A Mosfetek alapból tartalmaznak "body" diódát. Ez a szubsztrát és a drain, illetve a szubsztrát és a source közötti PN átmenet. A source elektródát összekötik már lapka szinten a szubsztáttal, így az külön nem érzékelhető.
Nem találkoztam még pukkanásokat okozó mosfetekkel, az esetek többségében zárlat a megy a gate a source elektróddal, vagy megszakad.
Amit mérni kellene (hangszórók nélkül), az először is az, hogy a kicsatoló kondi előtt féltáp van e. Utána a kapcsolásból ki lehet kalkulálni hogy hol mit kellene mérni. Ott van például a TL064. Az egy tipikus alacsony áramfelvételű opa négyes. Abból az egyik látszik a rajzon, az felel a féltáp beállásáért. Kettős tápnál DC szervónak neveznénk. Nem látom honnét kap tápfeszt, de gyanítom valami ellenállás, zéner izéből. Ha az nincs meg, nem tud beállni a táp közép a kimeneten. Ezt okozhatja túlterhelt ellenállás is. Ha pedig a kimenet nem féltápon, hanem a tápfesz közelében van, akkor a 200V-os kicsatoló kondi átüthetett, és az is okozhat pukkanásokat.

Kösz a tanácsokat, nyilván, hogy majd a tápokkal kezdem, de most még más fontosabb dolgaim vannak. Egyelöre megy a másik hangszoro basszusa.

Most egy kicsit tanulmányoztam a rajzokat. Meglehetösen bonyolult az egész. Miután az automatikus ki-be kapcsolás is integrálva van, plusz benne van egy érzékeny hangszoro védelem is (4 basszusnyomo összen 40 Ohm) meglehetösen kacifántosan van detektálva mikor kapcsol be a cucc. Azaz van egy Standby állapot, egy érzékelö mikor jelenik meg a hangjel a bemeneten, ami munkaüzembe kacsolja a végfokot, és a Standby fokozat átváltozik kimenet védelemmé. (Ugyanazt a relét hajtja meg.) Amikor elindul a végfok, egy elég bonyolult hálozat 2 tranyoval meg egy Opampal kiiktatja a detektor fokozatot valoszinü, hogy ne reagáljon a hangjel szüneteire.

Na ezt talán a hétvégén sikerül végig mérecsgélnem - nem lesz egyszerü a 320 V miatt, ami elvben mindenhol jelen lesz. Nincs virtuális föld, azaz csak GND van meg. +24 V.

Engem érdekel mint kihívás, segíthetek ha gondolod.

Köszönöm, nagyon rendes vagy. Mellékelem a maradék 2 oldalnyi rajzot, és pár megjegyzést, amire jutottam.

Az egyik rajzon a tápegység van. Ahol a 320 V meg a 24 V alakul ki. Valamint itt van védelem és a Standby áramkör.
Ide jön 2 bemenet:
Standby. - ez a jelérzékelö bemenetéröl jön
Vout - a kimeneti DC szint.
És ez hajtja a kimenetet kapcsolo relét is.

A másik rajzon a bemenet van meg a szürö.
Itt az U1A közvetlenül a bemeneti traforol kapja a jelet, de a + lábra megy egy Vb szint, ami az erösitö ( tegnapi kép) bal felsö részén keletkezik, az U2A kimenete.
Az U1A kimenete a Standby jelet adja.
A Vb jel kapcsolja a Standby/védelem áramkörben a Q2 bázisát is.
Valojában ez itt még a gubanc, mert a Vb jel egyszerre kapcsolja a jelerösitöt U1A ami a Standby jelet állitja elö, és ugyanez a Vb jel kapcsolja a Standby/védö áramkörben a Q2 tranyot ( ami végeredményben a relét müködteti).

Még nem egészen világos a Vb jel keletkezése ( erösitö rajzon).
Ott a Q6/Q7 meg az U2A alakitja ki a Vb jelet a tápegységböl meg a szürö utáni hangjelböl. Nem igen értem még ennek az áramkörnek a müködését, ahol a 320 V jelenik meg, mig a hangjel ( AMPIN) a két tranyo [a]emittereire[/a]megy egy-egy diodán keresztül.
Milyen jel lehet az AMPIN bemeneten, ha az U1A a Standby állapotban van ( ami valoszinü nem hangjel hanem DC állapot).
Na majd még el kell rajta rágodnom, lehet, hogy csak az erösitések változnak Standby-ban meg normális üzemben. Valoszinü a Standby állapotban a Vb kb a GND szintjén lesz és forditva.
Ezt jo lenne mérni, de nem lesz egyszerü, mert a Standby állapot a jel megszünése után sok perccel késöbb jelenik meg, azaz a Vb jel állapot változása percekig tarthat.
Kösz, lehet, hogy több szem többet lát majd.

