Van lehetôséged ott forgó mozgásra szenzort tenni egyáltalán? A motorvezérlés szerintem visszakapja a fordulatjelet, azt is meg lehetne valahogy "fejni".

Egy induktív főtengely jeladó van (jól hozzáférhető helyen), kérdéses mennyire "csapolható" ennek jele biztonságosan. Elvileg 270 és 820ohm között van valahol ennyit találtam róla hirtelen. Ez a főtengelyről 1 pontról kap jelet mindössze.

Van neki saját topic-ja, és alaposan ki van vesézve.
Ez is onnan van.

Én az eddigi megoldásaiddal csinálnám, egy 0.1µF kondival rácsatlakoznék a motorvezérlés felé menô szenzorra, tehát pl. a tranzisztoros erôsítôd bemenetére, azon gondolom eleve becsatoló kondi van. Vagy hasonlóan kapacitívan a gyujtókábelrôl.

Szia!
Ferritgyűrűn kellene áthúzni a gyujtókábelt, a gyürüre meg kb.10-60 menet...
Ez működhet?

A gyújtókábelre próbáltam közvetlen 10-20-40 menetet, később (nagyobb körülötte elhelyezett csévestestre) tette fel 100+ menetet is.

Akkor még az jutott eszembe,hogy a tekercs egyik vége autotest ami közös az arduino testtel...
Ebből mi lehet? Csak óvatosan.

Hello!
"A gyújtókábelre próbáltam közvetlen 10-20-40 menetet" Már bocs, hogy belevau, de az áram iránya merőleges a mágnesestérre. Hogy lesz ebből induktív csatolás, bármely menetszám esetén is?

Kapacitiv csatolás lesz így

Semmi gond, időközben GPeti megírta a választ. Próbáltam javítani a kapacitív csatolást de nem jött össze (gondolkoztam nem-e árnyékolt a kábelem de az azért feltűnne )

Sziasztok!

Az
Atmega88PA-AU és a ATMEGA88P-20AU között mi a különbség? Az ATMEGA88P-20AU inverterben van két IR2104S meghajtót hajt.

Nem vagyok egy nagy zseni autó gyújtás terén, de amíg szkóppal nem nézed meg, milyen jelet produkál a fabrikált érzékelőd, szerintem feleslegesen lődözöl vaktában. A motortérben elég sok zavar lehet,
ha nem árnyékolt a jelkábeled és az érzékelőd (ezt nem írtad még) simán lehet, hogy sok minden be is zavar.

Egyébként elgondolkodnék, hogy inkább a trafó előtt egy optocsatolós leválasztással biztosan jobb jelet kapsz szerintem, mint házilag fabrikált induktív elven működő érzékelőddel.
Ott elvileg simán 12V négyszögjel van, sokkal jobban detektálható, az optóval meg nem is terheled túlságosan. Aztán a végeredményt meg X -el osztani már nem nagy kunszt ha szükséges...

Hello! Igaz hogy több mint 40 évvel ezelőtt, "javítottam" autódiagnosztikai műszereket, mert kedvenc igazgatónk volt a helyi Autóklub tiszteletbeli elnöke. Emlékeim szerint egyik műszernek sem volt kapacitív érzékelője. De nem véletlen, mert a motortérben akkora zűrzavar van, hogy abból nem hámozod ki egy henger jelét azzal a pár pF kapacitással, ami a kábel és az érzékelés között van. Mint írtam is itt a fórumon, hogy stroboszkópnak megfelel, mert vagy ugyanott villan ahol kell, vagy 180 fokkal odébb, amit észre sem veszel. De fordulatmérésre, előgyújtásszög mérésre az ilyen érzékelés alkalmatlan.
Ma már nem foglalkozom ilyesmivel, de olyan kocsinál ahol a gyújtástrafó a hengerfejen van, nem is férnél hozzá. Sokkal egyszerűbb a vezérlést megcélozni. Anno csak ott szokták az 1-es hengert érzékelni ahol pld. gyújtás kimaradás felderítése volt a cél, hogy tudni lehessen, melyik az 1. henger.
Ezért vettem a bátorságot hogy beleszóljak a témába. De ma már a gépjármű diagnosztika, egy másik világ.

