Féktárcsa tisztító spray is lehozza egy mozdulatból.

A fenti videón látható módszerről volt szó, ahol lefestik vagy inkább lefújják a panelt fekete festékkel (akrillakkal) és leégetik a festéket lézerrel a maratandó helyekről. Szóval ott gond az, hogy a nálam nem égett le tökéletesen a festék a kívánt helyekről, valamennyi mindig marad. Ha lemosod az egészet, abból nem lesz nyák

Ez igaz !
Azt hittem a tonerporral volt gondod ...

Arra volnék kiváncsi, hogy 3D nyomtatóval lehetne nyákot készíteni ? Elég ideálisnak tűnik, mert elég pontosak hozzá, és egy vékony réteg elég gyorsan meglenne. De működne ? Lehetne egy rézfoliára nyomtatni, az az olvadt műanyag rajta marad annyira, hogy maratáskor megvédje a rezet ?

Nem FDM-el de gyantással szoktak készíteni, van is rá több "technika" az ismert videómegosztón.

Üdv!

KiCAD -es SSOP28 tokot sikerült már valakinek UV-s technikával levilágítani?
Ha kinyomtatom a panelt, akkor a pad-ek között olyan vékony a csík, hogy szerintem a levilágítás során az összes láb összemosódna. (0,45 mm szélesek a pad-ek, a nyomtatás pedig a legnygyobb felbontással csináltam. 1200 DPI)

Kinek mi a tapasztalata ezzel kapcsolatban?

UV-s technikával sokkal finomabbakat is simán lehet csinálni.
Szerintem a kulcs a gyári fényérzékeny nyák. Meg a filmet rá kell szorítani a lapra,azon kívül alul legyen a festék. A többi tapasztalat kérdése, ki kell kísérletezni, mekkora erővel, meddig világítod, honnan - magasról érdemes. Utána az előhívással is lehet játszani. Én előhívás után beteszem a forró vaskloridba kb.fél percre, utána mikroszkóp alatt átnézem, hogy hogy sikerült, ha véletlenül összefolyás van, kikaparom tűvel. A marással is lehet vékonyítani a vonalat. Én ott állok mellette, mozgatom folyamatosan, kb.fél percenként nézem, hol tart. A vége felé kiveszem, lemosom, átnézem újra. Utána vissza. Szóval molyolgatni kell, de megéri, mert szép lesz. Acetonnal lemosom a lakkot és azonnal gyantás alkohollal borítom, szárítom.
A filmet/maszkot írásvetítő fóliára, duplán nyomtatom, utána illesztem egymásra és pirinyó pötty pillanatragasztóval rögzítem egymáshoz

Most nézem, te negatív filmet használsz, ez akkor valami más UV-s technika lesz.

Ha eddig más rajzolattal tudtad rendesen a fóliát használni, akkor jó lesz. Szoritsd le jól a fóliát.
Igy hiába nézed mert a sok vonal becsapja a szemed.

Köszi a válaszokat.
DRY fóliát szeretnék használni. Kinyomtattam simán, és negatívban is, csak hogy milyen a végeredmény.
Még sosem csináltam, ezért kérdezem! Ez lesz az első teszt.

Még egy kérdésem lenne. Hogy érted, hogy duplán nyomtatod?
2 külön lapra, vagy 2x ugyan arra, és az alsó és felső oldalt ragasztod?

Köszi.

Még egy kérdés.
A sósav és hidrogén peroxid mennyire jó ilyen kis lábtávolságnál? Vagy célszerű a vasklorid?
Köszi.

Én megvékonyítanám kicsit az IC pad-jeit, így nagyobb lenne köztük a fekete sáv.

Ez segít ? És ez ?