Bocs, hogy belevau, de én is nézegettem a rajzot.
- Vb mindig 12 V
- A végfok mindig be van kapcsolva és mindig féltápnak kell lennie a kimeneten (160 V-nak)
- Q6, Q7 limiter. Körülbelül +/- 4.2 V-nál határolja a bemeneti jelet.
- Stanby-ban a relé lekapcsolja a hangszórót kimenetről - semmi más nem történik.

Látom egyutas a hálózati egyenirányítás, így megváltoztatom a korábban említett leválasztó trafós megoldást. A leválasztó trafó nem örülne a féloldalas terhelésnek, de gyanítom a hálózat se.
A leválasztó trafó után mindenképpen legyen teljes hidas egyenirányítás, valami 600V-os graetz formájában.

Azt megkérdezném, hogy a hálózati csatlakozó fordított bedugását jelzi e valami? Régen volt olyan tévénk (csöves), ahol a pozitív félhullám a tápfeszeket állította elő, a negatív félhullám a soros fűtést. Így viszonylag szimmetrikusan terhelte a hálózatot. Elméletileg csak az antenna bemenethez tudtunk hozzáérni, az pedig mind a melegpont, mind a hidegpont egy-egy párszáz pF kondin keresztül volt hozzáférhető, mégis rázott az antenna, ha fordítva dugtuk be a hálózati csatlakozót. Akkor még szigorúbban vettük, hogy a fali dugaljzat melyik oldala a fázis, valamint mindig kéznél volt a fázisceruza.
De vissza a témához. Ha ennek az erősítőnek a hálózati csatlakozóját úgy dugjuk be hogy a belső GND a fázison van, akkor igaz ugyan hogy a bemeneti hangfrekis leválasztó trafó nem engedi hogy baj legyen, de például a fő 320V egyen fesz 20ms-onként a valós földponthoz képest 640V-os csúcsokra emelkedik. Bár minden szigetelten van szerelve, de egy porcica is képes átütni ilyen feszültségen.
Ha lesz szabadidőd, akkor kezdheted a leválasztó trafó, diódahíd dologgal. Utána hangszóró nélkül kimeneti féltáp ellenőrzés. Addig én összefésülöm a teljes kapcsolást, és keresek pár mérő pontot ami alapján el lehet indulni.

A fázishelyességhez segéd kütyü. A kapcsoló 2. állását nem értem, majd megmagyarázzátok...

Kösz szépen az ötletet.
Semmi nem jelzi a hálozati polaritást, nem is jelezheti olyan hálozatokban mint nálunk ( A, D, stb) van, hiszen nálunk a dugot bárhogyan bedughatjuk a stekkerbe. Ebben nem keresném a gondot mert nálam immár több mint 20 éve müködik 2 darab, eddig gondtalanul.
Már kezdem elrámolni az asztalrol a korábbi berendezést, ami lassan elkészül és akkor jöhet ez.

Kiegészités.

A bemeneti trafo két oldala elég tisztességes távolságban van, 20 mm.
Habár korábban ilyen konstrukcio Europában biztos, hogy elbukott volna. Érdekes, mert amikor vettem hasonlo dolgokkal jártam mindenféle amerikai berendezésekkel a laborokba és szivattak a végtelenségig hasonlo ügyekben.
Egészen biztos, hogy a bementi trafoban nincs meg az elöirt szigetelési biztonság.

Talán az egyik állásban meg lehet tesztelni a fázishelyességet, és ha nem ég a lámpa, akkor le lehet hidegíteni a házat arra a kanócra a kondin keresztül. Ez a nem védőföldes technika.

