Még most is lehet kapni, csak macska drága.

Ez elég horror áron van. Mondjuk ugyanezen az oldalon egy új kattogós weller ára is horror.
Lehet, hogy érdemesebb egy másik használt, de jól működő pákát venni, vagy elgondolkozni a váltáson más pákára.

A nyafogáson most is vann fenn komplett TCP páka tízezerért (látszólag senkinek nem kell, még talán alkuképes is egy kicsit ), és abból még a fűtőbetét/szilikonkábel/nyél akár el is boltolható/csereberélhető. Még talán itt a fórumon is találsz valakit, aki beszállna valamelyik részére.

De van fenn csak a Magnastat kapcsoló is, új, dobozos, nyolcezerért. Az sem kevés pénz, de jóval olcsóbb, mint a boltban.

Egy jó "kattogós" Wellert érdemes a fiókban tartani általános munkákra. Ha vigyáznak rá (pl. triakos kapcsolás, 22...23 V-ra visszavett trafó feszültség, fűtésvisszajelzés, eredeti PT hegyek, stb.), sokáig eláll.

Nem váltottál pákatrafót az utóbbi időben? A páka 24V váltóra van méretezve. Ha sokkal magasabbat kap, akkor gyorsabban, erősebben fűt. Milyen hegyeket használsz? A 8, 9 -es hegyek magasabb hőmérsékletűek, hamarabb mehetnek gallyra. Én 8-ast csak akkor használok, ha valami combosabb dolgot kell forrasztani, de azonnal váltok 7-esre, ha annak vége.
A 7-es hegyeim úgy mennek tönkre, hogy a csúcsán lévő ónt nedvesítő rész kilyukad, elfogy, akkor kuka. Egyébként sok évig bírják a starpát.

A mágnes ami a hegy fenekén van nem igazán megy tönkre. A curie pontját az ötvözettel állítják be, ami nem változik az idővel. Maga a kis kapcsoló szokott beégni, de nekem eddig csak az okozott gondot, hogy a kormos oxidos érintkezők nem vezettek át. Ilyenkor csiszolás, ami után egy darabig jó, de minden csiszolás csak ront a helyzeten.

Az vált be igazán, és éppen ma szereltem be a harmadik wellerembe is, az egy triak a nyélben. ( BT139 ) A kapcsoló nem a teljes fűtőáramot kapcsolja, hanem csak a triak 10-20mA gyújtó áramát, így a kapcsoló "örök" életű. A fűtőáramot a triac kapcsolja, így az nem égeti be a kapcsolót. A képen egy régebbi típus van, ez kapta meg ma a tuningot. A két középső szegecset kiszedtem, így a triac szépen felfekszik a bakelit lemezre, amire csepp FBS-el rögzítettem.

Válasz mindenkinek:
Általában 7-es, 8-as, 9-es betéttel használom, mindig a feladatnak megfelelően.
Annyi pénz tényleg sok, nem ér nekem annyit.
24 Voltos kapcsolóüzemű táppal használom ami 22 Voltra van állítva.
Szerencsére van egy digitális forrasztóállomásom is (LS-50), tehát nem létfontosságú ennek cseréje/javítása.
Köszönöm mindenkinek a segitő hozzászólásokat.

Akkor lehet hogy az a baj, hogy egyenáramról járatod. A fűtőbetétnek mindegy, de a kapcsolónak esetleg nem. Más fórumokon kifejezetten felhördültek arra a kérdésre, hogy egyenfesszel járatható e a Weller. Nekem nincs róla tapasztalatom, mert világ életemben csak trafóról használtam.

Hello! A kattogós Weller kontaktusa nem jó egyenáramhoz. Anno központi 24Vdc-vel használtuk kint területen és mindig oda kellett ütögetni a pákát, hogy működjön..

Nálam a kattogó ki-be kapcsolgat (mint írtam korábban), viszont lehet benne logika, hogy az egyenáram mágnesező hatása befolyásolja a működését.
Körülnézek itthon, ha találok trafót, kipróbálom azzal. Mivel ezt a pákát szoktam használni ha menni kell valahova javítani, ezért használom kapcs.táppal (kisebb tömeg).

Ha találsz trafót, érdemes beszerelni a triacot. DC-re értelem szerűen nem alkalmas, de úgy néz ki, hogy az nem is egészséges a páka számára.

A Weller fűtőbetétek bifiláris tekercselésűek, a két féltekercs kioltja egymás mágneses mezejét, emiatt gyakorlatilag elhanyagolható a DC mágnesező hatása.

Ahogy proli007 írta, a kapcsoló kontaktusok miatt nem jó egyenfeszültségrő járatni (mert könnyen ívet húz és beolvasztja a pogácsát, ami előbb-utóbb elfogy, esetleg összeég/összeragad).

De erre is van megoldás, DC táp esetén triak helyett egy FET-el kell kapcsolgatni, és ugyanolyan jól fog működni. Fűtés tekintetében az egyen 24 V teljesítménye megegyezik az AC RMS 24 V fűtőteljesítményével (ohmikus terhelés esetén, mint amilyen a páka fűtőszála is).