Ha írásvetítő fóliára egyszer nyomtatod, akkor a nyomaton még átszűrődik az UV, és lukacsos ronda lesz a végeredmény. Én úgy csinálom, hogy egy nyomtatás után visszateszem a nyomtatóba a fóliát és még egyszer rányomtatom ugyanazt. Sajnos sokszor előfordul, mivel a nyomtató nem túl precíz, hogy a második nyomat nem pontosan fedi az elsőt. Ilyenkor van hogy csak a második harmadik kísérletre lesz elfogadható. Viszont mivel így mindegyik nyomat ugyanarra az oldalra kerül, levilágításnál alulra kerülhet a festék. Próbáltam azt is, hogy két filmet ragasztok össze, de azt macerásabbnak találtam. És mivel sikerült hozzájutnom elég sok írásvetítő fóliához, így nem zavar ha párat ki kell dobnom a félrecsúszott rajzolat miatt. Természetesen lézer nyomtatóval lehet azt így megoldani. Van olyan fólia is, amire tintasugaras nyomtatóval lehet nyomtani, de azt még nem próbáltam. Meg van a Transparent21 lakk. Ha tintasugarassal sima papírra nyomtatsz, majd a papírt lefújod ezzel a spray-el, az áttetszővé teszi a papírt, és UV áteresztővé. De még ezt sem próbáltam, mert egyelőre nincs tintasugaras nyomtatóm de egyszer ki fogom próbálni.

És fontos, hogy csak olyan írásvetítő fóliát használj, amire lehet lézer nyomtatóval dolgozni, vagyis hőálló, és nem rongyolódik össze a toner beégetésekor használt hőtől.

Úgy 8-10 éve végigjátszottam ezeket. Vettem spray-t amivel fujkáltam a papírt, sőt vettem A4-es méretre vágott pauszpapírt is, vettem a lézer mellé tintasugarashoz való fóliát is, havernál koppra tekertük a nyomtatójában a tintamennyiséget és egyebek. Na ezen kínlódások óta vasalok inkább...

Én magamnak 2x szoktam kinyomtatni és azt összeillesztve használni.
Ablakra felragasztva szépen össze lehet igazitani.
hidrogén -sósav jó a maratáshoz, csak ne töményen használd.
pl
30ml sósav
30ml h.peroxid
50ml viz

Én ilyen arányban használom,más más arányban, nekem azzal sincs bajom.

Azt nem tudom hol olvastad hogy a Transparent 21 csak tintasugarasra jó, mert az nem úgy van. Még minimum 25 éve, amikor volt Hobby-elektronika újság, a közepében volt levilágítható sima papír nyomat, illetve már volt akkor is lézernyomtatóm (bár még soros porti, és Apple márka de nincs kizárva hogy HP belseje volt) és azzal is teljesen jó áttetszővé lehetett tenni a papírt. Brutális narancs illata (inkább szaga) volt.

Valakinak ez az, másnak az ez.

Ez a mi kinlódás, már többezezerszer lefutott felesleges kör.

Nem olvastam sehol, biztosan jó lézerhez is, de mivel a tintasugarasnak egy rétege is kellő fedést ad, lézernek meg nem teljesen, és nem kell hozzá írásvetítő fólia, így sokkal életszerűbb ezt a módszert tintasugarassal használni.

( Legalább is írásvetítő fóliára nem elég az egy réteg toner. De majd kipróbálom sima papírral. Nemrég volt akciózva Positiv20, SK-10, meg transparent spray. Együtt olcsóbb volt, mint a Positiv20, meg a flux, így vettem egy csomagot, úgy hogy van egy transparent spray-em, ki tudom próbálni. )

Az újságban megjelent rajzolatok nyomdatechnikával készültek, azok fedése nyilván megfelelő volt.

Ha tud ónnal galvanizálni és lúgus maratóval ( ammónia ) maratni, akkor a negatív filmes levilágítással ipari minőséget tud otthon is előállítani.
1. Levilágítja a negatív filmet
2. Ónnal galvanizálja a vezetőpályákat
3. Lemossa a rajzolatot
4. Lúgos ( ammóniás ) maratással marat.
( A savas nem jó, mert az először az ónt szedi le, utánna a rezet. Végül ki lehet venni a csupasz üvegszálas alapanyagot. )

Nekem már az is bevált, amikor nem volt itthon más, hogy sima A4-es papírra nyomtattam, azt egy fültisztító pálcikával átkentem étolajjal, megszárítottam és kész is lett az áttetsző fóliám a levilágításhoz.

Az A/4 es papírt nem kell olajozni , az uv ugyanúgy megy át ha olajos-ha nem . Amikor próbáltam 45s volt a levilágítási idő szárazon és olajosan is , annyi különbséggel hogy az olajos cucc után nem győztem takarítani a levilágítót (vákuumos leszorító)

Erről a lúgos maratásról mondhatnál pár szót.
Nekem ez például teljesen ismeretlen...

