Simán ki lehet fúrni, ha éle is van a fúrónak.

Szia! Milyen értékekre van szükséged? Ha a C-E letörési feszültségre van szükséged, akkor ahhoz egy áramgenerátoros szabályozható (nagyfeszültségű) tápegységre van szükséged. C-E szaturációs feszültség mérésére kisfeszültségű tápegység is megfelelő. Egyéb (gate) paraméterekhez speciális összeállítás kell.

Köszi, értem, kivéve a 100 Ohm -os söntölést. Miért emelkedne meg a feszültség kisebb áramnál, és hogy védi meg az ellenállás ezt?

Bocsi, most kapcsolok, nem lesz úgy jó ahogy írtad. Ha a T3 T6 tranyókat átrakom az IC kimenetére akkor túl nagy áramot szív el onnan ami tönkre teheti az IC-t. Tudom, azért írtad "hogyha rövidzár védett az IC".
Igen de direkt azért raktam darlingtonba T1-et és T2-öt, hogy T1 adja a "nagy" bázisáramot T1-nek. Így az IC-t kímélve csak 5-10mA áram folyik rajta.
T3 lényege ugye, hogy elszívja a T1 bázisáramát ha a terhelés elérte az 1A-t és R1-en eső feszültség kinyitja T3-at. Ezzel semmi gond szerintem ez így tök jó, és max 100-200mA áram folyik T3-on. Az simán belefér és még az IC is megvan kímélve.

Hello! Dehogy lesz jó! Csak addig, míg az áramkorlát be nem lép.
Ha már szimulátorban rajzolod, akkor szimuláld is le!
- Nézd meg az ábrát! Hol van itt áramkorlát? A tranyól annyit visznek, amit a bétájuk megenged.
Amikor kinyit a T3, Akkor ugyan húzná le a T1 bázisáramát, de közben nyit a T2 is. Így a T2 árama a T3-on keresztül a söntellenállást megkerülve jut a kimenetre.
- A mérés 5 Ohm mellett mutatja az áramokat, A Grafikon pedig 0..5Ohm értékig változó terhelésnél.
- Egyébként pedig azt is vedd figyelembe, hogy mennyi lesz a feszültségveszteség. Mér Rail-to-Rail erősítőt is választva, nem lehet nagyobb a kimeneti feszültség (teljes terhelésnél)10V-nál.
És az IC kimenete és a T2 bázi közé még egy ellenállásra is szükség lesz, ha nem akarod kiterhelni az OPA-t. Mert ezzel a virtuális OPA-val amit használsz, a kimeneti feszültség akár 100V is lehetne, független a tápfeszültségtől.

Igazából nem tudom pontosan. A lényeg hogy ne menjen tönkre az inverterben a nagy különbség miatt. Pl belső ellenállást próbáltam vizsgálni 20V -on. A gyári igbt-nek 270mΩ volt az ellenállás a kínaiaké 500-750mΩ.

Az IGBT nem MOSFET, nála nics olyan, hogy csatornaellenállás. IGBT-nél ugyanúgy, mint a hagyományos bipoláris tranzisztornál a VCEsat feszültséget vizsgáljuk, tehát a kollektor-emitter maradékfeszültséget. Folyass át egy maximumhoz közeli áramot, ezalatt mérd meg a C-E feszültséget. Természetesen ilyenkor egy másik tápegységgel ki kell nyitni a gate-et (15V a G-E közé) egy pár száz ohmos ellenálláson keresztül.

40A -es az igbt ez kicsit nehezen tudom megvalósítani meg hűtés is kellene már oda. Valamilyen műszer létezik hozzá, esetleg ami építhető?

Azért kell, hogy nulla collektor áram follyon, nulla bázisáramnál. Növekvő hőmérsékletnél növekszik a C-B áram.
A többit Proli07 elmondta.

Kisebb áram is megfelelő, csak azonos legyen minden mérésnél és a hőmérséklet se nagyon legyen különböző.

Mitől lenne sérült? Azok a furatok belülről nézve zártak, a beltérrel nincs átjárható út. Felülről a lyukban megfelelő méretű szöggel ) piszkálva csak a csavart lehet elérni, ami ugye alulról is szabadon van, érintésvédelmileg és mechanikailag sem gyengült a elosztó.

Pipi-nek igaza van. Ha további aggályaid vannak, dobd ki és vegyél megbízható - /nem kínai -occó/ - szerelhető elosztót!
Üdv.

Köszi az ábrát most már látom hogy nem úgy működik mint szeretném. A többi rendben van amit írtál de egy kicsit most bekavarodtam. A feszültségszabályozás működik, de azt szeretném hogy áramkorlátozás is legyen.
Azt hittem hogyha T3 kinyit akkor az úgy elszívja az áteresztő tranyó bázisáramát, hogy majdhogynem elzárja ezáltal korlátozza az átfolyó áramerősséget.
Ha ez így nem működik akkor hogy lehet ezt megoldani?

Epu2: köszi ez mostmár rendben van.