Csendben jegyzem meg, hogy ezt a kattogós pákát három különféle fűtőbetéttel szerelték gyárilag: 12V, 24V és 42V. A 12V-osnak Hirschmann akkucsipesz volt a csatlakozója, tehát tuti, hogy egyenfeszültségre szánták. Tizen évig dolgoztam ilyen pákával, soha nem volt semmi baja.

A fetes megoldás nagyon tetszik. Ezzel még kisebb veszteség érhető el, mint a triac esetén,
mert a beépített triac melegszik. Nem katasztrofálisan, de érezhetően.
Egy nagyon kis csatorna ellenállású fet, mondjuk egy IRF540 esetén 2A mellett kevesebb mint a fele hőveszteség adódik. Ki is fogom próbálni. Aztán lehet hogy áttérek a DC táplálásra.

Majdnem mondtam, hogy szerintem érdemes egy lépésben megtenni, mert:
- Triac és egyenáram, nem barátok,
- Fet és váltóáram, nem barátok.

Még halkabban tenném hozzá, hogy volt 220 V-os illetve 110 V-os változata is. Az már összesen öt különféle fűtőbetét .
Mondjuk a fűtőbetét névleges feszültségének nem sok köze van hozzá, hogy mennyire "bírja" a páka a DC-ről járatást. Illetve annyiból lehet, hogy 12 V-on valószínűleg kisebb az ívhúzás/beégés esélye, mint 24 vagy 48 V-on.

Nem szedtem még szét ilyen 12 V-os akkuról használható Weller TCP pákát, ezért nem tudom, vajon abban is ugyanaz a Magnastat kapcsolóelem van-e, mint a 24 V-osban (valami rémlik, hogy pl. a 220 V-osé más cikkszám volt, majd utánanézek).
De ha nekem kéne megtervezni, bizonyosan úgy méretezném a kapcsoló érintkezőit, hogy azt a terhelést huzamos ideig ("ipari" használatra szánt eszközről van szó) problémamentesen elviselje.

Másik oldalról: ha a gyártó nem specifikálta (egy 24 V-os pákára) a DC 24 V-ot mint lehetséges üzemeltetési feszültséget, akkor nem is nagyon lehet rajta számonkérni, ha esetleg problémák (meghibásodás, élettartam lecsökkenése, stb.) lépnek fel a nem az előírt "alakú és méretű" feszültégről történő használat esetén. Amitől még egy eszköz "tudhat" olyat, ami nincs a gyári specifikációban.

Már ki is találtam a megoldást. Vannak ezek az SO8-as mütyűr fetek. Van olyan aminek a csatorna ellenállása 10-20 mOhm körüli. Azon 2A mellett kb. max 0.1W disszipálódik, és egy pici nyákon a gate körrel együtt még kisebb is mint egy TO220 tokozású triac.
A pákatrafók kimenetére meg graetz, puffer, és egy pár száz forintos step down modul. Pl.: LM2596S-PSUM
Délután neki is állok.
Aztán még lehet hogy finomítom a dolgot egy túlfesz védelemmel, hogy ha IC hiba miatt átküldi a modul a pufferelt 34 voltot, akkor egy relé a bemenetén leold.
Vagy inkább a kimeneten a páka felé old le. Előtte soros 5A-es dióda a fordított polaritású banándugózás esetére.
Meg esetleg pár ledes csicsa, páka aktív, túlfesz, állj fel tornázni, stb.

Mondjuk ennek így nem sok értelme van. A diódát is a pákába kéne rakni, de akkor megnő a veszteség a nyélen belül. Még így is csak a fele lesz mint a tric megoldásnak.

Hogy viseli el egy ilyen mosfet a fordított polaritású bekötést? Pukkan, vagy csak nem vezet?

Ezt is kipróbálom. Van egy csomó hasonló fetem a szétszedett akku pakkokból. Csal le kell bányászni a BSM modulokról, és szívbaj nélkül lehet kísérletezni.
( valószínű a pukkanás az integrált SD dióda miatt, na majd meglátom. )

Ezt olvasd el, hátha segít .

Köszönöm, ez szuper!
Van is ilyen P csatornás fet a hestore kínálatában. Csak az lehet esetleg a gond, hogy ezeknek a Vds határfeszültsége 30V. Ami gond lehet, ha a stepdown zárlatossá válik és éppen fordítva dugom be a pákát. De talán ez vállalható kockázat.

Kegyes volt hozzám a sors. A bontott akkupakkok bms moduljain 10db P csatornás, és 12db N csatornás SO8 tokozású fet van. Mind 30V-os, és 5-10 mOhm csatorna ellenállásúak, 10-15A csúcsárammal. A páka 2 ampere meg se kottyan nekik.
Úgy hogy a kapcsoló, és a fetes polaritásvédelem is kijön.
Már csak úgy kell lebányászni, hogy ne sérüljenek.

