Fórum témák
» Több friss téma |
Még most is lehet kapni, csak macska drága.
![]()
Ez elég horror áron van. Mondjuk ugyanezen az oldalon egy új kattogós weller ára is horror.
Lehet, hogy érdemesebb egy másik használt, de jól működő pákát venni, vagy elgondolkozni a váltáson más pákára.
A nyafogáson most is vann fenn komplett TCP páka tízezerért (látszólag senkinek nem kell, még talán alkuképes is egy kicsit ), és abból még a fűtőbetét/szilikonkábel/nyél akár el is boltolható/csereberélhető. Még talán itt a fórumon is találsz valakit, aki beszállna valamelyik részére.
De van fenn csak a Magnastat kapcsoló is, új, dobozos, nyolcezerért. Az sem kevés pénz, de jóval olcsóbb, mint a boltban. Egy jó "kattogós" Wellert érdemes a fiókban tartani általános munkákra. Ha vigyáznak rá (pl. triakos kapcsolás, 22...23 V-ra visszavett trafó feszültség, fűtésvisszajelzés, eredeti PT hegyek, stb.), sokáig eláll.
Nem váltottál pákatrafót az utóbbi időben? A páka 24V váltóra van méretezve. Ha sokkal magasabbat kap, akkor gyorsabban, erősebben fűt. Milyen hegyeket használsz? A 8, 9 -es hegyek magasabb hőmérsékletűek, hamarabb mehetnek gallyra. Én 8-ast csak akkor használok, ha valami combosabb dolgot kell forrasztani, de azonnal váltok 7-esre, ha annak vége.
A 7-es hegyeim úgy mennek tönkre, hogy a csúcsán lévő ónt nedvesítő rész kilyukad, elfogy, akkor kuka. Egyébként sok évig bírják a starpát. A mágnes ami a hegy fenekén van nem igazán megy tönkre. A curie pontját az ötvözettel állítják be, ami nem változik az idővel. Maga a kis kapcsoló szokott beégni, de nekem eddig csak az okozott gondot, hogy a kormos oxidos érintkezők nem vezettek át. Ilyenkor csiszolás, ami után egy darabig jó, de minden csiszolás csak ront a helyzeten. Az vált be igazán, és éppen ma szereltem be a harmadik wellerembe is, az egy triak a nyélben. ( BT139 ) A kapcsoló nem a teljes fűtőáramot kapcsolja, hanem csak a triak 10-20mA gyújtó áramát, így a kapcsoló "örök" életű. A fűtőáramot a triac kapcsolja, így az nem égeti be a kapcsolót. A képen egy régebbi típus van, ez kapta meg ma a tuningot. A két középső szegecset kiszedtem, így a triac szépen felfekszik a bakelit lemezre, amire csepp FBS-el rögzítettem. A hozzászólás módosítva: Szept 26, 2021
Válasz mindenkinek:
Általában 7-es, 8-as, 9-es betéttel használom, mindig a feladatnak megfelelően. Annyi pénz tényleg sok, nem ér nekem annyit. 24 Voltos kapcsolóüzemű táppal használom ami 22 Voltra van állítva. Szerencsére van egy digitális forrasztóállomásom is (LS-50), tehát nem létfontosságú ennek cseréje/javítása. Köszönöm mindenkinek a segitő hozzászólásokat.
Akkor lehet hogy az a baj, hogy egyenáramról járatod. A fűtőbetétnek mindegy, de a kapcsolónak esetleg nem. Más fórumokon kifejezetten felhördültek arra a kérdésre, hogy egyenfesszel járatható e a Weller. Nekem nincs róla tapasztalatom, mert világ életemben csak trafóról használtam.
Hello! A kattogós Weller kontaktusa nem jó egyenáramhoz. Anno központi 24Vdc-vel használtuk kint területen és mindig oda kellett ütögetni a pákát, hogy működjön..
Nálam a kattogó ki-be kapcsolgat (mint írtam korábban), viszont lehet benne logika, hogy az egyenáram mágnesező hatása befolyásolja a működését.
Körülnézek itthon, ha találok trafót, kipróbálom azzal. Mivel ezt a pákát szoktam használni ha menni kell valahova javítani, ezért használom kapcs.táppal (kisebb tömeg).
Ha találsz trafót, érdemes beszerelni a triacot. DC-re értelem szerűen nem alkalmas, de úgy néz ki, hogy az nem is egészséges a páka számára.
![]()
Idézet: „az egyenáram mágnesező hatása” A Weller fűtőbetétek bifiláris tekercselésűek, a két féltekercs kioltja egymás mágneses mezejét, emiatt gyakorlatilag elhanyagolható a DC mágnesező hatása. Ahogy proli007 írta, a kapcsoló kontaktusok miatt nem jó egyenfeszültségrő járatni (mert könnyen ívet húz és beolvasztja a pogácsát, ami előbb-utóbb elfogy, esetleg összeég/összeragad). De erre is van megoldás, DC táp esetén triak helyett egy FET-el kell kapcsolgatni, és ugyanolyan jól fog működni. Fűtés tekintetében az egyen 24 V teljesítménye megegyezik az AC RMS 24 V fűtőteljesítményével (ohmikus terhelés esetén, mint amilyen a páka fűtőszála is).
Csendben jegyzem meg, hogy ezt a kattogós pákát három különféle fűtőbetéttel szerelték gyárilag: 12V, 24V és 42V. A 12V-osnak Hirschmann akkucsipesz volt a csatlakozója, tehát tuti, hogy egyenfeszültségre szánták. Tizen évig dolgoztam ilyen pákával, soha nem volt semmi baja.
A fetes megoldás nagyon tetszik. Ezzel még kisebb veszteség érhető el, mint a triac esetén,
mert a beépített triac melegszik. Nem katasztrofálisan, de érezhetően. Egy nagyon kis csatorna ellenállású fet, mondjuk egy IRF540 esetén 2A mellett kevesebb mint a fele hőveszteség adódik. Ki is fogom próbálni. Aztán lehet hogy áttérek a DC táplálásra. ![]() Idézet: „Egy nagyon kis csatorna ellenállású fet, mondjuk egy IRF540 esetén 2A mellett kevesebb mint a fele hőveszteség adódik. Ki is fogom próbálni. Aztán lehet hogy áttérek a DC táplálásra.” Majdnem mondtam, hogy szerintem érdemes egy lépésben megtenni, mert: - Triac és egyenáram, nem barátok, - Fet és váltóáram, nem barátok.
Még halkabban tenném hozzá, hogy volt 220 V-os illetve 110 V-os változata is. Az már összesen öt különféle fűtőbetét
![]() Mondjuk a fűtőbetét névleges feszültségének nem sok köze van hozzá, hogy mennyire "bírja" a páka a DC-ről járatást. Illetve annyiból lehet, hogy 12 V-on valószínűleg kisebb az ívhúzás/beégés esélye, mint 24 vagy 48 V-on. Nem szedtem még szét ilyen 12 V-os akkuról használható Weller TCP pákát, ezért nem tudom, vajon abban is ugyanaz a Magnastat kapcsolóelem van-e, mint a 24 V-osban (valami rémlik, hogy pl. a 220 V-osé más cikkszám volt, majd utánanézek). De ha nekem kéne megtervezni, bizonyosan úgy méretezném a kapcsoló érintkezőit, hogy azt a terhelést huzamos ideig ("ipari" használatra szánt eszközről van szó) problémamentesen elviselje. Másik oldalról: ha a gyártó nem specifikálta (egy 24 V-os pákára) a DC 24 V-ot mint lehetséges üzemeltetési feszültséget, akkor nem is nagyon lehet rajta számonkérni, ha esetleg problémák (meghibásodás, élettartam lecsökkenése, stb.) lépnek fel a nem az előírt "alakú és méretű" feszültégről történő használat esetén. Amitől még egy eszköz "tudhat" olyat, ami nincs a gyári specifikációban.
