Szia,

Kísértetiesen hasonló rendszer üzemel otthon,immár 8 éve.80Literes tágulási tartályt rakott be a szerelő,("ekkorát szoktunk" alapon) kevés lett,berakott még egy 80L-est, így már jó.

Pár észrevétel, de nem vagyok fűtésszerelő.A padlófűtés visszatérője nálam nem a puffer aljába, hanem a felülről a második csonkba van bekötve, a puffer bekötési ajánlása is ez.(Concept 1000L)Nem tudom a tieden van-e ilyen csonk.

A padlófűtés vezérléséhez tennék be padlószenzort, vagy padlószenzoros termosztátot.
Véleményem szerint a padlótemperálás nagyszerű dolog.
Az indirekt tároló szivattyújának a vezérléséhez szerintem hőfokkülönbség kapcsolás kell majd.

Szevasztok!
Nem igazán ebbe a topikba kellene írnom, de korábbi kérdéseimre nagyon ötletes válaszokkal szolgáltatok, ezért bátorkodom feltenni egy kérdést. Remélve, hogy megoldódik a problémám.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordult elő, hogy a rendszer nem tartotta a beállított 1 Bar nyomást. Sokszor nullára lement. A tágulási biztos jó. A szerelő beépített egy automata kazántöltő szelepet, az majd megoldja a problémát. Hát sajnos nem működik. Hiába tekerem a tetején lévő állító csavart bárhová is, a nyomásmérő mindig 0 értéken van. Pedig úgy tűnik jól van beállítva. Az áramlási irány jó. Előtte a golyóscsap nyitva. Mi lehet a probláma?

Első körben azt kéne megtudni hová tűnik a nyomás!

Mert ha pl a padlóban lyukas valahol a cső, akkor az ott elfolyó víz előbb utóbb problémát okoz!

Honnan tudod, hogy a tágulási biztos jó? Mekkora nyomásra van felpumpálva? Mekkora az üzemi nyomásod? Mekkora a tágulási, és mennyi víz van a rendszeredben? Mekkora nyomásváltozás van, ha felfűt a rendszer? Nem lehet, hogy a biztonsági szelep ereszti el a vizet?

Szia! Lehet, hogy valamit nem jól csináltál? Bővebben: Link Úgy működik mint egy nyomásszabályzó csak ebben a visszacsapó szelep lezár a táplálás felé.

Sziasztok!

Feltenném én is a nagy kérdést: szerintetek jó-e igy a padlófűtés bekötése?
Idén tavasszal lett megcsinálva, a fűtésszerelőnk szerint ez igy jó ahogy van, működik. Bennem azért felmerült néhány kérdés is, észrevettem néhány dolgot, hivtam egy másik szerelőt, ő máshogyan csinálná meg.
Személy szerint én laikus vagyok a fűtésrendszerhez, nem ez a szakmám, bár némi műszaki érzékkel meg vagyok áldva.

A lakás 100 m2, a levegő hőmérséklete bent megfelelő. A padlót néhol hűvösnek érzem, néhol kicsit melegebb. Pár fokkal lehetne melegebb a padló, ez a szubjektiv komfortérzetünket növelné. Hozzáteszem, hogy valószinűleg a csövek fölött a betonréteg nem egyenletes vastagságú. Sajnos nem láttam mennyi került rá, de aki látta (nem a kőműves), valahol 5-6 centi, de a legtöbb helyen min. 8-10 cm. A kőműves szerint ez igy jó, mindehol igy csinálják. A betonvastagságon sajnos utólag nemigen tudunk változtatni.

Tavaly vegyes kazánnal fűtöttünk, nyitott rendszer, radiátorok voltak mindenhol. Ezt a rendszert kicseréltük padlófűtésre, úgy hogy a vegyes kazán megmaradt (az átalakitás óta ebbe még nem gyújtottam be), nyitott rendszer, egy hőcserélőn adja át a padlónak a meleget. A gázkazán egy Baxi Luna Duo-Tec kombi 28kW. A rendszerben 1 db törölközőszáritó radiátor van. Puffertartály nincsen, szerettem volna, de az első árajánlat millió feletti volt, igy elvetettük.

