Valószínűleg hozzászoknak, hiszen a régi ostornyeles lámpákba is befészkeltek madarak.

Rendben, így már értem...
Csak akkor mi volt az a " (270*) " a szövegben?

A 0-240 °C helyett 85-240 °C alkalmazását inkább eltolt skálának szokás hívni, a nyújtott skála azt jelenti, hogy valamelyik végéhez közeledve nem lineáris.
De igazából a te esetedben a meghatározott minimum és maximum közötti állítási lehetőségre nem használnám sem a nyújtott, sem az eltolt jelzőt, egyszerűen csak lineáris.

Volt idejük hozzászokni, már elég régóta mindig égve hagytunk egy lámpát, ami nem direktbe oda világított, csak adott oda valamennyi fényt. Csak LED-es égőket használok, nem volt nagy a fogyasztás úgy sem.

Ha nem közvetlenül rájuk világít, akkor nem fogja őket zavarni.

Neked egy ilyen kütyü pont jó lenne:
https://www.aliexpress.com/item/1005003163672283.html?spm=a2g0o.pro...%21sea
Hálózatról működik, világosban inaktív, sötétben a legkisebb zajra bekapcsol és 230V kimenetet ad, amiről bármit (lámpa, trafó, csengő, egyéb készülék) működtethetsz. A késleltetése van, ami után kikapcsol, és újra "figyelő" állásban marad.
Nekem van ilyen, kiválóan bevált.
Ez csak egy tipp számodra.
Üdv.

Értem én, csak hát szerintem felesleges. Amit csináltam, minimális a fogyasztása, áramszünetben is világít, olyankor sem kell rohanni egy zseblámpával. És ha a legkisebb hangra kapcsol, az nem biztos, hogy jó lenne, a kutyáim is mozognak néha éjszaka, nem feltétlen ugyanott alusszák végig az éjszakát. És hát az asszony, de szerintem én is képesek vagyunk hangosan horkolni.

Mivel nem lehet kapni DIP tokban azt a mikrovezérlőt (pic16f627), ami a lelkét adja a korábban megjavított és visszarajzolt dallamgenerátornak, ezért újraterveztem. Pár apró különbség az eredetihez képest azon kívül, hogy minden SMD lett:
-került rá hangerő szabályzás (555pwm)
-le lehet állítani a lejátszást
-bekerültek a védődiódák a H hídba
-új dobozba került, így a csatlakoztatáshoz nem kell szétszedni és csavarozgatni
-eredetileg csak sorkapcsok voltak a lapon és ránk bízták, hogyan van bekötve, ezt lecseréltem egy jumperes megoldásra, így a dallam váltásához csak a jumpert kell átrakni a tüskesoron

Az új doboz miatt az egész elrendezést át kellett variálni, s a csatlakozókat is kicsit alakítgatni, de az eredmény magáért dalol. Még a hangerő szabályozásáért felelős potit kell kicserélnem, mert az kehes lett és így nem jó, de már majdnem kész
A nyák Kínában készült, a minőségére nem lehet panaszom. Ha a hűtőbordát kicsinek találnátok, ne tegyétek, hőkamerával néztem folyamatos üzem mellett (az egyik "dallam" egy folyamatos sziréna), s a tranyók egy fokkal ha melegebbek voltak borda nélkül, mint a környezetük, így akár el is hagyhattam volna - de ha már ráterveztem a csavar helyét...
A dobozban valóban szűkös a hely, viszont nem ér össze semmi, aminek nem kellene, s elmozdulni se tudnak odabent. A hangszóró csatlakozója majdnem nem férne el a bordától, ott biztos, ami biztos, kapott a kötés egy plusz szigetelést (zsugorcső).

Akit érdekel a kis dobozka története, a Hangmodul, hangrögzítő IC topikban olvashat róla, ott látható az is, amelyik javítás az alapját adta az egésznek.

Csak módosítás, nem építés, de érdekes lehet, ha valaki ESP controllerekkel barkácsol. Vettem egy "ESP8266 Test Board Burner " boardot, kb 10 Euro. Ügyes kis szerkezet, van rajta egy rugós befogó többféle ESP8266 modul számára, egy usb-soros átalakító, meg 3.3V-os táp.

