Ez ugyanaz a projekt, mint amiről majd' egy hónapja értekeztünk?

A látható csepegés nemléte nem jelent semmit. 4-5 barral küldd meg, akkor láthatsz valamit.
A szivattyú azelőtt induljon, mielőtt elkezdi sütni a nap.
A kimenetet szabad fojtani, de minek? A visszafolyó felmelegített víz hőmérséklete ne legyen sokkal magasabb, mint a medence hőmérséklete. Minél melegebb a spirálból kijövő víz, annál rosszabb a hatásfok.

A rajz szerinti bekötésnél a bal spirálon kevesebb víz folyik át. Itt kialakulhat pangó víz.

Így sok a veszteséged. Nagy tömegárammal és a kollektorokat tichelmann-ba kötve éred el a legjobb hatásfokot. Ha magasan van a kollektor, akkor természetes a levegő, mivel kifolyik a csőböl a víz, amit aztán vissza kell magasabb nyomáson tölteni.

Sziasztok!
Tönkrement a műanyag napkollektorom. A helyére készítenék hasonló méretű kb. 6 m hosszú és 70 cm széles, párhuzamos 20-as csövekből egy kollektort. A hely adott, így más forma nehezen elképzelhető.

Kérdés: hogyan kötnétek be, azaz hova kerüljenek az osztóba ill. gyűjtőbe a be- és kifolyó csőcsonkok?
Tippeket a jelölések alapján.

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=138Oszt_gy_jt_337_a.jpgKép: Hivatkozás[/URL]

Milyen kollektor ment tönkre?
A legjobb, és logolcsóbb megoldás az LPE20 spirál.
Spiral.
Bővebben: Link
Legjobb, ha ovális spirált hozol létre, 75-80 méter hosszú, párhuzamosan kötött darabokból. Fontos a felfűzési sorrend.

Gyári kollektor, szalagban egymással párhuzamosan futó, kb 10-12 mm-es műanyag csövek.
Jól működött, de évek alatt megette a nap.
Nagyon szívesen csinálnék LPE20 spirált, de a 65-70 cm max. átmérő nagyon kevés. Hamar megtörne a cső a kis sugár miatt.
Az eredeti helyére tenném. Az egymással párhuzamos 20-as csőben valószínű gyorsabban keringene a víz, mint a régi szűkebb átmérőben.
Kérdés hova tegyem a 32-es csonkokat, hogy a párhuzamos csövekben egyenlő legyen az áramlás.
Az eredeti bekötés az a-H helyen volt. Abban a kis átmérő szerintem korlátozta a gyors átfolyást és így valószínű mindegyik ágban hasonlóan alakult az áramlás sebessége.
Fém osztó-gyűjtő lenne, most kerülne hegesztésre...

Hűha! El sem tudom képzelni, mi az a hely, ahol 70 cm fér el fűtésnek. Jól gondolod, 40 cm a minimális hajlítani sugár. Viszont, ha értékelhető felületet akarsz, ahhoz méretes hosszúság kell. Nem vagyok biztos abban, hogy az LPEvel kellő felületet kapsz - a kötések miatt nagyon rossz lesz a helykihasználás.
Milyen hosszú lehet a fűtőtest?
A be- és kivezetés átellenes sarkokban legyen. Nem lehet máshova tenni a gyűjtőfelületet?
A bemenetnél is felesleges a 32 mm átmérőjű cső, de a kimenetre mindenképpen 20 mm átmérőjűt tegyél.

6 méter hosszú és 24 szál lesz a 20-as csőből. Azért a 12 szál (oda és vissza) 20-as csőnek 2x6 m hosszon kell a 32 mm átmérőjű csatlakozó cső, csak helyileg hova, hogy mindegyik ág egyformán áramoljon? 20-as már fojtás lenne.

A korábbi rajzod tulajdonképpen két keskenyebb, sorba kötött kollektornak felel meg. Én a melléklet szerint építeném meg, a kimenő ágat természetesen a vastagabb csővel még vissza kell fordítani, remélem az még elfér nálad.