Régi motoros adott egy jó ötletet a trafóról való optós elválasztással, viszont ott tartok attól hogy a trafó önindukciós feszültségétől hogyan védem meg az áramkört? Tény ott sokkal stabilabb jelet kapok, na meg módosítani is kell hozzá a programot is de még jó is lehet.

Az A végződés általában ugyanaz a kontroller, csak újabb gyártástechnológia, kisebb fogyasztás. A 88P és 88PA esetében is ez van. Nézd meg az AVR528 application note-ot.

A generátor tekercsen lévő hullám csúcsok, 0 átmenetek nincsenek közvetlen kapcsolatban a fordulatszámmal?
Ha 3 fázisú akkor sűrűbbek a "puklik" osztani kell majd a szoftverben 3 vagy 6 -al.
Ott kényelmesen villoghat egy opto csatoló is.
Fel téve ha ha hozzá lehet férni a generátor tekercsen lévő valamelyik saruhoz az egyenirányítás előtt.
De ott nincs nagyon pufferelve semmi még , jó hullámos az még a diódák utáni kimenetén is.

Én amikor ilyent akartam csinálni erre esett a választás. Bár azóta sem készült még el.

Van hozzá rajz meg pcb is.

wiki.autosportlabs.com/CoilX

github.com/autosportlabs/coilx

Köszönöm ez jól néz ki főleg a kimeneti jel igen tiszta. Gondolom nincsenek nagy követelményei (optóból a 817-es jó lehet oda, utánna pedig egy 74HC14-es , a 24V-os zéner helyett 16V-os).
Szerintem összedobom a mai nap teszek vele egy próbát.

Sziasztok!
Ezt szeretném életre kelteni.
Gondolom a 4 sorra kiadom a lábakon a magas szintet, mindig arra, amelyiket olvasni akarom, és a sor oszlopon nézem, hogy milyen szintű az adott gombhoz tartozó bemenet. A kérdésem az, hogy tönkre mehet-e az eszköz, hogy nincs védőellenállás, illetve, hogy jól gondolom-e a használatát?

Soros ellenállás nélkül a kimenetet lesöntölnéd a GND-re. Az nem jó.
A használatáról keress egy példát. Pl.: Bővebben: Link

De valahogy csak használják ezt valamire? Miért nem tettek bele gyárilag 4 ellenállást?
Nem csak arról van szó, hogy a kimenetet tulajdonképpen a megfelelő nagy bemeneti ellenállású bemenetre teszi?

Miért korlátoznák be a felhasználót? Majd ő eldönti, hogy hova, mekkora ellenállást rak be.

Feljebb küldtem egy linket.

Igen. Itt sem látok ellenállást.(vagy csak még nagyon szombat reggel van)

Több féleképpen lehet használni ezt a keypad-et, ha GND-re kapcsolsz, akkor kell a soros ellenállás, ha a kimenetet a bemenetre, akkor nem. Utóbbi szerintem zavarérzékenyebb. Az elsőbbi megoldáshoz viszont kell plusz 4 bemenet. A linken jól leírja, én sem használtam még ilyen keypad-et.

Nagyon szépen köszönöm!

Meg lehet csinálni ellenállás nélkül is. Mindig csak egyetlen lábat kell kimenetre állítani (és L szintre), az összes többi láb bemenet - az MCU-ban a belső felhúzó-ellenállást kell bekapcsolni. (INPUT_PULLUP)

Ha már frankón mûködik, arra vigyázz hogy ne vidd a keypad-tól távol (1-2m már távoli!) az arduinot, vagy ha mindenképp így kell tenned akkor le kell a leolvasó rutint lassítani a vezeték kapacitása miatt.

