Nem túl biztató Lehet meg 1 szer neki futok egy BF199 vagy BC547-essel. Közsi az infót.

Vannak BC107-esek, igaz drágább a sima tokozósótól 300mHzig mennek.

BC 547 nálam nem ment. Meg sem nyikkant. Visszatettem a BF 185 -öt azzal 3 V körüli teleppel megszólalt. De: Amikor a forgókondi gombját elengedem, már nem szólt. Kényes egyébként a bemeneti rezgőkör hangolására, a tápfeszültségre, a tranzisztor nyugalmi áram beállítására, egyszóval mindenre. Miután fél óra tekerészés árán behozol rajta egy adót, amikorra leteszed kézből, már minden elállítódott. Valami stabil árnyékolt kivitel kellene a rezgőkörnek, mert 10 cm kéz közelítésre már elhangolódik. Ha elengedem, már elállítódott. Állomáskeresőnek is valami precíziós dolog kellene, mert nagyon nehéz beállítani, még zsebrádió forgókondenzátorral is, amit már valami másba építettem, azért ott a kerámia trimmer, ami abszolút használhatatlan. Varicap diódás hangolás kellene, de nagyon stabil táppal. Miután többet dolgozol rajta,mintha egy szupervevőt építenél, marad egy primitív szinte semmire sem használható, a szupregnél alig jobb rádiód. Csak az az egy, hogy nics zaja. Előerősítő mindenképp segítene rajta, de azt nem találni egyik leírásban sem. Hangfrekvenciára is nagyon nagy erősítés kell még utána, hogy használható legyen.

Nekem ez úgy tünik nem alig jobb, hanem roszabb a szuperregtől. Többen írták, könnyű kezelni, érzékeny az adókra es nem érzékeny a kézmozdulatra. Jól van olyan 0,3 meg 5kW adókkal az én rádiómat sem könnyű behangolni, de nem lehetettlen és marad a megadott frekvencián, Cserépe a potméterrel kell cseszkelődni.

Nem mások konstrukcióira alapozz, hanem készítsd el magad, és meglátod, jó e neked vagy sem...?!

Az ember mindig tanul valamit. Vagy néha nem

Sziasztok! Rádiós áramköröknek a vastagabb, vagy a vékonyabb nyák a jobb?

Szerintem. Tápvonalak tervezésénél a nyák vastagság tervezési paraméter, bármilyen impedanciához és vastagsághoz tervezhető vezető mintázat.
A csillapításnak nem néztem utána, ott talán az anyag típusa számít többet.
Vastagabb nyáknál kisebb mikrofóniát várok.

Az anyaga inkább lényeges, minél alacsonyabb dielektromos állandó az alacsony dielektromos veszteség érdekében.
GHz tartományra teflon és kerámia a járatos, néhány 100 MHz-ig tökéletes az FR4 anyagú.
Ha konkrétabban leírod hogy mit szeretnél, talán többet tudunk segíteni.

Mid van nem mind 1 mit építesz, ha valami egyszerűbb primitívebb dolgot tartósabb a vastagabb, a szupernmodernal is de ott azok a pici ick stb oda jobb lehet vékonyabb na meg a frekvenciától is függ.

2.4Ghz-ig teljesen jó az FR4. ε_r=4.3 Hacsak nem többször 10W-os erősítőt akarsz Vastagabb szigetelő-epoxy, szélesebb vezetősávval (mikrostrip, 50ohm) kisebb csillapítást okoz. Hullámimpedanciával kalkulálni λ/10-nél hosszabb szakaszoknál kell.

2 GHz-en, 40-50 wattos mobil átjátszó végfokokban is többrétegű nyákot alkalmaztak, természetesen méretezett tápvonalakkal. Teflon csak az 50 ohmos antenna csatlakozóban volt.

Próbált e valaki 12V on csöves hangszórós rádiót készíteni? Alapötletem kettő ECH81 sorba kötése fűtésként hogy aksiról is mennyen. A kettő trióda lenne a hang része,a heptóda csak nagyobb feszültségen jó hangszórós vételre. Elég erős e az ECH81 triódája rá, első kísérletek biztatóak, amikor nem aksiról megy a cucc feszültségkétszerezővel megy a cucc kapna 30V ami biztos jobb, felett de aksiról csak 12V.

Ferritrúdnak mennyire árt a meleg mennyire legyen messze az elektronscsőtöl? gondolom a hálózati trafóhoz sem legyen túl közel.

A meleg nem árt neki, de a hálózati trafó szórt mágneses terével minél kevésbé legyen csatolásban.

