Ezekkel mindig az a kérdés merül fel bennem, van 20cm hőszigetelés, meg van benne egy nem elhanyagolható lyuk. Lehet a hungarocellbe csemperagasztóval beragasztva egy rendes doboz, esetlegesen az aljánál ( akár a doboz alatt) a falba egy műanyag tiplivel ( amivel a hungarocellt eleve rögzítik) jobban kielégíti a hőszigetelési követelményeket, és statikailag is elég. ( ha ügyes vagy, lehet kívül nem is látszik meg) Esetlegesen a mélyített dobozt is ki lehetne tömni kőzetgyapottal, de azt is valami módon le kellene zárni a vezetékek alatt. Nem tudom a kitalálója szerint ezt hogy kell megoldani? A hungarocell, ha rendesen meg van csinálva, azért nem gyenge, a hozzá való műanyag csavarok is komoly terhelést kibírnak. ( kültéri lámpák)
A magasságon segíthetsz, belül felvésed a kívánt magasságig. Ferdén fúrva is lehet nyerni 30-40cm-et, ha van elég hosszú fúród, kevesebbet kell bent vésni. A csövégeket rendesen tömíteni, a pára ne mászkáljon ki be.

Kapcsolónál elmegy, ha csak a szigeteléshez van rögzítve. Azért egy dugalj az ki van téve mechanikai terhelésnek.

Ha megnézed a linken, a tartóhoz adnak egy hungarocell betétet (és egy négyszögletes külső részt). Ha jól van felszerelve, akkor a doboz középvonalában a vezeték (vagy cső) átmérőjének megfelelő lyuk marad, meg a doboz mögött kicsit vékonyabb lesz a hőszigetelés. Ettől függetlenül nyilván nem lesz olyan a hőszigetelő hatás, mintha nem lenne ott a tartó, lesz valamennyi hőhíd, lesz valamennyi lyuk, de szerintem nem annyira vészes.
Ezzel szemben nagyon stabilan lehet rá szerelni. Nekem nem tűnnek nagyon stabilnak a hungarocellbe csavart dolgok. Az a félelmem, hogy például egy kültéri lámpa stabilnak tűnik a felszereléskor, de azt éveken át "lökdösni" fogja a szél. Nem nagyon, szinte észrevétlenül, de a szél éveken keresztül nagyon kitartó.. És ha egyszer megkezdte, ott be is tud kicsit ázni, szóval nekem nem igazán tetszik.
("Kár" hogy már nincs hideg, és nem fűtünk, akkor tudnék valami egyszerű hőképet csinálni a nálam felszerelt ilyen tartókról, hogy mennyi meleg megy ott ki...)

Utólagosan szerintem is nehéz szépen megcsinálni, különösen 20cm-es szigetelésben, és ha a javitásra félretett nemesvakolat is elfogyott/megromlott...

Esetleg ezt a típust, aminek takaró fedele van , védetté is teszi, ha ügyesen van belefaragva, talán még javítani sem kell.
Létezik ilyen nyitható fedéllel is.

Igazán ha magának (vagy családtagnak) csinálja az ember, akkor hajlandó sokkal többet elvacakolni, mintha "pénzért termel az ember". Ha rámegy fél nap, vagy akár egy is, akkor "ez van"...
Nekem az nyitható nagyon tetszik, mint lehetséges megoldás.
De anélkül és lehetséges, nekem megfelelt egyszerűbben is.

Jó ez a megoldás is, gyártmány és anyag függő, mennyire bírja a napot. Ki lehet fogni jót is.
Attól is függ, mennyire van védett helyen. Volt olyan, amelyiknek 3-4 év alatt a fedele egyszerűen elporladt a nap UV sugaraitól. Persze lehet fedelet is cserélni.
Amelyiket ajánlottam abba szerelhető C szín, kismegszakító és más egyéb is elfér benne.

Kaptam én is napálló kültéri dobozt. Az, hogy az 5x16-os dugalj fedelét ~kétévente cserélni kell, már az se tetszik, de hogy az üvegszálerősített napálló kültéri doboz miért porlott el 4 év alatt?
De legalább látszik, hogy nem spórolták ki belőle az üvegszálat.

