Nyilván meg lehet csinálni jól... Nekem a letkési trafókkal sem volt gondom, de ez már nem számít, mert onnan már nem jön több...
Egy ideje minden trafómat 400V-os primerrel rendelem.

Csak nem akarsz elviekből kioktatni.... Házasságkötéskor is megígérnek mindent.....
Maradjunk a valóságnál, amennyi szemetet behoznak az országba, hogy biztosra én nem mennék. Meg hát van fázisceruza is a világon. Nálunk a fürdőszobában, és a konyhában voltak kiépítve a vésőföldek, azok is a bejövő nulláról mentek. Máshol sehol. Számítógép, stb a levegőben, ha nem földeled le, állandó fizikoterápiás kezelést kapsz mellette. Ma sem tudom az elvét, hogy mért a nullát szakítja meg a villanykapcsoló az előszobában. Szerintem nem a kapcsoló a veszélyforrás, hanem az égőcserénél az ott ólálkodó fázis. Szóvak szép dolog az elmélet, a ki mit hallott, de a valóság a meghatározó adott esetben.

Az előbb írtam, hogy átütött. Rázott. Nem csak engem, mindenkit. Megsérült a primer és a szekunder közötti szigetelés. Mit nem lehet ezen érteni már megint?

Amit gyakran rázosnak érzünk abszolut nem biztos, hogy a készülék hibás felépitéséböl következik. Sok helyen használnak hidegitö kondikat, sok berendezés - föleg manapság kap kapcsolotápot stb, a ruhád, a szönyeged, a padlo sztatikusan feltöltödik, sok berendezés kapcsolodik külsö hálozatokhoz ( LAN, KábelTV, stb) ahonnan bármikor kerülhet olyan feszültség a rendszerbe, ami rázhat. Ráadásul nem is vagyunk egyformán érzékenyek ilyesmire. A hölgyek álatlában érzékenyebbek. A nejemet néha még a modellvasuti sinben levö 12 V is megrázza.

Hogy hogy mit? Hát azt, hogy embert sem láttam még életemben olyat, aki egyáltalán hallott volna ilyenről, mert ha azt valami cég készítette úgy ahogy szokás akkor a dolog erősen a fizikai képtelenség kategória. A primer és a szekunder között poliészter fólia van, ami 1 rétegben is szigetel legalább 4-5kV-ig és 3 réteg van egymáson. Megsérülni meg nem tud hacsak nem vakargat be valaki késsel a szekunder alá. Ha netán még megvan és nincs szétcincálva küldd el nekem, állom a postát, mert ilyet eddig nem láttam és nem is fogok szerintem.

Ha 30 évvel ezelőtt tudom azt, hogy a világon vagy, bizony Isten félretettem volna neked. De szerencsére nem tudtam... így hát kidobtam mindkettőt.

Nem akartalak kioktatni semmiből (hogy jövök én ahhoz, hogy oktassam a fényességes GURU-t?), csak jelezni próbáltam, hogy szamárságot írtál... Ennyi és nem több. Úgy látszik, még az sem jött át. Biztosan az én hibámból az is... Bocsásd meg nekem a gyarlóságomat Fényességes Guru!

Tudom, hogy van ilyen, de most nem erről van szó.

Tisztességes cég esetében érthető, mert a gyártás követi a meó.
De ki meózta azt a kis pa....de köszörűt, amit munkatársam hozott átnézésre, mert nem ment.
Multival rámérek, szakadás mindenhol. Pedig egyszerű mint a faék. A motorból három kivezetés, kétáramkörös kapcsoló, egy darab fázistoló kondenzátor. Minden szigetelt FASTON csatlakozóval szerelve.
Csak a szigetelés nem csak a csatlakozókon volt, hanem a vezetékeken is rajtamaradt. Szegény betanított szalagmunkás nem értett a villamossághoz, tehát nyugodt szívvel rákrimpelte a sarukat a szigetelésre.
Nem is ő, hanem a meó hibázott nagyobbat, mert ha működést nem, akkor vélhetően érintésvédelmi megfelelőséget sem vizsgáltak.
Szép ződ a színe, oszt jó.

Én működő készülékből vettem ki toroid trafót, ahol bár megvolt a három réteg szigetelés, viszont a primer tekercs mind két vége csupaszon volt kivezetve, a szekunder tekercs pedig több mint fél cm-es szakaszon simán maga alá szorította azokat. Tehát csak a huzalok lakkozása védett az átütés ellen. Egyébként hazai termék, már sokszor fikáztam a céget, nem akarom itt is, csak nem kell a terméke ingyen se.

