Nincs ezen mit egyeztetni, csak józan paraszti ész kell hozzá, hogy belássuk azt az egyszerű tényt, amit feljebb megfogalmaztam!
De ha mondasz egy tipikus ESR értéket valahol a hangfrekvenciás tartományon belül, akár számolhatunk is kicsit, ha azt jobban elfogadod?!

Ez most miről szól?
- a 2200µF-os Black Gate FK kondenzátor ESR értékéről?
- az 5cm-es drótdarabról?
- az 5cm-es ezüstszalagról?
TJ.

Csupáncsak arról, hogy egy vélhetően sok 10 mohmos ESR-el rendelkező alkatrésszel hiába kötsz sorba egy 0.00016 ohmos vezetéket, ott sok nagyságrenddel a kondi ESR-je fog dominálni! Ugyanez rézzel 0.00018 ohmot sem ér el..., az az teljesen mindegy, ha sima rézzel kötöd össze, ugyanott vagy! Ezt csak az nem látja be, aki nem akarja....
És itt szándékosan nem mentem bele topológiai kérdésekbe ezen túl....

Rendben, én az ezüstszalag mellett döntöttem, más meg majd rézzel oldja meg ezt a néhány centimétert...nincs ebből semmi probléma.
TJ.

Végre sikerült ez a tápegység bypass kondi témát meghaladni, a 2 db Black Gate "N" 100µF/50v-os kondi (super E capacitor) a végtranzisztorok kivezetéseire került. Így a bemenet/kimenet átkondizása után a tápon is BG super E bypass kondenzátorok vannak
TJ.

Az utóbbi időben a V-MOSPOWER FET SE kicsatoló kondenzátoros kimenetével foglalkoztam, mivel nyilvánvaló előnyei mellett hátrányai is vannak. Talán a legfontosabb kettőről írnék.
1. Az erősítő jó alacsony frekvenciás átvitetele nagy kapacitású kimenő elektrolit kondenzátort kíván (2.000-10.000uF), de a nagyobb értékek már bekapcsolási "koppanást" okoznak (a hangszóró membránja alaposan kilendül)
2. A kicsatoló elektrolit kondenzátor a kapcsolások nagy részében nem része az NFB-nek, így nem kézbentartott a hangminőségre gyakorolt hatása.

Első lépésként az alábbi elvi rajzon látható megoldást dolgoztam ki, ahol külön DC NFB (R1+R2) és AC NFB (C3) található. Az L1 fojtó szerepe az "A" osztályú műkődés stabilizálása (DCR által), valamint a szub tartomány felé haladva C1 és C2 "összekapcsolása". Amúgy a C1 és a C2 feltváltva hajtja meg a kimenetre kötött terhelést. A C3 kondenzátor biztosítja a kimeneti pontról való AC visszacsatolást, ezzel a dinamikus DF értéke is állandó a teljes hangfrekvenciás sávban.
TJ.

Mindkét oldal elkészült az új choke bridge verzióval, az alkatrészek értékei a következők:
R1/R2= 9,1k
C1/C2= 1000uF
C3= 100uF
L1= 30mH

Kérdésként felmerült a HiFi Show topikban a V-MOSPOWER FET SE megépítési és technológiai lépéstartása az eddig sehol nem használt elvekkel.
Akkor néhány fontosnak tartott infó:

- a két erősítő szimmetrikusan van a hűtőbordákra szerelve
- ponttól pontig való huzalozás
- a három TO3 tokozású eszköz 9 kivezetése tartja az alkatrészeket
- a vezetékezés Kondo KSL SPc és SPz kábelekkel
- az ellenállások Shinkoh tantalum és Susumu thick film
- pufferkondenzátorok: Elna/Marantz 2x56.000µF/71v
- csatoló kondenzátorok: Black Gate HIQ NX és NX Super E kapcsolásban
- RCA: WBT0201
- hangszóró csatlakozók: Cardas CPBP-CRL

További részletek itt:
https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=61&t=83&start=400

Kipróbálok egy új kimeneti alkatrész elrendezést, ahol a visszacsatolási pont még mindig a hangszóró csatlakozó aljzatnál van.
Az elrendezés érdekessége, hogy a hangszóró csatlakozóhoz menő kábelen eddig csak hangfrekvenciás áram folyt, most már a munkaponti DC áram is 
TJ.

Magyarázat a "hagyományos" és az "új direkt" erősítő kimenet kivitelezése közötti különbségről.
A "hagyományos" kimeneten az információt hordozó energiaáramlásnak nem a teljes spektruma jelenik meg, aminek az akadályai már jól ismertek:
- nyomtatott áramköri fóliák és azok forrasztásai
- vezetékezés
- kapcsolók és relé érintkezők

Az "új direkt" kimenetnél a teljes átfolyó energiaspektrum a hangszóró aljzathoz van odavezetve, a "hagyományos" megoldásnál így több információt kaphatunk.
TJ.