Ahogy Skori írta, tud ellenállás nélkül működni, ha a bemeneteket (pl a függőlegesen lévő PIN-eket, de választhatod a vízszinteseket is bemenetnek, hiszen szimmetrikusak) INPUT_PULLUP-ba teszed. Az Arduino UNO-n lévő ATMega328 csip lábainak van beépített pullup funkciója, amivel egy kb 30-50kOhm-os ellenállást kapcsolhatunk, ami logikai magasba húzza a lábat. Tehát a kiolvasó oldal magasban lesz egy átlag 40kOhm-mal felhúzva. Én a másik oldalt is alapértelmezettként INPUT_PULLUP-ba tenném csak azért, hogy ne lebegjen semmi, a lebegő dolgokat általában nem szeretjük, márpedig amit nem hajt semmi, hanem csak bemenetre állított pin-re van kapcsolva az "lebeg", tehát nincsen határozott értéke.

Amikor kiolvasol egy oszlopot, akkor az "alatta lévő" kimenetet INPUT_PULLUP helyett OUTPUT_LOW-ba teszed. Ha le van nyomva egy gomb, akkor a magas és az alacsony átlag 40kOhm-mal lesz összekötve, tehát kb 0.125mA áram fog folyni, és a vonal határozott alacsonyként lesz olvasható. A bemeneten olvasott alacsony érték jelzi tehát a lenyomott gombot értelemszerűen.

Ahogy KBal76 is írta, ha hosszúak a drótok, akkor a kapacitásával számolni kell, egyrészt idő, ameddig alacsonyba megy a vonal, de még inkább hosszú idő, ameddig visszamegy magasba, ha csak a PULLUP ellenállások töltik fel a kondenzátorként működő hosszú kábeleket. (Számolni, vagy szkóppal mérni is lehet a folyamatot. Ezen segíthet, ha egy pillanatra mindent OUTPUT_HIGH-ba kapcsolsz, a beolvasási szegmens váltások között. Mert így egy kisebb ellenálláson keresztül gyorsabban töltöd a vonalat. Elméletileg viszont ilyenkor megintcsak rövidzárat csinálsz egy pillanatra, még inkább kell bele védőellenállás. De egy kis várakozás ugyanúgy megoldja a kérdést a váltások között kivárni, ameddig beáll az egyensúlyi helyzet, és csak utána kiolvasni a digitális értéket.)

Ha a kapcsolás ilyen, és a program nem hibázik, akkor nem teheti tönkre a csipet. Azonban ha véletlenül elrontod a programot és még peched is van, akkor elvileg tönkre teheti a csipet, ha bármely két láb átmenetileg ellenállás nélkül össze van kötve, és egymás elleni irányba van hajtva. Például ha összekevered a PIN-eket a programban kicsit, és INPUT_PULLUP helyett az olvasó oldal OUTPUT_HIGH-ban van. Ha beteszel 330Ohm-os ellenállásokat minden PIN-hez, az maximum 15mA-re korlátozza az áramot, és biztosan nem tudja rossz program sem tönkretenni. Bevallom, hogy egy-két példányos játszós prototípusba én nem tennék ellenállásokat, mert plusz 10-20 perc beforrasztani, és tapasztalatom szerint a PIN-ek túlélnek pillanatnyi rövidzárakat is. De ha biztonságos rendszert kellene építeni, akkor nem csinálnék ilyen trehányságot.

Köszönöm mindenkinek a dolog működni látszik, tehát ezt a részt köszönöm!
Az egy másik dolog, hogy jelenleg a 9. lábról a beolvasásom Arduino Due-n:

De ugye a hozzáférhető portok a 31-től 53-ig vannak normális elérhető helyen. Ezeket próbálom elérni most. Illetve ezek közül majd négyet, vagy többet kimenetként kell használnom.
Alapvetően a gombmátrix csak tesztre kellett, alapvetően szintetizátor billentyűzetet fog kapni, amiben szerintem már gyárilag benne lesznek a védőellenállások...