volt rá ideje.
Elég sok cikluson ment át, nappali / éjszakai váltások (Hideg meleg ).
Közben jött valamennyi villany az akkuból is . Cellában lévő kémiai - fizikai folyamatok előbb utóbb megszüntették a zárlatot. Újra éledésekor "ufó" volt , mert nem tudták mi sugároz időnként vhol a műhold sávok békön frekijén ... jobb esetben morzéban,ott volt azonosítója leadva , de ha valamiért a rtty békön áramkörrel indult akkor csak a "furcsább" csipogós ismeretlenebb jele zörgött.
Hol volt villany, hol nem = szulfátoldó. A huszonpárév alatt volt elég ciklus.
Gondolod hogy savas akkumulátorokat tettek bele? Elképzelhető, bár tudtommal már akkor is tartósabbak voltak a lúgosak. Azok a mély kisülést is jobban elviselik.
Sany által linkelt oldalon az szerepel, hogy 21 Ah-s Li-Ion akkuja van. Vagy az nem az AO-7-ről szól?
A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2021
Az angol nyelvű oldalon, már van leírás modernebbekről is.
28 kg volt. Bármi lehet, szerintem. A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2021
Üdv!
Ma hallgatózás közben arra lettem figyelmes hogy a telefonomat bedugtam tölteni, nagyon zavarta a rádiót. Alacsonyabb frekvenciákon 1-2 MHz között is volt egy erős "rotor" zajom, egy szinttel lejjebb kihúztam a tv kapcsolóüzemű tápját és megszűnt.... Rádió elé lehet valamiféle hálózati zavarszűrést építeni? Ki tudja még mit szedek össze a hálózatról |
Bejelentkezés
Hirdetés |