Volt nálam egy Peavey basszuserősítő, most meg egy Roland keverőerősítő. Ezekben az a közös, hogy a hálózati kapcsoló három állású. Középen ki van kapcsolva, a két szélső én be, de ellentétes fázisban. Védőföld nélküli hálózat esetén a transzformátor primer tekercse után van egy árnyékoló réteg, amit a tekercs kezdetéhez kötnek. Így mind a vasmag, mind a szekunder felé ez a kanóc van kapacitív a legközelebb. Ha ez a kanóc kerül a fázisa, akkor búg az érzékeny hangszedő vagy mikrofon. Ha a nulla kerül rá, akkor pedig pedig kapacitív úton úgymond földelt a rendszer, nem fog búgni.

Egy teljesen felesleges eszköz. Mai berendezéseknek erre nem szabad érzékenynek lennie.
Legfeljebb a falistekker ellenörzéséhez jo, de nálunk erre nincs szabvány. Északi szomszédunknál ( SK/CZ), Franciaországban, Svájcban, az USAban stb. van. Ott van értelme ellenörizni melyik lyukban van a fázis.
(És még a rajz sem tünik jonak.).

Azt már fel sem mertem hozni, hogy pl. vannak akik egy csöves erősítő hálózati transzformátorának a kezdő bekötési pontjára akarják kötni a fázist. Valamint emiatt biztosak akarnak lenni abban, hogy a fázis jól jut be és ráadásul a biztosítékon keresztül a készülékbe. A rajz egy ezeréves csöves erősítő részletrajza. Se nem támogatom, se nem támadom és vitatkozni se vagyok hajlandó róla. Tehát = mindenkinek igaza van, aki mond valamit. Felőlem...

Abban az erösitöben, ami nálam tönkrement, is a gyárto abbol indult ki, hogy a GND a hálozat N vezetéke kerül, amik sok országban ( mint pl nálunk) még garantálni sem lehet.
Igen voltak régebben ilyen esetek, föleg ha a konstrukcio olyan országbol származott, ahol ez biztosithato.
Ma egy ilyen cucc egészen biztosan nem kapna még egy CE jelzést sem, vagy milliokra perelhetnéd.

"Mai berendezéseknek erre nem szabad érzékenynek lennie."
Igaz, a berendezéseknek nem annyira gond. Viszont, ha van egy központi antenna a saját földjével, amit az adott rendszerre csatlakoztatsz, és az egyik kezeddel a készülékházat fogod, a másikkal az F csatlakozót, lehet meglepetés...

Az viszont természetes, föleg a kábel TV-nél, mert ott értelemszerüen nem biztos, hogy ugyanaz a földpotenciál mint nálad a lakásban. Ráadásul a hosszu vezetékek is hajlamosak felszedni mindenféle szemetet, ami akár rázhat is.
Valamikor közismert legenda volt, hogy a Lakitelki adotorony körül még a káposzta is zenélt.

Nem gondolnám, hogy külön földszondát ásnak neki. A probléma a földeletlen konnektorokkal lehet, ha nem lettem volna érthető. És bizony építettek ilyen lakótelepeket hajdanán, meg persze azelőtt házakat.

Készülékház.... Hmm... és a II. Érintésvédelmi Osztályról hallotál már?

Söt a világ mindkét nagyhatalmánál voltam olyan vidéken, ahol a villanyoszlopokon csak egy szál drot volt és ment a házba, este mégis ment a TV meg a vasalo is.

Pontosan ilyen problémák miatt van a profi erösitökön az un. Groundlift kapcsolo, amivel a készülékházat le lehet választani a PEN vezetékröl, és a védöföldelést más modon, alapbol csillag rendszerben kapják meg.
De azt hiszem már eltértün nagyin a témátol..

A Groundlift nem a készülékházat választja le a védőföldről, hanem az erősítő GND-jét a készülékházról.

Koncerteken, kültéri hangosításokon közös PEN vezetéken jön a PE, és az N a készülékekbe?

Erről valami szabvány, vagy előírás megnézhető valahol?

