Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Feszültség stabilizátor
 
Témaindító: amex, idő: Márc 17, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   40 / 44
(#) VJ72 válasza berez hozzászólására (») Jún 25, 2019 /
 
Az izzónak hidegen bekapcsoláskor nagyobb az áramfelvétele, inkább nagyobb áramú diódával csinálnám.
(#) berez hozzászólása Jún 25, 2019 /
 
Ha már vettétek a szívességet és segítettetek ,lenne még egy kis dolog.Arduinoval csináltam egy
potméteres PWM-es fesszabályzót.Sima fali 12V-os kapcs.üzemű táppal.Viszont a mozdony sípoló hangot ad.(nem mechanikusat)Másik táppal nem csinálja.Netről szedtem le a kapcsolást DC-motorhoz
írták.Másik trafó LM 317-el jó.Ez vajon mitől lehet?Köszi ha adtok tanácsot,műkedvelő vagyok a témában.
Dióda:1N5818 ? 1N4004?
A hozzászólás módosítva: Jún 25, 2019
(#) Bakman válasza berez hozzászólására (») Jún 25, 2019 /
 
Növeld meg a PWM frekvenciát, minden bizonnyal azt hallod.
(#) lali válasza Oneill hozzászólására (») Feb 13, 2020 /
 
Szevasztok:Nekem rosszabb a helyzetem ugyanis 150v-270v-megy a fesz,nálunk az émász nem törődik vele ,a gázkazánhoz 230v-os stabilizátort vettem,tavaly 2x tönkrement,kinek jelezzem a kis ember levan::,már azt mondták cseréljem a házban lévő vezetéket (de az oszlopon is ennyi),a mosogép új de nem megy 2200w-os, most kissebb fogyasztásut kéne venni,heggeszteni nem lehet,ha avillanyfürészt bekapcsolom a szomszéd örjöng,ezért érdekel engem is ez 230v-os stabilizátor megoldás de 10a-rre 3fázisom van örökké cserélem a jobb terhelhetőségre de sajnos igy is baj van,én vette egy 2fázisú 380v/220v-os trafot de nem vált be,itt mit lehet tenni köszi
(#) proli007 válasza lali hozzászólására (») Feb 13, 2020 /
 
Hello! Ez azért nem így van, vagy kellene hogy legyen..
Ez Elműnek ,van üzleti szabályzata. Elosztói Üzleti Szabályzat 2018 Ezt kell elolvasni. és a 4.8 fejezet /h részében van a "A felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák" részben le van írva a kötelességük.
De bejelentést lehet tenni a Nemzeti Közművek honlapján is. De ha nem jó helyre küldöd be, kötelességük továbbítani. Ez is benne van az üzleti szabályzatban.
Az 1. számú mellékletben "A villamosenergia-szolgáltatás feszültség minőségi jellemzői" 1.2 pont alatt, bármikor a napon a nap 95%-ban a névleges feszültség +-7%-on belül kell lenni és ezen túlmenően az egyhetes mérés valamennyi 10 perces mérés átlagértékének, a névleges érték +-10% tartományába kell esnie.
A hibabejelentésre 15 napon belül válaszolniuk kell.
(#) jdani hozzászólása Szept 23, 2020 /
 
Hello. Egy tv alaplapja nem kapcsol be, a gond valószínűleg feszültség hiány. Lenne itt két kis IC, gondolom valamilyen feszültség szabályzó. Mind a kettő kinézetre ugyanaz, viszont más van rá írva. Lehet más feszultseget szabályoz. Mind a kettő lábára van kötve tekercs, ez lehet a kimenet. Egyik tekercsen van feszültség, a másikon nincs.
Az ABP5 7P11 a ludas, annak a kimenetjén nincs feszültség. Viszont nem találok róla infót, mi is ez egyáltalán, milyen feszultsgenek kell lennie. Apropó, ha külső táppal meg tudnám hajtani a kijelzot, talán be is indulna. Hány volt mehet a kijelzőre?
(#) proba hozzászólása Máj 30, 2021 /
 
