Hail!

Nekem egy egyszerű szorzó áramkörre lenne szükségem, ami két villamos jelet szoroz. Analóg kéne mindenképpen.
Előre is köszi!

Konkrétan mire kéne, és a paraméterek is kellenének. Szükitsd le a kört mert csak igy lehet segiteni.

Szia!

Egyfajta IC-s lehetőség:

http://www.analog.com/en/subCat/0,2879,773%255F862%255F0%255F%255F0...0.html

Az smd.hu-tól rendelhetők többnyire, ill. néhány darabot lehet rendelni közvetlenül a gyártótól is.


Üdv! Chip

Nem tudom, hogy jó-e neked, nézd meg ezt:
MC1495
A HQ-tól beszerezhető kb. 1500ft

A legegyszerűbb megoldás a lineáris potméter:

Ucsúszka=Ube*a, ahol a a csúszka állása. Ha mindenképpen két jelet kell szorozni, akkor feszültségvezérelt digitális potmétert kell használni.

Köszi a segítségeket!
Teljesítmény mérésére akarom felhasználni, konkrétan erősítő kimenő teljesítményének mérésére.
Ez a potméteres megoldás megfordult a fejemben, de IC-vel egyszerűbb. Köszi

Nagyon szívesen!
Megkérdezhetem, hogy pontosan mit építesz?

Sziasztok!
Egy iskolai feladat megoldásában szeretnék segítséget kérni. A feladat Proteus progiban megtervezni egy 8bitX8bit-es előjeles szorzót multiplexer segítségével megvalósítva. A neten keresgéltem, de nem igazán jutottam előbbre a témában. Ha valaki tudna segíteni, hogy milyen irányban kellene elindulnom gondolkodni, akkor megköszönném.
Üdv: Pít

Hali!
Bár nekem nem szorzó, hanem osztó kellene. Olyan, ami két folyamatosan változó analóg jel hányadosát adja.
Tehát nyilván nem potit kell tekergetni.
Ha valakinek van valami ötlete az kérem szóljon.
Előre is köszi!

Szia!
A differenciálerősítő pont jó erre. A műveleti erősítőkben is differenciálerősítő van a bemeneten.

Az egyszerű differenciál erősítő jelek összeadására, és kivonására alkalmas. Mivel a differenciál erősítő erősítése az emitter ellenállás(sok)tól függ, olyan differenciál erősítőt kell alkalmazni, ahol az emitter ellenállások egy másik bemenőjel függvénye, így az erősítés is ettől a jeltől függ, tehát a kimeneten a mindenkori két jel szorzata nyerhető.
Uki = Ube1×A, ahol A = f(Ube2)
Csatoltam két analóg szorzó áramkör adatlapját.

Értem. Kösz szépen. Sokat segítettél.

ITT van két analóg szorzó áramkör kapcsolása, amelyek közül a második (MOS implementation) felépítése elég egyszerű, igaz csak 1 negyedes szorzásra alkalmas. A képletekben levezetve v1, v2 és Vref is pozitív, de igazából v1-nek negatívnak kell lennie, hogy ténylegesen működjön.

Attól most tekintsünk el, hogy milyen pontosság érhető el, és mennyire pontosan kellene a két FET-et összepárosítani, csak elméletben megvalósítható-e ez diszkrét alkatrészekkel?

A mellékelt szimulációban 4 kivezetéses N csatornás MOSFET-tel működik, ahol a substrate nincs összekötve a Source-szal. Ez IC-n belül így is szokott lenni, mert több FET van kialakítva egy substrate-on. (AnalogMultiplier NMOS.PNG)

Viszont diszkrét MOSFET esetén még nem láttam olyat, ahol a substrate nincs összekötve a Source-szal. Ha kicserélem a 4 kivezetéses FET-et egy hagyományosra, akkor már nem jó. (AnalogMultiplier 2N7000.PNG)

Tudom vannak cél IC-k, például a már nem kapható MC1495 és a még kapható AD633, és ezek ráadásul 4 negyedesek. De most nem ez a kérdés.