Az első képen az osztó-gyűjtő van:
1. Radiátor visszatérő
2. Radiátor előremenő
3. Kazán felé visszatérő
4. Kazánból előremenő
5. Osztó (ezekben van egy visszacsapó szelep, csak lefelé mehet a viz)
6. Gyűjtő
7. Szivattyú
8. Hőmérő
9. Kapilláris
10. Termosztát (érzékelő a gyűjtő jobb oldalán van)
11. Termofej

A második képen:
20. Gázkazán felől előremenő
21. Vegyes felől előremenő
22. Visszatérő
23. Vegyes felé visszatérő
24. Vegyes nyitott rendszer feltöltés
VS2. Vegyes zárt rendszer szivattyú

Harmadik képen:
25. Vegyes visszatérő
26. Vegyes előremenő
27. Túlfolyó (A túlfolyó kb. a 26. ponthoz képest 2,5 méterrel magasabban van.)

Negyedik képen:
28. Csőtermosztát
VS1. Vegyes nyitott rendszer szivattyú

A 7-es szivattyú két helyről kaphatja a vezérlést: gázkazántól, ill. a 10-es termosztáttól is.
A vegyes rendszerbe nem gyújtottam még be. A 28-as termosztát kapcsolja be a VS1, VS2 szivattyút.
A lakás tartja a meleget, 22 fokra van állitva a belső termosztát. Naponta kb. 4szer kapcsol be a kazán, és olyan 10 m3 gáz megy el.

Már kijetöttek a Giengertől is megnézni, hogy tényleg jól van-e bekötve, de szerintük igen.
A gázkazánt 45 fokra állitom be, küldi a 4-be a 45 fokos vizet. Itt a 6-osban összekeveri a visszatérő vizzel, eljut a 8 hőmérőhöz, itt már 30-32 fokos, majd ez megy az 5-ösbe, onnan pedig a padlóba.
A hőmérséklet a 8-as és 3-as között kb. minimális eltérés, 1-2 fokkal kevesebb a 3-asnál.
Ez nekem kicsit fura igy, hogy hiába állitom a gázkazánt akármennyire, annyit nem tud beküldeni ez a rendszer a padlóba, mert előtte összekeveredik a visszatérő vizzel.
A képen a szivattyú 3-as fokozaton működik.

Próbálkoztam a következőkkel:
- Emeltem a gázkazánt, 50 fokra. A hőmérőnél kb. 33 fok lett, a padló melegebb lett.
- Visszavettem a szivattyút 2-esre, a hőmérséklet emelkedett, kb. 35.
- Visszavettem a szivattyút 1-esre, a hőmérséklet ismét emelkedett, kb. 38.
- 60 fokkal is kipróbóltam, nem sok minden változott, talán +1 fok lett.
- Leszereltem a termosztát fejet, ekkor viszont már kb. 42 fok lett a hőmérő.
- A gázkazán 45-fokon megy, a szivattyút leveszem 1-esre. A kazán felfűti 50 fokig a benne lévő vizet, majd lekapcsol, és olyan 33 fok kürül visszakapcsol, ad neki egy löketet, felmegy ismét 50-re, majd lekapcsol. Ez kb. 3-4 perc alatt. Ezt inkább nem hagytam igy.
- Többet nem kiserleteztem.