Tud valaki olyan kész "stabilizátort", ami 230V-ot terhelés szabályzásával (bojler) tartja egy bizonyos feszültség érték alatt? A megmérem a feszültséget, fogyasztót ki be kapcsolgatom dolog nagyjából működik, de szeretném finomítani valami fázishasítós szabályzással. A processzoros megoldás marad, vagy van valami egyszerűbb analóg módszer is? ( áramszolgáltató egyenlőre nem opció).
(#) Ódenka válasza proba hozzászólására (») Máj 30, 2021 /
 
Egy régi RT újságban leközölt kapcsolást anno megépítettem és működött.
Masszív 10%-20%os feszültség csökkenést hivatott on-off módon orvosolni.
A fogyasztó teljesítményének 10-20%-os teljesítményű trafó szekunder feszültségét (24V...) sorba kapcsolta a hálózattal, így megemelve a feszültséget. Ez csak fapados megoldás, de anno szükség volt rá. Egyébként a házunkban a 3 fázisból pont az jutott a műhelyembe, ami masszívan mindig 205-215V között kóricál, a másik 2-ő hozza a névlegest.
A kapcsolás egy egyszerű küszöbérték kapcsolót tartalmazott, megfelelő hiszterézissel.
A cikk címe kb. Feszültség stabilizátor színes TV-hez, valami ilyesmi és 1979-1982 közötti számok valamelyikében van...
(#) Ge Lee válasza proba hozzászólására (») Máj 30, 2021 /
 
Triakos fázishasítás, de ez termelni fog némi zavart is.
(#) proba válasza Ge Lee hozzászólására (») Máj 30, 2021 /
 
A zavarra én is gondoltam, ezért is van jelenleg a ki-be kapcsolgatós variáció. Csak nem hiszem hogy egyedi a problémám, hátha van valami kitalált megoldás. Lusta vagyok a feszültségvezérelt fázisszög hasítást, és a hozzátartozó arányos feszültséget előállító részt kitalálni. Mielőtt kontrollert keresnék hozzá, gondoltam kérdezek. Aztán persze lehet győz a lustaság ( meg a hálózat védelme) és valami autotranszformátoros lépcsőzetes kapcsolgatás marad. 1,8KW-ot kellene legalább 2-3 lépcsőre felbontani. Legegyszerűbb lenne a bojlerbe két fűtőszál, de azt nem akarom átalakítani.
A hozzászólás módosítva: Máj 30, 2021
(#) Ge Lee válasza proba hozzászólására (») Máj 30, 2021 /
 
Ha 1 lépcső is elég akkor 1db dióda, de annak meg a toroid trafók nem fognak örülni a lakásban mert elhúzhatja a középértéket. A hajszárítóknál is így van 2 fokozat.
(#) proba válasza Ge Lee hozzászólására (») Máj 30, 2021 /
 