Igen, ez lenne talán a legjobb megoldás az egyenletes áramlás szempontjából.
Csak,
6 méteres szál akkorát nyúlik a hőtől, amit ki kell "egyengetnem". Mint a hullámvasút, úgy néz ki a cső. Rugós hosszanti kifeszítést csináltam a korábbihoz is.
Ezért akartam egyik végét fixre, a másik vége a hőtágulásnak megfelelően mozgóra rugóval húzva.
Tekercsben ilyen probléma nincs.

Ebben az esetben vagy mozgóra hagyod a hosszabb csövet, vagy itt olvasható pár ötlet.
Ha nem tetszik akkor mellékelem a következő ötletemet, itt nincs középső osztó-gyűjtő, hanem a csöveket hurkolod át, itt "a" a betáp és "H" az elvétel. Ha maradsz az eredeti tervnél. akkor is "a" - "H". Gondolatmenet: Állandósult rendszerben az alsó fél egy-egy csövének nem változik a tömegárama, tehát nézzünk csak egyet, hogy merre mehet belőle tovább a víz. A folyadék a legrövidebb úton akar kijutni a rendszerből, tehát egy "E" kifolyó pontnál, az azzal szemben levő vékony csőben lesz legnagyobb az áramlás. Ha "H" a kifolyó pontunk, akkor a felső szekció bármely csövén folyik át a víz, ugyanaz az úthossz. Ezt megpróbálom a második képen ábrázolni. Csak két utat rajzoltam be, de belátható hogy így minden irányba az úthossz az kétszer a vízszintes ág (a rajzhoz képest) és egyszer a függőleges. Kicsit keszekusza a leírásom, de remélem érthető.
Szerk.: Az áthurkoló megoldás kevésbé lesz esztétikus, de megspórolsz a víznek két merőleges irányvételt, kisebbek lesznek az áramlási veszteségek.

Sziasztok. Olvasgattam a topikot, viszont nem nagyon láttam még klímás fűtést. Tudom hogy léteznek hőszivattyúk, amiket meg lehet vásárolni, viszont van megmaradva több klíma beltérim, többek között inverteres is. Arra gondoltam hogy ha egy tartályba egy rézcső spirált raknék, kapna egy elektronikát, működhet így is a fűtés szerintetek?

Beltérivel nem , kültérivel és egy lemezes hőcserélővel amin a medence vizét forgatod át igen ....

Bocsi. Rosszul írtam. Viszont olyan lemezes hőcserélő kell, ami bírja a gáz nyomását. Jobban járnék ha csinálok egy csőspirált 6os csőböl, és úgy oldanám meg a víz melegítését. Mi a véleményed?

Túl kicsi a felület , keress lemezes hőcserélőt Ha inverteres a kültéri elég nehézkes lesz a beindítása ...

Sziasztok,

Egy kis segítségre és útmutatásra lenne szükségem medence fűtés kérdésben. Átolvastam az egész fórumot, és nagyjából kitaláltam a rendszert, és szeretném megkérdezni, hogy ez így rendben van-e szerintetek? Illetve, hogy a medence kimenetére elég a 25ös lpe cső, vagy jobb a kpe? Az lpe mennyire bírja ha rálépnek a gyerekek pl? Tudom, hogy az ideális a földön fekvő cső, de nekünk ott nincs hely, így a betonháló kerítésre kerülne, a medencétől kb 5 méterre. Alul menne a gerinc vezeték, és 4 db 75 m- es spirált tekernénk rá. 20 köbös a medence, de egy pár évig még 15nél több víz biztos nem lesz benne. Kell valami nyomás szabályozó szelep az előremenő gerinc t idomjai fölé? Vagy ha egyforma hosszúak a spirálok, akkor nem kell?
Segítségeteket előre is köszönöm
Szép estét

Elegendő a 25-ös gyűjtő, hiszen az áramlást úgyis a 75 m-es vékonyabb szakaszok fékezik. Felesleges a visszacsapó szelep, nincs jelentősége. Jobb is, ha nincs, mert ha leereszted a medencét, a csőhálózatnak is le kell ürülnie. Nem kell semmilyen nyomásszabályzó. Az lpe cső is mindent kibír. A traktor kerekét tűrte, csak a fűnyírót nem szerette. Laza talajon fű között volt, a traktor legfeljebb belenyomta, de a fűnyíró elsimította az egyenetlenségeket.

Rendben, akkor lényegében a rendszer jó így, a többit kihagyom belőle. A visszacsapó szelepet a keringető szivattyú elé írták itt, hogy mindenképp kell. Akkor az sem szükséges? A medencéből kijövő cső és a keringető szivattyú egy magasságban van, egyedül a cső spirálok lesznek magasabban. Sima füves területre kerül a cső, fűnyíráskor majd vigyázunk rá. Köszönöm szépen.

A spirál sort a túlsó végén tápláld meg, mert ebben az elrendezésben a legtávolabbi spirálon alig lesz áramlás. Itt van egy rajz erről: a 2. ábra a jó megoldás.

Miért kellene a visszacsapó szelep? A szívó oldaltól a beömlő nyílásig egy zárt rendszer. Nem túl magas, vákuum nem jöhet szóba. Nem tud leürülni. Ha bármilyen okból levegő kerülne a rendszerbe, ki tudja hajtani. A visszacsapó csak fékezi az áramlást.

Számítana, ha a spirálok csőátmérője és hossza összemérhető lenne tápláló vezetékekkel. Bár méreteket nem írt a kolléga, de szerintem nem lesznek túl nagy távolságok.

Én tennék bele valami tágulási tartály-félét és légtelenítési lehetőséget is. Nem kell túlbonyolítani, a 25-ös cső legmagasabb pontjára egy T-idom egy vékony csővel (innen kimehet a táguló víz és a levegő is), tartálynak pedig pl. egy kanna vagy csak egy flakon.

A távolságot nem tudjuk, de a 25-ös gerinc keresztmetszete kicsit kisebb mint a 4db 20-as spirálé, illetve a legtávolabbi csiga felé menő csőszakaszban 6-tal több T csatlakozó van, ami szintén lassít. Működik ez a megoldás is, de ha nincs túl nagy távolság, akkor azt a pár méter 25-ös csövet szerintem már érdemes rászánni...

Miért kellene bele tágulási tartály és légtelenítő? Kövesd végig a víz áramlásának útját! Az első feltöltéskor ki kell kergetnie a levegőt, de nem a 25-ös szakaszból, hanem a spirálokból. Ha elég erős a szivattyú és az áramlás, néhány percig bugyborékol a medencében. Aztán őszig soha többet.

Minél nagyobb a távolság, annál fontosabb az általad ajánlott elrendezést követni.

A távolságtól is függ, de a T idomokon létrejövő nyomásveszteség is ezzel azonos hatást okoz.
A tágulási tartály és a légtelenítő szerintem is felesleges, viszont ez az elrendezés akár azt is okozhatja, hogy az utolsó csigából már nem tudja kihordani a levegőt. A keresztmetszetek miatt a 20-as szakasz áramlási sebessége kisebb lesz, mint a 25-ös gerincé.
Én pont emiatt alakítottam vissza soros rendszerűre a sajátomat...