Itt van pl. egy VT R-4430 Szimfónia de Luxe belseje (volt ilyen rádióm nekem is), itt jól látható, hogy a ferrit antenna a skálavilágítás "reflektora" felett van egy állványkán rögzítve, lehetőleg csökkentve a hálózati trafóval való mágneses csatolást.

Alapvetően nem a szórt mágneses térrel van a gond, hanem mert minden masszív fémdarab, ami az antenna közelében van, lerontja annak jóságát!

A rádiókhoz használt ferrit antenna anyaga kis hőfokfüggésű alapvetően, így különösebben nem érzékeny rá, de azért nyilván nem célszerű magas hőmérsékletnek kitenni. De azt inkább a cséve test, és a szigetelés szenvedi meg, semmint a ferrit...

Még 1 kérdés. Ha közel van az elektroncső a hagszóróhoz azt vonza, gondolom eleszol az elektronok aramlásába és jobb távolabb raknom. Célom 12V kis csöves zseb vagy inkább táskarádióápítése.

Ahhoz, hogy egy elektroncsőre a hangszóró mágnes számottevő hatást gyakoroljon, az elektroncsövet bele kellene paszírozni a hangszórómágnes légrésébe, ahogy ezt egy magnetronnál, vagy klisztronnál teszik.
Ha megnézel agy általános elektroncsövet, akkor láthatod, hogy az elektróda rendszer max 1 cm -en belül van, ráadásul az egész rendszert körülöleli egy alapvetően vas ötvözet anód, ami elég jó árnyékolást biztosít,
Ha alacsony feszültségű rádióban gondolkozol, akkor érdemes telepes csövekben gondolkoznod, vagy direkt kis tápfeszültségű alkalmazásokra készült csövekben. Ha a kis méret is fontos, akkor "ceruza" (drótlábű) csövekben (1Ж24 1Ж29) vagy 5AK5, ECC88, de azért kívánatos a minél magasabb anódfesz, min24 V.

Fiókprojekt lesz. ECH81 es EF184 vagy 2 ECH81. Tesztelve van működik 12V halózati trafóról kb. 30V fog kapni. Mivel ezek a csövek 0,3A fűtésüek igy 2 őt sorbakötök. Íhy mehet hálózatról is de egy12V aksiróól is.

Sok szerencsét.

Nem kell a feszültséggel spórolni:
Bővebben: Link

Cél egy 12V akuról müködő cucc. De birnak miniinvertert is belerakni, de nem akarok.

Köszönöm. Most a doboz tervezésével bajlódok. Hálózati trafó nélkül lehetne tényleg pici de én akarok házóati trafót is bele, meg skálát is

Sziasztok !


Régebben már próbálkoztam kvarc létraszűrővel.
Akkor 2 db 3.5 MHz-es kvarcból volt, többé kevésbé működött.
A sávszélesség kellően szűk volt, de ahol elnyelnie kellett,
ott nem volt elég erős a csillapítás.

Gondoltam, építek 5 db 4MHz-es kvarcból,itt jobb a sávon
kívüli csillapítás, az áteresztett sáv talán túl keskeny is.
(pontosan még nem mértem ki)

Ahogy az oszcillátort felfelé tekerem, (nagyon óvatosan kell)
az átjutó rezgés amplitúdója emelkedik, majd a csúcs után
hirtelen nullára csökken. Ha elkezdem visszafelé hangolni
sokszor semmi se jön be. Ha túlmegyek azon a ponton ahol
az áteresztési sáv van és újra előrefelé kezdek hangolni,
újra be tudom hangolni a jelet. (De visszafelé nem)

Miért van ez?

Ez egy lineáris rendszer, nincs benne "dióda" )) Mindegy hogy lentről fel, vagy fentről le hangolsz... Ott valami egyéb bibi van..., pl "lötyög" az oszcillátorod hangolója...stb...

Elvileg válogatni kellene hozzá a kvarcokat, mint ahogy az LC szűrőknél is a kondenzátorokat és a tekercseket. Nehezítés, hogy a kvarcon nincsen tekerentyű, mint a tekercsen.

Nem kizárt, hogy ilyesmi a probléma. Én arra is gondoltam, van a kvarcoknál
a sáváteresztő rész után, egy nagyon sávelnyelő rész, és ahhoz van köze a dolognak.
(Az valahogy megzavarja a működést talán)

Mindenesetre korrekt lezárást próbálok tenni az elejére és a végére, akkor talán
jobb lesz.

Gondoltam rá, hogy lehetne őket hangolni, kondenzátorok, és tekercsek hozzáadásával.
(Csak még ki kell találnom merre kellene hangolni )