Kérdéseim:
- Nem lehetne ezt optimálisabban megoldani?
- Az osztó-gyűjtő végén szükség van-e a 7. szivattyúra? Van a gázkazánban is egy szivattyú, valamint a vegyes hőc serélő után is van egy (VS2), szóval elvileg tudja keringetni a vizet enélkül is.
- A 7. szivattyú és a gázkazánban lévő szivattyú nem dolgozik-e egymás ellen? Hasonlóan a 7-es és VS2-es szivattyú?
- A gázszerelő szerint nyugodtan emeljem a kazán hőfokát 60-65-70-re is akár, úgy biztosan több meleg megy be a padlóba. (Itt felvetődik bennem a kérdés, hogy hogyan, ha a termofej 50-re van kinyitva?)
- A gázszerelő szerint a kondenzációs kazánnak is jobb, ha magasabb hőfokon üzemel, mert úgy nem salétromosodik, kevesebbet kell fizetni a karbantartásért (Cserébe több gáz megy el, ráadásul feleslegesen, mert úgysem tudja beküldeni azt a padlóba). Ez igaz? Ha pl. 45 fokon üzemeltetem a kazánt, akkor tényleg annyira lesalétromosodik hogy majd a gatyám is rámegy a karbantartásra, javitásra?
- Másrészt 60 fokon tényleg nem fog salétromosodni? Mi az igaz?
- Nem lenne úgy jobb, hogy a 4-es előremenő az 5-ösbe menne közvetlen, a 6-os visszatérő pedig a 3-asba? A 7-es szivattyú pedig kikerülne? A termofej is kikerülne (a gázkazánt lehet elég jól szabályozni hogy viszonylag állandó hőmérsékletet állitson elő; bár lehet ekkor is kellene valami védelem hogy ne menjen túl forró viz a padlóba ?)
- Nem kell-e visszacsapó szelep az M1, M2-es helyekre? Ha a vegyes kazán felől kinyitom a csapokat, és ha csak a gázkazán megy, akkor átmelegiti a vizet egészen a vegyeskazánből kijövő előremenő cső csonkjáig (feleslegesen).
- A VS2-es szivattyú jó helyen van itt? Ez itt most a hőcserélőtől szivja a vizet és pumpálja az előremenőbe. Nem lenne jobb helyen a hőcserélő alatt, az M3-as helyen? Nem fog fals levegőt beszivni a 21-es tetején lévő légtelenitőből?
- A 11-es termofejet az M4 környékére tenni? Igy a vegyes sem engedne be a hőcserélőbe forró vizet.
- A 27-es túlfolyó bekötése jó helyen történt meg? Nem a VS1 mellett jobbra kellett volna?
- A 20-as cső nem túl szűk keresztmetszetű. Az egyik gázszerelő szerint elég ez, mert a gázkazánban kisebb átmérőjű csövek vannak, a másik szerint ez szűk. Bár a hőmérséklet mérések alapján eljut a 45-50 fok a 4-es előremenőbe (a gyűjtőig).

A kérdéseim a két gázszerelő meglátásaiból adódtak.

Hosszú lett, igyekeztem mindent leirni. Nagyon megköszönném, ha valaki, valakik tudnának ötleteket, tanácsokat adni ha mégsem jó ez a rendszer igy, valamit máshogy kellene átkötni, stb.

A vegyeskazános fűtéshez mondanám, hogy puffer nélkül szerintem nem fog mennni! Valószínűlg befűtés után egy idővel már nem fogsz tudni elég hőt elvenni a kazántól, ezért abban csak épp hogy égni fog a tűz ( feltételezve, hogy van egy huzatszabályozó ami mondjuk 80 fok körül lezár).

Jó lenne, ha le tudnád rajzolni a rendszeredet, képekről áttekinteni szerintem elég nehéz!

Ez érdekes lesz.
Hőcserélő egyik oldalán a vegyes kazán saját szivattyúval. Hőcserélő másik felén a fogyasztók és a gázkazán, azért onnan hiányzik még ez-az majd, ha be akarsz gyújtani a vegyesbe, addig így is elmegy.

Ha csak annyira meleg vizet küldesz a padló betápnak, mint amit padló előremenőnek szánsz, akkor ez a bekötés alkalmatlan. hiszen fixen a visszatérőhőz keveri a betápot.
Ezért magasabb hőmérsékletű vizet kell bevinni, hogy összekeverve a visszatérővel megfelelő legyen az eredmény. A padló betáp csövek vékonyak.

Szerettünk volna puffert is, de a költségvetésbe nem fért bele sajnos. Készitettem egy ábrát. Ugyan azok a jelölések vannak rajta, mint a képeken.

A hőcserélő másik oldalán is van egy szivattyú. Lehet ide kellenek még visszacsapó szelepek is (M1, M2 helyekre). Egyenlőre egy golyóscsappal lett megoldva hogy a gázkazán felől ne menjen viz a hőcserélő felé. Viszont a vegyes felől lehet hogy mehet viz a gázkazán irányába.

A bekötésen lehet variálni hogy optimálisabb legyen? Egyáltalán mennyire általános ez, hogy az osztó-gyűjtő végén van a szivattyú? Kell-e egyáltalán ide szivattyú, nem elég-e csak a gázkazán szivattyúja, ill. vegyes fűtés esetén a hőcserélő utáni szivattyú?

Nem lenne úgy jobb, hogy a 4-es előremenő az 5-ösbe menne közvetlen, a 6-os visszatérő pedig a 3-asba? A 7-es szivattyú pedig kikerülne? A termofej is kikerülne (a gázkazánt lehet elég jól szabályozni hogy viszonylag állandó hőmérsékletet állitson elő; bár lehet ekkor is kellene valami védelem hogy ne menjen túl forró viz a padlóba ?)

