Erre csak azt tudom mondani, hogy hajrá!!
Ha pedig hozzáveszem az eddig tapasztaltaimat, akkor azt mondom, hogy nagyon kár volt ezt a posztot megírni is...

Egy olyan vezérlő elektronikára tudok gondolni ami sorban tölti az akkukat ... kicsi feltöltődött átkapcsol a nagyra és egy soros ellenálláson át biztosítja a kicsinek a csepptöltést egy pár relé és talán egy mikrovezérlő kéne ami felügyeli a sorrendet, vagy akár méri is az akkuk feszültségét

Li-ion akkunál már léteznek erre gyári megoldások.A neve "active balancer". Kapcsoló üzemben működik, szinte veszteség nélkül.

Igen én is hasonló dologra gondoltam, csak a megoldás kicsit nehezebb.
vegyük a legkisebb példát ami 24V (2db akku esetében).

Sorba töltenénk az akkukat, de viszont közbe biztosítani kell a folyamatos 24V-os kimenetet.

Én arra is gondoltam hogy valahogy fogyasztóval lehetne hasznosítani ezt az áramot, vagy mondjuk úgy hogy stepup-olom ezt a maradék kraftot mondjuk 40V-ra, és azt bevezetném mondjuk a napelem csatlakozási helyére.(Mint ha az napelem lenne.)
MPPT vezérlő esetén ez pedig nem is annyira veszteséges.
Persze ez nem ennyire egyszerű csak ötlet.
Így a maradék energia biztosan hasznos lenne.
Ezt a megoldást még nem láttam sehol.

A kisebbet egy leválasztott DC-DC konverterrel külön tölteném...

Mi értelme kiegyenlítetten tölteni eltérő kapacitású akkukat, ha kisütéskor az egész telep nagyon gyorsan lefekszik a leggyengébb miatt? Akkor a kisütésre is fel kellene készülni DC-DC konverterekkel, amik a nagyobbakból átteszik az áramot.

Semmi! Az ég adta világon semmi!!
Műszaki ésszel megközelítve ez az egész halva született gondolat!!
Megoldható, de minek? Belelapátolt idő, energia, alkatrész ár értékéből egy halom akkut lehet majd venni, ha elkészül...de nem fog.

De ha én ezt így elsőnek leírom, akkor rosszindulatú vagyok!!

Különböző kapacitású, de azonos feszültségű akkukat maximum párhuzamosan kötünk! Gond letudva...

Igen pont ez a cél hogy egyenlítsék is egymást.
Ha a gyengébb merül, a nagyobbikból a kicsire áttöltünk üzem közben.
A cél az hogy közben a 24V az maradjon. Nem lehet 12.
A Kisütésre is gondolunk, nem mondtam hogy nem

A nagyobb látná el azt a feladatot ami két akkura van méretezve, ráadásul még a kistesót is pátyolgatni kell. Idő előtt belerokkan a feladatba vagy egyszerűen lealacsonyodik a másikhoz. Tulajdonképpen lehet ez is egy cél.

Bakman Abszolut érthető.
Akkor vegyünk egy másik példát.
Legyen az egyik akku 100ah a másik 80.
Csak hogy legyen értelme és ne legyenek túl nagy különbségek.