Na de olyat forgalomba se lehetne hozni, mert életveszélyes! Ha csinált volna rajta egy HI-POT tesztet már lehet hogy ott kibukik a dolog mert átüt, de nyilván aki ilyen munkát végez az nem fogja azt ellenőrizni sem, holott előírás.
A lakk meg öregszik, kiszárad, egyre kevésbé fog szigetelni, ha még meg is van mozgatva le is pattog a huzalról. Mondjuk manapság a lakkok is korszerűbbek, de én bontottam vissza olyan 40 éves trafót ahol a másfeles huzalról fél centis darabokban jött le a lakk, pedig csak úgy magában volt, nem az utólagos lakkozás vagy műgyantázás tépte le onnan.
Toroidnál nekem ami nagyon tetszik az az, amikor kész a primer, és a kezdő szálat csak úgy simán kihozzák a rajta lévő 3-4 réteg huzal alól úgy, hogy majdnem a teljes primer fesz ott van a két szál drót között. Vagyis ott feszeng a többi rátekert menet között. Na pl. az olyanokból szokott rövid idő alatt menetzárlat lenni.

Találtam egy képet is amin szépen látszik amiről beszéltem. Na aki ilyet csinál azt is eltiltanám egy életre a toroid tekercseléstől. Ez is valami magyar "cég" terméke de így 35 év távlatából meg nem mondom melyiké. Pedig akkoriban még nem is dívott így a tervezett elavulás.

Látom.
Erre mondtad, hogy menetzárlatba fog átmenni.
Most képzeld el ugyanezt a képet, de amit látsz,az már a szekunder. Így jött ki közüle a primer. Hát az már átütésveszély.
Nem vagyok jó tekercselő, főleg hogy toroid tekerő gépem sincs, de ilyet én sem csinálok.

Ez elég rosszul néz ki.Viszont tegyük hozzá, hogy egy toroid trafót is meg lehet csinálni korrekt módon úgy, hogy akár leválasztó trafónak is teljes biztonsággal használható legyen.

A hálózati készülékeimet szoktam ellenőrizni 2000V-al és, hogy miért pont ennyivel:
- A kapcsolóüzemű tápokban az Y kondi (primer-szekunder oldal között) általában 2kV-os, tehát ennyit biztosan ki kell bírnia - ha ennél többel vizsgálnám akkor esetleg azért ütne át.
- A műszer amit vettem 500, 1000, és 2000V-al tud szigetelési ellenállást mérni 20GΩ-ig.

A házierösitöknék duplán fordulhat ilyesmi elö, hiszen azok kivétel nélkül aszimmetrikus bemetekkel rendelkeznek, igy a jel egyik polusa okvetetlenül a testen ( sasszin, fém részeken ) van. Azaz ha dupla szigetelésü a berendezés ( 2 polusu a stekker ) akkor még tényleges földelése sincs. Azaz pontosan a dupla szigetelés okozhatja, hogy esetleg rázhat a berendezés.
A dupla szigetelésü, jobb erösitökön van földelési csavar vagy csatlakozo, de akkor meg az a baj, hova is kötheted az ilyen földelést, hogy ne legyen brumm, áthallás meg ki tudja milyen egyébb balhé.
Volt egy nagy balhém a munkám során. Egy komoly érzékeny berendezést (6 számjegyü dollárban), laptoppal (PC-vel) lehetett kezelni, beállitani. Minden tökéletesen müködött, már éppen csomagoltam a repülötérre, amikor hivtak a helyi szakik, hogy baj van. A laptop akkuja lemerült, és elövették a gyári töltöt, amikor bedugták a stekkerbe repült minden. Mint kiderült a laptop töltöjében a minusz polus össze volt kötve a hálozat PEN vezetékével, a meghajtott berendezés meg a központ védett hálozatábol kapta a földet ( az IT hálozat is ide volt természetesen földelve).
A cég milliokra perelte a laptop gyártoját, mert nekem ugyanolyan gépem volt és az én töltöm dupla szigetelésü, azaz PE nélküli. Persze kinek jutott volna az eszébe ezt ellenörizni, mielött összekötik.
Ráadásul kiderült, hogy a cég egyik másik berendezéséhez ( akkus müszer) a külsö 12V-s tápot vették és ott is volt olyan ami szigetelt, meg volt olyan is, ami 3 polusu hálozati kábelt kapott, és volt olyan is közöttük, ahol belül ott is össze volt kötve a - polus a PE-vel. A cégben egy kis osztályt kellett nyitni, hogy ott kiszürjék ezeket a kapcsitápokat. (Állitolag a mai napig kétes szövegü az erre vonatkozo szabvány)
Nos manapság ez otthon is bárkivel elöfordulhat, ha a PC-t valamilyen modon hozzáköti az erösitöhöz vagy a TVhez, vagy mind a kettöhöz. Ráadásul a modern okos TVben mehet a LAN kábel is meg a kábel TV. S akkor már könnyen áll a bál.

Ez a laptopos történet nálunk is megvolt, csak kicsiben. Egy próbaterem a helyszín. Azóta kapott a lapos egy leválasztó trafót.

Át is ment 25 menettel arrébb, azért lett szétbontva csak az már nem látszik a képen. Az a 25 menet is rajta volt még azon a kezdet szálon, át is ütött.

Olyan tudású műszerem volt nekem is, szerencsére sikerült tőle megszabadulnom. Ami most van az 5kV-ot is tud, meg nem csak 20 hanem 500GΩ-ot és ezzel már sok esetben fel lehet deríteni kezdődő vagy kisebb hibát is. Vol olyan nagyon régi EI trafóm ami 500V-tal még csak gyanús volt, 1kV-on még gyanúsabb aztán 2,5kV-on át is ütött.

Nekem is volt egy műszerem, ami gyanús volt 12 Volton, 230 meg pláne. A piezós gázgyújtót már meg se mérte. Komolyan.

Sziasztok! Kicsit megint foglalkoztam a Rotel RX850-el, de nem az igazi a dolog. Röviden: kiváltó tranyókkal kellett dolgoznom, de nem tudtam levinni a nyugalmi áramot eléggé (eredeti hozzászólásom: https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2514982.html#2514982). Suba 53 javaslatára csökkentettem R621 értékét, így már működött a nyugalmi áram beállítás, de az a probléma, hogy szép lassan, 10-15 perc alatt elmászik, folyamatosan növekszik. A javított oldalon a hűtőborda is egyértelműen melegebb mint a gyári oldalon. A hőmegfutás elleni védelemért a Q607 (2SB605L) felelne elvileg, ez gyári tranyó maradt, kimértem, működni látszott, majd hővezető ragasztóval visszaragasztottam a bordára (nem furatos tok, gyárilag is ragasztva volt). Melóból elhoztam a hőkamerát, semmi nem melegszik túlzottan, szép lassan az egész javított oldali végfoknak emelkedik a hőmérséklete honogénen (legalábbis a borda miatt is tűnhet így gondolom, de egyéb gyanús dolgot nem látok). Mi lehet ennek az oka? Mégis rossz lehet a Q607? Köszi előre is!

No nem néz ki nagyon rozsásnak a helyzet. A kedvenc boltomban sem találtak egyböl forrást azokra a nagyfeszültségü FETekre, de még nem adták fel.
Ma sikerült helyet csinálni a mühelyasztalon, a másik szerkezetet majdnem befejeztem, igy el lehett rámolni. Ha minden összejön, akkor holnap este nekifoghatok a mérecsgélésnek, de szerdán biztosan. Lehet, hogy addigra lesz hir a boltbol is.

Szia! Melegíts rá pákával a Q607 kollektorlábára! Ha ettől nem esik meredeken a nyugalmi áram akkor ne is várd, hogy stabilizálódjon. Nézted, hogy van-e gerjedés?

Baj van, nincs tranyo ( ill a 4-5 honapos határidöt mondanak). Igy fél nap elment a keresgélésre, mivel ( kaphatoval ) lehetne helyettesiteni a H16NA40FI - t.
Nagykeserven találtam egy hasonlot, több jellemzöjében jobbat, és kaphatot. IRFP31N50L-nek hivják a Vishaynál.
Megnézhetné valaki, hogy tényleg minden paraméter rendben van-e. A Vishayhoz kimeritöbb az adatlap. Nem szeretnék valamit elnézni mielött megrendelném öket.

H16NA40FI

IRFP31N50L


Kösz.

Megcsináltam néhány mérést is, természetesen terhelés és jel nélkül, egy leválaszto trafoval.
Az alacsony feszültségek rendben vannak. A 24 V a táp, 12 V a Vb és igy a Standby is 12 V.
A nagyfeszültség 318 V, a kimeneten mértem gyanus szinteket, a T1 ponton kb 120 V-t a T2-n meg kb 140 V-t, holott ott 5,9 mV különbségnek kellene lennie. Meg fogom mérni az ellenállást ( 0,47 Ohm, mert nem igen eshet azon 20 V. Csak mindig várni kell a mérésekkel, mert sok kondin van akár több 100 V.

Nem tudom, hogyan tudnám lemérni a bemeneti trafo szigetelését. Az Ohmmérövel nem mérhetö semmi, de ott üzem közben akár 640 V is lehet. Érdekes modon a poffogás meg a kattogás nem verte ki az egyetlen biztositékot a halozati vezetékben.

A második mérés már jobb lett. Egy másik automatikus DVM-t a TP1/2-re akasztottam. Soha nem mutatitt többet mint 2-3 mV-t. Feszültség a tesztpontokon most 120 V volt, a táp meg 320V-n kezdödött majd 330V lett.
Amit viszont észrevettem ( bekapcsolt relével, de jel és terhelés nélkül), hogy a TPn a feszültség folyamatosan csökken és kb 2 perc alatt lement 100 V alá. Azaz valahol uszik a szimmetria. A relé meghuzott állapotban kapcsolja a hangszorot, az most nincs, azaz nincs semmi a kimeneten. Ha leesik a relé ( jel nélkül, kb 5 perc), akkor van ott egy kis müterhelés (1k), de az csak arra van, hogy kimeneti kondi ne a hangszorokon töltödjön fel. De lehet, hogy pontosan az okozhatta a pattogást.
Sajnos a többi tranyohoz igen nehéz hozzáférni, mert nem tudom megforditani rendesen a NYÁKot, hogy alulrol tudjak mérni ( a kábelek hozzá vannak ragasztva a hütöbordához). Csak kb 90 fokra lehet elforditani, hogy lehessen forrasztani.
Egy pár helyre igy is drotokat kellett forrasztani, mert még a mérözsinor hegye sem fér a méröpontokra.
Na majd holnap kivárom, mikor esik le a relé, hogy akkor mi történik.

Nem tudom segít-e, de leszimuláltam. A féltápot rosszul mutatja, az 160 V kell legyen, de a többi stimmel. A kimeneten Stand-by állásban van 236 mV DC, emiatt pattan egy picit a relé átkapcsolásakor.
Ha tönkrementek a végfetek, azok vinni szokták magukkal a source ellenállást is, én azokat gondolkodás nélkül kicserélném.
A rajzon D11 1N4148, de az nem lehet, mert 300 V a katódján a csúcsfeszültség.

Nem követtem az eseményeket, de ha a vége tönkrement akkor olyan esetben mindig vagy szakad vagy nyúlik az emitter (source) ellenállás is. Ebben a kapcsolásban a végfeted akármi lehet ami elbírja a kellő feszt, áramot és disszipációt.
Szigetelést nem hiszem hogy vizsgálni kéne, de ha nincs rá műszered akkor kisebb feszültségre (100V köré) megteszi egy ilyen amit a fiókból is össze tudsz rakni, úgy 10 GΩ-ig lehet vele nagyjából korrektül mérni. Itt ugye nem a pontosság a lényeg hanem a nagyságrend. A tranyó szinte bármilyen bontott nyákon PC táp stb. megtalálható, a trafó nekem egy 2x15V 1,5VA kis nyáktrafó, az egész kis oszcillátor egy lion celláról megy. Az amplitúdót a primer kondikkal meg a bázisellenállással lehet állítgatni, a kondikat hozzá kell lőni az adott trafóhoz. Mutatok két mérést is vele, az egyik 2db soros 500MΩ a másik egy 4-5GΩ körüli kábel mérése ahol a mérést a nagy műszerrel ellenőrzöm vissza.
Fontos hogy a multimétered belső ellenállása ne 1 hanem 10MΩ legyen, mert különben elhúzza mind a mérést mind a mérőfesz mérését, mert a kimenő feszültsége 1MΩ-mal leterhelve már a felére esik.

Kösz, ez nagyon jo lesz, legalább végigmérni az egyes fokozatokat. Sajnos, mint kiderült a NYAK rajz sem stimmel, igy most keresgélnem kell több alkatrészt, ami nem ott van ahol a rajz mutatja.
Nem egészen világos miért nem áll be a kimeneten a táp fele, maximum eddig 140 Voltot mértem a 160 helyett, illetve a szimulátorod szerint 182 V helyett.
Valoszinü, hogy a végtranzisztorok nem mentek tönkre, mert akkor aligha állna be a 140-80 V a kimeneten. Na felsö 0,47 Ohm egészen biztos, hogy rendben van, hiszen, csak 2-3 mV mérhetö rajta.

Tökéletesen igaz.Nemcsak,hogy a koncertet nem tudod "hazavinni",de még egyetlen akusztikus hangszer hangját sem... Mindössze meg kell hallgatni egy hegedűt,zongorát,bármi mást valóságban,majd ugyanezt felvételről visszajátszva.Világok választják el a kettőt egymástól! 80-100 éve itt tart a technika.

Jé! A kütyüd pont olyan, mint az én lámpázó-vagy kicsengető és tranzisztorvizsgáló berendezésem kivitele. Ami áll 4 db ceruzaelemből, egy darab ellenállásból és egy darab LED-ből.

Nem mindenre van racionális magyarázat.

Gondolom nem azért állnak az emberek kilométeres sorokban, hogy megnézzék a királynőt, hogy hogyan kell meghalni.

Te most viszont ezt bizonygatod.

Én egyszer beszéltem egy operaénekessel, aki azt mondta, hogy a közönség 20 százaléka SE élvezi az előadást, csak elmegy mert ...

Egyszer kíváncsiságból én is elmentem.