Nincs szabvány, csak rengeteg fejfájás volt amikor összeállitják a hangtechnikát, habár manapság már sokkal jobb a helyzet az optikai kábelek, digitális cuccok miatt.
Ott is be kell tartani minden közismert szabványt, csak nagyon oda kell, figyelni a jelek utjára és a hálozat kapcsolatára.
Régen egy egy nagy koncertre ( sorozatra) napokig állitottuk össze a hangtechnikát ( belértve a fénytechnikát is, mert az is tudott nagy gondokat okozni), minden kábelt ( hálozati és hangkábelt) extrán jelöltünk, mit hova kötöttünk, hogy ne a koncert elött kelljen ujra kisérletezni.
Mint fiatal mérnök egy nagy, akkor majdnem uj TV székházat 6 studioval, rengeteg egyébb müszaki helységgel, ( hang-, szinkron-, filmbejátszok, vágo helységek) kellett ujrakábelezni, mert a tervezök nem tartották be az akkor még nem divatos 5 eres hálozatot ( ha jol emlékszem, csak a korházakra meg különleges üzemekre volt a 60-s években extra szabvány), és a földelés a hatalmas studioközpontban össze vissza volt. Teherautoszámra hordták az uj kábeleket, mi meg mint a rendörkutya kerestük hol van még galvanikus kapcsolat az N meg az uj PE között, illetve a hang és videokábelek GND-je között. S mindezt rendes adás/müködés közben. Közel két évig tartott, mire át lett kábelezve az egész központ.

Én úgy tudom, és arra kérdeztem rá, hogy a betáp oldalon az oszlopról vagy földkábelen érkező PEN vezetéket szét kell választani PE-re, és N-re. A PE pontot össze kell kötni az ott kialakított földeléssel, és a földeléstől már csak PE-ként megy tovább a készülékek felé, és a szétválasztott N is onnan megy tovább.

Gondolom egy koncerten ad-hoc helyszínen is csak szabályosan kialakított energia hálózattal lehet üzemelni. És abban elvileg PEN vezeték nem mehet a berendezésekig.

Ezért kérdeztem, hogy jól tudom? Vagy ilyen szituban más az előírás? Mert ezt baromira szigorúan veszik amikor a kialakított hálózatot engedélyezik.

Alapbol mindig uj saját táphálozatot épitettünk nagy elosztoszekrénnyel. Egy extra földponttal - nagy réz elosztosaru, és minden zöldsárga vezeték oda ment, minden hálozati eloszto onnan kapta a védelmet. Gyakran teljesen külön eloszto volt a fénytechnikának meg a hangnak. A szekrényben már volt egy monitor, ami azonnal sipolt, ha valahol rövidzár volt az N meg a PE között. Ezzel kizártuk, hogy hibás berendezés, kábel kerüljön be a rendszerbe Azaz az egész koncertre csak 2 vastag külsö tápkábel ment, az egyik a hangnak a másik a fénytechnikának. A külsö PE-t csak az utolso fázisban a bekapcsolás elött kötöttük a földelö sinre.
Egy koncerten ahol az elözö szerzödések ellenére, nem volt 3x230V-s hálozat, csak 3x110V, ott 2 fázis közé kellett kötni a hangtechnikát, meg a fénytechnika felét ( nem volt elég a teljesitmény). A helyiek extra földelést csináltak, az lett ott a zöld sárga polus. Nem volt egyszerü a koncert elötti napon, hogy minden rendben lesz-e.
Az utobbi nagy koncerteken már láttam, hogy teherautokon extra generátorokkal biztositották az energiát.

Ok, még csak annyit, hogy én az otthoni ("háztartási") hifi erősítőkről beszéltem. Ott általános a kettős szigetelés és tényleg lenne meglepetés, ha a készülékház "rázna".

A hifi erősítőkkel az a gond, hogy csak biztonsági trafóval lehet kettős szigetelésűre megcsinálni, de általában toroid trafókat használunk, mert ezt legalább le lehet gyártatni.
Ennél viszont át tud ütni a primer tekercs a szekunderbe és ekkor a testponton 0- és 230 V között bármennyi lehet. Minden rázni fog ameddig az RCA kábelek hidegpontja elmegy.
Jártam már így többször is, egy bizonyos Ipoly környéki cég trafóival.

Ezt a világ nagyobbik fele nem tudja, és lelkesen gyártják a kettős szigetelésű audio készülékeket toroiddal...

Nyilván gyártják, mert nem üthet át, ahhoz már nagyon nagyon kontár munkát kell végezni hogy átüssön. Sokkal előbb lesz menetzárlatos. Minden ország gyártójának kell lenni valami szabvány előírásnak, hogy nálunk konkrétan mi van már nem tudom csak azt hogy régen mi volt, de ahogy a gyártókat nézem a 4kV/60s körül lehet valahol az előírás mert ezeket vésik manapság az adatlapokra.

Ez teljesen korrekt így. Akkor csak elírás volt a korábbi.