És akkor még itt vannak feszültség különbségek is.
Tegyük fel hogy az egyik akku 12.9V, a másik 12.6V nyugalmi fesz.el rendelkezik töltötten.
Így a rendszer azt érzékeli hogy valamelyik akku nincs feltöltve, ezáltal bombázza rá a 14V-ot, amitől szépen pezseg majd ez miatt le fog halni később az akku.
Ha összeadom hogy az egyik 12.9 és a másik 12.6 egyenlő 25.5, és ezt beállítom max töltöttségi szintnek, akkor meg a nagyobb akkut kevesebbre tölti mint kellene.
Itt jön a bms ami szépen lehúzza a nagyobb akkut hogy a kicsi töltsön, de nem fog mert maxon van.
Tehát ha balanszolom akkor is gond van mert a 12.6-ot nem tudja 12.9ig tölteni, már pedig fogja.
Ha a kapacitás ugyan az lenne akkor is van hogy fent áll ez a lehetőség. (Tapasztalat)
Van float charge beállítási lehetőség, de az addig nem megy amíg nem érzékeli hogy mindkét akku fel van töltve, és ha fut a bms akkor soha nem lesz mindkettő feltöltve.
Lényegébe mivel hogy 14.4-el kell tölteni a két akkut azaz összesen 28.8V-al,
így folyamatosan rotyogtatja az akkukat a töltésvezérlő, persze csak addig amíg van töltés.
Nem tud át állni float charge módba.

Ezzel nem lenne semmi gond, ha egy áramkörrel ezt meg tudnám oldani minden egyes akkura, hogy ha már nem kell neki a 14.4V akkor ne főzze szét magát 2 nap alatt.
És igazság szerint hogy ez működjön a felesleget valahová el kell ereszteni.
Itt jönne az az ötlet hogy a felesleget vissza forgatjuk a töltésvezérlőbe, a napelem kapcsolásához stepup-olva.

13.4-6V-ot kaphatná folyamatosan az összes akku azzal nem lenne gond.

De miért legyen? Legyen vagy mindkettő 80 vagy mindkettő 100! A dolog szinte azóta létezik amióta akku van a világon, 20kW-os aggregátorokba is pl. 2db 100Ah akku volt sorba kötve. Nem kell a melegvizet újra feltalálni.

Akkor vegyél a 80hoz még 20Ah-t és kész is vagy!

Szerintem a kérdezőnek van lehetősége egy csomó *** (ROSSZ) akksihoz jutni, és van egy napelem rendszere, és meg szeretné úszni hogy akkut kelljen vennie.
Főleg amikor egy jobb 100Ah-ás munkaakku akár 100 000Ft is lehet...

Ejnye!

Inkább mondanám úgy van jó pár akkum ami az idő elteltével kicsit használódott.
Vannak jobbak, vannak rosszabbak. De rajtam kívül is vannak még emberek akik különböző akkumulátorokat raknak össze.

Azért mert egy akku nem 100%-os még nem fogom a kukába kidobni, és ha nem tudom felhasználni, akkor kukába kell dobni mert nincs értelme.
De a fogkefét se dobjuk el ugye 3 fogmosás után.
Vannak azonos akkumulátoraim amik viszont kapacitásba már nem azonosak.
Pl 180ahs akku, de az idő elteltével már tud csak 80-at. Na most ezt kidobni nem fogom.
Egy új akku ami ér is valamit de mégsem annyira minőségi az 2-300e ft felett kezdődik.
És akkor az még csak 1 db 100ah. Édes kevés.
Itt legfőképp nem az a gond hogy új akkut kell venni, hanem a már használt kicsit gyengébb akkut ki kell dobni mert használhatatlan. Amikor egyébként önmagába akár egy 12V-os rendszerben még 3-5 bár ez kiszámíthatatlan kitudja hány évet elmegy még. csak már nem 100ah hanem 80ahs kapacitással és kisebb feszültségen. Ezzel azt értem, hogy akár 12.4V.
Van olyan akkum ami gyárilag 95ah-s, de már csak 33ah-t tud, viszont 13.1V a nyugalmi fesz.
Szóval nem egyszerű. És tudomásom szerint pár ember akik szigetüzemű rendszert építenek, ők is próbálnak minden akkut felhasználni az energia eltárolására.