Felteszem az új direkt kimenettel rendelkező " antiparallel single end " erősítőm egyszerűsített sematikus ábráját, a váltakozó áramú jel haladását követve.

Q1= feszültségerősítő V-MOSPOWER FET (VMP1)
Q2= áramgenerátor teljesítmény kimenettel (DN2540 N5)
Q3= NPN follower (2N5302)
Q4= PNP follower (2N4398)
TJ.

Valahol már láttam ezt a megoldást

Végre megjöttek a Noble 2x0.22R/5W ellenállások, amelyeket már be is forrasztottam a kimenethez. A korábbi USA katonai MEMCOR huzalellenállások lekerültek a szinpadról.
Így most egy 4cm-es Kondo KSL SPz vezeték darabbal van a local NFB csatlakoztatva a 330k-ellenálláshoz 
TJ.

Véletlenül találtam erre a topicra... Azért elég jókat lehet szórakozni a beírásokon... De ez egy magánvélemény...
(Lehet "LED-TV"-nek hívni a LED háttérvilágítású LCD TV-ket, de azok attól még LCD TV-k maradnak... Én Párducnak hívom a kedvenc macskámat, de mégsem nem lett belőle 100kilós vadállat... Ugyanígy lehet V-FET erősítőnek nevezni valamit miközben a kimenetet bipoláris tranzisztorok hajtják meg, de attól az még hagyományos tranzisztoros erősítő marad...)

Ahogyan az is magánvélemény, hogy semmi értelmét nem látom a méregdrága alkatrészek beépítésének, amikor pl. ott van mellette az a házatlan trimmerpoti...

Korábban már szó volt itt arról, hogy valaki az erősítő kimenetén lévő followert tekintik mérvadónak a névválasztáskor. Erre én azt válaszoltam, hogy szerintem pedig az erősítő elvi műkődése(!) a meghatározó, nem pedig a kimeneten szinte mindenkor használt followeré...akkor minden erősítő egyforma lenne
Ami a V-FET eszközöket illeti, ebben a kapcsolásban egy VMP1 V-MOSPOWER FET feszültségerősítő, és egy DN2540 N5 vertical D-MOS áramgenerátor van. Ezek a félvezetők adják az elvi kapcsolás alapját, nem pedig a kimeneti followerek...gondolom ezt egyszerűen be lehet látni.
TJ.

Ha ennek van/lesz hozadéka, akkor miért állsz meg a hangszóró csatlakozónál? Miért nem viszed el egészen a hangdoboz csatlakozójáig? Ezzel további sok méter kábelmizériát is bevonhatnál a visszacsatolásba.

Egy teljesítményerősítő tervezése a készükházon belül történik - szerintem
Ami a készülékek egymáshoz csatlakoztatását illeti - az itt OFF.
TJ.

Mit takar az a kifejezés, hogy "kimeneti follower" ?
Milyen a horizontális áramgenerátor?
Komolyan kérdezem, mert Te is komolyan írtad le.

1. Az angol "follower" kifejezés" követőt jelent, ami egyszerű elektronikai kapcsolási meghatározásnak számít (jelen esetben ez BJT emitter "követőt")
2. Mivel a V-MOSPOWER FET SE elvét és működését én írtam le, ezért a hozzátartozó rajzjelet, szimbólumot is nekem kellett kitalálni - ez a "Constant Current Source Power output", magyarul ez teljesítménykimenetű áramgenerátort jelent.
Információ itt:

https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=61&t=83&start=500

TJ.

Köszönöm!
1. Tulajdonképpen arra lettem volna kíváncsi, tudod-e, hogy az "emitter follower"-nek van magyar megfelelője is. Simán "emitterkövető". Vagy ez nem hangzik eléggé fellengzősen?
2. A vezérelt áramgenerátor szimbólumát sajnos megint csak nem Te találtad ki. Ez létező és elfogadott rajzjel (tudomásom szerint).
3. De nem azt kérdeztem milyen a vezérelt áramgenerátor, hanem azt, hogy milyen a "vertikális áramgenerátor" amit emlegetsz? Mert ha van vertikális, akkor léteznie kell horizontálisnak is. Ez hogyan fest vajon?

