Ilyen adatlapok alapján rajzoltam, és méreteztem, elsősorban a sajátja alapján, de ami abban nem volt azt másikból szedtem, és igen, a 4. a magnófej erősítő kapcsolás szintén a saját adatlapjából átméretezve az erősítést, láttam a hozzá tartozó görbét, gondoltam majd akik értenek hozzá megmondják, hogy lenne jó, ahelyett, hogy kihagynák. Amúgy eddig azt hittem, csak a lemezhez kell korrektor, de gondolom nem véletlenül ilyen a magnófej erősítő. Az adatlapjában a szimmetrikus erősítőhöz 3 műveleti erősítő kell, a kimenete meg úgyis jack, elfér a másik csatornán a másik bemenet, és ha már úgyis ott van plusz egy műveleti erősítő, fel lehetne rá használni. Azt vártam, hogy valaki megmondja, hogy mi nem jó, miért nem jó, és milyen lehetőségek vannak a megoldásra.

A szimmetrikus bemenetű erősítőhöz elég egyetlen opamp is (de meg lehet csinálni egyetlen tranzisztorral, vagy egy differenciál erősítővel is). Az instrumentálishoz kell 3 db, de léteznek instrumentális erősítők egyetlen tokban. Ezeknek nagyobb a közösmódusú elnyomása, de nem biztos, hogy erre neked szükséged van.

Kitettem neked egy rajzot (láttad?) és ott leírtam miért nem jó rajzod - kapcsolástechnikailag (elolvastad?). Azt nem is említettem, hogy az erősítésszabályozás is rossz, majd észreveszed. A magnófej erősítőt meg nem értem miért keverjük bele az egészbe.

Annyit írtál erről, hogy felhúztad legalább félfeszre, hogy egyáltalán működjön. A többi arról szólt, hogy teljesen mást rajzoltál, mint amit én akartam, és hogy a te rajzod szerint rámehet az aszimmetrikusra a táp. Az erősítésszabályozás is rossz sem mond el semmit azon kívül, hogy szerinted rossz. Számomra ezzel infót nem közöltél. Én a rajz alapján rajzoltam, és az alatta lévő képlettel számoltam. Az, hogy a mikrofon mijéhez, hogy kell mérni a szorzót a legjobb eredményhez, az mondjuk kérdéses, de hát én hiába kérdeztem azt is, ahogy már itt is feltettem a kérdést többször, hogy melyik a jobb IC erre. Ha feltételezünk pl. egy 5dB saját zajú, -45 és -34dB közti érzékenységű mikrofont 100 ohm kimenettel? El lehetne mondani, hogy mihez kell számolni. Én úgy számoltam, hogy a nagyobbat, a -34-et online dBV-be írtam, átváltottam mV-ba, és annyival szorzódjon meg, hogy a max. se legyen 1,736V. A képletek alapján a Gain ellenállás minél kisebb, annál nagyobb az erősítés, és 250 ohmos potmétert találtam a Hestore-ban, amiből huzalosat néztem, mert az tán tartósabb, de lehet rosszabb az induktivitás miatt. A rajzot meg EAGLE-ben csináltam, és nem volt hozzá ilyen IC, ebből is kerestem, és letöltöttem vagy hármat mire az egyik működött is, és egyébként a meglévők is ilyenek benne, legalábbis amit opampra kiadott. Elég hülye keresője van. De én eligazodok rajta, ha rá van írva, hogy mi micsoda. És gondolom, ha én megértem, akkor a nálam okosabbak pláne. Kezdő kérdésekben kérdeztem, miért ez az IC a legjobb, de kioktattak, hogy azt rossz helyen kérdezem, az és kész. Most akkor a sok mindenen kívül amit nem tudok, szempont ugye hogy minél jobb legyen az aszimmetrizálás, minél kisebb legyen a zaj, a torzítás, a frekvenciaválasz minél lineárisabb legyen, egyforma minden frekvencián.