Már ki is találtam a megoldást. Vannak ezek az SO8-as mütyűr fetek. Van olyan aminek a csatorna ellenállása 10-20 mOhm körüli. Azon 2A mellett kb. max 0.1W disszipálódik, és egy pici nyákon a gate körrel együtt még kisebb is mint egy TO220 tokozású triac.
A pákatrafók kimenetére meg graetz, puffer, és egy pár száz forintos step down modul. Pl.: LM2596S-PSUM Délután neki is állok. Aztán még lehet hogy finomítom a dolgot egy túlfesz védelemmel, hogy ha IC hiba miatt átküldi a modul a pufferelt 34 voltot, akkor egy relé a bemenetén leold. Vagy inkább a kimeneten a páka felé old le. Előtte soros 5A-es dióda a fordított polaritású banándugózás esetére. ![]() Meg esetleg pár ledes csicsa, páka aktív, túlfesz, állj fel tornázni, stb. A hozzászólás módosítva: Szept 27, 2021
Idézet: „Előtte soros 5A-es dióda a fordított polaritású banándugózás esetére.” Mondjuk ennek így nem sok értelme van. A diódát is a pákába kéne rakni, de akkor megnő a veszteség a nyélen belül. Még így is csak a fele lesz mint a tric megoldásnak. Hogy viseli el egy ilyen mosfet a fordított polaritású bekötést? Pukkan, vagy csak nem vezet? Ezt is kipróbálom. Van egy csomó hasonló fetem a szétszedett akku pakkokból. Csal le kell bányászni a BSM modulokról, és szívbaj nélkül lehet kísérletezni. ( valószínű a pukkanás az integrált SD dióda miatt, na majd meglátom. ) A hozzászólás módosítva: Szept 27, 2021
Idézet: „„Előtte soros 5A-es dióda a fordított polaritású banándugózás esetére.” Mondjuk ennek így nem sok értelme van. A diódát is a pákába kéne rakni, de akkor megnő a veszteség a nyélen belül. Még így is csak a fele lesz mint a tric megoldásnak.” Ezt olvasd el, hátha segít ![]() A hozzászólás módosítva: Szept 27, 2021
Köszönöm, ez szuper!
Van is ilyen P csatornás fet a hestore kínálatában. Csak az lehet esetleg a gond, hogy ezeknek a Vds határfeszültsége 30V. Ami gond lehet, ha a stepdown zárlatossá válik és éppen fordítva dugom be a pákát. De talán ez vállalható kockázat. ![]()
Kegyes volt hozzám a sors. A bontott akkupakkok bms moduljain 10db P csatornás, és 12db N csatornás SO8 tokozású fet van. Mind 30V-os, és 5-10 mOhm csatorna ellenállásúak, 10-15A csúcsárammal. A páka 2 ampere meg se kottyan nekik.
Úgy hogy a kapcsoló, és a fetes polaritásvédelem is kijön. Már csak úgy kell lebányászni, hogy ne sérüljenek. ![]()
Sziasztok!
Segítségre lenne szükségem: vettem egy WP120-as pákát egy régi WD1M állomáshoz. A gyártó szerint a kettő kompatibilis, de az állomás nem hajlandó vezérelni, mikor rádugom a pákát, akkor csak egy vízszintes vonás jelenik meg a kijelzőn. WP80-nal rendesen működik az állomás. Megmértem a pákát, és szerintem PT100-as termisztor lehet benne, mert olyan 110Ohmot mértem. A WP80-ban ugye PT20-as van. Ez lehet a probléma? A WD1M-nek van firmware-frissítési lehetősége, de amit a neten találtam, arra mind azt írta a PC-s szoftver, hogy nem kompatibilis. A páka egy újabb állomásban (WR3M) rendesen dolgozik. Hihetetlen, hogy a hivatalos oldalon nem lehet hozzá firmware-t találni. Már arra is gondoltam, hogy meghekkelem az állomást, de még kapcs. rajzot sem találtam, csak a WD1-hez, az pedig nem teljesen stimmel.
A WD 1 (M) automatikusan felismeri a rádugott forrasztóeszközt. Viszont volt legalább kétféle verziója, az egyik csak max. 80W-os szerszámokat fogadott, a másik max. 150W-ig.