Az inditó hozzászolásomban a kérdéseket jól tettem fel, érthetőek?

A vegyes kazánnál lévő "hőcserélő" az nem egy hidrováltó?

Nem, tudomásom szerint nem. FÉG KN-2 hőcserélő.

A 7-es szivattyúnál, és a padlófűtésnél úgy rajzoltad az áramlási irányokat ahogy a valóságban vannak?

Üdv,
Véleményetekre vagyok kíváncsi, kettő darad 500 literes puffer egy rendszerbe való bekötését hogyan csinálnátok? Sorba vagy párhuzamosan ez itt a kérdés, a rendszer többi része nem kérdéses. Kiváncsi vagyok milyen érvek szólnak egyik és másik megoldás mellett és ellene. Csatoltam a két változatról készített sémát.
Köszi.

Egyenlőre a soros-párhuzamos kapcsolással nem foglalkoznék, de ha puffert teszel egy vegyeskazánhoz, akkor oda nagyon ajánlatos lenne a kazán visszatérő ágába egy kazánvédő szelep beépítése. Anélkül nagyon kátrányosodni fog a kazánod!

Próbáld ki ahogy mit bír a kazán saját szivattyújával:
Kazán beállít 40-45 fok előremenőre.
Szivattyú 7 letilt és elzár a hollandijában (remélhetőleg van, valahogy el kell zárni az az útirányt).
Törölköző szárító elzár (később ha ígéretes a dolog akkor lehet babrálni vele).
Terfomej maxra nyit, érzékelő, ha kell hidegre tenni.

De azért 7 padlókört egy 16-os csövön megtáplálni, szerintem kevés lesz.
Áramlási sebességeket az osztón nézd, ha elér legalább 2l/min-t akkor még jó is lehet.

Szia.
Párhuzamos kapcsolásnál mi fogja biztosítani a tömegáram egyenlő elosztását?
Talán a hideg-meleg sűrűség különbség gravitációsan kiszinkronizálja magát a tartályok között nyugalomban, de aktív szivattyúzott áramlásnál ez lehet nem lesz elég.
Én elsőre sorba tenném, amíg az ellenkezőjéről meg nem győznek.

Persze az lesz, lemaradt csak a sémáról. Továbbra is inkább a soros párhuzamos téma foglalkoztat. Sorosban szerintem előny, hogy kevesebb melegvíz esetén csak az egyik tartály meleg és így kevesebb a hőveszteség (szigetelés ellenére is van valamennyi). Ellene szól a két tartály közti csőben levő áramlási ellenállás ami miatt a difenrenciális szelepet nagyobb nyomásra kell állítani (ez nem feltétlenül baj). E szelep feladata, hogy hideg kazán esetén megakadályozza az áramlást a kazánon keresztül. Párhuzamosnál talán gond lehet a két tartály közti kiegyenlítetlenség, ami a melegvíz mennyiségét illeti, előnye pedig, hogy lehetséges csak egyik tartályt használni külön, a másikat pedig kizárni a körből (ehhez kell egy szelep ami nincs a rajzon).
Ezek mind apróságok szerintem és talán egyik hátrány sem probléma, ezért vagyok kíváncsi van-e valakinek olyan érve ami kizárja egyik megoldást. Én sajnos nem tudok dönteni.

Igen, a valóságban is igy van az áramlási irány. Bár azt hozzáteszem, hogy a gázkazánban is van egy szivattyú, ami gondolom az előremenőbe pumpálja a vizet, a visszatérő felől.

Az osztón (5) az padló előremenő becsatlakozásnál állitólag van egy-egy visszacsapó szelep. Ha a 7-es szivattyút kiiktatom, és csak a gázkazán szivattúja menne, az nem fog működni, mert a padlófűtés csövekből az osztó irányába nem tud folyni a viz.

A kazán most 50 fokon megy, és igy produkál a 8-as hőmérőnél 32 fokot. Próbáltam már feltolni 60 fokra is, ekkor kb. 35 lett a hőmérőnél. A gázszerelő szerint nyugodtan üzemeltessem akár 70 fokon is kazánt, az még jobb neki, mert kevésbé salétromosodik. Ez igaz?

