Ez is igaz !

Mit lát az ábrán? Babakocsit vagy "kerekes elefántot"?

Attól függ, milyen szögből nézem ...

Nekem elsőre az elefánt ugrott be...

A szöveget elolvasva: Elefántok lábaira kerekeket szereltek és abból alakítottak ki vonatot? Mondjuk egy száguldó elefántcsorda (még ha kerekeken gurulnak is...) elég nagy turbulenciát okozhat...

És ezt ki nem tudta?
Tulajdonképp arra akartam célozni a szemellenzősökkel, akik csak ebben az értelmében ismerik, és még ki is javítanak, ha megemlítem, hogy a kiló (leginkább így is használva, hosszú ó-val), az (ha pénzről van szó) százas.

A vicces (szomorú) az, amikor egyetemi hallgatók (tehát érettségizettek...) fizikai / elektronikai számolásoknál is 100-nak veszik az kilót...

Ott más súlyos baj is szokott lenni, és szerintem nem a kiló a legnehezebb ezek közül..

Gyerekkoromban engem is elengedett anyám a búcsúba, kaptam 10 Ft ot és azt mondta hogy nem muszáj mindet elkölteni.

Pedig egy "huszast" is el tudtál volna

Én kerekes elefántot, de csak azért, mert balról jobbra ábrázolták a babakocsit.
Nekem meg a menetirány jobbról balra

No igen. Ha belegondolok, hogy 18 évesen a kezdőfizetésem 2000Ft volt, és többet ért mint egy mai átlagbér...
No nem a KSH szerinti, hanem a valódi dolgozói.)

Egy régi, soha meg nem valósult projektemhez "alkottam" ezt a képet.
Ki találja ki, milyen autó műszerfalának alapképe lett volna?

Az ábra alapján Trabantnak tűnik, nem?

Polski Fiat 128

Zsombor a nyertes.

Amikor a különbséget sem érzik, az azt jelenti, hogy egyiket sem tudják... És akkor (mint szó is volt róla) az 1024-től kétségbeesnek?

Ide juttatott a "liberális" oktatás. Mi még hátratett kézzel, ülve, a padban mondtuk a szorzótáblát hangosan. Manapság egyesek bekapcsolják a mobiljukat a 9x7 megoldásához ...

Soha nem vágtam a szorzótáblát. Viszont az egyszerűekből mindet ki lehet számolni.
Tudom a kétszeres, a háromszoros, az ötszörös, tízszeres szorzásokat fejből, és a négyzetszámokat 12-ig. A többi már csak hozzáadás (vagy kivonás)
Példa: Mennyi 11X12? Ilyenkor a 12²-ből (ami 144) gyorsan kivonok 12-t, és rávágom, hogy 132. Vagy a 8X7 az 8-al kevesebb, mint a 8X8. Egyszerűbb, és logikusabb, mint bemagolni a szozótáblát -legalábbis nekem.
(Bár a 15X15 is megy élből, de a 16X16-ot már számolnom kell a 15X16-ból indulva)

Néha at álmodom, okos vagyok.
Aztán felébredek, és rájövök:
IGEN

Középiskoláig "csak" a 10 -es szorzótáblát követelték meg. Persze "korlátozott képességű" egyének voltak köztünk is. Belőlük lettek a milliomos fodrászok, kutyakozmetikusok, stb ... Belőlünk meg csóringer mérnökök. Sokat felejtettem már, de a szorzásban vannak érdekes jelenségek. Pl. az 5 -re végződő számok négyzete: 5x5=25, 15x15=225, 25x25=625, 35x35=1225. Leírod a 25 -öt és elé írod az '5' előtti számot egyel nagyobb számmal megszorozva. 0x1=0 (csak ezt nem szoktuk leírni ) 1x2=2, 2x3=6, 3x4=12 "i tak dáse"
És ez működik bármekkora 5 -re végződő szám négyzeténél.
Most nincs kedvem rengeteg "0" és "1" leírni, de "2" -esből "4" -esbe, "4" -esből "8" -asba és "8" -asból "16" -osba marha gyorsan át lehet számolni csak tudni kell csoportosítani. ( Persze némi szürkeállomány is szükségeltetik a dologhoz. ) Még folytathatnám de ez nem a "Matekóra topic" ...

Pedig a 9-es szorzótáblához nem kell ész se, elég rápillantani a két kezemre...
Én se tanultam meg a szorzótáblákat, csak az első párat, nem lettem tőle kevesebb...

Középiskolába tanultuk a szögfüggvényeket ... A nevezetes szögek értékeit fejből vágta (majdnem) mindenki. Úgy tizedes, mint közönséges tört alakba. Szerintem sokan azt sem tudják mi a különbség a kétféle alak közt.

Matektanárom volt olyan, hogy az órán kiszámolt szögeknek fejből mondta a épp szükséges szögfüggvényét, maximum a kerekítést nézette meg velünk.
Nála nem lehetett számológépet használni, egyetlen engedélyezett fegyverünk a 4jegyű volt.

Elég nehéz volt vele az élet, nagyon meg kellett küzdeni a jó jegyért, de ettől függetlenül én bírtam!

Amit én megtanultam és már részben el is felejtettem az a π, és a 2π 8 digit hosszan, mert az akkori számológépem még nem tudta

3.1415926
De 3 tizedesig bőven elég tudni.

...és milyen jó, hogy megtanultuk a függvénytáblázatok használatát. Elég gyakran alkotok lemez szerkezeteket. Persze hiányos vagy éppen nehezen megmérhető adatokkal. Egy centi (collstock) vinkli, néhány méret és a függvénytábla alapján már ki lehet szerkeszteni papíron.
Lakatos (egykori) barátom mondogatta, ugyanúgy dolgozok, mint a sógora. Az is ilyen kacifántos négyszög-kör, stb. átmenetes szerkezeteket tervezget aztán meg is alkotja.

Ábrázoló geometriát tanultunk ... Sose felejtem el, amikor kúp és henger áthatását kellett kiszerkeszteni. Sehol egy egyenes vonal ... Egy "szép" áthatási görbéhez rengeteg pontot kellett kiszerkeszteni. Több napig tartott. A többit képzeljétek el ...

Nem kell elképzelnem, megrajzoltatták velem is

3.14159265354
(Az én számológépem eddig tudta... De én azóta is tudom... )
Az e-t és a gyök 2-t 3 tizedesig jegyeztem meg.

De maradjunk a topicnál!
Nem tudom tényleg megtörtént-e vagy csak városi legenda abból az időből, amikor már kezdett elterjedni a zsebszámológép, de még nem volt mindenkinek. Műegyetemen otthoni számolási feladat kiadásánál mondja a tanár:
- Az eredményeket 4 tizedesjegy pontossággal kérem! Akinek logarléce van, az használjon dobókockát.

Sajnos nem! Akusztikai számításokat végeztem, a végeredmény nagyon pontatlan volt, ha csak pár tizedest használtam!!

Egy űrhajó röppálya számításánál is valószínűleg kevés lenne. De a gyerek ( vagy annak idején a saját) házifeladathoz bőségesen elegendő.
Azt meg a mai napig sem tudtam sok emberrel/diákkal megértetni, hogy ilyen típusú törteket csak a megoldás végén szorozzák/osszák, mert hátha "kiesik" valahol egy egyszerűsítés folyamán és így "pontos" lesz az eredmény.