Amikor "erősítő"-ről beszélünk hangtechnikában, akkor alapvetően egy hangszórót / hangfalat meghajtó eszközre gondolunk.
Mit erősít?
Feszültséget, áramot, teljesítményt... De ezek közül a legfontosabb a teljesítmény, hiszen amikor egy erősítőről beszélünk, általában az első paraméter, amit elmondunk róla az, hogy "hány W-os".
Melyik az a része az erősítőnek, ami biztosítja, hogy tényleg ki lehessen venni belőle azt a teljesítményt, amit ígér? Természetesen a legutolsó fokozat. Vagyis az te esetedben az emitterkövetők. Ha azok nincsenek ott, akkor csak jóval kisebb teljesítményt tudnál kivenni az erősítődből.
Tehát a te erősítőd valójában bipoláris komplementer végfokozat, amit egy V-FET-tel hajtasz meg.
A V-FET-es erősítőben a kimenetet V-FET-ek hajtják meg. A csöves erősítőknél csövek. Gondolom ezt egyszerűen be lehet látni...
A 2021 február 28-án közölt kapcsolásod még valóban V-FET-es volt, de a június 16-i már bipoláris tranzisztoros...

A "teljesítménykimenetű áramgenerátor"-t szerintem azért találtad ki, hogy gyakorlatilag egy rajzjelbe belesűríthesd a kimeneten lévő bipoláris tranzisztorokat. Ezzel a trükkel tulajdonképpen elrejtetted azokat, hogy V-FET-esnek nevezhesd a kapcsolásodat. De attól még ott vannak a kimeneten!
Egyébként pedig bevett szokás, hogy a végfokozatot áramgenerátorral hajtják meg...

Persze annak nevezed a kapcsolásodat, aminek csak akarod... De attól, hogy valahogy elnevezted, még nem lesz AZ.

Félreértés van, a mondatomban a "vertical D-MOS áramgenerátort" említettem, ami az eszkőz megnevezése, nem áramköré!
TJ.

1. Az áramgenerátor működési része a két végtranzisztor BE diódája
2. A felső NPN végtranzisztor vezérlésében a DN2540 N5 áramgenerátor mint source követő vesz részt (több funkciós megoldás)
3. Ez tehát szimbiózis alapvetően, egyik sem kezelhető önálló egységként.

Amúgy meg amikor - egy eddig senki álltal nem épített - "Solid State Triode" üzemben dolgozó, egyetlen feszültségerősítő eszkőzt használok - nem kellene ezt a bipàris tranzisztoros kapcsolásokhoz besorolni...ez óriási szakmai tévedés lenne.
TJ.

Valóban félreértettem. Szerintem úgy lehetett volna egyértelműbben megfogalmaznod, hogy:
a kapcsolásban egy VMP1 V-MOSPOWER FET Voltage Amplifier Stage által meghajtott D2540 N5 N-Channel Deplection-Mode DMOS FET-el felépített Constant Current Source Power Output van.
Ez az utánhúzott áramgenerátor annyira bonyolult felépítésű egyedi alkatrészek felhasználásával készült világon egyedülálló és eddig még senki által ki sem talált kapcsolás, hogy még a rajzjelét is magamnak kellett hozzá kitalálni - mert ilyen sincs/nem volt még eddig - demostmárvan.

És akkor értettem volna miről van szó : )
SK.

Hangátviteli lánc (egyszerűsített)

1. Mikrofon (Jó esetben) Vagy digitális felvétel
2. Keverőpult Hangmérnökök. Szubjektív szabályozás.
3. Műsorhordozó platform létrehozása. Itt is manipulálják a felvételt..
4. Lejátszásnál az adathordozóról/platformról. Nagyon-nagyon durva különbségek vannak
5. Erősítők. Fontos, De itt akarunk csodát művelni.
6. Hansugárzók. Teljes káosz.
7. Termakusztika. Sok a hozzászólás, de igazán csak kevesen, a képzettek értenek hozzá.

És csak a lényeget vázoltam. Árnyalható még 100 szempont szempont szerint Mindenki faragjon önmagának tetsző hangot.

Igazából házilag csak a 3 legutolsóban tudunk bármit is alkotni.
7. Megfelelő hely kell hozzá, ami konkrétan megfelelő házat jelent. Ha az nincs meg alapból, akkor szinte esélytelen. (pl. 40 m²-es lakótelepi lakásban, ahol még ott a család többi tagja is...)
6. Ebből a hangszórókat meg kell venni, vagyis az egyéni építés leszűkül a hangváltókra (amit azért nem nehéz jól megcsinálni...) és a dobozra. Ez utóbbihoz szakértelem ("asztalos munka") kell, de elég könnyen kiderül, ha valami rossz. És nem annyira látványos. Ha elkészült, akkor már nem nagyon lehet a belsejét megmutatni. Továbbá itt kevésbé lehet lehúzni a naiv hobbistát: Bár lehetséges, hogy itt is van olyan szokás, hogy csak az Új-Zélandról vagy Chiléből származó fából készült hangláda az igazi... (Lehet, hogy most tippet adtam egy-két sznobnak? )
5. Ez az a kategória, amiben mindenkinek van véleménye, amihez mindenki ért (sőt, jobban ért, mint a másik...), amiben bárki tud egyénit alkotni. És ez az a kategória, amit a boltok jó alaposan kihasználnak, illetve amivel visszaélnek. (Amikor egy hálózati aljzatért képesek 70.000 Ft-ot elkérni, és van aki meg is veszi ennyiért!) Mivel itt a véleményalkotás a legtöbb esetben hit kérdés is egyben, nagyon nehéz bárkit meggyőzni a tévedéséről.
De ugyancsak itt lehet a legjobban megmutatni az egyéniséget. Ennek pozitív és negatív oldalával együtt. Mert lehet nagyon jót alkotni, ami megállja a helyét a csúcskategóriában (értsd: egy csúcsminőségű 1 - 2 - 3 - 4 - 6 - 7 rendszer részeként nem kell szégyenkeznie), de itt lehet villogni azzal is, ha értelmetlenül drága alkatrészeket használ valaki. Ezüstből készített vezeték vs. ház nélküli ( gagyi, porosodó! ) trimmerpoti...