Viszont a termofej max. 60 fok, úgyhogy nem értem ha a kazán 70 fokos vizet hogy tudna tolni a a termofej után??? (Leszámitva a radiátort, mert oda elmenne).

A csőátmérő nem tudom mekkora, de állitólag ezt igy csinálják majdnem mindenhol. Szerelő szerint a gázkazánban amúgy is kisebb átmérőjű csövek vannak.

Áramlási sebesség 2,5 l/perc jelenleg, a 7-es szivattyú 2-es állásban van.

Ja, meg állitólag ezekben a Baxi kazánokban a szivattyúban nagyon kicsi lapát van.

Nem mondom hogy értek ezekhez a dolgokhoz, némi műszaki érzékem van, de nem vagyok fűtésszerelő. Ezek az állitások a gázszerelőnktől származnak.

Szerintem ez a típusú osztó-gyűjtő van felszerelve. Az is le an írva, hogy kondenzációs kazánnal nem alkalmas használni. Ha pedig nem kondenzációs a kazán akkor pedig az alacsony hőmérsékletű hőfoklépcső ilyen elváltozást fog előidézni a kazánban. Az padlófűtési osztón az a termosztatikus fej az keverne de nincs az a része bekötve, alul pedig lehet szabályozni (korlátozni) a bypasst. Az előremenő becsatlakozó csőkeresztmetszete rendkívül szűk amit szerintem a szivattyú nehezen tud kezelni, legalább 20mm belső átmérőre volna igénye az osztónak. A termofej nem is tud kinyitni megfelelően, mert nem konstans előremenőt kell szabályoznia. Ha be lenne kötve a bypass rész akkor oda le tudná "ereszteni" a fölös hőt és egyenletes hőmérsékletű lenne a padlókörnek a bemenete szűkítés nélkül.

Na akkor én nem látom mitől kéne jól működnie ennek a rendszernek!

Hidrováltó nélkül bekötni két szivattyút egymás után sajnos nem a jó szakemberre utaló jel.
Az a termofej is bypass nélkül szinte a felesleges kategória.
A kondenzációs kazán kátrányosodásától nem kell tartani, ezek pont alacsony hőfokra vannak tervezve. Nézd meg a leírását, ma már szinte mindegyik tartalmaz olyasmiket, hogy pl. padlófűtés esetén állítsa az előremenőt 38 °C fokra. Ha baj lenne, nem írnák bele.
Általánosságban ez szerintem egy nagyon beteg kapcsolás, hozzáértő gépész nem csinál ilyet.
Az osztóra menő cső valóban lehetne nagyobb (már csak azért is, mert a padlófűtés és a tápcső között nem vélek felfedezni keresztmetszet változást), de az áramlási zaj és az energiafelhasználás növekedése mellett üzemelhet a rendszer ezzel a betáplálási keresztmetszettel is.

De hogy az eredeti problémát nézzük: miért nem megy feljebb a hőfok?
Ha a rajzod helyes az áramlási irányokat is tekintve, akkor azért, mert nem az előremenőt méri a hőmérő, hanem egy visszatérővel kevert előremenőt.

Egy másik szaki igy javasolta.

Köszönöm, hogy megtaláltad a linket. Igen, IVAR-CS osztó-gyűjtő van. Én sajnos eddig nem találtam meg. A kazán kondenzációs. De a szerelő szerint igy működik. Ő már nem hiszem hogy bármin is változtatni fog.

Állitólag lett volna bypass cső is, csak az nem volt benne a csomagban. De szerintük az nem is kell oda.

Azt mondták, hogy a vegyest kb. 50 fokon működtessem, tájékoztattak, hogy kátrányosodni fog igy. Nincsen puffer (egyenlőre).

Ennyire átvertek volna???

1. Igaz, padló betáp csöveit meg kellene cserélni kazán üzemhez.
2. Fogalmam sincs,de valószínűleg igaz lehet, hiszen ha nem kondenzál le, akkor nincs ami rohassza belülről a kazánt. Cserébe bukod kondenzáció hozta kb +10% hatásfokjavulást
(már, ha kondenzációs fajta a kazán).
3. termofej a szivattyú 7 utáni hőmérsékletre reagál nem arra ami a termofejbe belemegy.
4. nem mindegy hogy 1 méter vagy 20 méter 16-os csövön kell a kazánszivattyúnak nyomni a vizet.
5. Ha a termoszelep fullra nyit, akkor is megmarad az osztón az áramlási sebesség?
6. akkor a 4.pont vastagabb cső még inkább indokolt.

Egyre inkább nem tetszik ez a kapcsolás, kevés betáppal tud menni, amiből követezik, hogy az a kevés viszont magas hőmérsékletű kell legyen. Bár én sem értek hozzá

A 16-os cső max. 2 méter hosszú, az aljzatbeton alatt megy, igy cserélni már nehézkesebb (tekintve hogy idén lett csinálva). Max. a falon oldalt elvezetni, kb. 4 méter lenne.

Leszerelem a termoszelepet, megnézem akkor az áramlási sebességeket.

Tévedtem, 2 l/m mutatnak a mérők, 50-re van kinyitva a termofej. Ha elzárom teljesen, akkor felmegy 2,5 l/m-re. Ha kinyitom teljesen, vagy ha lecsavarom, akkor is 2 l/m-et mutatnak.

Nekem egy Bosch Condens megy áramlásszabályzott osztógyűjtővel, radiátorokkal, SAJÁT szivattyújával! A vegyest még nem kötöttem vissza..

Ez egy 16-os alpex cső csatlakozó pressz idom. Jól látszik, hogy a belső átmérő még jobban leszűkül ha csatlakoztatni kell az ilyen típusú csövet. Ez a cső nem alkalmas ilyen feladatra ahol a tömegáram fontos a hőmérséklet megfelelő átadásához, közvetítéséhez. A kazán szivattyúja az maximális fordulaton kell hogy menjen a HMV és a padlókör plusz a radiátorok kiszolgálása miatti teljesítmény igény miatt de a padlóköri szivattyúnak pont fordítva a legkisebb fordulaton kell működnie a tömegáramok miatt. Ha lenne bypass cső beépítve, (és a csövek keresztmetszete is megfelelő volna) biztosan kedvezőbben alakulnának a hidraulikai viszonyok. Amit a kazán szivattyúja "odatolna" az osztó-gyűjtőhöz azt a termofej le tudná szabályozni megfelelő hőmérsékletűre a felesleget a bypasszon visszadná a kazán felé a padlóköri szivattyú pedig "nyugisan" levenné onnan amire szüksége van körök kiszolgálához.

Megmértem a csöveket, igaz csak a külső átmérőt tudtam. A gázkazánból az előremenő egy 22mm-es külső átmérővel rendelkező Viega. Az ösztó előtti fehér boritású pedig 20mm-es.

A csövet biztosan ki fogjuk cserélni, többen is javasolták. Bypass cső is be lesz épitve. Puffertartály is tervben van, de arra még szűkös a keret. (Egyébkén reálisan kb. mennyibe kerülhet puffertartályt beépiteni mindenféle csövekkel, idomokkal, stb... Hozzáteszem, hogy sajnos a kazánházunk kicsi hozzá, ezért egy emelettel feljebb kell vinni a tartályt, kb. 2,5 m).

Az a bosszantó, hogy ez egy vadi új rendszer, és nem értem hogy miért nem lehetett jól megcsinálni... (a puffert leszámitva). A szerelő mondta nekem, hogy a vegyes tud igy is működni, csak kb. 50 fokra állitsam a huzatszabályzót.

Tegnap átbogarásztam az eredeti árajánlatot. Ott még szerepelt benne hidrováltó, és Ferro osztó-gyűjtő. Ehhez képest hidrováltó nincsen, az osztó-gyűjtő pedig másfajta lett.

A 22mm-s rézcső az megfelelő de az alpex belső átmérője az már csak 16mm lesz és még ebbe jön bele pressz idom ami újabb 3mm mínusz, a végén 13mm marad. A spirex hőcerélőnél is figyelj majd oda a keresztmetszetekre, mert ott az a lényeg, hogy azzal az átmérővel kell csatlakoztatni a csöveket (és nem a hollandereket) ami a csatlakozóknál meg van adva, különben nem teljesülnek a kilówattok. A mostani felálláshoz talán előnyösebb volna egy hidrováltó a padló és radiáor körök szétválasztásához a két szivattyú miatt, mert a visszacsapó szelepes dolog nem volna célravezető. A megfelelő méretűt csak szakember tudná megmondani hogy melyik és milyen volna jó neked.