Rosszul kezdtem hozzá a kérdéshez, bocsánat. Van egy napelemes rendszerünk, ami kissé túl lett méretezve. ( a franc gondolta, hogy a hálózat nem tudja benyelni a termelt energiát) Az inverter 25X V-ot elérő feszültségnél lekapcsol 5 percre. Ezt a lekapcsolást szeretném elkerülni ( főleg hogy ha süt a nap, szinte csak lekapcsolva van) . Jelenleg a bojlert kötöm rá, ha a feszültség eléri ezt az értéket. Így a lekapcsolások zöme már megszűnt. Az vele a baj, hogy a víz felmelegítése után (2-3 óra) már nem hatásos. Ha a teljesítményét tudnám szabályozni, akkor kitartana szerintem egész nap. Van mikor elég lenne 600W van mikor a teljes fogyasztás kell ahhoz hogy a feszültségszint az elvárt érték alatt maradjon. Jelenleg akkor is 1800W-al fűt amikor elég volna 600W-is a boldogsághoz.
A diódás megoldásra nem tudom mit lépne az inverter, gyanítom nem örülne neki. A fázishasítást sem gondolnám inverterbarátnak, de azt még kipróbálom. Gondolkodtam soros kondenzátorok kapcsolgatásában, de egy feltöltött kondenzátort kapcsolgatni nem jelfogónak való feladat ( mellékesen a mérő meddő teljesítmény ledje is villog rá rendesen.) Még az auto transzformátort nem próbáltam, mint esetlegesen szóba jöhető eszközt, csakhát azt még szerezni kellene először.
Esetleg valami egyéb ötlet? ( olyan is lehet ahova az elektromos áramot hasznos módon tudom elhasználni... de villanyautót nem veszek, akkus hirdetések sem érdekelnek )
A szolgáltató sem igazán tettre kész úgy gondolom. Ha tél van és sötét, a feszültség az alsó határon van, ha tavasz van és süt a nap, akkor meg a felső határt verdesi. Minden héten a kedvemért nem fog állítgatni, a vezetéket miattam nem fogja kicserélni vastagabbra.
A rendszer telepítőnek is jeleztem a problémát, de az inverterben (SOLAREDGE) ezek szerint nem lehet beállítani, hogy ne lekapcsoljon, hanem csak korlátozott teljesítménnyel menjen. A lekapcsolási szinten emeltek valamennyit, azt ennyiben kimerült a tudásuk. ( tovább emelni már nem opció)
(#) Bakman válasza proba hozzászólására (») Máj 30, 2021 /
 
Egyenirányító, IGBT + PWM járható? A fűtőbetét nem induktív, nem rúg vissza az IGBT-nek. A kérdés csak az, mennyire tolerálja a PWM terhelést (frekvencia, kitöltés) az inverter.
(#) proba válasza Bakman hozzászólására (») Máj 30, 2021 /
 
Sajnos a teljesítmény elektronikában nem vagyok otthon. 1-2KW PWM már nem az én szintem.
(#) duke válasza proba hozzászólására (») Máj 31, 2021 /
 
Lehet hogy marhaság, de ha már ugyse lehet értelmesen eltárolni, vagy felhasználni az energiát, akkor egy két napelemet le kéne takarni. A feszültség függvényében elhuzni egy függönyt. Mondjuk 250 volt fölött takar, 240 alatt meg visszahuzza a takarást. Ilyen letekerhető vetitővászon szerűséget képzelek el.
(#) adam79 hozzászólása Máj 31, 2021 /
 
Sziasztok!

Youtube-on láttam egy olyan megoldást, ahol egy 7805-ös fesz. stab. IC-ből "'vesznek ki" 6V-ot úgy, hogy a GND-re kötnek két szilicium diódát.

Kíváncsi lennék rá, hogy ti mit gondoltok erről a megoldásról, mellékelem a kapcsolást. Van értelme így bekötni, ha nincs 6V-os fesz. stab. IC kéznél, vagy nagyon gáz megoldás? Hátránya egy 6V-os stab IC-hez képest?

Kipróbáltam a kapcsolást, és abszolút működik, minnél több dióda, annál nagyobb feszültség. Jól gondolom, hogy itt a nyitófeszülség (ami kb 0.5V) miatt kapok nagyobb feszültséget?

Viszont nem értem hogy működik. A GND-re minek kötni diódát, egyenirányítani ott külön már nincs értelme. És ha már dióda... azt a fél voltot ami a nyitásához kell, pont hogy el kellene "tűnjön", de épp az ellenkezője történik. Hogy is van ez?

