Szia! Az IC-re összehasonlítás miatt lenne szükségem. A forrasztóállomásban MCP16331-es IC-t használok, amivel tökéletesen működik. A kimeneti zaj szempontjából szeretném összehasonlítani a két IC-t. Az MP2459 árban is kedvezőbb és láb kompatibilis a két alkatrész. Persze néhány alkatrész értékét meg kell változtatni a kapcsolásban.

Lassan elkészül....

Szia Skori!

A JBC-s pákavezérlő írásod engem is inspirált, de én egy kicsit másképp közelítettem meg a megoldást. Egyszerűsítettem a kapcsoláson (pl. nem kell két páka, váltakozó feszültségről hajtom a pákát, más STM32-t használok, stb), és sikerült a PID programozása alatt szépen felizzítanom a pákahegyet. Iszonyú gyorsan felfűtötte 600 fokra, reagálni sem volt időm. Most már látom, hogy nem kellett vona sajnálni az energiát a pákahegy szimulátor összedobására.

Ezzel kapcsolatban kérdezem - lehet, hogy már máshol leírtad, csak én nem találkoztam még a válasszal - ha a kapcsolási rajzot, építési leírást, bin file-t ingyen elérhetővé teszed, nem kérsz érte pénzt, akkor a forráskóddal miért teszel kivételt?

Én is inkább elektronikában vagyok otthon, a program több időt vesz igénybe. A forráskódból közel annyit tanulhatnánk, mint a kapcsolási rajzból.
Ne vedd ezt követelőzésnek, az évek során sok jó ötletet láttam a honlapodon lévő elektronikákban. Én elsősorban nem utánépítés miatt nézegetem a weboldalad, hanem tanulás céljából, ha tetszik, ötletek lopása végett.

Én pl. azért nem adtam ki soha forráskódot, mert nem szép, tele van saját privát kommentekkel, vannak benne rossz megoldások, amik mégis tökéletesen működnek, sőt, olyan részek is, amik egyszerűen csak szörnyűen, pazarlóan vannak megírva, de nem okoz semmi gondot. Tehát én nem voltam erre büszke.

Második ok, hogy mikor még árultam egy műszert, és ha probléma volt, azonnal tudtam, melyik rész okozhatja a bajt, módosítottam, és új verziószámmal feltöltöttem a weboldalamra. Ha most a szoftvert elkezdi még 10 ember párhuzamosan fejleszteni (ugye javítani mindig lehet!), mindenhova feltöltik (rev. szám biztosan nem fog stimmelni sehol), akkor ha egy vásárló segítséget kér tőlem, könnyen lehet, hogy egy olyan hibát kellene kijavítanom, amit nem is én vétettem a programban. Na ez lenne az igazi szívás.

Többször jött egyéni kérés, hogy a 100W-os határt nem lehetne-e kitolni mondjuk 500W-ra, mert hogy a vevő másik bordát meg másik félvezetőt használna, stb., de én ezt nem annyira támogattam, mert a kapcsolási rajz minden részlete egymással összefüggésben van, és szinte az egész kapcsolást újra kellene építeni, hogy a vásárlói kívánság teljesüljön. Persze aztán elrejtve megcsináltam, hogy nagyobb teljesítményt is be lehessen állítani (két gomb egyszerre nyomva tartva bizonyos menüben), de az egész műszer nem erről szólt...

Egy kapcsolási rajzot letisztázni pár óra bonyolultságtól függően. Egy összetett peogramot? Na azt inkább hetekben mérik.

A program megírása is sok idő, összemérhető a hardver tervezés-megépítés idejével. Más projekt forráskódjának közreadásával már jártam úgy, hogy minimális módosítás után sajátjaként adta ki valaki. Ennek a forráskódjában is vannak trükkös megoldások, amit nem akarok egyesével senkinek sem magyarázni vagy indokolni. Azzal sem akarok foglalkozni, amikor valaki beleköt valamely részletbe, hogy az úgy nem jó, és magyarázkodni, hogy miért olyan, és miért nem másmilyen, és miért jó úgy mégis. Ezen kívül néha módosítok is rajta, bár mostanában már csak apróságokat. A lényeg: a fentieket figyelembe véve, és saját elhatározásom alapján, a forráskód egyelőre nem lesz nyilvános.

A .bin fájl valóban letölthető ingyen, de ez alaphelyzetben demo verzió - a weblapon leírt (kényelmi) korlátozásokat tartalmazza (ki lehet vele próbálni a forrasztóállomást, lehet vele forrasztani, ill. használni). Egy kulcs megadása után válhat teljes értékűvé a program, ez a kulcs egy jelképes összegért kérhető tőlem, ahogy a weblapon is leírtam.
Ez alapján nem tudom mennyire vehető ingyenesnek a program, talán mondhatjuk úgy, hogy van ingyenes, és nem ingyenes verzió is.

