Ha oda van írva, hogy I/In, akkor az egy szorzótényező az áramra nézve, azzal a mélyebb jelentéssel, hogy ez csak akkor működik, ha a jelleggörbéje egyforma a 6 A-esnek is, meg a 6000 A-esnek is - tehát az I/In tengelyen a 10 azt jelenti, hogy 10xnévleges áramnál lesz egy bizonyos esemény, és ha épp egy 6 A-esre vonatkoztatod, akkor 60 A-nél, ha meg 16 A-esre, akkor 160 A-nél.
De a túlterhelésnél nem a gyorskioldó old ki, hanem a hőkioldó, melyre nézve ezeknél a kismegszakítóknál az a követelmény, hogy 1,45xnévleges áramnál 1 órán belül kiold

Amúgy is, másfelest 13A km-el kell(ene) maximum biztosítani.
Téglafalban, csőben. De a hosszabbító nem ott van. A másfelest körülményektől függően 13,5-22 A közötti értékekkel szabad terhelni a szabvány szerint. Olyan kategória nincs, hogy lazán a talajra helyezett, mint a gyakorlatban a hosszabbító, de például nagy épületüregben 17A, levegőben (kábeltálcán, stb) 22 A.

Ez valóban így van.

És a hosszabbítóban, hogy is vannak az erek? Egymás mellett. Szorosan.
Ill a falban a csőben? Köthetsz te 250es földkábelt is hosszabbítónak, ha amibe csatlakozik csak másfeles.... Nem a 250es értékeivel biztosítod!

Ezért van a szabványban a falban elhelyezésnél a több egyeres vezeték az A1 csoportban, a köpenyes meg az A2-ben (a különbség 1 amper). De az épületüreges és a kábeltálcás az meg ugyanaz egyeresekre is és köpenyesekre is.

És? A hosszabbítóba még mindig egymás mellett mennek az erek, nem elválasztva egymástól az előírt távolságokban. Legtöbb helyen is max 16A terhelhetőséget írnak.
A dugaljak is meg a dug villák is max 16-osok, az más kérdés, hogy elbírják e, vagy annyira rossz minőségűek, hogy nem.
De másolok egy adatlapból, ez 3*1,5:
Terhelhetőség
30°C-on levegőben /Max. load on 30°C in air (A): 16A
Akkor is a leg gyengébb pontra biztosítunk, nem max terhelésre.

Urak!
Padláson elvezetett vezetékekekkel kapcsolatosan kérdeznék.
Próbáltam kellően körültekintően kigondolni a megoldást, de azért némi bizonytalanság még lappang bennem.
Arra gondoltam hogy Kábeltálcában helyezném el a vezetékekeket, ebben a "legsűrübb" helyen 7db 3x2,5 és 4db 2x1,5 futna, kötés a padlástérben nem lenne, a lemenő ágak még a tálcából gégecsőben indulna ahol mondjuk aluszalaggal zárnám a cső és benne lévő vezeték találkozását. A lejövő ágakat a padló szegőlécében el tudnám bujtatni, így elég sok vésési munától kímélném meg magam.
Magoldható ez szerintetek biztonságosan?

Igen.

De azért kérdés, hogy a padlást mennyire használod lomosnak. A leszálló kábelek mechanikai védelmére nem feltétlenül elég a gégecső. A kábeltálcára tervezel fedelet ?
A 11 kábel nem zsúfolt, ha nem akarod bepréselni egy 20x20-as csatornába.

Valamint az aluszalag nem biztos, hogy megfelelő választás. Én valami önvulkanizálót választanák.

A padlás lomtalan, fedél a lépés és egyébb kisállat stb miatt kb elengedhetetlen. Tetőfelújítás tervezve, jól fog jönni akkor.
Az önvulkanizálót ismerem, nem jutott eszembe, remek ötlet köszi.
A "földre" fektetett 50x50 vagy 60x100 a legkisebb horganyzott kábeltálca lenne, elviekben el kell férjen benne.
Ha nem gégecső mi lenne a tutibb?

A gégecső helyett használj inkább betonflex csövet. A narancssárga színű sima falura gondolok.

És? Volt egy kijelentés:
Amúgy is, másfelest 13A km-el kell(ene) maximum biztosítani.
Én meg írtam rá, hogy ez nem helyes.
Ez a lényeg.
Egymás melletti vezetőkre is érvényesen.

És és... Csak 1 szöveg részen lovagolsz, pedig nem ez a lényeg. Mert az esetek 99,9%-ban nem szétválasztva szabad téren futnak....
De csatolok egy képet, bár szerinted ez is biztos hibás....