Az iparban általánosan alkalmazott módszer. ( Mivel az ammónia előállítása sokkal olcsóbb, mint bármi más maratószernek használt anyagé. Jobb helyeken nem is a vizes oldatával ( szalmiákszesz ), hanem cseppfolyós ammóniával dolgoznak. Az ammónia elpárologtatásához szükséges hőt a felmelegedett maratólé visszahűtésével oldják meg. Zseniális megoldásnak tartom !)
A maratólé összetétele:
- ammónium-szulfát (NH₄ )₂SO₄
( Ezt műtrágyának használják és elég ez a minőség, nem kell tisztább.)
- szalmiákszesz ( mivel ipari, tömény 35% -os ammónia oldatot nem tudsz beszerezni )
- réz-szulfát CuSO₄ [ rézgálic, kékkő ] az első maratólébe ( csak a legelsőbe kell !!!, réz nélkül nem indul be a folyamat)

A maratólevet ~ 40°C -ra fel kell melegíteni - egyébként marha lassan mar.
( Utána meg úgy bemelegszik, hogy nem győzöd hűteni - ennek csak az iparban van jelentősége 1 - 2 db. -nál nem érdekes)

A folyamat lényege réz legérzékenyebb kimutathatóságán, az ammóniával való reakción alapul.
Bármilyen rezet tartalmazó anyagra egy csepp szalmiákszeszt cseppentve 1 - 2 mp. alatt (világos)kékes elszíneződés tapasztalható (ami egyre intenzívebb lesz) a cseppben.

Ez a "színes" anyag a réz-tetramin-szulfát : Cu([NH₃]₄OH)₂SO₄ - ez egy komplex vegyület, ami réz-hidroxidból és ammónium-szulfátból áll (vízvesztés mellett)
"Illatos" egy anyag, de nagyon hatásos és olcsó ( ipari méretekben !!!).

Az alapanyagok beszerezhetőségét illetően nem tudok pontos információkat nyújtani, mivel hozzánk "kiszállították" a megrendelt vegyszereket.

De ! Szalmiákszesz és Ammónium-szulfát az Azúr -ban kapható.

A recept pedig:
( Én ipari mennyiségben kevertem, az itt felsorolt tételek hozzávetőlegesek és tág határok közt változhat. )
- 100 ml ~50 °C -os vízben fel kell oldani annyi ammónium-szulfátot, amennyit lehet
- 40 - 60 g ammónium-szulfát
- 30 - 40 ml tömény ( 35% -os ) ammónia oldat
~ 5 g réz-szulfát ( ez csak az első alkalommal kell, utána a maratólé maradékából el kell tenni egy keveset a következő alkalomra. A maratógépben mindig maradt annyi réz, hogy nem kellett az új adag bekeveréséhez. )

A vízben feloldod a réz-szulfátot és az ammónium-szulfátot - kevergeted amég fel nem oldódik. Ha feloldódott hozzá lehet önteni az ammóniát.
Csak szabad levegőn érdemes csinálni, mert jobb, mint bármilyen nátha ellen ajánlott orrspray !!!
Eredményül egy igen sötétkék, tintaszínű, teljesen átlátható - nem zavaros - ( fény felé fordítva ! ) folyadékot kapunk. Ez a maratólé. Ebben - kissé mozgatva - a NYÁK -lap maratható.

Némi tapasztalatot igényel az "eredményes" használata. ( 1 - 2 lapnál nem érdekes. ) Ha kezd "kimerülni" a maratólé (lassabban mar) egy kevés ammónia pótlásával újra erőre kap. Ezt el lehet játszani jó párszor ( tapasztalat ). Az oldat képes annyira "betöményedni", hogy már a fizikai oldhatóságot is átlépi. ( pl. egy pohár vizben nem tudsz tetszőleges mennyiségű konyhasót feloldani, hiába kevergeted.) Ilyen esetben elég vizet tenni a maratóléhez és a folyamat újra beindul.
Maratás közben intenzív hőfejlődés tapasztalható.
( Ezért szokták - okosabb helyeken - a folyékony ammóniát( nem szalmiákszesz !!! - ilyet nem kapsz ) átvezetni - saválló csöveken - a maratóleven. Az ammónia elpárolog és bevezethető a maratólébe, a maratólé pedig állandó hőfokon - ~40 - 50°C -on tartható.)