Nem tudom konkrétan mire akarod használni, de ez itt két síknegyedes és működik a gyakorlatban is. Dinamika kompresszor (limiter) volt, de alkalmas hangerő szabályzóna, vagy akár analóg szorzóként is működik.

Köszi, sejtettem, hogy van a tarsolyodban ilyesmi. Nekem teljesítmény méréshez kellene, ezért DC csatolt megoldás jó csak.

Nem akarom itt feleslegesen az okostojást játszani, de Te kérdeztél. Még mindig jó lenne ennél is többet tudni a feladatról.
Az áramosztásos elven működő diff erősítővel meg lehet valósítani kb. 46dB-es átfogási tartományban 1-2% pontosságú szorzást. De lehet, hogy OTA-val is meg lehetne oldani. Vagy vannak cél IC-k, de ezt Te is tudod.
Vagy ha analóg módon akarod megoldani és csak 1 db-ra van szükséged akkor fel tudok ajánlani 1 db AD534-et (úgy is csak kuporgatom ezt az 5 db-ot amit katt-tól kaptam ajándékba).

A téma még mindig a műterhelés. Egy univerzális megoldáson gondolkozom, ahol nem csak konstans áram, hanem konstans feszültség, ellenállás és teljesítmény is beállítható lenne, és mindegyik mód analógban megoldva. Egyelőre csak fejben, majd kiderül végül mi valósul meg. A szorzó áramkör teljesítményt számolna, amit nem csak a konstans teljesítmény módhoz szeretném használni, hanem bármely más módban védelmi szerepe is lenne, hogy a készülék által megengedett disszipációt ne lehessen túllépni.

Ezen felül jó lenne esetleg alacsony frekvenciás négyszög hullámformával modulálni a terhelést. Így a terhelt készülék dinamikus viselkedése is megfigyelhető lenne.
Ez utóbbi miatt a mikrokontrolleres feszültség és áram mérésből számolt teljesítmény nem lenne jó, mert lassú.

A fent említett FET-es kapcsolásnak megörültem, mert elég egyszerű és a célnak megfelelne, ha működne, de végül szerintem maradok a cél IC-nél. Ha el tudod postán küldeni (természetesen állom a költségeket), akkor köszönttel elfogadnám a felajánlásod. Az AD534 erre a célra nagyszerű darab.

Megnéztem a power meter.CKT-t is. 500uS-nél negyedének kellene lenni a kimenetnek mint 999uS-nél. Viszont a 1,61V és 5,68V jön ki a kimeneten. 5,68V-nak a negyede 1,42V lenne, ami 15% eltérés.

Csak mint "power meter"-t szimuláltam. Arra a célra megfelelőnek tűnt. Valójában soha nem építettem meg ezt a kapcsolást. Neked ehhez valóban "rendes" analóg szorzó kell.

Az AD534 jól működik, TG barátom műterhelésében (ennyit talán elmondhatok róla, ha már belekotyogtam a fejlesztésbe) is ezzel van megoldva a teljesítmény limit. Állítható az áramhatár (áramgenerátoros mód), a belépési feszültség (akkumulátor szimuláció), az ellenállás (ellenállás módot is tud), és a teljesítmény határ is. Az üzemmódok közötti váltás analóg és automatikus.
Némi fejtörést igényelt olyan áramgenerátor modul, ami kicsit jobb mint a sima opamp+FET megoldás, tehát pl. nem szalad meg, ha hirtelen nulláról 400V-ra ugrik a feszültség.

Bocs, benéztem AD633 van benne.
Eléggé hasonló amúgy, csak 8 lábú, (és egy időben lehetett mintát kérni belőle)...
AD633-PDF
Barkács Wattmérő AD633-al

Jól elhúzod itt a mézes madzagot, de gondolom részleteket nem oszthatsz meg. Pedig mindkét dolog érdekelne. Én egyelőre kézi váltásban gondolkodom a különböző módok között, és valamely más limit túllépésekor kikapcsolás és persze a szokásos opamp+FET megoldás.