Vagyis ha átrakom T3 kollektorát az IC kimenetére ahogy EPU2 mondta, akkor úgy tényleg jobb mert nem növekszik tovább az áramerősség a terhelő ellenálláson de a feszültség drasztikusan csökken.

Ha átrakod az áramkorlátozó tranyó kollektorát a T2 bázisába, létrejön a korlátozás. De célszerű az OPA kimenete ls a bázis közé ellenállást kötni, hogy ne az OPA áramkorlátját húzza le a T3. De azon is fog feszültség esni. Tehát a kimeneti feszültség nem lesz magasabb, mint az OPA maximális kimeneti feszültsége, levonva a két bázis-emitter feszültséget és a söntön eső feszültséget.
Egyébként pedig Te darlington tranyót választottál, tehát eleve nem kell a T2, hiszen az már +be van építve" a T1-be.
"de a feszültség drasztikusan csökken" Remélem ez alatt nem azt érted, hogy az áramkorlát hatására a kimeneti feszültség csökken, mert adott terhelésen úgy lesz állandó az áram, ha a feszültséget állandó értéken tartja a szabályzó. Ha a Vin-Vout növekedésére gondolsz, az a kapcsolásod természetes állapota, mint írtam.
De miért nem mentél át egy "egyszerű tápegység" topikba?

Azok a furatok meg simán betömhetőek akár szilikonnal, akár műgyantával, és jobb lesz mint új korában.

Értem, köszönöm. Akkor egy kicsit még átrajzolgatom de most már azt hiszem minden tiszta. A szimulátorba tesztelem és valóban beállítja az áramot még rövidzár esetén is, csak az áteresztő tranyón túl sok feszültség esik.
Ez itt nálam 3V és nem a szaturációs feszültség, mert akkor is ennyi ha a terhelő ellenálláson csak 10mA folyik.

Átnézek a másik topicba, köszi, csak nem gondoltam volna hogy ennyi macera lesz ezzel
De szerintem már segítettetek annyit hogy össze tudjam rakni.

A szaturáció akkor igaz, ha biztosítani tudod az ehhez szükséges bázisáramot. De egy darlingtonnál ez 1V-nál ez nem lesz jobb. Biztosítani pedig akkor tudod, ha a vezérlés tápja magasabb, mint a kollektor feszültsége. Emitter-követő módban különben mindig hiányozni fog a bézis-emitter nyitó feszültsége.
A tervezés mindig macerával jár és minden változtatásnak van következménye amit át kell elemezni..

Igen, ez most már rendben van, köszönöm.
A feszültségkövető kapcsolásnak nem az lenne a lényege hogy a neminvertáló bemeneten lévő feszültség jelenik meg a kimeneten ha a kimenetet visszacsatolom az invertálóra?
Csak furcsa hogy a szimulátorba 2V feszültségkülönbség van a bemenet és a kimenet között. Akkor is ha pár mA a terhelés.

Sikerült, a gyári igbt-k 1.05V-ot mutatnak VCE-re a kínaiak 1.7-4V-ig mennek.
Köszönöm a segítséget.

Igen OPA-nál azt jelenti a követő üzemmód, és erősítése, egyszeres.
De én az emitterkövető kapcsolásra értem itt a tranyóknál. Az emitter is követi a bázis feszültségváltozását. Csak ebből levonódik a bázis-emitter nyitófeszültsége. Darlingtonnál, ez kétszeres értéket jelent. De amíg az OPA tudja nyitni a tranyókat. kiegyenlíti ezt a "hibát". Ha már nem képes magasabbra menni (mert a táp ezt korlátozza), akkor megjelenik maradék feszültség formájában. És pont ezért kellene a kapcsolásban egy valós OPA-t választani, mert az nem hogy a táp fölé, de közelébe sem tud menni. És ebből még levonódik a nyitófeszültség is,
Ha kicsi a terhelés, akkor csak a önt feszültsége lesz kisebb (ami szintén levonódik).

Értem, köszönöm.

Akármilyen dinamikus, vagy akármilyen elektrit mikrofon a jobb, és miért?

Az elektret a beépített erősítő miatt nagyobb jelet ad. A dinamikusnak jobb a sávszélessége. A kommersz cucciokban elektret van.

Pl. egy hama DM-40 kapszulával összehasonlítva is a dinamikus a jobb?

A Hama DM-40 is egy dinamikus mikrofon.

Tudom. Ettől a kérdés nem változik. Az a jobb? A valamilyen elektrethez képest?

Az hogy melyik a jobb, az relatív, attól függ milyen szempotok a fontosabbak.

Dehogy relatív. Vagy rosszabb attól a dinamikus, hogy nincs benne erősítő, vagy nem. Ha nem, akkor ez nem befolyásol semmit, marad a sávszélesség, ami nem tudom, miben jobb, pláne ebben az esetben...

A jelszint az egy dolog. Az egyenletesebb frekvenciamenet, iránykarakterisztika meg a másik.

És melyik a jobb?