Többféle módon is létezhet ilyen...
Ha alacsony az elektrolit szintje, akkor vízhiányos, mivel csak a víz párolog el, a sav nem, ezért sűrűbb lett. Ettől még lehet az akku gyenge.
Ha nem alacsony az elektrolit szintje, akkor esetleg a gyenge akkut akarta valaki savval feljavítani, vagy az elektrolithiányt pótolni.
Esetleg savsűrűség rétegződés és éppen a sűrűbb részből vettél mintát.
A gyáriakat amikor kicsit jobban megnyomják, előfordul, hogy 12,9V-al érkeznek, de ez is nagyon ritka.

így van. Bár sajnos 1-2 akku van ami nem 'gondozható', nincs lehetőség utánpótlásra, így az bukott sztori sajnos. Megfurkálni nem akarom, megy amíg megy. Bár van elég drága processzoros kapacitás mérőm, szintén drága szulfátlanítóm, így amennyire tudom és lehet karbantartom az akkukat. Amit tudok után pótlok, de van új akkum is aminek gyárilag 12.94V a kapocs feszültsége
de ezel tényleg semmi gond nem lenne, ha minden akkuhoz tudnék olyan védelmet készíteni, ami nem engedi 13.8 fölé a töltést (csak ha tényleg tölteni kell.). Ugye az sem lenne rossz ha mindez nem igényelne túl nagy elektronikát. Úgy terveztem hogy egy potméterrel lehetne állítani a fesz-szintet. Van elképzelésem, de arra vagyok kíváncsi, hogy ki milyen ötlettel rukkol elő, hátha valami tényleg nagyon jó dolgot össze tudunk itt dobni.
Veszíteni nem vesztünk semmit. több szem többet lát. több ötlet több variáció.

Hello, Az /egy akksiban 6 cella/ is elég nagy probléma, főleg, ha ezeket a használt akksikat még sorba is akarod kötni. Nem az első eset, hogy akksi lemerült, belenézni nem lehet, lehegesztett, megy a töltőre, töltőfesz megy felfele, viszont az egyik cella zárlatos lett, azért merült. Töltés közben a többi cella magasabb feszt kap, elkezd pezsegni, majd megfő/nek/. De, ha mégis jók lennének valamennyire az akksik, a kicsin is át kell hajtani azt az áramot, amit az inverter megkövetel. Ennek a vége megint halál. A 3. Ezek indító akksik, nem szeretik a folyton merítést, töltést, de főleg azt, hogy napokig várnak, míg megjön a nap, vagy a szél ami megint feltölti őket.
Persze kísérletezni lehet.

Azért 13,1 V a kapocsfesz, mert csak 33 Ah tud már. A kapacitás veszteseknél mindig felmegy a nyugalmi fesz.

Sziasztok!

Van 6 darab 6V 185Ah beteges akkumulátorom amit napelemes rendszerhez akarnák használni.
Az elő életükről nem sok jó mondható el. Egy ollós emelőben szolgáltak évekig, bár relatív nem sok üzemórával. A probléma az volt hogy a töltő az valami trafós-elánállásos vacak volt amit volt hogy napokig rajta felejtettek. Jelenleg minden akku csont száraz 3,5V-4V feszültség van bennük.
Hogyan tudnám a legtöbb kihozni belőlük.

Egyet felöntöttem desztillált vízzel feltöltöttem kicsit tesztelgetem valamilyen élet jelet adott aztán idő híján félre tettem, ez kb 3 hónapja volt jelenleg annak a feszültsége is le eset 3,5V-ra.
Azóta be szereztem egy kapacitás mérőt és neki fognák tesztelni.

Desztillált víz helyet ha benzinkúti savat használnák jobb lenne?

A 14,4Vos akkuból áttöltődik az energia valamibe, és rákapcsolódik az alacsonyabb feszültségű akkura, majd átadja az energiát annak az akkunak.

