Igen, két irányú a kommunikáció.

vargaf: így van, a modul alapesetben 3,3V-os. Tuti hogy kicsinálná az 5V. Bár hozzáteszem van egy tesztkörnyezetem, ahol már hetek óta használom direktbe rádugva, de ott másodpercenként csak egy alakalommal küldök 5V-ot a 3,3-as lábra.

Most azon gondolkodom, hogy teszek elé egy feszültségosztót (1K és 2K ohm), és ha akkor működik a kommunikáció akkor nincs a 3,3-as láb előtt védelem, ha pedig van, akkor gondolom a feszültségosztó miatt kritikus szint alá esik a HIGH feszültség, és a modul nem fogja "észrevenni"

Igen, a vasnak van hiszterézis vesztesége is, csakhogy a vas lágy mágneses anyag, ezért a hiszterézis görbéjének a területe nem nagy, így az ebből származó vesztesége sem túl nagy. viszont viszonylag jó vezető, de elég nagy veszteséggel. Így az örvényáramok keltette hő az, ami jelentős.
Pl. a transzformátor lemezben is azért használnak pl szilíciumot, hogy ne legyen az örvényáramú veszteség nagy. (vannak többféle technológiai megoldások is erre, de most nem ez a lényeg)
Ilyen szempontból a víz is egy nem túl jó vezető, de a mágneses tér hatására abban is keletkeznek örvényáramok, amik a vizet melegítik. (nem tévesztem össze a mikrosütő működési mechanizmusával) Csak a főzőlap megindulásához kell némi segítség, ezt hozza a mellé tett kulcscsomó.

Egy TFT kijelző szintillesztését a rajz szerint oldottam meg.

Mi az előnye a dióda+ellenállás GND-re húzásnak a hagyományos 2 ellenállásból álló feszültségosztóval szemben? Nyilván a dióda egyenirányítást és végez, de ezen felül?

Laikusként kérdezem...

Sziasztok! Van egy fordulatszámszabályzóm, aminek két (vagy három) hűtőbordája egy fémmel rövidre lett zárva, ezért nem működik rajta a szabályzás. Hgyan tudom megtalálni a probléma forrását? Elég a rövidre zárt alkatrészek cseréje? A válaszokat előre is köszönöm!

Ez volt a fiókban?..., sima ellenállás osztó egyszerűbb, kevesebb alkatrész, olcsóbb, és nagyobb értékű ellenállások lehetnek, kevésbe terhelnek.
A diófa után azért kell földre húzó ellenállás, hogy akkora áram menjen át a diódán, amikor már 0.6V esik rajta...

A dióda jelen esetben szinteltolást végez, nem egyenirányít.
Ha a bemeneti feszültség pl. 5V - 0,5V, akkor azt egy ellenállás osztó leosztja 3V - 0,3V-ra. Néha a 0,3V probléma lehet egy következő fokozaton.
Ugyanekkora bemenőfeszültség esetén a (3) diódás kapcsolás elméletileg 3,2V - 0V-ot csinál. A diódák nyitófeszültség alatt nagyon nagy ellenállást mutatnak, ezért ott az osztási arány nagyon nagy lesz, a kimenőfeszültség pedig 0.
Ha a bemeneti feszültség alacsony szintje szinte nulla, akkor nincs jelentősége a diódás szinteltolásnak, jó a feszültségosztó is.
A diódás szinteltolásnak akkor van létjogosultsága, ha sokkal jobban eltérő, nagyobb feszültségekből kell (pl.20-4V-ból) 5 - 0V-ot vagy 3 - 0V-ot csinálni. Ilyenkor persze zenereket kell használni.

De a vasat jobban melegíti mint a kaját? Ha nem, akkor jobb, ha nincs is ott, mert az nem csak a tányért melegíti, és veszteség. A másik kérdés, hogy csak beindításhoz kell fém, és utána el lehet venni, vagy végig kell? A másik kérdés, ha a kajában folyik áram, az nem okoz elektrolízist? Mondjuk láttam már olyan virslisütőt, hogy a virsli végeire rászúrja a hálózatot, ez meg magasabb frekvencián működik, akkor gondolom nem.

Kicsit eltérő kérdés, a használati útmutatóban azt írják, hogy minden alkalommal húzgáljam ki, miután végeztem. És egyre több dolognál, ennél is írják, hogy csak hébe-hóba használatra készült. Ez ebben az esetben miből állhat? Nincs benne elég hűtés? Alul van méretezve a tekercs, és/vagy az IGBT, vagy a kábelek? Át lehet alakítani szívósabbá? Nem tudom mi alapján írják rá az edény méreteket. Mert úgy vettem észre, hogy nem az aljának a méretét szokták ráírni, vagy nem csak azt, de a hirdetésekben pont nem azt, mert a teteje nagyobb. Szóval nem tudom, hogy szabvány szerint határozzák meg, hogy milyen talp mérethez, mekkora használható edényt adnak meg, de én nem túl drága kategóriában egyetlen 28cm-eset találtam, a többi mind kisebb. Szóval ezek alapján még nagyobb is a többinél, amiből következik, hogy jobb a hűtése, de még így is óva intenek a rendszeres használattól. Mondjuk a funkciógombot elég sokszor kell nyomni, az elkophat.

12V-os egyenáramú rendszerben kellene figyelnem egy vezetéket, hogy folyik-e benne áram, mindezt úgy, hogy ne kelljen a vezetéket, csatzlakozóka megbolygatni. kb 8A lenne amit figyelni kell. Értéke nem lényeges, csak annyi hogy van, vagy nincs.
Nincs rá valakinek, valami jó ötlete?

Hall elemes árammérő.

Energia. Öregedés.

Sziasztok!
Egy induktív fogyasztón kellene mérni indukált feszültséget akkor, mikor nem kap táplálást (a vezérlés 12V PWM/8A/2kHz). Probléma, hogy a vezérlő védődiódái söntölnek, tehát "teljes" leválasztás kellene. Relé jó lenne, ha nem vinne bele nagy tranzienseket, maga lebegő mérés megoldott. Tehát valami kétirányban is működő, legalább 40V-ot elbíró kapcsolóelemre lenne szükségem minél kisebb feszültségeséssel. Triacra gondoltam (bár emlékeim szerint nagy lesz a fesz.esés)... Parazitadióda nélküli NFET-et meg nem találtam ekkora áramra.egyéb ötlet valakinek?

A kulcsnak ott kell lenni, mert az adja az alapterhelést. A víz (folyadék) elég messze van a tekercstől, nem ad megfelelő terhelést. Azért kell megfelelő méretű edényt használni, mert akkor a leoptimálisak az energia átadás körülményei.
Nem elektrolízis, ahhoz két pólus között kell folynia az egyenáramnak. De az egyenáramtól, is megfő a virsli a beleszúrt két hálózatra kapcsolt tű között, de az egyszerűség kedvéért váltakozó feszültséget használunk, mert az van kéznél. Működik akkor is, ha Te vagy a virsli helyén, ezért nem érdemes tapizni a fázist meg a nullát egyszerre.
Magasabb frekvencián annyival jobb a helyzet, hogy csak a felület (skin hatás) fő/ég meg, az élet szempontjából valamicskével kedvezőbb a helyzet.

Egy dióda az induktiv fogyasztóval sorbakötve?

Vezérlő feszültség szempontjából nyitó irányban, akkor az önindukciós feszültség szempontjából meg zárva lesz, nem tud söntölni a védődióda...

Vagy ez. Egyszer kell megbontani a DC kört, hogy be tudd kötni.

Sajnos amihez meg kéne bontani a vezetéket nem jöhet szóba ... időjárásnak kitett helyen van, és nem szeretnék plusz hiba lehetőséget sem belevinni a rendszerbe. Ráadásul a csatlakozó is fröccsöntött, így nem lehet átfűzni sem a vezetéket az "árammérő gyürün".
A DC-s nyithatót meg csak elég húzós áron találtam idáig.

Reed-kapcsoló, vagy ilyesmi lehet a neve.
Régebben utánfutó visszajelzőjén láttam ilyet.
Egy üveg csőre kell rátekerni néhány menet vezetéket.
Az elektronikát meg a cső két érintkezőjére kell kitalálni.
Nem kell semmit megbontani.

Ez így valóban necces. Nem kísérleteztem még hasonlóval, de megpróbálnék egy lineáris hall érzékelővel játszadozni.
Az egyenáramnak is van mágneses tere, amit egy Hall szenzor érzékelhet.
Abban az IC-ben is úgy van megoldva, hogy az áram vezető pálya felett van a Hall érzékelő maga. Igaz baromi közel, de galvanikusan szigetelve.
Vennék egy ilyen eszközt, és megnézném, hogy egy 8A-rel átjárt vezetőhöz közel szorítva ad-e valamiféle érzékelhető jelet. Amit aztán erősíteni lehet, és detektálni azt, hogy folyik-e áram.

Aztán az is lehet, hogy olyan gyenge a jel, hogy elveszik a zajban, akkor zsákutca.
De most hogy elkezdtem rajta agyalni, ki is fogom próbálni. Ha legközelebb rendelek a HESTORE-ból, és nem felejtem el, akkor megnézem.

Sziasztok .
Azt szeretném megkérdezni , hogy töltőre tettem 3db 18650-s cellát és töltés közbe elkezdett melegedni.
4.20Von tölti föl az akukat 500 mA árammal.
Abból a laptop akkumulátor pakkból kivettem még 3 ugyan olyat azok nem melegedtek.
Biztonsági okokból ne használjam ami melegszik ? Mert akkor eldobom ökét.

Üdv, amelyik 500mA töltőáramtól érezhetően melegszik, az újrahasznosító hulladék gyűjtőbe való.

Pontos típus? Vannak ismerten melegedő cellák, keress rá, Sanyo heaters pl. fórumokon sokat írnak róluk.
De ami nem ismerten melegedős, az esélyes rossz.

Köszönöm.
Akkor inkább "újrahasznosító hulladék gyűjtő".

Méricskélted előtte a cellákat? Milyen szintre voltak merülve?
Elég sok bontott cellát szereztem én is. Azt tapasztaltam, hogy amelyik kibontva nagyon lemerült állapotban volt, azok közül több is melegedett a töltéskor. Volt olyan is, aminek nem is érte el a feszültsége a töltöttségi szintet. És ezek többsége a töltés után nagyon alacsony kapacitást produkált. Mentek is a szerlektívbe. A bontott cellák közül jó, ha 50% volt hasznosítható.

Ha rendszeresen akarsz bontott cellákkal foglalkozni, akkor érdemes beszerezni egy kapacitás mérő modult.

Ohh Köszönöm ezt a modult.
Húú sajnos nem emlékszem.
2.4 -2.5 V nál volt feszültségük.
Úgy tudom pont a határ 2.5v onnantól mélymerülés?

Én mindegyiket rátettem töltőre, amiket bontottam. Volt 1V-os is, meg alacsonyabb is.
Érdekes módon volt olyan amelyik magához tért, és megfelelő kapacitást mutatott, meg olyan is volt, ami 3V fölötti volt bontáskor, és mégis kuka lett a kapacitás ellenőrzése után.

Végig kell próbálni mindet legalább egy feltöltéssel, és kapacitás ellenőrzéssel.
Amelyik kapacitása nem érte el az 1Ah-t, azt egyből kidobtam.

A mélykisütés szintje a gyártótól és típustól függ, általában rá van írva a cellára. A tényleges felhasználás is befolyásoló tényező.

Sajnos bármilyen polaritású lehet az indukált fesz, a hídmeghajtó meg valamelyik irányban vágni fog.

Egy relé söntellenállást kapcsol az induktív fogyasztó (jelen pillanatban feszültségforrás) kapcsaira, ezzel csökken az indukált feszültség, a védődiódák nem jutnak szerephez. Kis feszültséget is lehet pontosan mérni, (esetleg a mérés idejére erősítőt kapcsolni az indukált feszültségre), a mért eredményt már csak szorozni kell a "söntölés" mértékével.

Egy mérés sönt nélkül, egy mérés sönttel és már is megvan a csillapítás mértéke.

Persze ez csak akkor járható út, ha az így keletkezett áram nem terheli túl az eszközt.

Szia!
Ilyen váltakozó jelek kapcsolására kettő fetet kell sorba kötni úgy, hogy a source-k legyen közösítve. A két fet gate-jét is összekötöd, és egyszerre kell vezérelni őket. Mind a kettő áram irányra nyitni fognak és le is zárnak. A hátrány, hogy a meghajtásnak lebegőnek kell lennie.
Létezik ilyen készen is, úgy hívják photo-mosfet relé. A 8A amper elég nagy elvárás a kapható típusoktól. Bővebben: Link Esetleg 2db-t párhuzamosan lehet kötni. Tudnod kell, hogy ezek az opto meghajtású eszközök elég lassúak, ezért amit szeretnél, arra kétséges, hogy megfelelő lesz-e.
Másrészt nem teljesen értem a mérés célját. Egy induktív fogyasztó indukált feszültsége elvileg elég jól kiszámolható, ha tudod a pontos helyettesítő képét, a kapcsolás időfüggvényét.