7805_6v.jpg
    
(#) kadarist válasza adam79 hozzászólására (») Máj 31, 2021 / 1
 
Szia! A dióda nem csak egyenirányításra jó, feszültségcsökkentésre is használható úgy,hogy a nyitófeszültségén (pár száz millivolt) el kezd vezetni, így ez a feszültség alakul ki a sarkain. Fix kimeneti feszültségű stabilizátor kimenő feszültsége könnyedén növelhető a GND láb földpotenciához képest magasabb feszültségre kapcsolálásával. Ez a gyakorlatban a GND láb és földpotencál közé kötött diódával, zenerrel valósítható meg. Ha a GND lábra negatív feszültséget kapcsolunk, azzal pedig csökkenthető a kimeneti feszültség.
(#) Dióda válasza adam79 hozzászólására (») Máj 31, 2021 /
 
Szilicium dióda álltalában 0,6v nyitófeszültséggel üzemel így bekötve a stab ic test lábára annyit emel . Kétszer 0,6v az 1,2 így elméletileg 6,2v fog megjelennni a stabic kimenetén.
(#) eyess válasza adam79 hozzászólására (») Máj 31, 2021 /
 
Jó példa erre az LM317 el megvalósított stabilizátor kapcsolás.
(#) adam79 válasza kadarist hozzászólására (») Máj 31, 2021 /
 
Szia kadarist!

Akkor ez teljesen normális megoldás, szoktak ilyen megoldást alkalmazni? Kicsit kókler megoldásnak tűnt elsőre.

A kimeneti max áram a stab. IC dokumentációja szerint 1.5 A. Ezt milyen megoldással lehet növelni?
(#) adam79 válasza eyess hozzászólására (») Máj 31, 2021 /
 
Szia eyess!

Igen, láttam én is már szabályozható fesz. stab. IC-t. Itt most a kérdés leginkább arra vonatkozott, hogy mennyire elterjedt/elfogadható megoldás a fenti példa.
(#) adam79 válasza Dióda hozzászólására (») Máj 31, 2021 /
 
Szia Dióda

Szilicium vagy germánium vagy? Viccet félretéve: az nem fér a fejembe, hogy adódik rá a kimenetre az ami a két diódán esik. Kvázi egy rövidzárat cserélt az illető két diódára. Azt egyértelműen tapasztaltam én is, hogy több dióda, több kimeneti feszültség. De ettől még fogyasztóként (0.6V) tekintek itt a diódára, de legalábbis olyan áramköri elemként, amin esik a feszültség, mégsem úgy működik.
(#) kadarist válasza adam79 hozzászólására (») Máj 31, 2021 / 1
 
Külső nagyteljesítményű tranzisztorral lehet áramot növelni. Erre is bőséggel találsz példákat.
(#) ha9pi.feri válasza adam79 hozzászólására (») Máj 31, 2021 /
 
Szia! Olvasd el az adatlapját, az választ ad a kérdéseidre. Van egy rajz is a belső felépítéséről.
(#) majkimester válasza adam79 hozzászólására (») Máj 31, 2021 / 1
 
A stabilizátor IC-nek is van fogyasztása, így a GND lábon folyik át az árama. Ennek hatására a diódákon feszültség esik. Az IC számára a GND nem a bemeneti GND lesz, hanem az saját GND lábán megjelenő potenciál, ami kb. 1V a bemeneti GND-hez képest. Az IC ehhez a feszültségszinthez képest fog szabályozni.

Szokásos megoldás, használhatod. Annyit kell tudni, hogy a diódák nyitófeszültségének van kb. -2mv/Celsius hőfokfüggése, azaz ha melegszik az áramkör akkor két dióda esetén kb. -4mV/Celsius ennyit mászik el a kimeneti feszültség pluszban a 7805 által hozott adatokhoz képest. Azaz a 7806 azért mégiscsak jobb egy picit, mint ez a megoldás.