Rendesen működött, de én ESP-C3-12F modulokhoz is szerettem volna használni. Azzal viszont nem működött rendesen.
Utánanéztem, mi a baj, hiszen az Rx és TX pin, valamint a Gnd és a táp jó helyen van.

Kiderült, hogy a C3 modul IO2-t és IO8-at 3.3V-ra kell húzni pl. 10k-val.
Méregetés közben kiderült egy elég goromba dolog. A CH340 5V-ról működik, és ez megy a C3 Rx és Tx pinre, ami nem megengedett (szerintem a többi modul esetén sem). Nem tette tönkre se a C3-at, se a 8266 modulokat, de akkor is durva...
A CH340 19-es tápfeszültség lábánál elvágtam a fóliát, és 3.3V-ra kötöttem.
Mivel az ellenállásokat egyszerűbb volt alul beszerelni, a plexit kicseréltem 3d nyomtatott talpra.

Az IO0 bemenet (amely a ADC1 Ch0) az R17 10k ellenállással 3.3V-ra van kötve (mert más modulokon RST). Ha szükséges ez mint ADC bemenet, az R17-et ki lehet forrasztani.

Aktív egyenirányító vezérlő, jelenleg kísérleti fázisban. Ezek a kis panelek a hozzákapcsolt FET-et úgy vezérlik, hogy 25mV nyitófeszültségű diódaként viselkedjenek. Először egy graetz, majd háromfázisú híd fog készülni a panelek felhasználásával. Ez egy demo áramkör lesz háromfázisú autó generátor egyenirányításához, oktatási célra. Sajnos kicsit hekkelni kellett a paneleken, de sikerült elérni, hogy ne gerjedjen. A TINA modell szerint akár néhány kHz-ig jónak kell lennie. Kellően kicsi Rdson ellenállású FET-eket felhasználva, reményeim szerint, nagy áramok esetén is jó hatásfokkal tud majd egyenirányítani. Olyan céláramkört, ami alkalmas ilyen célra, olcsó, és be is szerezhető, nem találtam, ezért terveztem ezt a diszkrét elemekből álló kis panelt (16mm x 25mm). Jelenleg csak statikusan teszteltem diódaként, de ha elkészül a graetz akkor már egyenirányítóként is tesztelni fogom.

A feliratozásért külön piros pont jár.

Ez egy jó ötlet. Többször is előfordult már, hogy jó lett volna egy kisebb veszteségű egyenirányító, az adott feledathoz.

Kis áramokhoz műveleti erősítőkkel épített precíziós egyenirányító.

Összeraktam egy graetz hidat, 4db IRF3205Z FET felhasználásával, 4db kis vezérlőpanellel, majd méregettem egy kicsit. A kapott hullámformák hasonlítanak a TINA modellben mértekhez, de nem 100%-ig olyanok (a gyakorlatban kicsit jobbak), valószínűleg azért, mert a szimulátorba nem raktam bele a trafó szórási induktivitását.
Csatolom a mérési eredményeket.
A gate-n mért hullámforma azért olyan fura, mert amikor nyitna a dióda, akkor hirtelen ugrik a feszültség a FET küszöbfeszültségéig, utána lassan emelkedik hogy az áram emelkedése ellenére tartani tudja nyitóirányban a 25mV-ot. Ha az áram pillanatértéke túlmegy kb 5A-en, akkor az Rdson miatt mindenképpen túlmegy a 25mV-on a feszültség, ilyenkor a gate feszültsége eléri a maximumát (ez az egyenirányított feszültségtől függő, de max. 14V).

Úgy néz ki teszi a dolgát... Tervezhetem a 3 fázisú híd nyákját.

Van a Fet-ekben egy D-G dióda, hogy oldottad meg, hogy ez ne okozzon zárlatot? Vagy fordítva folyik az áram a Fet-en, a S pozitívabb mint a D mikor nyit?

Javítás: van a fetekben egy D-S dióda

A kérdésed tartalmazza a választ is. Akkor nyit a FET, amikor a D-S dióda is nyit(na). Másképp fogalmazva N-csatornás FET esetén DRAIN=KATÓD, SOURCE=ANÓD.