A szoftver legutóbbi módosítása pl. egy további biztonsági funkció (bekapcsolva felejtés esetére), ezen kívül pl. a pákatartó érzékelési módjának apróbb változtatása. Ez utóbbi azért, mert ezt egy digitális bemenet érzékeli, és kellően hosszú pákavezetéken, fűtés közben, már eshet akkora feszültség ami problémát okoz (3,3V táp esetén 1,6V körüli billenési küszöb). Ezért ezeknek a bemeneteknek a beolvasását PWM szüneteire időzítettem. Amúgy ez a probléma nem szokott jelentkezni, ill. nagyon ritka, de nem nulla az esélye. Így viszont már nem is fordulhat elő.

Értem, és köszönöm a választ. A demo verzió/kulcs témájával nem is találkoztam.
Ahhoz képest, hogy "nem akarsz magyarázni", elég aktív vagy a topicban, és segítesz az utánépítőknek.

Lehet, hogy rosszul fogalmaztam, a magyarázat belefér, magyarázkodni viszont nem akarok.

A forráskódban pedig vannak olyan részletek, amelyeket más projektemből vettem át, sokat optimalizálgattam, mire olyan lett amilyen most. Ezekben sok munka van. Csak a példa kedvéért, a nyomógombok kezelése: kezeli a gombok pergését, és majdnem tetszőleges gomb kombinációkat, hosszú gombnyomást, és akár olyanokat is könnyedén lekezel, hogy: "A" gombot lenyomom, majd a "B" gombot háromszor, és utána "A" gombot felengedem. Mindezt úgy hogy pl. az utoljára említett (vagy hasonló) kombinációhoz is csak egyetlen IF()-el kell bővítenem a programot. Tehát pl. a fel/le gombnyomást is csak akkor veszi figyelembe, ha előtte nem volt lenyomva egyik gomb sem (mert ha igen, akkor az már egy másik kombináció). A szoftverben a demo mód részletei a weblapon megtalálhatók.

Szia, nem jutott eszedbe esetleg rotary enkódert alkalmazni a hőmérséklet állításra? Én jobban szeretem tekerni, mint nyomkodni.

Gondoltam rá, de ritkán kell állítgatnom a hőmérsékletet, + nyomógombjaim voltak itthon, enkóder meg épp nem. A gomb nyomvatartása esetén is lépked a célhőfok, emiatt sem kell sokat nyomkodni. Összefoglalva a gomb-ok használata egyszerűbbnek és olcsóbbnak tűnt.

Igazából a 3db I/O láb valóban elég lett volna egy enkódernek is, legfeljebb a menünek kellett volna picit másképp viselkednie, hogy enkóderrel is jól kezelhető legyen. Sőt van még pár szabad I/O láb, tehát lehetne egyszerre a gombok mellett enkóder is bekötve. Ha majd egyszer nagyon ráérek, akkor megcsinálom.

Szuper! A forrólevegős állomásomba is azt tettem meg mindenhova igazából, ahol PIC-kel szabályzok, én nagyon szeretem. Ha ráadásul nyomókapcsolós változat, akkor az még egy plusz opció.

Kedves kollégák, ne felejtsétek kihagyni a standby funkciot. Én az én pákaimat már mind átalakitottam ( Johnny azt is amit te épitettél nekem ).
Ahol nem tudtam hozzáférni a kodhoz (PICel nem foglalkozom) ott extra külsö primitiv áramkörrel oldottam meg. Van ahol csak egy idözitövel, van ahol a fütés gyakoriságábol nyertem a standby üzemhez a jelet. Nagyon kiméli a pákát és az sem gond, ha elfelejtem lekapcsolni.

Gondolkoztam, hogy miért fura/vicces nekem az a hozzászólás:
...ne felejtsétek kihagyni a standby funkciot...
Aztán rájöttem. Dupla tagadás, azaz
ne felejtsétek kihagyni = mindenképp hagyjátok ki
Szóval inkább ne felejtsétek ki a standby funkciót, vagy ne hagyjátok ki a standby funkciót.
Amúgy nyilvánvaló hogy mit akartál írni és igazad van. Nagyon hasznos dolog.