Segítséget kérnék, hátha van ötlete valakinek! (kosárban kapott készülék összerakása)
Karcher nagynyomású mosó (indító kondenzátoros) motorját kellene bekötnöm, 4 db vezetéke van (fekete, piros és 2db kék). 230V "N" ágát fixen rákötve a fekete vezetékre és az "L"ágat a többi vezetéken próbálva : pirosnál lassú fordulatszámot, a kék vezetékeknél külön-külön próbálva nagyobb fordulatszámmal pörög a motor (természetesen kézzel bepörgetve, indítva). A készülék típusa K 7.20.

Először adatok kellenek az adattábláról, ha még leolvasható. P=?kW,In:A, n:fordulat, kondi érték.
Nem biztos, hogy indítókondis, lehet üzemi is.A teljesítményből és a kapacitásból erre következtetni lehet.
Ha van ellenállámérőd, mérd meg az egyes pólusok közötti ellenállásokat pontosan.
Nincs-e esetleg égett szaga? Stb.
Üdv:Gyula.

Tisztelt Urak!

A gyakorlatban Ti hogyan oldjátok meg a fürdőszobában a kiegészítő egyen potenciálú összekötést? Gondolok itt arra, hogy a mosógép egyébként védővezetőhöz csatlakoztatott fém testét össze kellene kötni a csapokkal, fém fürdőkáddal vagy zuhanytálcával, radiátorral, egyéb vezetőképes részekkel.
Az ÉVÉ MUBI 2020. április 1. emlékeztető, 5. kérdésre adott válasz illetve a szabvány lapozgatása ejtett zavarba.
Egy régi gépészettel rendelkező háznak a villamos felújításában segédkezek és jól jönne néhány ötlet. Sajnos a fürdőszoba gépészete is marad egy pár évig.
Konkrétan egy radiátor, egy törölközőszárító egy fém fürdőkád, csap a kádnál, csap a mosdónál, illetve egy mosógép van a fürdőben. A kád természetesen fel van falazva és nem találtam előző bekötésnek vezetéket...

Előre is köszönöm!

Nem vagyok teljesen kompetens, de épp a napokban került szóba a baráti körömben a dolog.
A válasz: NEM kell összekötni a mosógépet a radiátorral, stb-vel. A dugvillával rendelkező berendezések esetében, a földelés a dugaszoló aljzat földelő érintkezőjén keresztül valósul meg.
A csapok bekötése érdekes kérdés, pláne ott, ahol a vízvezeték műanyagból van. A válasz szerintem az, hogy be kell kötni, mert a víz akkor is vezet, ha a vízvezeték, akril kád, stb. amúgy nem vezet, sőt szigetelő.
Érdekes az is, hogy egy általam nagyrabecsült kolléga pár éve felhívta a figyelmemet, hogy a lefolyót is be kell kötni az EPH-ba, egy réz közdarab segítségével (mert a felgyülemlő iszap vezet). Pár éve, a neten, egy másik szaktekintély azt írta, hogy NEM kell bekötni a lefolyót.
A véleményem az, hogy teljes a zűrzavar. Bármit mondasz, bármit teszel, lesz valaki, aki valamilyen szabványhivatkozást elővesz, és bebizonyítja, hogy neki van igaza!

Van is ehhez a témához kapcsolódó videó erről a földeléses, EPH-s történetről amit ki is számolnak és értékekkel alátámasztanak. Bővebben: Link

Köszi a linket. Több videót is megnéztem a Szerzőtől, nagyon hasznos és tanulságos.
Viszont, ahogy a kiegészítő videójában is mondta, ő egy iskolapéldát vezetett le, prefixumokat felvéve. A kommentelők közül sokan megemlítették, hogy a gyakorlat és a példa eltérhet egymástól. Ez természetes.
Visszatérve habazutty eredeti kérdésére, régi, fémből készült épületgépészeti berendezések és csőhálózat van, tehát az általam is említett, példaként felhozott műanyag szerelvények ez esetben nem mérvadók. Ha be vannak kötve az említett fém szerelvények az EPH-ba, szerintem azzal rosszat nem csinál.

Az EPH-s bekötés az nem kérdés, hogy be kell e kötni az említett fémrészeket de előbb vagy utóbb (a fémcsöves bekötések kora lejárt) ki kell majd cserélni KPE csőre. Soha többet nem kell aggódni majd azon, hogy mikor eszi meg a rozsda a földben lévő csövet vagy annak valamelyik kötését a menetnél és okoz csőtörést a legváratlanabb élethelyzetben (mondjuk télen). Ezért a jó földelés kialakítása az elsődleges dolog a többi "kössünk össze mindent mindennel" az mellékes. A jó földelés ott kezdődik amelyikről már lehet hegeszteni legalább egy tíz amperos automatán keresztül. Ezért majd mindjárt megköveznek a szakmabeliek de bevállalom .... én sem most jöttem le a falvédőről.