Mint írtad, az erősítőknél akarunk csodát művelni. Persze, mert a többiben nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem is lehet házilag...

Nem tudom, hallottál-e már a Stradivari hegedűről, meg hogy az miért szól úgy ahogy (ugye, mert lekezelték egy egyedi kotyvalékkal a fát hogy ne egyék meg a kártevők). Na az erősítő építésben az ehhez hasonló dolgok azok amiket meghallani ugyan meg lehet, de szkóppal és egyebekkel kimérni sosem, és ezek azok a dolgok ami miatt a technokraták folyton fanyalognak, és lehülyéznek mindenkit...
Nagyon jó példa rá az AN Ongaku-ja, aminél sokak szerint semmi nem tudja élethűbben visszaadni a hangokat. A Kondo-é hangja már nem olyan, az után építéseké meg még attól is messze elmarad, holott műszakilag mind ugyanaz a kapcsolás, és az alkatrészekkel sem nagyon spórolnak, mert az amatőr is beleteszi (már amelyik) a 25 ezer forintos kondit is. És nem gondolnám hogy kizárólag csak amiatt rosszabbak, hogy ezüst helyett rézhuzallal tekerik a kimenőit, mert ugye a parasztnak nem telik ezüstre.
Aki fülének meg nem jutott több mint a 40 ezerbe kerülő vaterás onkijjjó az nem tudom mennyire lehet kompetens bármilyen hasonló jellegű "vitában". Ezt nem rád értem, csak úgy általánosságban jegyeztem meg.

1. Ez a V-MOSPOWER FET SE erősítő egy prototipus amelyen kisérletezem, tehát NEM sorozatgyártott végleges konstrukció. Lehet visszanézni, hogy az elmúlt 12 év alatt mi minden változott ebben a témakörben
2. A feltett kapcsolási rajzon látható a beállító trimmer potméter szerepe, ezzel a különböző V-MOSPOWER FET-ek DC munkapontját lehet beállítani
3. Ennek a munkapont beállító trimmer potméternek a lényegi jelútban nincs nagy szerepe, ott a 33k/330k tantalum ellenállások a fontos alkatrészek
4. Mivel nincs senkinek semmilyen tapasztala arról, hogy mi fontos és mi nem ebben a "Solid State Triode" kapcsolástechnikával rendelkező kapcsolásban - engedtessek meg már nekem, hogy az én véleményem is mérvadó legyen
5. A prototipus bemutatásra került a 2022 évi HiFi Show-n, akit érdekelnek az előzmények, valamint a látogatók véleménye, az pl. itt találhat mindenféle információt:

https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=52&t=151397&start=150

TJ.

A jelútban nincs szerepe. De ha a DC munkapont elmászik, akkor az bizony már bele fog szólni a működésbe...

Bizonyára nem fogalmaztam pontosan...
Nekem nem azzal van bajom, amikor valaki minőségi alkatrészeket használ, hanem amikor feleslegesen alkalmaznak jelentősen túlárazott dolgokat. Pár napja volt valahol belinkelve egy konnektor, ami csak azért került 20x annyiba, mert ilyen hangtechnikákhoz ajánlják.

És bizonyára én vagyok a nehéz felfogású, de miért jobb egy ezüst vezeték a réz helyett?
(És itt most nem a nagyfrekvenciás alkalmazásra gondolok, hol a skin-hatás meg hasonlók közrejátszanak, hanem hangtechnikára.)
Ha az ellenállását kell csökkenteni, akkor legyen nagyobb átmérőjű az a rézvezeték. Egy vezetéknek mi egyéb funkciója van, aminél számít az anyaga?

Történt olyan vakteszt, ahol két minden egyéb tekintetben azonos erősítőt hasonlítottak össze, amiknél csak annyi a különbség, hogy az egyikben ezüstöt használtak réz helyett?