Köszönöm a nyelvészkedést…

Szimpla vagy dupla lépéses enkódert szoktál használni, illetve melyik a gyakoribb?
Próbaképpen beletettem a páka szoftverébe, de ez a rész még függőben: Bővebben: Link

Én eddig csak egyszerű két fázisúakat használtam mindig. Egyszerű dolgokra nekem megfelelt, mint például hőfokot állítani. Van amikor nem megszakítással használom, hanem csak sima ciklusba figyelem.

Hogyan oldod meg az enkóder pergésmentesítését, ill. hogy ne hibázzon lépésszámban vagy irányban sem? Hardveresen (pl. RC szűrő), vagy szoftveres trükközéssel?

Igazából én nem bonyolítottam annyira túl ezt a dolgot, két kondi a lábaira, és kész. Nem vettem észre szembetűnő hibát, normális tekergetés mellett. Nyilván ez nem egy professzionális akalmazás.

KADA 852D levegő probléma.

Eddig a következők szerint működött:
- hálózatra dugáskor (főkapcsoló nincs rajta) a pumpa max. légáramon elindult, ha nem kapcsoltam be a levegős rész fűtését, egy idő után a pumpa visszakapcsolt minimumra;
- a fűtés bekapcsolásakor a pumpa maximumra kapcsolt, a fűtés kikapcsolása után, ha a pisztoly lehűlt, megint minimális áramlásra kapcsolt.

Most a fűtés bekapcsolásakor a pumpa minimumra kapcsol, ha lekapcsolom a fűtést, visszamegy maximumra, majd kihűlés után lemegy minimumra (ahogy eddig).

Találkozott-e már valaki ilyen problémával, vagy esetleg lenne-e valakinek kapcsolási rajza, használati utasítása?

Szia!

A tranyókat nézd meg, hogy rendben vannak-e! Nekem ugyan egy Uyue8586 van, de ott egy rövidzár után (mikor ügyesen hozzáértem kézzel a csatlakozóra direktben kivezetett 230-hoz) nekem hasonló tünet volt.
Viszonylag könnyen visszarajzolható ám! Az én omniózius hozzászólásom erről: Bővebben: Link

Készül az új digitális JBC forrasztóállomás. Hasonló mint a Skorié, csak ez 50Hz-es színusszal fog fűteni két vezetékes módban és annak az amplitúdóját szabályozza. Alkalmas lesz a 245ös, 470-es és 210es JBC pákához is. Ha elkészülnek kínában a 4 rétegű nyákok, akkor már okosabbak leszünk.

Ha nem kerülne jóval többe a leves mint a hús, még rendelnék is tőled belőle. Na de nekem hellyel közzel 2500Ft-omban van a páka, plusz a poliamid rúd meg a 2db postaköltség (meg némi drót meg munka). Ehhez nekem vétek lenne egy ilyen procis hiperszuper szabályozót készíteni. Az tetszik hogy nem DC-vel hanem AC-val van fűtve a páka, cserébe viszont nem használható akkuról, bár ez a műhelyben nem is szükségszerű, hurcolászós pákához meg az ember úgysem ilyen szabályozót csinál.

Hát sajnos kiütköztek olyan dolgok a sima pwm-es szabályzással, ami miatt néhány helyen ez komoly problémát, akár áramkör károsodását okozhatja. Ezeket a problémákat megoldani csak sokkal komplikáltabb megoldásokkal lehetett. Tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb hobbistánál ezek a problémák soha nem fognak jelenetkezni, de sajnos nekem már több érzékeny áramköröm tönkrement emiatt, míg a gyári állomással ilyen probléma elvileg nincs. Ott más van.... Egyébként a saját szabályzásunk sokkal fejlettebb és jobb, mint a gyári JBC megoldása, ha ez nem így lenne, gyári jbc állomásokat használnék. De most már egy jó ideje használom a maszek állomásaimat és sok tapasztalatot sikerült gyűjteni vele. Egyébként egy ilyen nagyon bonyolult állomás anyagköltsége is elhanyagolható már egy használt jbc állomás bekerülési költsége mellett, nyilván csak akkor, ha az ember a saját befektetett energiáját nem számolja bele. De ez nekem egy hobbi projekt. Ha ez elkészül nekem kapsából kettő kell, egy a csipeszpákához, egy meg a 245ös és 210es pákához. A Wellerhez jó a régi, mert az 5 vezetékes.

Egy két mondatot írhatál ezekről a konkrét problémákról. Nálam még semmilyen gondot nem okozott egyik páka és a vezérlése sem, de másoknál láttam már a saját szememmel forrasztáskor pislákoló SMD ledet, tönkre menő fetet, CMOS áramkört, de felmágneseződő pákahegyet is. Illetve nem tudom szoktál-e olyat, hogy működő áramkörben forrasztasz (macerás ki majd bekapcsolni, újra beállítani stb), nálam gyakran előfordul ilyen is.