Milyen követelmények vannak a védőfőldelésnél, amit az óra alá tesznek? Egyenesen kell állnia a rúdnak, vagy be lehet hajtani a falba? Szeretném, ha minél kevésbé állna ki, lehetőleg semennyire. Az óraszekrény be van süllyesztve a falba. Ha nem lehet behajtani, akkor beljebb a falnál is le lehet ütni?

Én nem nagyon értem, mi az, hogy behajtani a falba, meg beljebb a falnál. Sárból van a fal, vagy nincs betonalapja a háznak? De az ajánlható megoldás az, hogy 70 cm mély indítógödörbe leverni, és a földelővezetőt, ami hozzá van hegesztve, azt felhozni a fal síkjában egy dobozig, ott átváltani réz vezetékre, és azt felvinni a földelősínre.

Hát, hogy most leverték a fal előtt 5-10 centire, és azt ami a tetején van azt mondom, hogy be lehet-e hajtani s falba a földszinten, aztán a falba menjen felfele a dobozig ami szintén nem állna ki.

Be lehet hajtani.

De azt rendesen, mert ha valami mozdul, az vinni fogja a festést is.....

De beljebb. A vakolat alá. Sőt ott lambéria is volt. Lehetne a lambéria mögött a kötődoboz?

Arra meg is adtam a választ, hogy benne lehet a falsíkban.
Csak ugye a hajtani ige az több jelentésű, földelésnél azt a leverés helyett alkalmazták sokan, és a falba srégen beverni nem tűnt jó ötletnek. De belehajtogatni persze, hogy lehet. Mondjuk én raknék rá plusz védelmet, a kanyaroknál befesteném-szurkoznám.
Alábbi kérdésre a hivatalos válasz az, hogy a villamos kötéseket tudni kell felülvizsgálni. Én, ha jó embere lennék egy megrendelőnek, azt ajánlanám neki, hogy a lambéria mögött ne legyen olyan doboz, amiben van kötés.

Vagyis semmilyen szabványnak nem mond ellen, hogy ne lógjon ki se a földön, se a falon, és a doboznak se kell kiállni?

Ahol a földelés tüzihorganyzott köracélja találkozik a sodrott réz zöld-sárga vezetékével, annak a szögletes doboznak a fedelének hozzáférhetőnek kell lennie.

Sziasztok, egy kérdéssel fordulok hozzátok, mert úgy érzem által akarnak hajítani a palánkon. A ház villanyszerelése kiállás alapján történik. Ennek a kiállásnak van valami hivatalos megfogalmazása?
Konkrétan 2...3 egymás mellett levő (sorolt) konnektor hány kiállásnak számít?
Egy csillárkapcsoló bekábelezve csillárig hány kiállásnak számít?

Most utólag azt mondja a villanyszerelő, hogy a sorolt konnektorok minden darabja külön kiállás, és a csillárkapcsoló lámpa vezetékkel 4 db kiállás.

Van erre hivatalos megfogalmazás, gyakorlat, követendő ökölszabály? (azon kívűl, hogy ne utólag)

Előre is köszönöm a hozzászólásokat.

És a doboznak muszáj konkrétan valamekkorának lennie? És miből kell lennie a doboznak?

Erre sajnos a kőművesem jut eszembe. A házon elég sok, és nagy ablak van. Külső vakolásnál kérdeztem, a m2 hogy is van. Az ablak beleszámít, vagy nem. Erre közölte, ha beleszámít ennyi, ha nem akkor az ablak keretek vakolása amannyi. Mondanom sem kell a két összeg majdnem azonos volt. Igazából ez a kiállásosdi valamiféle tapasztalati képlet lehet, mert pontosan meghatározni egy ilyen munkát elég macerás. Mennyi méter vésés, mennyi gipszelés, mennyi vezetékhúzás.. Ezt egy nap mire kiméri/összeszámolja korrektül ( és lehet nem az övé a munka..) . Szerintem van egyfajta tapasztalat, amit a házra nézve eldönt az ember, aztán a képletet hozzáigazítja. Az belátható a sorolós konnektor kialakítása nem akkora munka, mintha tőle 3 méterre egy másikat csinálna, de ez olyan mint a buli után a költségmegosztás. nem az egyedi munkaóra /fogyasztás számít, hanem a végösszeg megléte.

Most ha ebbe a kérdésbe kicsit jobban belegondolsz, magad is megválaszolhatod a kérdésed.
De leírom. Te mint villanyszerelő kérsz X összeget kiállásonként tételezzük fel 1000ft/db. Ergo 1000ft-ért csinálsz meg 1db 1 dobozos kiállást nem sok meló, 1000ft pénz. De csinálsz egy 4es sorolt kiállást, ugye ha azt nézzük, 4x fúrsz dobozhelyet (szélsőséges megfogalmazás de 4x kopik a gép, a koronás stb) de csak 1000ft-ot kérsz, vagy 4*1000ft-ot... Ha ezret, akkor felmerülhet a kérdés, hogy akkor azt az 1 dobozost is (ahol csak 1x kopik a szerszám) annyiért csináltad (amitre áment mondtak) mint amivel 4x több a "gondod". A csilláros rész az nem egészen értem, hogy érted, hogy 4 kiállás. Ha csak nem 1 kapcsoló és 3 falikaros vagy mennyezeti kiállás, vagy keresztváltós (3 kapcsoló - 1 valamilyen lámpa). Hisz akkor 4 kiállásod van 3 kapcsoló + 1 lámpa helye. Hisz te se dolgozol ugyan annyiért ha 3-4x több a "munka" vele...
Ezért kell mindent az elején lepapírozva tételesen írásban meghatározni. Persze ha a sarki kocsmás Józsival csináltatod, mert azt mondták, hogy olcsó, és számlát semmit nem ad, akkor az meg már másik ügy.

Mehet falban és falon kívül, de kötelező a védőcsőbe bújtatás, tehát a földelés összekötő köracélja is védőcsőbe húzandó!

A 100x100-as doboz, amit a földelés és a földelő PE vezeték összekötésének tokozására szolgál, hozzáférhetőnek kell lennie, mert mérési pont.

Kedves Gabó, szeretném megfordítani amit írtál.

Számoljunk, ha csinál egy 1-es konnektort, és az elosztóig vés, műanyagcsövezik, megveszi a 30m rezet (legdrágább rész), befúrja a konnektorhelyet, behúzza a kábelt, ahhoz képest mondjuk a dupla konnektor hely (ne számolj szerelvényt) az
plusz egy doboz (30Ft), illetve kb. 0,5m vezeték, mert ugye sorolja.
kopik a szerszám - persze de hagyjuk a rézhez képest...

Szóval akkor hogy is állunk? Az is egy teljes értékű kiállás? Vagy egy százada a kiállásnak?

Hozzáteszem, nem sarki Pista csinálja, kiállás db ár van, a kérdés, hogy a sorolós konnektor 1 betáppal hány "kiállás"

A 4 db kiállás szerinte úgy jön össze, hogy a csillárkapcsoló az 2 kiállás, és a csillár (két külön kapcsolható izzóval) még két kiállás. Összesen 4db.

Szerintem meg összesen 1 dobozt, meg egy "madzagot" kapok (nem is köti be a csillárt)

Szerintetek hány kiállás?

Kedves Szpidi!

Mivel amiket írtál, abból arra következtetek nem történt tételes árajánlat kérés és megegyezés stb, írok egy vázlatot (Árak csak hasraütés szerűek, nem valósak!)
Amiket leírtál, azt mind ki is fizeted:
- Horonymarás-vésés -> Megrendelő fizeti (200Ft/fm)
- Csövezés (és ebbe számoljuk a behúzást is az egyszerűség kedvéért)-> Megrendelő fizeti (300Ft/fm)
- Kiállások kiépítése (fúrás vésés gipszelés) -> Megrendelő fizeti (1000Ft/doboz/kiállás lámpához-bojlerhez-egyéb extra igényekhez )
- Beépített anyagok (csövek, rögzítő elemek, vezetékek stb) -> Megrendelő fizeti (Itt xFt/fm xFt/db stb )
-Ha úgy van sittelszállítás -> Megrendelő fizeti (x/Ft Helytől függ ez is )
- Munkadíj -> Megrendelő fizeti (Ez megint megállapodás szerinti ki mennyiért dolgozik /nap vagy /óra...)
-Szerelvényezés -> Megrendelő fizeti (1000Ft/kiállás, szerelvény legyen az kapcsoló, vagy aljzat vagy lámpa)
- Elosztó kiépítés szerelvényekkel anyaggal -> Megrendelő fizeti (méret függő 50eFTtól a csillagos égig)
-EPH kiépítés -> Megrendelő fizeti (megint változó összeg)
-Mérések beüzemelési kültség -> Megrendelő fizeti (megint sokmindentől függ)
- Menet közbeni módosítások, tervtől eltérés visszabontás stb -> Megrendelő fizeti (ez is random ár, helyzetfüggő)
- Egyéb extra igények a megrendelőtől -> Megrendelő fizeti (ez is 100Ft-tól a csillagos égig)

Ezek nem szerződésbeni tételek de vannak!
-Szerszámgépek/tartozékok -> Vállalkozó fizeti (Nem a kajaboltos szerszámgépek vagy stb sufnituningos vackok ára milliós tétel)
-Végzettségek, ráépülő modulok Vállalkozó fizeti (Ez is milliós tétel is lehet)
-Adó és egyéb járulékok -> Vállalkozó fizeti (Ez se pár forint)
-Gépekhez/ szerszámokhoz való bizonylatok (Igen elvileg a munkavédelmis kérheti) -> Vállalkozó fizeti (ez se 100Ft)
-Emberek bére/járulékok (ha nem magánvállalkozó és egyedül dolgozik) -> Vállalkozó fizeti (Ez se olcsó)
-Gépjármű dolgai (benzin adók stb) -> Vállalkozó fizeti (Gondolom ismered a mai benzin és egyéb árakat)
-Anyagbeszerzés utánajárás helyszínre való kivonulás stb -> Vállalkozó "fizeti" hisz megy vele az ideje, amíg pl más helyen is dolgozhatna
-Stb

Ha ezek után is szerinted a réz ára és a kiállások száma a kérdéses, akkor járj utána, hogy mennyi az összeg a megrendelő oldaláról, és mennyi a vállalkozóéról.

A csilláros témára is leírtam a választ.
Amit írtál, hogy van 1 dobozod és 2 végpontod (pl jobb sarok/ bal sarok) akkor az nálam/nálunk csak 3 kiállás. Ha csak 1 doboz a csillárkapcsolónak és 1 kiállás középen a plafonon akkor az 2.

Kedves Gabó,

Köszönöm ezt a részletes leírást!

Ez tényleg közelebb visz a megoldáshoz.


Még egyszer köszi!

Pl. itt is "kalkulálhatsz"...

Kedves Szpidi!

És ez csak egy tömör vázlat vázlata, sok sallang kihagyással.
Sajnos a mai világba részletesen (szó szerint bolondbiztosan) kell mindent leírva átbeszélve az ügyféllel egyeztetni, mert ha nem így van, jön a mutogatás mint itt is. Így legalább mind 2 fél védve van, mert ott a papíros szerződés.

Az is egy komoly árdöntő, hogy milyen a fal, tégla, ytong, vegyes falazat, vagy gipszkarton. Üres, új, vagy benne laknak. Földszintes családi ház jó parkolással, vagy többszintes épület nehezen megközelíthető fizető parkoló.
A szerszámokat ott lehet hagyni több napra, vagy mindennap összepakolni és szállítani.
De legtöbbször jobb egy ajánlott szerelő, mint a több oldalas leírt papírmunka.

Sziasztok!

Lakásban lehet még rakni AC osztályú hibaáram kapcsolót vagy csak A osztályút? Ti melyiket szoktátok?