Ha a tartályt magasabbra tudod tenni, mint a kollektort, a gravitáció elintézheti a többit.

Hello! Én rajzoltam egy komparátort számodra. Persze nem tudom meggora a teljesítmény igény. Ez kb. 4A-ig használható, ho kis hűtést teszel a Fet-re. Úgy gondoltam, hogy a feszültség visszaeshet, mikor elindul a motor, valamint ha már megy, alacsonyabb feszültségről is járni fog. Ezért a hiszterézist nagyra választottam. Tehár kb 12V-nál elindul a motor, és kb a felénél fog leállni. Hogy pufferre szükség lesz-e vagy sem, azt csak Te fogod tudni eldönteni. Ha nagy a motor áramfelvétele, akkor relét is kapcsolhatsz a motor helyett. A meghúzási és ejtési pontot a zénerekkel megválaszthatod. Húzás kb. A két zéner összege, plusz a tranyó 0,6V nyitófeszültsége. Kikapcsolásnál meg csak a tranyó és a felső zéner számít.

A napelem elég változó feszültséget ad le a fényerősség függvényében. Akku nélkül a szivattyú feszültségét mivel akarod "kézben tartani"? Ha stabilizátorral akkor sok lesz a veszteség, ha nem stabilizálod akkor meg nagyon sok lesz a feszültség a szivattyún. Erre is figyelni kell!

Ugyanaz van, mint amikor a bojler eléri a "max" hőfokot... vagyis teljesen leállítja a keringetést...
A rendszered ha jól van megcsinálva nem forrhat fel keringés nélkül sem. Vagy fagyálló van benne nyomás alatt, ami nem forr fel, vagy vízleengedős a rendszer, amiből visszafolyik a víz egy átmeneti tartályba.

Milyen motor van a szivattyúban? A mezei egyenáramú motorokat simán lehet feszültséggel vezérelni. A napelemmel meg az lehet a gond, hogy terheletlenül felmegy a feszültsége, rákapcsolod a motort, akkor meg leesik, és egy szép kis rángatózás lesz az eredmény, amíg a megvilágítás el nem éri azt a szintet, hogy folyamatosan tudja biztosítani a szivattyú névleges fordulatához szükséges teljesítményt. Ezt mondjuk úgy tudod kivédeni, hogy a napelemet eleve megterheled akkora terheléssel, mint a szivattyú, és ha ennél a terhelésnél eléri a 12V-ot, akkor átkapcsolod a szivattyúra.

Köszönöm szépen, hogy ennyit fáradoztál vele!
Ki fogom próbálni, ha lesz rá időm!

Nem tudom, pincében van a tartály.

Ilyen a pumpa: Solar pump

Ez nem így van jelenleg, a bojler nem állít le semmit. Két tábla van rákötve, ez nem tudja felforralni a napi használat mellett a rendszert.
Ha elmegyünk itthonról, akkor takarás van, mert odáig még nem jutottam el, hogy legyen valami hűtő beépítve. Ha felforr, akkor a lefúvón kinyomja a vizet.

Ötletem sincsen, hogy hova lenne jó a kérdésem, legfeljebb majd átirányítotok.
Rám maradt egy ilyen olcsó gagyi "Sport Camera". Szoftver verziónál csak ennyit ír: Akkumulátorát hiába töltöm, 15 másodpercen belül kikapcsol, a képe se valami jó. Arra gondoltam, hogy mivel már úgyis mindegy, akár szoftveresen, akár máshogyan módosítanni lehetne, hogy ne csak rakosgatásra legyen jó. De vajon hogyan?

Ez a szivattyú 5 méterre emeli a vizet - nulla átfolyással, a 800 liter óránként akkor érvényes, ha a tartály, és a kollektor vízszintje azonos magasságban van. Remélem, tudod használni.

A kimúlt akkumlátoron szoftveresen sem fogsz tudni segíteni. Szedd szét, tegyél bele másikat, vagy adj neki külső tápot, legfeljebb nem lesz vízhatlan.

Biztosan?
1Kw az 100 kg, azaz 100 liter vizet emelne másodpercenként 1 méterre -ha 100%hatásfok lenne. De indulunk innen..
22W (mert az van ráírva) az tehát 2,2 ltert 1 méter magasra, 1 másodperc alatt.
5 méter magasra 1 másodperc alatt 0, 44 litert.
Óránként 5 méter magasra 1584 litert, ha 100%hatásfokú lenne.
Ha viszont feltételezünk 50% hatásfokot, akkor közelítjük a 800 litert óránként 5 m magasságon.

Hogy mennyire igaz az a 22W, és mekkora a hatásfok, hát az innen hogy tudnám?