Szerintem adjál még nekik egy kis esélyt, mert újonnan macska drága cuccok ezek, és eléggé profik is a maguk nemében.
Az hogy csak desztillált vízzel szabad utántölteni, csak korlátozottan igaz (bár általános szabályként jogos).
Adatlap szerint megvan hogy az adott töltöttségi szinthez mekkora savsűrűség (specific gravity) a kívánatos.
Kell hozzá mérő, de ne a nagyon gagyit vedd meg azért...
Mindig a savat öntjük apránként a vízbe és soha nem fordítva!
El leszel vele egy darabig.
Viszont sokat nem veszítesz az átgondolt és szisztematikus próbálkozással. A szemedet igen, ha nem figyelsz oda, szemüveg, stb. nem véletlenül van erősen javasolva...

Elvileg csak a desztvíz távozik párolgással, a sav nem. De ilyen szintű szárazra futásnál már majdnem mindegy. Túl sokat ne költs rá, a hosszú ideig mélykisütött akkuk véglegesen károsodni szoktak.
Kapjanak deszt vizet és C10, vagy inkább C20-al töltsd fel őket, aztán mérés. Ha úgy látod, hogy nem tropa, akkor kisütés szintén C10, vagy C20-al és töltés újra. Ha javult, akkor még meg lehet ismételni párszor.

Szia, Azért ezek a deep-cycle típusúak elég sokat kibírnak. Ha tudsz, nézz bele, ha a cellák elgörbültek, vagy már nem csak szürkés színűek, nem sok esély, de a desulfátor elég sokat javít rajtuk.

Sziasztok!

Egy szigetüzemű napelemes rendszert építgetek...
Ehhez vásároltam egy 24V/750Ah-s targonca akkupakkot. Testközelből még nem láttam ilyent, így lenne egy-két kérdésem:

Az normális, hogy ezek a cellák állásukban pezsegnek/ kurtyognak? Nem tudom jobban megfogalmazni... Jelenleg nem töltödnek, nincs rajtuk terhelés. Furcsának találom, de egy multiméterrel rámérve a cellafeszek rendben vannak.

Mekkora töltö/merítő áramot engedjek neki, illetve meddig lehet lemeríteni üzemszerűen?

Az időnkénti kuttyogás és néhány buborék normális. Ha új akkor a gyenge pezsgés is. A max töltőáram a kapacitás 10...15%-a 14V alatt. afölött 3...5 %-a. Évente egyszer formázótöltés egy-két napra 2..3 %-kal. Azért a 14,4 V-ot üzemszerűen ne lépd túl. A savszintet desztillált vízzel pótold, legalább a nyár elején. Hagyjál neki szellőzést. Megmarhatja a közvetlen környezetét.

Szia!

"A max töltőáram a kapacitás 10...15%-a 14V alatt." Gondolom 24V-os pakk esetében is igaz a 10-15%.
A pakk nem új... talán felújított.

Dupla akku-nál a feszültség dupla. Az áram marad.

Efféle felhasználásban két probléma szokott még adódni ami az élettartamot csökkenti, az egyik, hogy nincs mechanikai mozgás (rázkódás) mint pl. egy autóban, a másik pont a töltés, ami egyenletesebb és kíméletesebb mint pl. egy autóban, mindkét dolog gyorsítja a szulfátosodást.

Ha 24V-os:
-Közepes és nagy terhelés alatt akár 21V-ig is, ekkor látni is fogod: leveszed a terhelést és szép lassan vissza fog kúszni az akkufeszültség 25,2V környékére.
-Terhelés nélkül, vagy minimális (pl néhány led) terheléssel ne hagyd 25,2V alá menni-
Ha terhelés nélkül 25,2V alatti feszültséget mutat, az mindenképp töltést kíván.

Ha targonca akkupakk, akkor nem sok (12db) 2V-os cellákból van összeállítva? Mert akkor adott a lehetőség, hogy időnként cellánként tötsd, meghosszabíthatod az életét úgy.

Szia!

Igen, 12db cellából van összeállítva. A cellánkénti töltés érdekes... kellene hozzá 2V-os töltő.