A tiéd melyik? Adattáblájáról tudsz képet feltenni? Avagy a szoftver ír ki erre vonatkozó adatot? Firmware-em van szintén kétféle, ha jól emlékszem. De nem lenne jó keverni a két változatot, attól tartok.
Közben visszajelzett a márkaképviselet (nem is reméltem), és ők is ezt mondták: több fajta WD1M készült más-más szoftverrel és teljesítménnyel, amik nem is kompatibilisek. Katyvasz volt ez a típus, ezért is szüntették meg a gyártását.
Az enyém 95wattos a fotó szerint. Így akkor ne is várjam, hogy a 120 wattos pákámat kiszolgálja?
95W-os, hogy szolgalna ki 120W-os eszkozt?
Ergo nem fog vele menni.
A szoftver valószínűle úgy van megírva, hogy ne terheld túl a trafóját/áramkörét, és mivel felismeri, hogy egy 120 W-os eszközt dugtál rá, nem engedi üzemelni.
Elképzelhető, hogy a 95 W-os trafó - főleg egy ilyen ipari használatra tervezett készülék - nem nagyon hatódna meg a 120 W-os fűtőbetéttől, főleg ilyen ki-be kapcsolós üzemmódban, de huzamosabb ideig akkor sem lenne célszerű azzal használni, ezt védik így le. Hallottam már olyat, hogy WSP-80 pákát járattak WECP-20 állomásról problémamentesen. A trafó melegedését megnéztem volna, a 12 vagy 16 A-es triakot nyilván nem zavarta a dolog.
Ha már a kompatibilitásnál tartunk. Elképzelhető, hogy egy WP200-as páka működjön mondjuk egy PU81-es állomással, ha megfelelő méretű trafó van benne? A triak itt sem lehet akadály, talán a termisztor értéke lehet gond.
200 W páka és 95 W trafó ... túl messze vannak egymástól.
Nem próbálnám ki, bár az olvadóbiztosító valószínűleg közbeszólna. Ha már kompatibilitás, az utókornak egy hasznos kis ábra:
Nem pontosan fogalmaztam, az analóg elektronika, ami a PU81-ben van, tudná-e kezelni a WSP150 vagy WP200-as pákát, ha megfelelő méretű trafó táplálja?
A hozzászólás módosítva: Szept 30, 2021
A PU81-et kétféle elektronikával gyártották. Mindkettő egyszerű komparátor áramkör, az RTD jelét hasonlítja a potméteréhez, és az alapján vezérli a triakot egy nullátmenet kapcsolón keresztül. A különbség a kettő között annyi, hogy az egyikben egy LM358 a "komparátor" és egy T2117 a triak vezérlő, az újabb típusban ezt a két funkciót egy PIC látja el.
Bármelyikre köthető egy megfelelő terhelhetőségű triak és a szükséges teljesítményű transzformátor. De ugyanígy felhasználható a WECP, a WECP-20, a WS50, stb. - eredetileg 50 W-os - állomások szabályozóáramköre is, mind ugyanezen az elven működik. Azt nem tudom, hogy a WP200-ban PT20 vagy PT100 van-e. Érzésre az előbbi, de még nem volt szerencsém hozzá. Ha neked van ilyen, esetleg megmérhetnéd nekünk. Ha PT100, akkor is ezek az áramkörök relatíve egyszerűen "áthangolhatók" rá.
Elkészült a Weller páka 24V DC-re alakítása. A power feteket a bontott laptop akkuk BMS moduljairól szüreteltem. A P csatornás polaritásvédő FET az TPC8107-es, a kapcsoló N csatornás pedig TPC8018-as.
Mindkettőnek 10V-on van megfogva a GS feszültsége, csatorna ellenállásuk pár milliohm, veszteség szinte semmi. Egyelőre labortápról teszteltem, kiválóan megy. ![]()
Na ez derék. Az elmélettől a megvalósításig
![]() Teszel fel kapcsolási rajzot az utókornak? |
Bejelentkezés
Hirdetés |