Nem hinném, hogy sokan átállnak erre a technológiára - már csak az összetettsége miatt sem.

De !
Ez a lúgos maratólé nem oldja - semmilyen töménységi szinten - az ónt.

- Negatív filmet készítve - ilyenkor ugye a vezetőpályák maradnak fedetlenek a NYÁK -lapon - és ezt a lapot ón fürdőben legalvanizálva, majd a festéket lemosva, ezt követően maratva, ezzel a módszerrel nagyon jól forrasztható ónozott NYÁK -lesz a jutalmunk. Ennek a módszernek az előnye még, hogy a festék lemosása után a "szűkebb" részeken az esetleges zárlatok vagy szakadások nagyító alatt javíthatók maratás előtt. A réz és ón nagyon jól láthatóan elkülönül egymástól. Némi kézügyességet igényel ...

- Egy oldalas ( nem furatfémezett !!! ) NYÁK lapok esetében pozitív filmmel, Riston - t levilágítva - ilyenkor a Riston fedi a vezetőpályákat - jól beállított pH -jú maratólével a réz lemaratható, úgy hogy a Riston nem sérül. Ez HAL -os kártyák esetén igen költségcsökkentő hatású.
( A Riston lúg oldású: magasabb pH -nál a nátrium-hidroxid (NaOH) oldja a levilágított részt is, alacsonyabb pH -nál a nátrium-karbonát (szóda, Na₂CO₃ ) csak a nem világított részt oldja.
A HAL -os [ szelektív/tűzi ónozott ] kártyáknál nem lehet a teljes vezetőpályát leónozni, mert a LÖTSTOPP lakk(forrasztást gátló lakk) alatt az olvadt ónba bemerítés közben a vezető pályákon az ón megolvad a réz felületen és megfolyik. Ezért az az eljárás, hogy: ónfürdőben legalvanizálják, lemossák a Ristont, lemaratják a rezet, visszaoldják(sztrippelik) az ónt, lakkozzák majd mehet HAL -ra. Erre mondtam a NYÁK üzem tulajának, hogy ha megfizetné a munkámat, számíthatna a tudásomra ... )

Dióhéjban ennyi lenne a lúgos technológia ...

Köszönöm szépen, ma is okosabb lettem.

Sziasztok,
WLCSP 49, 0.4mm pitch tokozású alkatrészt kellene használnom. Van esetleg valakinek tapasztalata ilyesmivel és hajlandó lenne megosztani velem? Előre is köszi!

És mire lennél kíváncsi ?

A nyák lap készitést szem előtt tartva milyen kérdéseid vannak tokozással kapcsolatban ?

Köszönöm, hogy jelentkeztél.
Az általam eddig ismert NYÁK gyártók közül egyik sem tud olyan paraméterekkel gyártani, amik első ránézésre szükségesek.Nézzük sorba:
A tok 7 oszlop, 7 sorba rendezve tartalmaz 49 db. 0.25mm átmérőjü padet, 0.4 mm a pitch. Ez azt jelenti, hogy az első, utolsó sor, jobb szélső, bal szélső oszlop nem kérdés, azt a 0.1mm szélességű track megoldja, ha a második, hatodik oszlop/sorból szeretnék kijönni, ahhoz mondjuk 0.05mm track, 0.05mm track to pad/track clearance kellene. Ez az első buktató és akkor még marad bezárva 9 pad, ami elérhetetlen. Ha onnan ki akarok jönni, akkor 0.212mm a pad-pad távolság átlósan, itt kellene elférjen egy via, paddel, clearance-el együtt. Ez sem megy. Ha a pad lehetne egyben via is, akkor a via lehetne 0.25mm átmérőjű. Ebben az esetben vélhetően a viának fel kellene lennie töltve vagy pasztával, vagy rézzel, hogy a WLCSP tok padjével nagyjából azonos méretű pad nézzen szembe .
Ez természetesen csak egy okoskodás, amit korábbi nyák tervezői tapasztalataimra hagyatkozva gondoltam el, de sajnos zsákutcának tűnik.
Szóval, az érdekelne, hogy szokták ezt csinálni a profik és tudsz-e olyan gyártót, amelyik erre fel van készülve.
Köszi, hogy elolvastad

Lehet, hogy ebben az esetben én bele vágnék egy 4 rétegű panel tervezésbe.

Valahogy így.