Pontosan az van amit írtál. Ha megméred a szkóppal a pákahegy végét, akkor több voltos tüskék vannak rajta. Ez egy érzékeny cmos áramkört kapásból tönkretesz, ha működés közben ráforrasztasz. Természetesen időspórolás végett én rendszeresen forrasztok bekapcsolt és működő áramkörökben, így nálam nem megengedhető, hogy pár mV-nál nagyobb zajt vigyen be a páka forrasztás közben. Így, hogy ezt a feltételt teljesítsük nem lehet pwm-el fűteni, csakis színusszal. Ráadásul csakis kétvezetékes módban és a zöld szálat meg kondi+ellenállással a védőföldre kell kötni. Elmágneseződés itt is probléma lehet, mert nem rendes színusszal fogok fűteni, hanem csak abszolútértékű színusszal. Így sokkal egyszerűbb az áramkör. Teljes szinuszhoz már invertert kellene készíteni, mi a hálózati szinuszt használjuk fel, így azért nem lesz egy alkatrésztemető az áramkör talán. Majd kiderül. Nyákrendeléseket már leadtam, pár hét múlva okosabbak leszünk.
( nagyon zárójelben: Az is benne van ebbe a fejlesztésbe, hogy túl érzékeny a fülem és hallom, ahogy pattog a páka, ahogy megy a pwm... Remélehetőleg így ez a probéma is meg fog szűnni.)

A probléma kétfelé bontható. A kapcsolóüzemű táp (ami tothtechnika2 forrasztóállomásába bekerült) kimenete nem volt a védővezetővel összekötve, sem közvetlenül sem RC taggal, így az Y kondik miatt (zavarszűrő) 115V AC-n lebegett, amit néhány FET nem szeretett.
Ezen kívül a PWM szabályozáskor az átfolyó áram feszültséget ejt a páka vezetékén, és a vezeték induktivitása miatt impulzusk is keletkeznek a pwm-el szinkronban. Ha az állomás nem teljesen földfüggetlen, pl. nem akkuról megy akkor a pákán megjelennek ezek az impulzusok.

Kétvezetékes módban, lassú fel/lefutású feszültséggel fűtve a pákát, és a harmadik vezetékkel földelve a pákahegyet, ez a jelenség drasztikusan csökkenthető. A gyári állomás perióduscsoport szabályozást használ, tehát nincs gyors impulzus, cserébe a szabályozás felbontása, és minősége olyan amilyen. A PWM szabályozás precíz, de zavarokat kelt. Ez a megoldás a kettő jó tulajdonságainak ötvözése, cserébe lényegesen bonyolultabb lesz az áramkör.

Brutális Skori, hogy milyen jól el tudod magyarázni a dolgokat...

Mi a tápforrás? Nem lehet, hogy nem is a pwm a probléma elsődleges forrása, hanem egy kapcsitáp? Az azokkal a baj, hogy akármit csinálsz vele a kimeneten ott van a zavaráram, ami ha nincs közvetlenül földelve a páka ESD része (hegy, betét) akkor a forrasztandó alkatrészek fele folyik el. Ha meg földelve van, akkor meg nem lehet vele akárhova belenyúlni mert földzárlatot csinálsz vele, tehát igazából az a jó ha nincs földelve, és zavaráram sem tud folyni a hegy fele.

Ha nem baj én válaszolok. Az 50Hz-es trafó valóban jobb leválasztást adna, de ettől csak kisebbek lesznek a PWM impulzusai, eltűnni nem fognak. Ezért űgyesebb ha megoldjuk, hogy ne is jusson a pákára PWM jel.
Az RC taggal való földelés egyébként jó kompromisszum. A kondi dolga a zavarok eltüntetése, az ellenállás az elektrosztatikus feltöltődést akadályozza meg (ez utóbbi miatt semmiképp sem érdemes lebegve hagyni a pákát).

Csak úgy halkan kérdezem meg: Perióduscsoport, vagy PWM... Adott a pákahegy bizonyos tömeggel, adott a forrasztási pont, aminek hőelvitele, hőkapacitása, nagyon széles tartományban mozoghat. Van itt értelme tized fokos, hűde PWM szabályozásnak?? Nyilván felfele nem szabad eltérnie, de lefele néha kicsit igen.

A gyári állomás, a JBC saját bevallása szerint is kb 20...40 fokot hullámzik, a PWM szabályzással statikusan beáll tizedfok pontosan, de 1...3 fokot hullámzik a hőterhelés változásával. Tehát igen, van értelme.