Sziasztok!
Segítségre lenne szükségem: vettem egy WP120-as pákát egy régi WD1M állomáshoz. A gyártó szerint a kettő kompatibilis, de az állomás nem hajlandó vezérelni, mikor rádugom a pákát, akkor csak egy vízszintes vonás jelenik meg a kijelzőn. WP80-nal rendesen működik az állomás.
Megmértem a pákát, és szerintem PT100-as termisztor lehet benne, mert olyan 110Ohmot mértem.
A WP80-ban ugye PT20-as van. Ez lehet a probléma? A WD1M-nek van firmware-frissítési lehetősége, de amit a neten találtam, arra mind azt írta a PC-s szoftver, hogy nem kompatibilis.
A páka egy újabb állomásban (WR3M) rendesen dolgozik.
Hihetetlen, hogy a hivatalos oldalon nem lehet hozzá firmware-t találni. Már arra is gondoltam, hogy meghekkelem az állomást, de még kapcs. rajzot sem találtam, csak a WD1-hez, az pedig nem teljesen stimmel.

A WD 1 (M) automatikusan felismeri a rádugott forrasztóeszközt. Viszont volt legalább kétféle verziója, az egyik csak max. 80W-os szerszámokat fogadott, a másik max. 150W-ig.

A tiéd melyik? Adattáblájáról tudsz képet feltenni? Avagy a szoftver ír ki erre vonatkozó adatot?

Firmware-em van szintén kétféle, ha jól emlékszem. De nem lenne jó keverni a két változatot, attól tartok.

Közben visszajelzett a márkaképviselet (nem is reméltem), és ők is ezt mondták: több fajta WD1M készült más-más szoftverrel és teljesítménnyel, amik nem is kompatibilisek. Katyvasz volt ez a típus, ezért is szüntették meg a gyártását.
Az enyém 95wattos a fotó szerint. Így akkor ne is várjam, hogy a 120 wattos pákámat kiszolgálja?

95W-os, hogy szolgalna ki 120W-os eszkozt?
Ergo nem fog vele menni.

A szoftver valószínűle úgy van megírva, hogy ne terheld túl a trafóját/áramkörét, és mivel felismeri, hogy egy 120 W-os eszközt dugtál rá, nem engedi üzemelni.

Elképzelhető, hogy a 95 W-os trafó - főleg egy ilyen ipari használatra tervezett készülék - nem nagyon hatódna meg a 120 W-os fűtőbetéttől, főleg ilyen ki-be kapcsolós üzemmódban, de huzamosabb ideig akkor sem lenne célszerű azzal használni, ezt védik így le.

Hallottam már olyat, hogy WSP-80 pákát járattak WECP-20 állomásról problémamentesen. A trafó melegedését megnéztem volna, a 12 vagy 16 A-es triakot nyilván nem zavarta a dolog.

Ha már a kompatibilitásnál tartunk. Elképzelhető, hogy egy WP200-as páka működjön mondjuk egy PU81-es állomással, ha megfelelő méretű trafó van benne? A triak itt sem lehet akadály, talán a termisztor értéke lehet gond.

200 W páka és 95 W trafó ... túl messze vannak egymástól.
Nem próbálnám ki, bár az olvadóbiztosító valószínűleg közbeszólna.

Ha már kompatibilitás, az utókornak egy hasznos kis ábra:

Nem pontosan fogalmaztam, az analóg elektronika, ami a PU81-ben van, tudná-e kezelni a WSP150 vagy WP200-as pákát, ha megfelelő méretű trafó táplálja?

A PU81-et kétféle elektronikával gyártották. Mindkettő egyszerű komparátor áramkör, az RTD jelét hasonlítja a potméteréhez, és az alapján vezérli a triakot egy nullátmenet kapcsolón keresztül. A különbség a kettő között annyi, hogy az egyikben egy LM358 a "komparátor" és egy T2117 a triak vezérlő, az újabb típusban ezt a két funkciót egy PIC látja el.

Bármelyikre köthető egy megfelelő terhelhetőségű triak és a szükséges teljesítményű transzformátor. De ugyanígy felhasználható a WECP, a WECP-20, a WS50, stb. - eredetileg 50 W-os - állomások szabályozóáramköre is, mind ugyanezen az elven működik.

Azt nem tudom, hogy a WP200-ban PT20 vagy PT100 van-e. Érzésre az előbbi, de még nem volt szerencsém hozzá. Ha neked van ilyen, esetleg megmérhetnéd nekünk. Ha PT100, akkor is ezek az áramkörök relatíve egyszerűen "áthangolhatók" rá.

Elkészült a Weller páka 24V DC-re alakítása. A power feteket a bontott laptop akkuk BMS moduljairól szüreteltem. A P csatornás polaritásvédő FET az TPC8107-es, a kapcsoló N csatornás pedig TPC8018-as.
Mindkettőnek 10V-on van megfogva a GS feszültsége, csatorna ellenállásuk pár milliohm, veszteség szinte semmi. Egyelőre labortápról teszteltem, kiválóan megy.

Na ez derék. Az elmélettől a megvalósításig .
Teszel fel kapcsolási rajzot az utókornak?