A felépítés mint egy labortáp esetében, opampok, mindegyik kimenete diódán át le tudja húzni a vezérlést ha a hozzá tartozó limitet átlépik. A feszültségküszöb ami adja a vezérlést, ezt húzza lefelé az áramhatár, vagy a teljesítmény határ. Ellenállás módban a a műterhelésre kapcsolt feszből származik az áramgenerátorok vezérlőjele, ebben a módban ellenállás karakterisztikája lesz.

Én kezdetben az AD534-et egy nagyon egyszerű invertáló, vagy nem invertáló kapcsolásban használtam szigetelt erősítőben. A szaggatás frekvenciája 300 kHz körül volt. Ez nagy luxus volt, mert akkoriban ( '85 körül ) egy ilyen 4000,-Ft felett volt.
Aztán dinamikakompresszort csináltam belőle, ez minden igényt kielégített, a FET helyett volt használva feszültségvezérelt erősítőnek.
Ügyes kis jószág, de én nagyon meggondolnám egy ilyen műterhelés építését. Ha igazán korrekt, jót akarsz csinálni, az nagyon nagy munka, drága, stb. És biztos, hogy szükséged van rá? Fogod te azt annyit használni, hogy megérje az építésre fordított energia.
Én ' 77 óta dolgoztam, meg hobbiztam ebben a sportban, de sosem jutott eszembe ilyet építeni, pedig nagyon sok kütyü van mögöttem.

Köszönöm, ez jó iránynak tűnik.

Ez itt a hobbielektronika fórum, sok olyan áramkör épült már ami másnak feleslegesnek tűnik. Van aki detektoros rádiót épít. Fogja sokat hallgatni? Mások propeller órát? Mennyit fog az üzemelni? Nem tudod te sem megmondani. Én eddig főleg digitális áramköröket tervezgettem, most kirándulok egy kicsit az analóg világban. Pont olyan lesz, ha lesz, amilyennek a mai tudásommal el tudom készíteni. És ha meglesz, akkor olyan dolgokat is mérni, tesztelni fogok, amire eddig nem volt lehetőségem. Miért? Tapasztalat szerzés. Sokat vagy keveset fogom-e használni? Minden relatív. Régen foglalkoztam erősítőket is, ezért van egy frekvencia generátorom. Évekig be sem kapcsoltam, amikor csak digitális áramköröket készítettem, végül is minek az nekem. Ez pont ugyanilyen. Ha bármit készítek annak tápegység kell. Ezzel lehet tesztelni, mennyire melegszik, mikor szólal meg a túláram védelem, milyen a dinamikus viselkedése, stb., lehet akkumulátor kapacitást mérni, napelem karakterisztikát felvenni, stb. Ilyesmikkel is szeretnék foglalkozni, ezért építem. Biztos nem lesz olyan profi, mint amit TG és Skori csináltak, de azért igyekezni fogok. Egyedül a saját elvárásaimnak kell megfelelnie.

Kipróbáltam az AD534-en, jól szuperál. A táp 2x15V volt.
Az offsetet is mértem és a szorzás pontosságát is.
X bemeneten nagy feszültségnél kicsit elszalad a ló, de a többit hozza.

Lenyűgöznek ezek a mérések. A profizmus magasiskolája. Irigykedem, gratulálok! Nagyon precíz vagy.
Szuper ez az IC. Az a néhány tized százalék torzítás nyilván nem lesz zavaró a gyakorlatban.

Az biztos, hogy nagyon jókat lehet vele játszani.
Csináltam olyan kétfázisú szinuszoszcillátort, ami egy trigonometrikus azonosságon alapult:
sin2x + cos2x =1. Vagyis DC-t csinált a szinuszokból. Ehhez kellett egy kvadratúra oszcillátor, meg 3 szorzó. A harmadik a VCA volt, amplitudó szabályozásra.