A felső ellenálláson 24V-13,5V=10,5V kell essen, így R=10,5V/3,5mA=3,0kOhm
Az alsó ellenállás R=10V/3,5mA=2,857..kOhm

Király
Köszi, értem most már

Lahet belekeverni az áramerősséget, csak felesleges.
Egyszerű arányosítással többre mész, és fejben is majdnem pontosan ki lehet számolni -papíron vagy számológéppel egész pontosan, két egyszerű művelettel.
-ha a középső ellenállás (ami potméter) 3,5V-ot fog át (mert azt szeretnéd, hogy akkora változást okozzon)
-akkor az alsó (ha 10V-nak szeretnéd) az 10/3,5, azaz kb 2,85 poti (egész pontosan 2,8571428571 poti)
-a felső a maradék 10,5V, az pedig 10,5/3,5, azaz 3 poti.
És így láthatod, hogy nem kell ragaszkodnod az 1K potihoz, bármekkora lehet, az arányokat kell megtartani.

Tényleg. Hát ez nagyon jó. Köszi.

Persze az is kérdés, mi a célod ezzel,.mert ha terheled a kimenetet, változik a matek...

Az első vállon még a szigetelés is van, de a másodikba csak a vezetőszálakat dugod be. Az elemi szálakat ne sodord össze, mert elvágódhatnak krimpeléskor. Az ereket ne hajtsd vissza a szigetelésre, ha nagyon muszáj akkor is csak magára a vezetőszálakat hajtsd ketté.

Sziasztok!

Szerintetek lehet olyan tranzisztort kapni, amelyiknek dupla kollektora van? Itt egy rajz hozzá, az LM3909-es IC belső kapcsolása. Egészen pontosan a Q2 tranzisztorról beszélek.

Ugyanis elkészítettem diszkrét elemekből ezt a kapcsolást. Szépen működik, de mégis szeretném tudni, mi a különbség egy dupla kollektoros tranzisztorral (ha létezik egyáltalán).

Az áramkört Rob Paisley leírása alapján építettem. A cikket lefordítottam és mellékelem, hátha más is kedvet kap. Egy kép a panelről és a Sprint Layout terv, ha valakit érdekel.

Nincs kétkollektoros tranzisztor. Mi értelme is lenne?
A panel rajzán látszik, hogy két külön tranyóból készítette.
A kapcsolási rajz részét simán nem értem, de mindegy.

Ilyen csak integrált áramkör belső kapcsolásában van spec feladatra.

Van és lehet is kapni (bár ritka és macska drága). Múltkor elő is túrtam, és belinkeltem. Most nem érek rá visszakeresni, meg értelme sincsen ahogy mondod...

Nem olyan ritka a dolog IC-k belső kapcsolásánál és van értelme, pl. kisebb helyen lehet megvalósítani egy áramtükröt. Itt van még pár felhasználási példa: Bővebben: Link.

Sziasztok!

Az alábbi két kapcs.rajz közül melyik a jobb megoldás?
Konkrétan, ha egy szimmetrikus tápot akarok csinálni akkor a két szekunderes trafó mind a két tekercsét egyenirányítsam és teljesen külön építsem fel az áramkört, vagy elég egyszer egyenirányítani és a középkivezetést használnám GND-nek (ahogy rajzoltam). A másik rajzot a neten találtam.

A középkivezetést használd GND-nek.
A LED-et a stabilizátorok után tedd, úgy több értelme van.
Ha nem kell nagyon precizkedni, akkor inkább fix stabilizátort használj.
Mindkét oldara tehetsz a stabilizátorral párhuzamosan védő diódát.
Sajnos a közös hűtőbordát csak csillámlemezzel tudod megoldani.

Ok. Köszi. Akkor marad az én verzióm .
Szabályozható kimenetet szeretnék csinálni (kísérletezéshez kell), de viszont jobb lenne nagyobb áram mint amit az LM317 és párja tud. Nagyjából 3-5A kellene. A pozitív ágba már csináltam egy műv. erősítős tranyós fesszszabályzót, de a negatív ágra nem találok megoldást.
Még egy kicsit barkácsolok, de ha van valami ötleted esetleg azt megköszönném.