A rajzod rossz, elvi hibás a csövek bekötése: nem egyezik a spirál ágainak ellenállása. A balra levő ágakat söntölik a a jobbra levők. Itt van egy helyes bekötés. Az internetről gyűjtött rajzot kijavítottam, a különböző szelepek, homokszűrő, bypass csap felesleges sallang, ami drágítja a projektet.
Szűrni mindig kell, viszont a vizet csak akkor lehet melegíteni, ha süt a nap, ergo a két rendszer egymástól független. A szűrés (homokszivattyú) menjen az egyik mechanikus kapcsolóóráról, a másikról pedig a fűtéskeringető, amíg elvileg süti a nap a spirál nagyobb részét. Nagyon nem kell cifrázni: éjszaka ne járjon, csak akkor, ha túl meleg lett a medence vize. Ha napsütésben nem jár, akkor a rendszer belevegősödhet, amit komoly macera megszüntetni.
A fűtőszivattyú kiválasztásánál kizáró ok az energiatakarékosság, csak rontja hatásfokot. Ne feledjük, hogy egy ilyen rendszer mindössze a medence napsütötte felületét növeli. Sokkal komolyabb "fűtés" a hőszigetelés (alul, oldalt, felül), és az éjszakai takarás (minél vastagabb) buborékos fóliával.
A cső vastagságát gyakorlati megfontolások határozzák meg. A túl kis átmérő növeli az ellenállást, a túl nagy átmérő felesleges víztömeg mozgatását jelenti - így alakult ki az ajánlott LPE20 csőméret.
Konkrét kérdéseidre a válaszaim:
Ha ráléphetnek a csőre, egy-két szál esetén tényleg jobb a KPE. A teljes LPE spirálra viszont rá lehet lépni, még engem is kibír. Más kérdés, hogy nagyon hamar megtanulja egy ember, hogy mezítláb kényelmetlen, így nem lép rá. Komolyabb szempont, hogy rögzíteni kell elmozdulás ellen, mert a kötések meglazulhatnak.
A feltekerésnél gondolj arra, hogy a 40r-nél kisebb hajlítási sugár már beleszól a szükséges szivattyúteljesítménybe, és a cső is megroppanhat, amit jobb elkerülni.
Hogyan oldod meg a kevesebb vízzel feltöltött medence lefölözését?
Nyomásszabályzó nem kell, egy fűtéskeringető szivattyú kevés ahhoz, hogy egy LPE cső észrevegye, nyomáspróbánál hat bar az ajánlott minimum.

Akkor rajzoltam egy másik eshetőséget. A gerinc hosszúsága mindkét irányban azonos lesz, 20 m. Akkor valahogy így kell kinéznie a dolognak? A gyakorlatban a medence a keritéstől 5 méterre lesz.
5 méter megy a füvön a kerítésig és onnan kötjük el a kerítésre. Nem kör, hanem inkább ovális vagy olyan lekerekített téglalap formában, nagy ívben. A homokszűrés ettől független, az mindig megy, ezt külön keringető szivattyú fogja üzemeltetni. Tavaly is kevesebb vízzel üzemelt már, a skimmer legalsó állásáig van töltve a medence, a visszatérő viz pedig szimplán belefolyik a medencébe szint fölött. Attól nem félek, hogy túl meleg lesz a medence vize A szigetelést az oldalán mivel oldjátok meg? Az nem hiszem, hogy idén össze fog jönni. A tetejére tervezünk pár réget bubis fóliát. A 25ös gerinc kell akkor, vagy oda is elég a 20as? A rajzon a gerinc hossza lehet nem arányos, de egyforma hosszú lesz.

Abszolút nem értek ehhez, így nem tudom mikre kell figyelni. A gerinc vezeték hosszát is figyelembe kell venni, a spirálok mennyiségének függvényében?

Az utóbbi rajzod alapján már nincs igazán jelentősége a gerinc hosszának. Az idomok csatlakozásánál mindenképpen turbulens áramlás fog kialakulni a hirtelen szűkülő keresztmetszet miatt, ami szerintem sokkal nagyobb vesztegéset okoz, mint egy lényegesen hosszabb csőszakasz lamináris áramlásának hatása...
A gerinc hossza legfeljebb amiatt lehet lényeges, hogy a talajon - és főleg az árnyékban vagy nedves fűben - fekvő cső hővesztesége a hosszával arányosan nő, de ez úgyis a környezeti adottság függvénye. Max szigetelni lehetne, de annyit szerintem nem ér.
(Az itt elmondottakat számításokkal most nem tudnám alátámasztani nagyon át kéne nézni hozzá a régi ismereteket.)