Egyébként 7805 esetén a LM317-nél szokásos két ellenállásos osztó a kimenetre, és az osztáspontba kötni a tok GND lábát megoldás is működik, persze megfelelően méretezett ellenállásokkal.
(#) Tomi111 válasza adam79 hozzászólására (») Máj 31, 2021 / 1
 
Szia! A stabilizátor icnek is van minimális fogyasztása. Ez folyik a gnd felé, ha teszel oda diódát, azon keresztül. Szilíciumon 0,6-0,7,germániumon 0,3V körül esik. Az ic a gnd lába és a kimenete közöt tartja az 5V-ot. Ha a gnd-vel sorba teszel egy diódát, az ic erről nem 'tud'. Ugyanúgy 5 voltot tart a gnd lába és a kimenet között, amihez a táp gnd-jéhez képest értelemszerűen hozzáadódik a diódán eső feszültség. Mérj a tápodon! Először a diódákon eső feszt, majd a stab ic-n! (5V) Add össze és megvan a kimeneti feszed.
(#) pont válasza adam79 hozzászólására (») Máj 31, 2021 / 1
 
Még csak annyit tennék hozzá, hogy az az absolut maximum rate 1,5A az akkor van ha alacsony a bemeneti és kimeneti feszültség közti különbség, pl. 2v. és az ic 150 Celsius fokos, 10 cm2 hűtőfelülettel. Gyakorlatilag ez nem fog összejönni, egy jobb minőségű példány jó ha 1A-t tud, de 24/24 be inkább max 0,5A. Mint ahogy írták áteresztő tranzisztorral bőven lehet növelni, de az is mind elfűti, de ma már fillérekért lehet kapni kapcsolóüzemű dc-dc konvertereket, vagy építeni kapcsolóüzemű ic-ből.
(#) vision61 válasza adam79 hozzászólására (») Máj 31, 2021 /
 
Szia!

Több dióda helyett szokás használni zener diódát is. Ekkor természetesen a zener feszültségével fog növekedni a kimeneti feszültség.
(#) pucuka válasza adam79 hozzászólására (») Máj 31, 2021 /
 
Egy dióda érdekes jószág, (a legjobb, ha tanulmányozod egy dióda adatlapját) többféle célra is lehet használni, és többféle célra is használható. (egyenirányító, kapcsoló, modulátor, stb, )
Ezesetben referenciaként működik.
Ez azért lehetséges, mert a Si diódáknak a nyitóirányú karakterisztikája olyan "hokiütő" jellegű, viszonylag meghatározott törésponttal rendelkezik. (0,6 - 0,7 V) Ezen töréspont felett nagyon meredeken emelkedik, azaz viszonylag nagy áramváltozásra, kis feszültség változással reagál.
Hasonló az eset a zénereknél is, csak azoknál a meredek szakasz a záróirányú tartományban van kialakítva. Érdekesség, hogy a kisfeszültségű zénereket (ZPD2,7) fordítva, nyitóirányba kell bekötni.
Mikor a stabkocka GND , és a test közé diódát teszel nyitó irányba, megváltoztatod, ugyan közvetve a stabilizátor referencia feszültségét.
(#) duke válasza adam79 hozzászólására (») Jún 1, 2021 /
 
"s ha már dióda... azt a fél voltot ami a nyitásához kell, pont hogy el kellene "tűnjön", de épp az ellenkezője történik. Hogy is van ez? "

Egy nem túl szakszerű megjegyzésem van a dologhoz. Ha megnézel egy ilyen feszültségstabilizátor kapcsolást, akkor azt látod, hogy a bemenet kimenet az valójában nem úgy van, hogy bemenet és föld, illetve kimenet és föld. Hanem lényegében csak a pozítiv ág megy át a szabályzon, a föld az csak referencia pontként van jelen az áramkörben. Tehát a plusz diódával, csak ezt a referencia pontot modósítod, ott lényegi áram nem megy, ezért a diodán eső feszültség sem számít ilyen szempontból. Az áramkör lényegében sorba van kötve az áramkörbe, mint egy ellenállás. A szokásos áramgenerátorként használva már nem is kell a föld.
Következő: »»   40 / 44
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem