Tisztelt Moderátor!
A "...durva stílus..." kire vonatkozik? Miért vált durva stílusra? Alapból egyet értek véleményével, mely szerint aki szakmai segítségre szorul, annak kulturáltan segítsünk. Mellőzzünk minden leócsároló véleményt. Én nagyon szívesen állok bárkinek akármilyen témában rendelkezésre, még diszkréten is.
Kedves Peet 19!
Az egész Földkerekségen komoly kérdés a hangszórók terhelhetősége és erősítők kimenő teljesítménye. Rengeteg vita keletkezett ebből. A 20-s évektől, amióta a hangosfim és családi rádió hallgatás elterjedésével az effektív vagy RMS (négyzetes közép érték) adták meg tökéletesen illesztettük a hangszórókat az erősítőkhöz. A tekercs égés és egyéb túlterhelési hibák soha nem fordultak elő. A hetvenes évektől különböző gyártó cégek szabadon, különböző indokok alapján adnak teljesítményt. Sipos Gyula okl. vill. mérnök a HI-FI erősítők építése című könyvében a hangsugárzóknál írja: " A legnagyobb vezető cégek képtelenek voltak megállapodni egymással (esetenként még saját magukkal sem), hogy milyen mérési elv alapján specifikálják a terhelhetőséget." Ott részletesebben foglalkozik a kérdéssel. Más szakírók is ilyen tartalmú véleményeket fejtenek ki.
Ezek után ne várd azt, hogy mi garantált véleményt tudunk adni!
Mellékeltem egy hangszóró terhelhetőségi ábrát. A mérésre sok hangszórót használtunk fel a teljes leégésig. A hangszóróra nulla wattól igen nagy teljesítményig növeltük a hangszórókat és vizsgáltuk a keletkező hangerőt és annak minőségét.
Az ábra első szakasza a Hi-Fi szakasz. Ennek végén lévő teljesítményt névleges teljesítménynek nevezik és itt "P"-vel jelölik. Eddig a teljesítmény értékig a hangszóró hosszú évekig, legtisztább hangminőséggel, minden károsodás nélkül üzemeltethető. A mérnöki túlméretezés miatt a hangszórók a "P" teljesítmény kétszereséig, esetenként háromszorosáig is üzemeltethetők. De tartós hosszú üzem után anyagkifáradás lép fel, torzulnak egyes elemek pl. pille, kónusz, perem. Ebben a 2P és 3P határig a hangszóró torz hangot ad, és kis mértékű hangerő növekedés van. Ilyenkor ha kettő vagy három hangszórót helyezünk üzembe, tisztább és nagyobb hangerőt kapunk. Érdekes, sokan ezt a 2P vagy 3P értéket a terhelhetőségnek nevezik. Csak nem számolnak az anyagkifáradással. Az ilyen hangszórókat úgy javítjuk, hogy teljes mozgó szerelvényt cserélünk. Nem javítható másképp.
A 3P teljesítmény után tekercségések legkülönböző változatai történnek. Ez csak tekercseléssel javíthatók.
Kérdésed az 50 és 100 watt. A mi műszeres méréseink szerint a szinusz jellel való érték 120-140%-a a zenei teljesítmény. NEM kétszeres (200%)! Ha komolyan veszem az 50 wattot szinuszban akkor a 8 ohmos hangszórón 20 volt feszültség és 2,5 amperes áramnak kell megjelennie. Az értékek effektív értékek, melyek csúcs értékei 1,41 szeres. A 100 wattnál 28,3 volt és 3,5 amper effektív érték lenne. Ne lepődj meg! Ezektől az értékektől a Te hangszóród garantáltan le fog égni, másodpercek alatt.
A szakmai tapasztalatom, hogy a 25 cm kosárátmérőjű hangszórók csak 8-10 watt effektív teljesítményt bírnak, ennél néhány százalékban kisebb az RMS érték, 7,5- 9 W körüli.
Tisztelettel: H.F.

Kedves Ferenc.
A vita már régóta nem vita, a szabványokat éppen ezért, a viták elkerülésére hozták létre. Vita ugye azért volt (teljesen jogosan) a zenei teljesítmény tekintetében, mivel ahány zenei az annyiféle, eképpen nagyon sokféleképpen alakul ezek crest factor-a, ezzel együtt ugye a zenei átlagteljesítmény is. Ezért létrehozták a szabványt, ami leírja azt az adott értéket, ami a szinuszjelhez viszonyított névleges zenei átlag teljesítményt jelképezi.
Ilyet nem tudom honnan vettél, akárhonnan is nézzük, semmiképpen nem felelhet meg a valóságnak. Mert ugye, ha átlagteljesítményt nézünk, akkor teljesen mindegy hogy milyen a jelforma, ha annak az átlaga ugyanannyi. Ha fogjuk a szinuszjelet, meghajtunk vele egy műterhelést, majd fogjuk a zenei jelet, és azzal is addig hajtjuk a műterhelést amíg ugyanakkora teljesítmény nem alakul rajta hővé, akkor ugye elmondhatjuk, hogy mindkét esetben ugyanakkora a jelek effektív teljesítménye.
Ha meg onnan közelítjük meg, hogy kivezérelünk egy adott amplitúdócsúcsig egy szinuszjelet, meg egy zenei jelet is, és megmérjük ezek effektív teljesítményét, akkor azt fogjuk látni, hogy a zenei jelé legalább 6dB-lel alatta lesz a szinuszénak, de inkább többel. Ami nem 120-140% hanem a töredéke. Ugye, el kellett volna végezi egy egyszerű mérést amit annak idején megtettem helyetted, és bemutattam, hogy egy adott zenével ugyanaddig vezérelve a szkópon a csúcsértéket a szinuszhoz képest töredéke átlagteljesítményt hoz csak létre a zenei jel. Ott konkrétan 13,5W kontra 5,4W volt az arány. Akárhogy nézem, ez nem 20-40% hanem 250%! Tehát, ugyanakkora kivezérlés mellett a szinuszjel ennyivel fog több munkát végezni a zenei jelhez képest. Leírhatjuk ezt háromszázhuszonötször, akkor sem érted meg, nem is méred meg, mert vagy nem akarod vagy nem tudod, de attól ez még így van. Hogy a gyártók mit írnak vagy nem írnak a termékeikre az manapság meg már senkit nem érdekel. Az új autóra is 5,1 literes átlagfogyasztást írnak, aztán amikor használod akkor derül ki hogy az az 5,1 az inkább 7,1.

Értem, köszi. Nézegettem az adatlapját, és számolgattam egy kicsit.
Bővebben: Link
A 8 Ohmosnál a tekercs induktivitása 620uH. Így ha megküldöm 1kHz szinusszal akkor a rekatancia 3.9Ohm lesz, és mivel a végfokom max. 15V lesz a kimenetén akkor az áramerősség 3.8A lesz. Ez 57W ! Vagyis már át is léptem az 50W-ot. Magasabb frekiknél nincs gond mert innentől csak növekszik a reaktancia értéke (lineárisan ha jól sejtem), és ezáltal csökken az áramerősség és persze a teljesítmény is.
Alacsonyabb frekvencián viszont akkor simát túl lehet hajtani, a 107Hz es rezonancia frekvenciáról nem is beszélve, vagyis akkor még ezzel a kis erősítőmmel is vigyázni kell?
Persze ahogy mondod a zene (gitár) változó frekvenciájú jelet állít elő és a különböző frekvenciák függvényében változik az amplitudó is. Na most akkor ennek kell venni egy átlagát és mondjuk ha elosztom gyök 2-vel akkor megkapom elvileg az RMS-t? Vagy ez inkább a DC megfelelője lesz ?

Veroka: amit írsz az úgy okés, de a torzított gitár hangja is durván "lecsapott kalapú" szinusz jel, de inkább már lazán közelít a négyszögjelhez. "Szerintem" legalábbis, de Te majd megmondod a frankót hogy hogyis van amikor négyszögjel kerül a hangszóróra. Biztos én értek félre valamit, de ez még nem teljesen tiszta.

Köszönöm. A könyv megvan, "azt hiszem" majd utána olvasgatok.

Nekünk sajnos nincsen, de szeretnénk már végre olvasni.
Tudsz ebben segiteni, ha már birtokolod egy példányát?

Persze. Tessék

Azt hittem a fery45 könyve van meg és el tudjuk esetleg olvasni.

Hát, fentebb nekem ezt a könyvet emlegette, erre írtam hogy megvan. Azt hittem erre gondolsz. Van a fery45-nek könyve? De most nagyon nem jött át milyen könyvre gondolsz.

Én erre gondoltam hogy megvan.
De akkor neked sincsen és nem is olvastad.

Értem. Ezt nem ismerem sajnos. Ezek vannak még ha kell:
Csabai Dániel - Hangtechnika amatőröknek
Kishonti István - Hangtechnikai alapismeretek

Sajnos a Fery45 könyvet szeretném elolvasni, de az sok pénzért sincsen.
Hiú reményeket keltettél.

Boccs .
Hát, itt van a szerző társ, kérj tőle egy dedikált példányt.

Erre nem tudtam görcsöt kötni, pici segitség elkelne.

fery45 a könyv szerző társa, nem?

Gitárhoz kicsi, olyan 15-20W körüli erősítőt érdemes használni hozzá, pont azért, mert a torzított gitár jele alacsony csúcstényezőjű (crest-factor) ezért magas a jel "fűtőértéke". Zenére/filmre lehet akár 70-100W-os erősítőt is használni (a lengőcséve mérete alapján) Viszont a hangszóród alapvetően gitárhoz lett kitalálva. (magas fs, kemény felfüggesztés, magas Qts stb), erre érdemes használni.

Az erősítő akkor clippel, amikor túlvezérled a bemenetet vagy mikor túl nagyra tekered a hangerőt. Ekkor lényegesen magasabb feszültséggel gerjeszti a hsz tekercsét, mint mikor csak kisebb négyszögjelet kell erősítsen.

Idézek neked, hogy létezik a könyv szerinte.

És kelendő is:

Mostmár csak meg kell kaparintani és mindenki felvilágosodik.
És a hozzászólás innen, itt is megy a vita ám.
https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2175362.html#2175362

Szia!
Egy kis kiegészítést engedj meg. A torzított gitár hangjára gyakran a négyszög formát említik, de ez nem teljesen fedi a valóságot. Igaz, hogy a gitártorzító egyik fokozata éppen ilyesmivé alakítja a jelet, de egy ilyen hangot nem szoktunk közvetlenül hangszóra tenni, mert nem jól szól. Ezt a jelet még formálni kell, ami olyan hullámformát eredményez, ami nem nagyon hasonlít négyszög, de még leskalpolt szinuszra sem.

Értem, köszi. Elvileg max 30W -os lesz az erősítőm (ha már végre eljutok odáig hogy összerakjam) TDA2040-et rakok hídba.

veroka: köszi, ezt a túlvezérlést még nem ismerem, de majd kipróbálom "csak a mérés kedvéért, nem hangszórón"

TAttila77: erről nem tudtam, köszi az infót. Próbáltam én is rákeresni (torrenten is) de sajna nem találtam.

tothbela: köszi, ez nekem még új de érdekel a téma. Kíváncsi lennék ilyen jelekre.

Kedves Fiuk!
Szabad legyen így szólítanom Benneteket. Csodálatosan vitatkoztok. Az én méréseimet, amit itt korábban ismertettem és a könyvemben írtam, azokat a környék Gelkás barátaimmal is ellenőriztettem. Könyv megjelenésekor sajtóperrel is számolni kell. Bármit nem írhatunk! Sajtóperben igazságügyi szakértők vizsgálnak. A Ti adataitok hemzsegnek a valótlansággal. Nem kívánok ezekkel foglalkozni!
A tapasztalatunk az, hogy a szabványok és a gyártók közölt adatai jelentős marketing és üzleti érdekeket képviselnek. Az egyik társatok korábbi hozzászólásában nagyon leócsárolta a Beag és Univox termékeket, dicsérve a külföldieket. Ez az út vezetett a teljes hazai piac elvesztésére, és a külföldi minden féle termékek hazai elterjedéséhez.
Az elmúlt évszázad azt mutatta, hogy a villanyszerelő, rádió műszerész, elektro műszerész és egyéb szakmák a kezdetük korában barkácsoló, ezermesterkedő szakikból fejlődött, majd tanfolyam szintű, később iskolázott képzéssé változott. A hangosító szakma is ebbe az irányba halad.Lásd: Szent Görgy Média és Informatikai Szakközépiskola Bp. , Műegyetem Villamos mérnöki kar Hangrendszer tervező szak, ...stb.
A könyvemmel egy autódidakta képzést igyekeztem segíteni, hogy akik hangosító szakmában dolgoznak, vagy fognak dolgozni, azok bátran hivatkozhatnak a könyv megtanulására. Legalább a munka adójuk tudhatja, hogy mennyit értenek a szakterülethez. Sajnos egy professzionális hangtechnika ma milliós összegű. Egy rossz össze kapcsolással percek alatt tönkre lehet tenni. A külföldi készülékek alkatrész hiánya miatt selejtezés lehet a vége. Az intézménynek ki téríti meg a kárt? Ki vesz másikat? Ez nem jármű, hogy van egy felelősségi biztosítás vagy casko megoldja.
Amikor én kezdtem írni a könyvet még semmilyen hasonló iskolai vagy tanfolyam szerű képzés még nem volt! A kiadók mit vacakoltak mire rá szánták magukat a kiadásra. Végén meg bezsebeltek.
Üdvözletem:H.F.

Szia fery45!

Akkor jól sejtettem hogy Te vagy a társszerzője a könyvnek. Tudsz nekem küldeni belőle egy példányt? Természetesen kifizetem, neked biztosan van otthon több is belőle. Nagyon érdekel a téma.
Ha igen akkor megadom a címem. Ha nincs, akkor egy jó minőségű scannelt formában is jó lesz.
Előre is köszönöm.

Ne fáradj. Többen is próbáltunk kérni ebből a könyvből. De kb. olyan, mint a Loch Ness-i szörny. Többen is állítják, hogy létezik, de innen még senki nem tudott kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatni róla.

Hát, ez bizony kár. Én ha írnék egy könyvet tuti lenne otthon belőle egy pár példány

Évek óta megy már ez a nem létező, “most épp elkapkodták”, most meg még “kiadás előtt álló sajtóperrel fenyegetett” nemlétező írás. Soha senki még azt nem látta, dd nem is kapott hírt se róla, hogy ... itt, meg ott szekrénykiékelésre használnák valakik, esetleg elkérnék egy betekintésre.
Ferencnek pedig innen üzenem, hogy mielőtt még nagyobb sületlenségeket írna, vegye a fáradtságát és olvasson utána az ESA Audio-nak.
Magyar találmány! Szegedi termék! A dómtéri Szabadtéri Játékokon. Utána írogathat, bloggolhat magának a könyvében hosszadalmas bocsánatkérések közepette, hogyan is kell hangosítani, meg hangszórót kifingatni. http://esaudiopro.com/kapcsolat/
Majd ők elmagyarázzák neki.
Ahoj.

"Hány(ás) end" lesz!!
Ma már ennél talán nincs is lejjebb!! Régen még kihívója volt a TBA810 a ramaty hangzásban, de remélem kihalt már!!

Senkinek nem tilos megjelenni Békéscsabán, 2021 július 17.-én és könyvbemutatót, netán árúsitást tartani.
Ha van mit meghallgani, az pedig különösen előnyös...

Szerinted?? Fogadjunk??

Az a baj, hogy még mindig csak beszélsz valamiről, meg írtál valamit valahova, de még egyetlen mérést sem mutattál be állításaid igazolására (nem is nagyon tudnál, mert ellentmondanának a fizikának). Szabad megkérdeznem pl. hogy egy zenei jel effektív értékét mivel szoktad megmérni? Ha jól emlékszem analóg műszereid vannak, azokkal ugye nem igen lehet. Egy analóg műszer még csak csak mutat valami átlagot, na de az is csak pillanatnyi átlagot tud, hogy az mennyi lehet mondjuk 6 percre kivetítve azt az sem tudja a deprez műszeren megmutatni. Az analóg szkóp meg eleve semmit.
Akkor én mutatok egy szimulátoros mérést is, ami igen csak hasonlít a valósághoz, és ugyanúgy igen messze van attól amit állítsz. A képen látható egy 20 másodperces zenei részlet (Miko Mission- Let It Be Love) bordó színnel az idő függvényében, valamint egy szinuszjel kb. ugyanakkora amplitúdóval zöld színnel. A jobb felső sarokban a két jel számolt RMS értéke, amit sárga színnel kiemeltem.
A két értéket elosztva és kerekítve az jön ki, hogy a szinuszjelhez képest a zenei jel effektív értéke csak 28%-a a szinuszénak. Vetítsük ezt ki teljesítményre egy 8 ohmos hangszóróra. Tehát, 8 ohmon a 0,53V feszültség 0,035W, a 0,148V feszültség pedig 0,0027W lesz kerekítve. Mekkora teljesítménykülönbség is ez? Nekem kerekítve 13 szoros jön ki...
Vagyis, ha a zenei jel helyett szinuszjelet kötsz egy hangszóróra, akkor esetünkben kb. tizenháromszor akkora teljesítményt fog kapni. És csodálkozol hogy miért ég le 20W-tól. Hát ezért. Ha pedig kibír 10W szinuszt leégés nélkül, akkor esetünkben ki fog bírni közel 130W zenei teljesítményt leégés nélkül. Ha még mindig nem érthető a dolog, meg az sem, hogy miért nem szinuszos teljesítményt adnak meg egy hangszóróra (mert semmi értelme sem lenne) akkor ahogy Lenin elvtárs mondotta vala, tanulni, tanulni és tanulni. Nem pedig könyvet írni...

Kíváncsi leszek, hogy ezt fel bírja-e fogni. Ennél egyszerűbben le se írhattad volna neki.

Jól látom hogy az a szinuszjel csak 0.2 Hz? Az nagyon lassú nem? Hallani sem lehet...