Üdv
Nem kimondottan erősítőről lenne szó, de remélem itt tud segíteni valaki. Adott egy LG hangprojektor ami bekapcsolás után bebootol kapcsolódik a mélynyomóhoz majd kiteszi a kijelzőjére, hogy "H-UPD". Az eszközök továbbra is látják (telefon bluetooth-on keresztül, de nem szól a projektor.
Találkozott már valaki ilyennel, mi ez a H-UPD?

Talán három mikrofon erősítőt csináltam életemben, de ha jól veszem ki te még egyet sem.
Ha nekem kellene megoldanom ezt a feladatot helyetted, abból indulnék ki, hogy milyen mikrofonom van és egészen biztosan nem abból, hogy az LM4562 jó IC mert mondta valaki.
Aztán fogod ennek opampnak az adatlapját és kirajzolsz belőle két kapcsolást, majd megkérdezed, hogy az ott nem jelölt értékű lezáró ellenállások mekkorák. Azt gondolod, hogy van egy 12V-os PC tápegységed és ez pont jó lesz ide. Nem lesz jó.
Először is azt kérdezném milyen mikrofonod van: dinamikus vagy, kondenzátor? Mit jelent az, hogy 5 dB a saját zaja? Hány méteres lesz a mikrofon vezeték? Miért kel univerzális erősítő hozzá, kétféle és kikapcsolható fantomtáppal, szim/aszim bementettel?

A mikrofonok adatlapján közlik az optimális lezáró ellenállás értékét, ezzel lesz a legkisebb zaja. Ehhez teszi majd hozzá az erősítő a saját zaját. Közlik, hogy adott hangnyomáson mekkora a kimeneti jelszint. Ez vagy -34 dBV, vagy -45 dBV, de csak az egyik. Pl. a -40 dBV az pontosan 10 mVeff kimeneti feszültséget jelent adott hangnyomás mellett. Ha nem ismered ezt az adatot, megnézed szkópon, hogy beszédhangerőnél mekkora a kimeneti jelszint.

Az LM4562 adatlapján az is ott van, hogy tápfeszültség +/-2.5V-tól, +/-17V-ig. Ha egyszeres tápról járatod (12 V-ról) fel kell húzni a neminvertáló bemeneteket féltápfeszre (6 V-ra). Ez nálad kimaradt, én bátorkodtam utólag módosítani (de úgy nem jó - már átgondoltam).
Az adatlapi ellenállásjelölésnél maradva, az erősítés 1+(2*R2/R1). Pl. 10k/200R=101.
Ha te ide 250R potit teszel és ezt nullára tekered, az erősítés mekkora lesz? 10k/0=végtelen. És recsegni is fog. Ha vezetékkel lesz bekötve, valószínűleg gerjedni is. Nem azon a ponton kell hangerőt szabályozni (az erősítést ott kell - ott is lehet).

Hogy most kimaradt nálad egy felesleges negyedik opamp, az tervezési hiba/átgondolatlanság. Hogy ehhez kinéztél egy magnófej erősítő kapcsolást, erre meg nem tudok mit mondani.

Hali! Csatolok kepeket a fojtokrol: van egy ismeretlen gyartos 2.4H induktivitasu es egy tungsram fenycso fojto ami 0.9mH.. Ezek kozul lehet hasznalni ide valamelyiket?

A 0,9mH az nem 0,9H? 900uH az karcsú.
Ha 900mH, akkor az 100Hz-en 560Ω, A2,4H pedig 1500Ω amihez még hozzájön az egyenáramú ellenállása a huzalnak. Természetesen nem hozzáadódik, hanem vektorosan számolandó.
A lényeg, hogy az áramot bírnia kell. Egyrészt a huzal ne melegedjen túl, másrészt a vas ne telítődjön.
A fojtó is szórja a mágneses teret, arra is vigyázni kell.

A 2,4H az jó lesz ha elbírja a huzal ami benne van, meg van elég légrése az adott áramhoz. A próba idejére biztos jó lesz. Viszont ellenállást is kell majd betenned valamekkorát mert a fojtón tuti nem fog 100V esni. Csak az egyik csatornát indítsd el vele.

Régebben amikor olvasgattam ilyeneket, hogy egy erősítőről sokat elárul egy négyszögjeles mérés nem igazán értettem hogy mit is akar ez jelenteni, talán az írója sem (vagy másra gondolt), mert más kontextusban igyekezett használni a kifejezést.
Csináltam régebben pár mérést, hogy tulajdonképpen hogy is néz ki egy 10k négyszögjel adott erősítők kimenetén ha azokból eltávolítunk minden utólag berakott ilyen/olyan/amolyan kompenzáló kondikat (és az nem gerjed be).
A mérésben van 3 erősítő, egy félvezetős, egy lassú és egy gyors csöves, a félvezetős és a gyors csöves ábráját ki is nyújtottam. Aztán, hogy ezekből az ábrákból lehet-e bármilyen következtetést levonni arra vonatkozóan hogy melyik szól jól vagy rosszul azt nem tudom, minden esetre beszédes.

Ennek az erősítőnek kb 240V 300mA, 2x6.3V 3A és egy 14.5V 2A táptrafó kéne? Sajnos a helyhiány miatt nem tudok külön fűtőtrafót betenni..
Akkor még ehhez jön egy fojtós táp amiről hamarosan küldök elméleti kapcsolást.

Amelyiknek lengések vannak a négyszögjel átvitelében az általában rosszabbul szól, mint az, amelyik kicsit lekerekíti a négyszögjelet.

A kompenzálótagok, mint a nevükben is benne van - egy erősítő fázismenetét "kompenzálják".
Ez olyan mintha lebontanád az autód karosszériáját, hogy vajon akkor mekkora lesz a légellenállása.

Egyszer azt mondta nekem egy illető, hogy ő ezt annak ellenére meghallja, hogy tele van pakolva kompenzáló tagokkal a kapcsolás, mert attól az még úgy akarna viselkedni ahogy nélkülük.

Teljesen rossz a hasonlat, plusz akkor ennyiből felhozhatnék egy olyat ellene, hogy az a jó nő amelyiken fél kiló smink van, függetlenül attól hogy mi van a smink alatt...
Kompenzálni meg ugye azt kell ami eleve rossz, ami "jó" azt nem kell. Szemüveg se olyankor kell amikor jól látsz.

Ha elvadult csöves vagy aki egy félvezetőt sem akar az erősítőben látni, akkor a fojtó a te embered. De ha egy kis perverzkedés belefér, akkor simán csinálnék bele egy mosfetes áteresztő stabot. Én szívbaj nélkül betenném.
Pontosabban nem is feszültségstabilizátort, hanem áramstabilizátort. Vagyis inkább valami izét.

A fet nem a nagyfesz részen van, mert így akár a csillagpontba lehet csavarozni szigetelés nélkül. Jelenlegi alkatrész készlettel 300mA esetén kb 100V esik rajta. Ezen lehet az igényeknek megfelelően változtatni. Van benne egy kiegészítő rész (R16, R17, D3), ami túlságosan nagy UDS esetén gyorsítja a C7, C8 feltöltődését.
A C9 kondenzátor értéke növelhető, így kevesebb brumm marad a kimeneten. A fő pufferek lehetnek nagyobbak, én csak saccoltam valamekkorát.

Nem tudtam, hogy a törésponti frekvenciákat lehet "hangolgatni" de hát mindig tanul az ember - főleg ha van kitől.

Sziasztok!

Egy aktív mélynyomó erősítőjének javításában szeretnék segítséget kérni. Klipsch R-112SW a döngető típusa, és a probléma az vele, hogy amint valamit rádugok a bemenetére nagyon hangos brumm lesz hallható, és a hasznos bemenő jelből nem hallani semmit. A gain poti minimumtól legkisebb elmozdítására is. Földeletlen kapcsitápos megoldásról van szó, de valami földhurok szerűségre gyanakodtam, azért kiforrasztottam a táp primer és szekunder közötti kondiját, így 100%ban földfüggetlennek kéne lennie, de mégis még a külső felét tapizva az RCA-knak is bemegy a brumm. Ha telefont csatlakoztatok rá akkor is ugyanaz a jelenség. Tápfeszek rendben vannak, a +-15V ágat lehúzva, teljesen csend van, így szinte biztosan az előfok teszi bele, ráadásul valahol az "elején", mert a brumm a gain potira és a lpf-re is reagál. Van valami tipp hogy merre nézegelődjek? Sajnos elég bonyolult ömlesztett panel, és kapcsirajz nélkül eléggé meg vagyok lőve..

Gyári erősítőkben nem kötözgetik a földet mindenhova ész nélkül mint amatőr körökben, hanem kiforrott szisztéma szerint vagy csillagpontosan, vagy sorosan felfűzve. Viszont valahol galvanikusan találkozik a bemeneti föld a tápfölddel.

Ha GND folytonossági hiba a probléma, akkor a következő a teendő:

Kikapcsolt erősítőnél mérj rá a nagyobb elkókra hogy van e rajtuk feszültség. Ha igen, süsd ki őket, de ne csavarhúzóval, hanem ellenállással. A primer elkókat 1kOhm, a szekunder oldaliakat 100 Ohm körülivel. Utána tapogathatod a paneleket.
Szakadásvizsgálóval a bemeneti RCA GND-je és a végfok két pufferkondi közös pontja között ellenőrizd a folytonosságot. Ha szakadás van, akkor a csatlakozó kis kábeleket is meg kell nézni. Valahol megszakadt a GND.

Átmenetileg a végfok két pufferének közös pontja és a bemeneti RCA GND-je közé beforraszthatsz egy vezetéket, és megnézheted búg e még. Ez természetesen nem a végleges megoldás, mert ész nélkül nem szabad földelgetni mindent.
Mivel a bemenet és a végfok földje között van néhány GND pont, meg kell keresni a két legközelebbit, ahol szakadás van.

Előfordulhat, hogy a kapcsitáp miatt az előfok tápszűrő kondijai kiszáradtak. Ebben az esetben más javítási megoldást kell keresni.

Ez így van, sokat elárul, de nem mindent.
A négyszögjeles mérés egyszerű, és gyors, viszonylag sok dolgot elárul az erősítőről, de azt nem, hogy milyen a "hangzása", hogy fog szólni.
Az impulzus felfutási ideje a felső határfrekvenciával van kapcsolatban, a tetőesése az alsó határfrekvenciával. Ha az oszcillogrammon bármilyen lengés, hirtelen átmenet látszik, az arra utal, hogy az erősítő valamiyen fokon gerjed, még ha csillapítva is van. Enyhe túllövés még nem nagy baj, mert az már az erősítő felső határfrekvenciájának közelében okoz fázistorzítást.
A tetőesés az erősítő alsó határfrekvenciájával van kapcsolatban.
Ezekkel az adatokkal jól megbecsülhetők egy erősítő alapparaméterei. Ha jól megy a matek, akkor akár pontosan is meghatározhatók. Ma már egy szimulátor többé kevésbé elvégi helyetted ezeket a számításokat, de az sem mondja meg közvetlenül, hogy hogyan fog szólni, de gyakorlat után az is jól megbecsülhető.
Hogy egy erősítő a valóságban hogy fog szólni, azt leginkább a dinamikus paraméterei határozzák meg, fázismenet, futásidő menet, belső intermoduláció.

Nagyon szépen köszönöm, tényleg a gnd volt szakadt, összekötve hibátlanul működik. Nekiállok akkor szépen visszakövetni, hol szakadhat meg.

Egyelőre ezt a 2 mikrofont találtam jónak adatok alapján. A frekvenciaválaszáról olvastam le, ami nem vízszintes egyenes, ezért nem csak vagy ennyi vagy annyi, hanem egyik frekvencián ennyi, a másikon annyi, és úgy számoltam, hogy a leghangosabb se legyen túlvezérelt levett hangon, illetve a potméterhez átszámoltam a többi ellenállást is olyanokra amik annyit adnak ki, és találtam a Hestore-ban. De hogy az az adott hangerőszint, amin valamilyen feszültséget ad, az olyan hangerő, amivel érdemes számolni, vagy attól több kell, vagy kevesebb, azt nem tudom. De akkor melyik a jobb IC?

Stiasztok!

Van néhány pár SAP15 P és N tranzisztorom. Milyen kapcsolás ajánlott hozzájuk?

Adatlap szerint lehet belőle csinálni.

Elolvastam az előzményeket. Vedd meg valamelyik mikrofont, vegyél hozzá mikrofon erősítőt és használd egészséggel.

Kicsit ezt a fényképezéshez hasonlítanám. Veszek egy fényképezőgépet, mert fényképezni szeretnék.
Azonban nem világos, hogy mit. Mert adott témához bizonyos hardverek, és tájékozottság az elvekben szükségesek lennének, a szent cél érdekében.....

Ami a fényképezésben a fény tulajdonságai, az ebben a témában az akusztikai háttér.

A mikrofonok kimenő feszültsége az olyan mint az erősítők kimenő feszültsége. Gyakran átfog 40-60dB-t is.
Mit is szeretnél mikrofonozni?
Kollégám mutatta mobilján a felvett koncertet (Korn), de a hatalmas hangerő már szerintem az elektret kapszula integrált erősítőjét is túlvezérelte, így torz volt mint Quasimodo.
Ilyen esetre lehet kapni külső érzéketlen mikrofont, ami néhány mm csak.
Ha a másik végletet nézzük amikor egy halk bogár lépteit kell félvenni méteres távolságból, na ott meg a zaj lesz a szűk keresztmetszet.
Ha ezekről írtál volna, könnyebb lenne a helyzet.
Ha nem ilyen szélsőséges dolgokat akarsz mikrofonozni, akkor is egy 40dB átfogású rendszert kell elképzelni. Ez azt jelenti, hogy a leghangosabb (persze mindent túl lehet ordítani) szint legyen vonali, azaz 0dB vagyis 775mV, a leghalkabb pedig - 40dB azaz 7,75mV. Ha mikrofont is cserélgetsz, akkor azonos hangnyomás esetén is lesz 10dB eltérésed, de lehet hogy 20. Ez azt jelenti, hogy már nem elég a 40dB átfogás, kell a 60dB. Persze még csak ott tartunk, hogy valami hangot akarunk mikrofonozni. Nem lehet olyan mikrofont gyártani ami mindenre jó. Egy 120dB dinamikatartomány már szép, de ha figyelembe vesszük a korábban említett 60dB átfogás, akkor a halkabb részeknél -60dB zajpadló már nem esik a professzionális kategóriába.
Nálunk a próbatetemben legalább 5-6 féle mikrofon van. Van ami a pergődob alá, másik felé kerül 5cm távolságra. Van ami a 100dB/W/m érzékenységű hangszórók elé közvetlenül, van ami a dobos felé 1m magasan (overhead), és amit az énekes majdnem bekap mint egy jégkrémet. Az overhead az 30dB-el érzékenyebb a pergődob alattitól, de még így is feljebb kell tekerni a keverőn a gaint.
Ha már a fórumtárs említette a fotós alternatívát, lehet fotózni a napot is, meg az éjszakai erdőt is. De a naphoz direktbe nem használható az éjjellátó optika. Hegesztő pajzsban is hasraesnék nappal is, nem éjjel az erdőben.

Elnézést a hosszú írásért.

Lehet, hogy hosszú (relatív), de tanulságos....

A mikrofonerösitönek ha nincs 20 dB tartaléka, az használhatatlan. Soha elöre nem tudod milyen hangot kell majd felvenni. A szakmabeliek már többnyire tapasztalatbol tudják, mihez mi kell (söt már vannak speci készletek pl a dobokhoz stb), és meglehetösen tartják is magukat ehhez. .
Az érzékenységi/torzitási határ ritkán a mikrofon jellemzöje, sokkal inkább az erösitöjé.
Én is vettem pár honapja egy “intelligens” minikamerát, annak a beépitett mikrofonerösitöje csapnivalo, gyakorlatilag használhatatlan. ( nem az elsö kamerám, és még egyik sem hozott ilyen helyzetbe). A mikrofonerösitönek 2 fokozata van meg egy zajzár, az utobbi müködése is csapnivalo. A NORMAL fokozatban a környezeti zajt is levágja, az HIGH fokozatban meg a rockkoncertet még 10 méterrel a keveröpult mögül is torzitottan vesz fel. Ennyit az uj fejlesztésekröl. Az, hogy a kamerában nincs kompresszor már eleve egy komoly hiba - a többiben mindben van, egyik másikban ki is kapcsolhato)
Ezért kell a mikrofinerösitöket relativ magas táprol járatni, hogy ne legyen meglepetés, ha menydörgés van, vagy a huzat bevágja az ajtot. A mikrofonok többségének még egy alacsonyan elszállo F16-s sem okoz gondot, de sok elöerösitö összerogyik ilyen hangon.

Gondolom ez indokolja, hogy mV szintű átlagos jelszint mellett is ajánlott a lehető legnagyobb tápfesz, akár 2-300V-os csöves bemeneti fokozattal.
Viszont egy stúdió beszélgetésre alkalmas nagymembrános érzékeny kondenzátort nem nehéz torzításba ordítani. De mondjuk az tipikusan nem is lábdob hangosításra van kitalálva.
De ezt te is tudod. Két üdítőt szatyorban gyalog, a Tv-t autóval szállítjuk, a kanapét meg teherautóval.
Ha például csak egy podcast mikrofonozása a cél, akkor jóval egyszerűbb az eset. De a fórumtárs még nem említette ezt.

Egy történet jutott eszembe.
Zárt gyárterületen közlekedő diesel mozdonyból alkalmanként lefölözték maguknak a béren kívüli juttatást a dolgozók. A gyár területét ha elhagyta egy szerelvény, a sínekbe épített érzékelő jelezte ezt valahol, amit le kellett előre dokumentálni. Ezért titokban nem lehetett elhagyni a gyár területét. A trükk az volt, hog a "véletlenül" túl hosszú szerelvény csak úgy tudott sávot váltani a rendező szakaszon, ha a szerelvény végét kilógatták a gyárkapun. Ilyen esetben a diszpécsernek jelezték, hogy hosszú a szerelvény, ki kell tolni a kapun egy percre. A diszpécser megkérte a vasúti okost, hogy néhány percre kapcsolja ki az érzékelőt, mert nem akarnak mindenféle jelentésekkel bajlódni egy sima tolatás miatt. Az eseményt egy őr is figyeli, így baj nem lehet.
Nos a kapun kívül ott várt a vásárló aki átvette az íly módon kicsempészett üzemanyagot. Két perc múlva semmi sem árulkodott az eseményről.
Egy kuncsaft hallotta hogy féláron vehet hajtóerőt ily módon, ezért lebeszélte a társasággal a randevút. Oda is ment egy 20 literes kannával a helyszínre, majd kvarc óra pontossággal kitolta a mozdony az orrát a kapun, majd legurult róla egy 200 literes hordó tele gázolajjal. Hősünk nem tudott mit kezdeni ekkora mennyiséggel, nem tudta elvinni. Ott maradt reggelig. Természetesen nagy botrány lett a dologból. Több őr, vasutas, portás repült az ügy miatt, nem utolsó sorban megszűnt a bérkiegészítés ezen módja, ami már több éve zavartalanul működött.