Ha felújításra kerül a vizes rész és a fűtés hálózat is, ha egy ilyen lesz kiépítve, akkor már sokat megtettél érte. Itt jól látható a vízcső, a gázcső a fűtés csövek, a meleg és hideg víz összekötése csillagpontosan egy EPH csomópont kialakítással a gáz fűtőberendezés közelében. Ez persze össze van kötve a lakáselosztóval és a földelő szondával.

Szép, szép. De sok esetben a ház megépülésekor még se központi fűtés, se víz, de még gázvezeték sincs a környéken. Aztán minden éppen ott jön be a házba, ahol a tervező vagy szerelő éppen jónak találja. Ráadásul az újabban készülő fűtésrendszerek is javarészt műanyaggal készülnek (ötrétegű cső, padlófűtés).
Nekem könnyű dolgom volt, hiszen az egészet én terveztem és hegesztettem végig (fűtés), kivéve a gázt.

Honnan lehet tudni, hogy hova megy egy vezeték? A leégett dobozba kilóg még legalább 4, a többit kihúztam a tőle balra lévő doboznál. Ebből a dobozból 3 megy jobbra a felső csövön, és 6 az alsón, és az egyik egyikből megy a másikba. De a kettő közt vállmagasságban van 3 kapcsoló, és egy dupla konnektor, amiből összesen 6 megy fel. A lényeg, hogy a felső 3-at nem tudom kihúzni, és a kinti dobozban se látszik, hogy beljebb jött. 1 az alsó csőben húzva, vagyis a 6-ból az dgyik beljebb jött, legalábbis nem látom a végét a kinti dobozban. De ha ettől jött beljebb akkor nem oda megy mind a 6 a konnektortól, és a kinti dobozban a felső csőben 4 vezeték van.

Kutya legyek, ha ezen eligazodok:

Na ebből mondja meg valaki, hogy hány éves a kapitány.

Pedig egyszerű : a kötődobozból vagy vízszintesen, vagy függőlegesen mennek a vezetéket.
Átlósan csak a kontárok szereltek.

Egyszerűbb, meg rövidebb lenne átlósan, de nem tudom, ez hogy jön a témához. Jobbra van 2 cső egymás felett. Az alaóba 6 vezeték megy, amiből az egyik bemegy az alsóból a felsőbe.

Eszközök nélkül ember legyen a talpán aki szimultán meg tudja mondani, hogy az elmondásod alapján hová mennek a vezetékek. Egyáltalán az áramkörök kialakítása hogyan történt valamikor a villanyszerelő elképzelése alapján. Legalább egy befűző szalagra volna szükség amit bedugsz a kérdéses csőbe és megkeresed, hogy melyik dobozba köt ki ha beletolod. Van másik keresési megoldás is de az egy speciális fáziskeresőt igényel és hozzáértést a kereséshez.

Meg van fillérekből összerakható vezetékkereső is, az meg úgy 2 centi pontossággal mutatja a nyomvonalat.

Köszönöm mindhármatoknak a hozzászólást. A linkelt videót megnéztem, elég érdekes.
Az eph kialakítással tisztában voltam, pláne egy olyan egyértelmű helyzetben, mint amit gyuszo mutatott. A kérdés a kiegészítő összekötésre vonatkozott.
Sajnos a téma gyakorlati kivitelezése finoman szólva is bajos.

Sosem értettem, miért vannak az egyik oldalról előírások (villamos oldalról), ha a másik oldal (gépészet) nem gyárt olyan megoldásokat, amikkel be lehetne mókolás nélkül tartani…

Hát ha villanyszerelő volnék, készítenék egy tervet milyen csatlakozás/fogyasztó hol van a környéken, fizikailag hol vannak egymáshoz képest, hol lehetnek a kötéseik, azután összeraknák egy kapcsolási rajzot róluk. Elővenném az akkori villanyszerelő józan paraszti eszét, hol vezethette a kábeleket. Azután ha ezzel nem boldogulnék, keresnék egy nem "volna" villanyszerelőt.
Az a baj, te ezt nem fogod tudni megoldani, nem tudod mire kell figyelni, gyanítom ha egy alternatív kapcsolós lámpa is van a környéken már lesznek hiányosságok. Hiába veszel akármilyen tűzbiztos szerelvényt/vezetéket, a hozzá nem értés miatt vissza fog köszönni a spórolás. Ebben a formában már nem egy lámpa, aminek meg kell toldani a vezetékét.