Ilyen hosszabbítót hogy kell szétszedni, és hogy kell javítani? Reggelre nem világított, és nem adott áramot.

Ez nem javításra és szétszedésre van tervezve, hanem meghibásodás utáni eldobásra...

Azért kérdezem.

Hát ha ügyes vagy, ki tudod fúrni úgy az alu szegecset, hogy a műanyagot nem forgácsolod szét körülötte.
Javítás után megfelelő mêretű csavarral rögzíthető vissza a hátlap.

Na ezt szerintem benéztem.
Tényleg vannak két kollektoros tranzisztorok de tényleg elég ritka és tényleg elég drága. De ugyanaz a kollektor van kivezetve két helyre. Bocsánat a hiú remények keltése miatt.
PBHV9215Z
FZT605

Tudtommal nincs két kollektoros tranzisztor. Két vagy több emitteres van, Bakman is arról tett fel képet.
https://en.wikipedia.org/wiki/Multiple-emitter_transistor.
Én csak nagyfrekvenciás két emitteres tranzisztorokat láttam.
A belinkelt tranzisztoroknak két kollektor kivezetése van, de az ugyanaz.
Valószínűleg amit két kollektorosnak jelölnek az két különálló tranzisztor (akár egy chipen), aminek az emittere és a bázisa össze van kötve.

IC-ken belül szokás kialakítani több emitteres vagy kollektoros tranzisztort. Egyszerűbb, kisebb helyet foglal. Az már más kérdés, hogy diszkrét elemként nem nagyon kapni ilyesmit.

Ugye megnézted, hogy a fali konnektor működik, és a kismegszakító sem dolgozott?

Köszönöm mindenkinek a válaszokat!

Gafly! Szerintem a te válaszod a legjobb, még két adatlapot is linkeltél. Köszönöm! Ment a mancs. Igaz, hogy ezeket egy kivezetésre kötötték, de legalább látok egy ilyen megoldást is.

Bakman! Neked is köszönöm, mert a te linked is közelebb vitt az igazsághoz. Oda is mancs.

rectamas! Az igaz, hogy Bakman rajzán az emitterből látunk kettőt, de ha megnézted volna a linkjét, ott dupla kollektorosról is írnak. Gafly hozzászólására válaszolva azt írod, hogy szerinted nincs két kollektoros tranzisztor. Gafly pedig éppen abban a hozzászólásban linkelt két adatlapot is ilyen tranzisztorokról!!!

bbalazs! Túl gyorsan válaszoltál, kicsit utána kellett volna járni. Rob Paisley említi abban a leírásban, amit lefordítottam és feltöltöttem, hogy a 2 tranzisztoros helyettesítő nem korrekt, de ebben a kapcsolásban elfogadható. Nos, én emiatt a "nem korrekt" megjegyzés miatt kérdeztem rá, hogy kapható-e korrekt változat.

Szerintem meg pattintsd ki a kapcsolót belőle (már ha kapcsolós verzió), és cseréld ki.
Az enyémnek legalábbis az volt a baja, hogy széthullott benne a világítós billenőkapcsoló.
Tettem bele egy kínából rendelt ugyanolyan filléreset. Azóta megy ugyan úgy mint ha gyári lenne.

Más ugyanis nemigazán van benne ami elromoljon. Maximum a vezeték szakadhat még meg...

Rögtön kicseréltem, mert arról ment a gép, és online rádiót akartam hallgatni. Plusz egy világító villámvédősbe volt bedugva. Amúgy nem tudom, mi baja lehet, mert éjszaka csak volt. Nem kapcsolgattam, meg has azt tettem volna se kapcsolt volna nagy áramot, plusz valószínűleg aludt a gép is.

Rozsdás forraszthatatlan tranzisztorral mit lehet csinálni?

A tranzisztor beültetési rajz felül, vagy alulnézet?

Kidobni, felajánlani rozsdás tranzisztor gyűjtőknek, betenni a vitrinbe a nagyi porcelán figurái mellé, ha TO3 tokos, levágni a sapkáját, és gyönyörködni a szilícium rajzolatában, stb.

Adatlapokon általában felülnézeti rajz van, de más rajzokon változhat.

De ha vissza akarnám varázsolni forraszthatóvá?