Nem volt nagy bizodalmam nekem sem hozzá, de tavaly felszivattyúztam vele a pincéből egy 200l-es hordónyi vizet, és ott nem keringetett, tehát fel kellett emelnie a vizet.
Én érzésre azt mondanám, hogy percenként 2-3l ha átmegy a kollektoron, akkor az már nagyon jól vissza tudja hűteni. Ez a szivattyú ennél többre képes, de majd kiderül!
Szerintem itt napi szinten nem forog meg 800l a rendszerben jelenleg.

A szivattyúknál nem lehet egyszerűen az energiákkal számolni. Minden szivattyúnak van egy maximális emelőmagassága, ott a szállított folyadékmennyisége nulla (miközben jár a szivattyú, felveszi a maximális teljesítményt, melegíti magát, meg a benne maradó folyadékot). És van egy maximális szállított folyadékmennyisége, ahol meg az emelőmagassága nulla. A két pont között van egy nem egyenes karakterisztika. A szivattyú egy valamilyen hálózatra dolgozik, aminek meg van valami nyomása a szivattyúnál (a magasságból adódóan), meg van valamekkora áramlási ellenállása a csövek vastagsága, "kanyargóssága", meg egyebek miatt. Ezekből jön össze, hogy mennyi folyadékot fog szállítani.
Szivattyúk munkapontja
Egy valóságos szivattyú karakterisztikája.

Vízhatlan? Legfeljebb a hozzáaddott tokkal, anélkül sehogyan. Így ahogyan van jelenleg csak porfogó.

Hello! A feszültség komparálását meg tudja oldani a kapcsolás, De ne feledd, JZoli-nak tökéletesen igaza van. Arról nem is beszélve, hogy a motor indulásánál a névleges áramának többszörösét is képes felvenni a szivattyú. Tehát várhatóan a napelem feszültsége a bekapcsoláskor teljesen össze fog omlani. Energia tárolás nélkül, nehéz lesz megoldani a dolgot, amit szeretnél.

Megint sikerült a lényeget megfognod!

A javaslataz volt tegyél bele új akkumulátor, vagy használj külső megtáplálást!

Elvben csak elindítania kell a kőrforgást, mert nem csak emelő ág, van, de ejtő ág is. Ezért több víz fog keringeni. A szivattyúnak csak a keringés kell fenntartania. Az elindítás fog több energiát emészteni.

Rádiónál a zajérzékenység mit jelent, és mennyi a jó? Ha nem akarom, hogy elnémuljon, mert én inkább zajosan hallgatom, mint sehogy.

Ha van rajta zajzár, akkor azzal tudsz operálni. Ha nincs, akkor a kapcsolástól függ, hogy némítja-e a kimenetet zajos jel esetén. Azzal nem nagyon tudsz mit kezdeni. Esetleg jobb antennával nagyobb jelet kapsz, ami már elég ahhoz, hogy ne némítson.

Felszivattyúztad, vagy fel tolattyúztad?
Szívni maximum 10m körüli magasságig lehet a vizet, mert ott a légköri nyomás tolja fel a szivattyú által előállított alacsony nyomású térbe extrém esetben vákumba.
Pumpálni meg elvileg sokkal magasabbra lehet a vizet. Nem tudom jelenleg mi a határ több fokozatú vízpumpáknál, de a több száz méteres felhőkarcolók felső szintjére is felcipelik a vizet.

A te esetedben inkább keringtető funkciója lehet a szivattyúdnak, ott a zárt térben mások a viszonyok.

A stabilizátoros megoldásnál, ha egy LDO stabot használsz, akkor az a dropout feszültséggel alacsonyabb feszt ad ki, amíg el nem éri a 12V-ot, ott stabilizál.

Meg valahonnan kerítsek egy "nemlétező" microSD kártyát is, mert ennek egyáltalán nincsen saját memóriája, szabad kártyám pedig nincs. A szoftvere csatlakoztatáskor felajálja, hogy USB tárolóként vagy webkameraként viselkedjen-e a készülék, viszont erre nincsen szükségem, webkamerám van.
Első kép, a telefonommal való összehasonlítás: ugyanonnan fotózva a valóságnál közelebb hozza a témát, látótér eléggé szűk.
Második kép: ennyire azért nincs közel az utca másik oldala a kerítésünkhöz, valamint itt is látszik, hogy a "fókusz" az valami ismeretlen fogalom lehet, valamint olyan mosottas fakó színvilág jellemzi a képeket.
Az elég távoli részletek talán már jók, de a "fókusztávolság" az kissé trágya, valamint nem olyan könnyű belőni a témát a látótérbe, mivel mindent a valóságnál közelebb láttat.
Magán a készüléken sehol egy csavar, eléggé össze van építve...

Tök jó, hogy behoztál egy új fogalmat amit nem tudok, de még nem tudom azt se, mi az amit kérdeztem. Mert olyat láttam adatlapon, ilyet meg nem. Nem tudom azt sem, hogy van-e, meg azt sem, hogy hogy tudok operálni vele. Van érzékenység, zajérzékenység, és jel/zaj viszony. Ez mind más. Gondoltam, ha zajérzékenység, akkor valamit csinál ha zajt érzékel, és olyan zajjal, amilyenre érzékeny. Ebből gondoltam, hogy minél érzéketlenebb, annál inkább nem némul el. De tök jó, hogy nem lehet tudni, hogy elnémítós-e vagy nem.

Nem jól idézed a fogalmat. Nem zajérzékenység, hanem zajhatárolt érzékenység. Minden rádióvevőnek van saját zaja, ennél kisebb jelszinteket nem képes feldolgozni, annál jobb, érzékenyebb egy rádió vevő, minél kisebb a saját zaja.
A mellékelt TDA7000 IC adatlapján látható grafikon ábrázolja az IC bemeneti, és kimeneti jelének szintviszonyait.
Egy ilyen vevő érzékenységét általában egy meghatározott kimeneti jel/zaj (jel/zaj + torzítás) viszonyhoz kötik (12 dB sinad (súlyozott), 20 dB, 26 dB, (műsorvevőknél) de ennél az áramkörnél a -3 dB limitálási határhoz.
A zajzár érzékenységet is meg szokták adni, ez jobb esetben kikapcsolható, és állítható kényelmi funkció.

De amúgy most mit is akarsz vele? Ez egy gagyi kamera, és hiába van 1080p ráírva, tuti, hogy nem az a natív felbontása. Azért ilyen homályos a kép, mert interpolált. Sehogy nem tudsz jobb képet kicsikarni belőle. Egyetlen dolog amit tehetsz vele, hogy az objektívet kicseréled nagyobb látósztögűre. Szét kell pattintani a házát, és ha minden igaz, a CCD előtti lencse menetes, amit cserélni lehet. De be van szerintem menetrögzítőzve is, mert elég nehezen indult meg az enyém is, mikor egy ehhez hasonló kamerámon objektívet cseréltem. Csak a régi objektívről le kell venni az infra szűrőt, és áttenni az újra.

Erre számítok én is, de előtte kell néznem videót hasonló kamera szétszedéséről, nehogy hazavágjam a készüléket. Vannak webkamerából és megfigyelő kamerából bontott lencséim, remélem, hogy szabvány átmérőjű menetes lencse van benne... Szerintem itt már az infra szűrő nem sokat használ, a kép színel úgyis eléggé fakó élettelenek...

(kifutottam a szerkeszthetőségi időkorlátból.)
Video 1 ‒ Hajól látom, akkor a színes (neki fekete, nekem szürke) előlapot lepattintja, ekkor hozzáérhetővé válik a 4 csavar, amivel kijön a kamera a burkolatából, de LCD kábelére vigyázni kell. Van egy "kupak" a tulajdonképpeni lencse körül, ha jól látom...
Video 2 ‒ Itt viszont lepattintja az előlapot, majd felhívja a figyelmet arra, hogy kissé szoros lehet a lencse, de a kamera további szétszerelése nélkül kitekeri a helyéről. Neki egyben lejött az előlappal a lencse körüli fekete rész is, de remélhetőleg úgy is könnyen lejön, ha nem jön le az előlappal együtt.
Leginkább attól tartok, hogy "menetrögzítőzték" a lencsét, nem szeretnék kárt tenni semmiben, csupán idegen lencsét akarnék betekerni kísérletképpen.

Megpróbáltam: egy pattintás körben, lejött az előlap, még egy pattintás a lencse körül körben, lejött a keret is. Bevilágítottam, nem látok menetrögzítőre utaló fényes foltokat a menetnél... Majd jelentkezek, ha jtuok valamire...

Amikor az optika erősebb a kameránál: gyenge volt az optika alatt a kétoldalas ragasztó, az optika eltekerte a szenzort, aminek az egyik szélén picit beszakadt a szalagkábele. Úgy tűnik, hogy sikeresen hazavágtam egy kamerát...

Mondtam, hogy ragasztva lesz, csak óvatosan...
Nem gondoltál rá, hogy a kábel nem fogja bírni megtartani mikor rápróbáltál?
Valamivel rá kellett volna fogni az alsó műanyag részre, hogy ne a panelt tekergesd.