Sziasztok keves kollégák.

Rég osztottam meg már munkámat. Van néhány dolog, amit építettem. Most egy szabadon programozható, egyfelhasználós kódzáron dolgozom. Semmi extra, négy számjegyű kódot beütöd, és pár másodpercre aktívvá válik a kimenet.

Ha van igény rá, cikket is készítenék belőle.

Íme egy kis ízelítő, próbapadon:programozható elektronikus kózár

Mikor olvashatjuk már a cikket ??

Ha a biztonság is szempont, ki lehetne egészíteni pl. 3 hibás kód beütése után x ideig semmilyen kódra ne reagáljon. Esetleg 3 hibás kód után csak egy hosszabb "mesterkód" bevitele után működjön újra. Várjuk a cikket!

Szia Zoli-bácsi!
Esetleg, amikor beviszed a kódot, akkor is csippanhatna, hogy tudjad, hogy le lett rendesen nyomva a gomb.

Nagyon jó ötleteket írnak a többiek a vezérlés "csinosítására", de tartsd szem előtt, hogy az ilyen nyitókáknak a mechanikai részek a buktatói.

Fix kóddal OK, de mi van a kódok törlésével, megváltoztatásával? Facebookon már láttam a flowcode csoportban, jópofa és tetszik is az irány. Sok gyári standalone keypad - rosszabb. Ha ezt még RFID-val és biometrikus olvasóval is ellátod - végre lesz egy jó keypad a piacon. Ha nem, akkor marad egy jó hobbi. A cikkre én is kíváncsi lennék.

Érdekes a megoldás. Csodálkozok, hogy nem létezik még ilyen sehol?
A 25mV honnan jött? Tehát mindig esik 25mV a FET-eken? Tehát 10A-nál lesz 0.25W hő, még akkor is, ha a FET RdsOn értéke mondjuk 1mOhm, ami 0.1W hőt jelentene 10A-nál?

Pestiek mai alkotása.

Hol a hiba?

Hol az elektronika?

Az ideális megoldás nyilván egy késleltetés nélküli nullkomparátor lenne.
A valós vezérlőáramkörnek véges a sebessége, és az ofszet-feszültsége sem nulla.
Az üzemi áram esetében mindenképpen lesz valamekkora feszültségesés az Rdson miatt,
ha a küszöbfeszültséget kisebbre (pl. a felére) választjuk a tervezett feszültségesésnek,
(de az ofszetnél lényegesen nagyobbra), akkor nem növeljük számottevő mértékben a disszipációt, de nyerünk némi működési időt, és stabilitást. A 25mV egy jó kompromisszumnak tűnt. Az áramkör ofszetje 1..2mV, tehát választhattam volna kisebb értéket is.
Ha nulla feszültségnél kapcsolna a vezérlőáramkör, akkor mire ténylegesen kikapcsolná a FET-et, addigra megfordulna az áramirány, és számottevő visszárama lenne az egyenirányítónak.
Ha az egyenirányító kimenetén pufferkondi is van, akkor a töltőáram keskeny impulzusokból áll, emiatt mondjuk 5A terhelésnél simán lehetséges, hogy 15...20A a töltőáram impulzusok csúcsértéke. A 25mV emiatt egy nem túl nehezen átléphető határ, még 1mΩ-os FETek használata esetén is. Ha csak 50Hz egyenirányítása lenne a cél, akkor lehet, hogy megpróbálnám lejjebb vinni ezt a határt.

Nekem ez az egyszerű tirisztoros úgy 20 évvel ezelőtt tökéletesen bevált, igaz ezt mechanikusan kell "programozni", a számjegyek mennyisége sem kötött (lehet 3 vagy akár 6 is), és minden tévesen nyomott számjegy törli a nyitási folyamatot.
A legtöbb ilyennel csak annyi baj van, hogy a használt számjegyek felirata egy idő után megkopik, láthatóvá válik melyiket kell nyomni, utána már csak a sorrendre kell rájönnie az illetéktelennek.

Az elektronika ott van, hogy jórészt HE tagok dolgoztak rajta.
De hogy a szakmádnál (helyszíni beszámoló alapján) maradjunk: