Vízcső mellett ne vezess kábelt azért, illetve kevés az információ.
Relés dolgokat hagynám, vagy barkács lesz, vagy korrekten kivitelezve vízálló doboz, kalapsínes táp, relé, rendes kapcsolók stb nagyon drága. Ha erőltetni akarod a két kapcsolót, akkor csillárkapcsoláshoz hasonlóan 2db minimum IP44 Ganz KK kapcsoló tudja ezt (2 pólusú váltókapcsoló, de ne valami villanykapcsolóval, megfelelő áramra és IP védelemre tervezve).
Persze a tényleges 6048 vagy 6004 stb. kiosztású Ganz kapcsoló újonnan elég drága, de más végű is jó, ha tartalmazza a szükséges érintkezőket, meg kell nézni mit kapni olcsón és összevetni a katalógussal, hogy megfelelő-e.
A két kapcsolót csak felteszed és működik stabilan, nem kell építgetni, dobozolni, IP védelem a kapcsolóban van, maximum tömszelence kell rá és felszerelni 15 perc és örökre jó lesz.
Miért kötnéd be fixen és ennek mi köze a hőveszteséghez?

Vízcső mellett csakis a törpefeszültséggel vezérelt relé tápfeszültségét gondoltam volna vezetni.
Ganz KK az valóban korrekt, a célhoz viszont töménytelen vezetékkel hatalmas kerülőúton kellene vezetni ilyen kapcsolón át a tápfeszültséget, amihez pluszban nem vésnék.

A mosogató fölött elérhető magasságban lévő régi bojler eddig villásdugóval volt bekötve és a termosztát tekerőgombjával 0 és maximum között kapcsolatva. Az új bojler termosztát tekerőgombja ezt a kiképzést ránézésre sem bírná hosszútávon, mert magának a gombnak tengelye sincsen, a bojler műanyag burkolatába bepattintva forog konkrétan az alatta lévő termosztát nyelvébe beakadván... Háziasszony által könnyen kezelhető ki- be kapcsolási lehetőségre van szükség, a bojler márpedig a fal másik oldalán, hozzáférhetetlen helyen lesz, aminek a termosztát gombját amúgy sem érdemes piszkálni. Mivel csak 15 literes a bojler, ezért szükség van a legnagyobb beállítható hőmérsékletére, ennek hővesztesége készenléti fogyasztást okoz, mely megszüntethető áramtalanítással.

A kapcsolóhoz pólusonként 3 ér kell, szóval összesen 6 ér kellene, sok az? De ha csak ilyen okból akarod kapcsolgatni, akkor miért nem elég felfűzni a két kapcsolót egymás után, vagy csak simán egy kapcsolható dugaljat rakni a vízmelegítő mellé? Nem hinném az asszonnyal felváltva ki-be kapcsolgatnátok a fal két oldalán és így mindkét oldalon van lehetőség a kikapcsolására. Mosogatóhoz tényleg kell az IP védelem, kisfesznek ez előnye lenne, de egy minőségi kapcsoló sok barkácsolást helyettesít. (Azt ugye megnézted, hogy kell-e hozzá bojlercsaptelep/3 csöves csaptelep és ha igen, olyan van?)

Ha már vésni kell a vízcsőnek, akkor kicsit több véséssel befér oda egy védőcső is ... Abba meg mehet a 230V...

Hány wattos amúgy a bojler?

Sziasztok!
Elméleti kérdés: Ha van egy keverőpult (mondjuk 123... csatornás), akkor az 1. csatorna felhúzásakor a kimeneten az első hangszer szól, a kimenet 0dB. Ha felhúzzuk az 1-2-7-100-as csatornát, akkor 4 hangszer jele a kimeneten, 0dB jelszinttel. Így működik???

Nagyjából igen.

Köszönöm! ...de ez hogyan működik, ha digitális jelekről van szó? Legyen 1 byte minden csatorna bemenő jele, kimenet is 1 byte. Hogyan lehet összegezni? Átlagképzés nem jó, szomszédos csatornák átlagképzéssel végigszámolás páronként (végigsöprés) sem. Tehát hogyan lesz 100x1 byte-ból (100%-ra feltekert) 1 byte kimenet (és 100%) és abból is, ha csak 1 csatornán jön be 100%-os jel? (azért írtam idétlen sok csatornát, hogy jobban kitűnjön butaságom a feladathoz és nagy legyen az arány)

Na ezzel most megfogtál. Keverőbe alapjából leggyakrabban analóg jeleket kötünk (legalábbis hangszerek esetében biztosan). Itt nincsenek bitek, csak feszültség szintek. Aztán ha a hang valahol digitálissá válik, feltételezem, hogy a mintavételezés módosításával változtathatják a hangerőt. De ez csak laikus tipp…

Hangkártyáknál is úgy van, ha a monitoron húzod le a hangerő csúszkát, romlik a minőség, ha pedig a külső, analóg potméterrel, akkor közelítőleg változatlan marad.

Érdemes elolvasni.

Ha nem baj hogy beleszólok, akkor az elnevezés magáért beszél. A keverők lényegi része egy összegző erősítő. Mivel zenei jelet erősítünk, ezért nem egyszerű összeadni két jelet. Ráadásul ha két különböző jelről van szó.
Ha minden csatornára ugyanaz a jel kerül, egyszerűbb számolni. Ha egy csatorna 0dB-ig vezérel, kettő +6dB. Négy csatorna +12db. 10 csatornánál +20dB. 100 csatorna esetén +40dB lenne a kimenő szint, de valójában nem erősítünk azonos frekvenciájú és fázisú jeleket, ezért ha zajként tekintünk a hangszerekre, akkor 10 csatornánál 10dB, 100 csatornánál 20dB.
Mivel a kimeneten 0dB-t kell tartani, ez azt jelenti, hogy a csatornák szintjét kell lejjebb venni.

Mondjuk, hogy digitalizálással kezdődik minden csatorna, ezért a bitek.

Ott a kavarodás, hogy:
100 énekes vonyííít (100%-on), akkor is a kimenő jel 0dB (mondjuk). HA 99-et lehúzok, akkor egyet hallok 100%-on. Ha csak úgy összeadnám az összeset, akkor 100 csatorna feltolásánál a mestert kellene 1/100-ra csökkenteni. Na, itt nem érti a pupák csapat a dolgot... Biztos nagyon egyszerű a dolog, de hát mindenkinek vannak hiányosságai (azon az órán beteg voltam...). Remélem érted, hogy mit nem értek... főleg számokkal...

Minél több ember kiabál annál hangosabb lesz!

Rajzolj két különböző frekvenciájú sinus hullámot, majd számold ki a pillanatnyi értékek összegét.
Na a keverő is ezt teszi!

Ne mondjuk, mert szintillesztéssel indul minden csatorna. Tehát egy erősítő fokozattal (preamp). De értem, mire gondolsz, innentől viszont tömény számtech probléma. A mi időnkben ilyen tantárgy még nem létezett. De gyanítom, hogy az ilyen full digitális pultok nem diszkrét elemekből, hanem túlnyomórészt dsp-kből vannak felépítve. A keverőt én csak felhasználói (alap) szinten ismerem, így én is kíváncsian várom a szakszerű választ - lehetőleg “konyhanyelven”.

A pesti házunkban a bojler áramellátása falon kívüli kábelcsatornával van elvezetve (fali csempézés szintje fölött) oda, ahol be tudtuk kötni, egy falon kívüli villanykapcsolóval van megszakítva, hogy le lehessen kapcsolni, ha szükséges ‒ Hajdú tartályos bojler. Ez már ~2008 óta teljesen hibátlanul üzemel.

Behringer-t láttam már belülről. Egy halom A/D, D/A és ez a DSP
Bővebben: Link
persze csak nagy vonalakban és nem válasz a kérdésedre

"Minél több ember kiabál annál hangosabb lesz!"
Mondjuk ez is igaz...

Próbálom felfogni mi a kérdés, de lehet hogy még nem értem.
Viszont volt egy rendezvény, ahol a következő lánc volt:
Keverő, limiter, végfokok.
A végfokokat koppra hajtották, éppen csak a klippelés alá egy hajszálnyit. Így kihozták belőle a maxot. Először beütötték a dobot. Külön a lábgépet, külön a pergőt, külön a tamokat stb. Mindent persze maximumig, ahol még nem villant be a limiter ledje.
No jött a basszus, azt is külön. Gitár, billentyűs. A végén az énekes is "héj, héj! Egyes! Kettes!

Szépen mindent belőttek, bajd kezdődött a műsor. Hát szegény limiter úgy pumpált, mint valami VHS videómagnó.
Csak úgy maradhatott a kimenet 0dB-en, ha visszaszabályozta a jelet.

Közben arra a megoldásra jutottam, hogy a vízcső közelében nem hogy AC230V-ot, de még törpefeszültséget sem szükséges vezetnem. Nulla véséssel a konyha kétpólusú lámpakapcsolóját csillárkapcsolóra cserélem, melytől csupán plusz egy védőcsőbe fűzött fázis fog menni kalapsínes kontaktorig, melynek típusa még kérdéses. A bojlerben egy maximum 8 bart elviselő tartály van, normál csapteleppel használható: Bővebben: Link Ennek egyrészt féltem a tekerőgombját,ugyanis annak kiesése esetén a glimm szigeteletlen csatlakozója ujjal érinthető, másrészt áthelyezés után egyszerűen hozzáférhetetlen lesz.

1,2kW-os csupán, lásd fentebbi linken.

És a csillárkapcsolóval akarsz 5-6 Ampert kapcsolni? Jó lesz. Na meg a bojler nem vezérelt áramról megy? Ha igen, hogy oldod meg a két "bemenetet" a csillárkapcsolónál?

Bocs Mindenkitől, ha már volt e kérdés :

Gyárilag 3 ceruzaelemre (4,5 volt) tervezett eszköz (ledes fényforrás, riasztócska, stb) üzemeltetése 5V áramforrásról - powerbank - megbízható-e, egy soros dióda feszültségejtésével ?

Nincs vezérelt áram és írtam, hogy csillárkapcsolótól a kontaktorig, olvasd el újra.

Fix fogyasztású több mA cuccos esetén szerintem mehet. Riasztó inkább nem, a diódán ha kicsi áram folyik, nem 0,6V esik.... a riasztó meg alszik alig fogyaszt...

Azt szeretném ha valaki elmondaná, hogy melyiknek lenne több értelme. Adott egy kültéri kamera ami nem a ház fedett részén lesz elhelyezve hanem a megfigyelt terület miatt a szabad ég alatt. Adott hozzá egy gyári 12V 500mA-es adapter. Na már most: a csapó ajtós dugaszt nem szívesen szerelném az esőnek kitéve. Max burkolva. Avagy a garázsba lenne egy 12 Voltosra szabályozható táp. Utóbbinál figyelembe venném a vezetéken eső feszültséget ami szerintem minimális lenne. Ti mit gondoltok?

UTP kábelen szokták a tápot odavinni, és a videojelet visszahozni a rögzítőhöz. így egy
1 utp elég egy kamerához

A videójel balun illesztőjéről ne feledkezz meg!

Az említett

az azt jelenti, hogy gyárilag a három új elemet is kibírja. Egy vadonatúj elem több, mint 1,7V feszültségű, tehát 3 az 5,1V.
Nem kell tehát semmit elétenni, ha az a tápforrás valóban 5V feszültségű.

Én például 10V-os tápegységről vidáman járatom azt a Sokol rádiót, amit 9V-os elemről szokás.

Ugyan nem tudom hány méter a garázstól a kameráig de ha csak 12VDC-t kell odavinni haszálj legalább 1mm ∅ vagy vastagabb rézkábelt és az elég kéne legyen.

Én 4 eres telefonkábellel vittem oda a tápfeszt a kapu figyelő kamerámhoz, a video jelet pedig a másik két éren hozom el tőle ‒ lehet, hogy nem a legjobb megoldás, meg nincs árnyékolás sem, de jópár éve hibátlanul működik, bár én csak egy fekete-fehér megjelenítőre küldöm közvetlenül a képet. Esetemben a kamera ház oldalára van felszerelve, nagyjából hasmagasságban a szigetelés szintje alatt (a lábazat nincs szigetelve).