Mivel a zenei jel nem csutkára járatott szinusz, ezért 1000W zene nem egyenértékű 1000W rezsóval. De meg lehet próbálni vizet melegíteni zenével.
A teljesítmény felvételnek van átlaga, de van csúcsa is. Ha elegendő energiatároló van az erősítőben, akkor még a csúcs teljesítmény felvétel is lehet kevesebb a kimenő teljesítménytől. A termék adatlapján az szerepel, hogy akkumulátoros üzemű. Az akkuk töltését el tudja látni egy kisebb, de folyamatos üzemü tápegység, miközben a végfokot maga az akku látja el nagy teljesítménnyel. Természetesen a hosszú időre átlagplt kimenő teljesítmény nem lehet több mint a hosszú időre átlagot bemenő teljesítmény.

Nyilván van egy kis vakítás is az egészben, de lehet így is méretezni egy tápegységet. Az más kérdés, hogy illik-e vagy sem. Zenei jellel tudhatja a 240 W-ot, szinusszal nyilván "be fog rogyni" a tápfesz. Ez nem méricskélésre van kitalálva hanem zajkeltésre.

De javaslok egy kísérletet. Dugj a konnektorba fogyasztásmérőt és vezéreld ki klippelésig zenei jellel a végfokot. Számold ki mekkora a csúcsteljesítmény klippelésnél. Járasd egy órán át így, majd nézd meg hány Wh-át mutat a teljesítménymérő. Szerintem ki fog jönni az, hogy 240 W zenei csúcsok mellett a hálózatból felvett teljesítmény nem lesz több 80 Wh-nál.
Kíváncsian várjuk a mérés eredményét.

Sziasztok!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy a mellékelt kapcsolással mi lehet a probléma? Még régebben rendeltem egy ugyanilyen panelt megépítettem és hibátlanul működik. Ez ami most jött meg viszont nem akar. Nem vesz fel áramot. Az IC biztosan jó, mert más áramkörbe helyezve hibátlanul működik és megfelelő áramot is vesz fel.

Szia! A mellékletet konvertáld jPEG-be!

Konvertálva

Jó polaritással ültetted be a diódát?
Jó irányban áll az IC?

Igen jó a polaritása a diódának. Az IC is jól áll.

Ha nincs áramfelvétel, akkor vagy forrasztási hibád van, vagy rossz a dióda. Esetleg vezetősáv szakadás.
Vedd ki az IC-t! Mérd ki a diódát diódavizsgálóval! Ha jónak néz ki, kösd rá a tápot és mérj feszültséget az IC foglalt 4 és 8-as lábain! Ha nem jut el, nézd meg melyik tápágban van a szakadás!

A diódát megmértem és jó. Az IC 4-es és 8-as lába közt megvan a tápfeszültség. Megmértem a feszültséget az IC lábain a következőt kaptam 12V-os táp mellett:
1-es láb: 5,7V
2-es láb: 5,7V
3-as láb: 5,6V
4-es láb: 0V
5-ös láb: 5,6V
6-os láb: 5,7V
7-es láb: 5,7V
8-as láb: 11,4V

Ennek az áramkörnek minden porcikája működik és minden bizonnyal fel is vesz a tápból 2-3 mA áramot.
A bemeneti, vagy kimeneti csatlakozással lehet még gond.

Holnap nekifutok mégegyszer, addig is köszönöm a segítséget!

Nem hagyott nyugodni nézegettem még egy kicsit és valóban semmi baja a kimeneti vezetősáv a csatlakozó előtt volt alig láthatóan megszakadva, nem érintkezett. Mostmár rendben lesz, köszönöm mégegyszer. Az áramfelvétel meg nagyon kicsi mert a labortápom 1mA-es pontosságú és nem ír áramfelvételt ez zavart meg.

Hát igen, én itt úgy látom amit RMS-ben ráírtak, az egyszerű marketing fogás.
Ezek szerint, ha kibelezem, és rákötöm a 2 hangszórót valódi 800W-ot tudó erősítőre, az darabokra fog szakadni! Ebben jó esetben 2x80W-os erősítő van! Vagy nagyobb, de a táp túl kicsi hozzá.

Szia! Így van, vagyis ebből a 80W-ból tud gazdálkodni. Ez magyarázza azt is, hogy miért nem tud létrehozni 105dB-nél nagyobb hangnyomást 1 méterre. Mert a 240W RMS egy kamu!

Szia! A tesztben olvastam, hogy akkuról még 2dB-el halkabb, valószínű kisebb az akku feszültsége.
Ami a lényeg, amit írtál is, hogy:

Csak mint észrevétel.
Egytápos az erősítő, viszont nincs kicsatoló kondenzátor. Milyen végfok csatlakozik utána? Lehet, hogy azt elnémítja az 5,7V DC.

Üdv! A Quad 606 kapcsolásában van egy 47pF-os silver mica kondenzátor. Lehet ezt valami könnyebben beszerezhető típussal büntetlenül pótolni?

Szerintem, ha ki is jön a 240W a sinus jel egy ciklus erejéig, az nem fog létrehozni érdemi hangnyomást a 80W folyamatoshoz képest. Ezért is tud csak 105dB-t a tesztek során. Muszáj is nekik nagyot mondani, mert a többi gyártó is nagyot mond. Engem csak 2 adat érdekelne egy ilyen rendszernél. Meddig megy le és mekkora a max SPL szabadtéren, lehetőleg úgy tesztelve, hogy ne a magas hangszórók tolják bele a decibelt. Sajnos ezt csak a hangosításra készült hangdobozoknál adja meg a gyártó:
Partybox, egy kicsit másként
Azért kipróbálnám azzal az 500 Wattal, ami ezt kihajtja, megküldeni a "800-as" PartyBoxokat

Egyébként mi a motivációja szinuszos terhelhetőségre méretezni egy erősítőt, ha az zenehallgatásra készült?
Jól sejtem, hogy a mérések elvégezhetőségét szolgálja egyedül? Vagy van egyéb jótékony hatása is? Arra gondolok, hogy zenével a szinuszos tervezésű erősítő nem melegszik annyira, van benne tartalék (bár nem tudom mire?).
Bár ha csak hirtelen elgondolkodom, az elektrolit kondnezátoroknak az alacsonyabb hőmérséklet mindenképp jót tesz, az meg élettartam, sőt a kapacitása is függ tőle (kerámiáknál csak utóbbi).

Nagyon nehezeket tudsz kérdezni. Mi az a zene hallgatás? Mi a dinamika? Mi a hangosság?

Stiroflexel megpróbálhatod. Hogy milyen lesz a hangja jó kérdés.
Nekem is kellene négy darab silver mica, itt találtam:
https://stageshop.hu/hu/erosito-alkatreszek/erosito-kondenzator/tad...nzator

Egy torzítón keresztülengedett hangszer hullámformája közel négyszögjel, de legyen trapéz, annak a jelnek az RMS értéke jóval nagyobb mint a szinuszé. Mindig a felhasználás dönti el hogy milyen méretezésre van vagy nincs szükség. Ha van egy erősítőd ami a tápfesz és a terhelés függvényében képes leadni akár 100W RMS-t is, de nem hallgatsz rajta csak 10W-tal jazz-t, akkor nyilván nem sok értelme van 100W RMS-hez méretezni a tápot.

Sok esetben az ilyen "apróságokon" áll vagy bukik egy építés sikere vagy sikertelensége. Ami úgy kb. teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy olyan helyekre, meg VAS tranyó C-B közé, meg nvcs ellenállás mellé kerámiát semmiképpen se. Azon kívül hogy milyent, arra jó példa volt nekem a HTA-m annak idején. Vettem bele ilyen helyekre vagy 7-8 féle fóliakondit amit csak felleltem az itthoni boltokban. Raktam egyiket a másik után, de valahogy egyikkel se akart az igazi lenni, aztán egyszer csak véletlenségből két különféle gyártó eltérő terméke volt benne párhuzamosan, és lám, megjött valamiféle élet az erősítő hangjába. És ebben némileg egyet tudok érteni KD régi írásaival, néha hónapok munkája mire kitököli az ember hogy mégis melyik alkatrész jó az adott helyre.
Ez a beleteszem azt amit a boltban sikerült venni, vagy amit a fiókban éppen találok dolog vagy be jön vagy nem, általában nem.

Sziasztok!

A fenti hozzászólások alapján, tehát az RMS-ben kifejezett teljesítmény a jel formájával és erősségével áll összefüggésben.
Karesz50 ábráin jól látható, az egyes zeneszámok "sűrűsége". A 3 közül nyilván Jackó zenéje venné legjobban igénybe a rendszert.
Tehát minél sűrűbb a jel, annál nagyobb RMS értékről beszélünk? Lényegében a négyszögjel alatti terület nagyobb, mint a színuszjel alatti. Ebből adódóan egy 50% kitöltési tényezőjű négyszögjel tudná létrehozni a legnagyobb teljesítményt (pl. egy torzító).

Ha a konnektorban lévő hálózati feszültséget multiméterrel megmérjük, és 230V-ot mérünk, akkor ez egy effektív érték. Ezzel az effektív értékkel tovább számolva egy terheléssel, lényegében RMS teljesítményt kapunk? Ha 1000 Ohmos terhelést kapcsolunk rá, akkor ez a 230V effektív érték felel meg annak az egyenfeszültségnek, amekkora teljesítményt képes létrehozni a 325V csúcsértékű színuszus váltakozó feszültség ezen az ellenálláson. Ez esetben 230x230/1000=52,9W.
Lényegében tehát, a 325V csúcsértékű színusz hullám alatti területek összegzéséről van szó. Mintha "beleöntenénk egy pohárba"

Ha a zenei jelet nézzük, abból kiragadunk egy néhány másodperces részletet, ugyanígy meg lehetne határozni, hogy a képzeletbeli poharat meddig töltené meg. Egy 0 dB-es színusz jel sokkal nagyobb megterhelés, mint a zenei jel.

Ha az erősítő kimenetén 10V színusz jel mérhető ezzel a multiméterrel (akkor ez épp úgy effektív, és a csúcsértéke 1,41x10V=14,1V lenne?) Ha 4 Ohm műterhelést kötünk rá, akkor U2/R= 25W a teljesítménye. Ez színuszos teljesítmény. De lényegében RMS-nek is modhatjuk? Vagyis ez a színusz jellel meghajtott erősítő RMS teljesítménye ez esetben?

Kérlek segítsetek, hogy ezek az összefüggések helyesek-e?

Köszönöm!

Sajnos sokkal bonyolultabb a dolog. Kezdetben a hagyományos müszerek (mutatos deprez) a jelek középértékét tudták mérni, viszont megállapodtak abban, hogy az effektiv érték a mérvado, igy nemes egyszerüséggel a mutatos müszerek skáláját ugy rajzolták meg, hogy az a szinusz jelek effektiv értékét mutassa, de a középértéket méri. A szinuszjel középértéke a csucsérték 0,637 az effektiv érték meg 0,7 része.
Utána jöttek a digi müszerek, azok sokáig csak mért jelek csucsértékét tudták mérni, azaz 1,41 Voltot mért, de 1 Volt effektiv értéket mutatott. Azaz sem a mutatos sem a digi müszer nem tudott nagyon mit kezdeni a nem szinusz jelekkel ( és mértek is összevissza).
Ekkora ért a technologia arra a szintre, hogy valos effektiv értéket mérjenek, ami ugye nem más mint az adott jel höteljesitménye. Persze igy ez nem igen járhato az ut. Igy matematikailag közelitették meg a feladatot. A mért jelet egységnyi idöcsomagokra bontják, majd felszeletelik ( kivágnak néhány mikrosek idejü szeleteket, és megmérik azoknak a szeleteknek a csucsértékét. Ezeket összegzik egy félperiodusnyi idötartamban ( 2 nulla értékü szelet között) és megkapják a félperiodus területét aminek a duplája ( periodus) az effektiv érték.
Ezzel eljutottunk ahhoz, hogy legalább pontosan meg tudjuk mérni a jel effektiv értékék a hullámformátol függetlenül.
Az mind szép és jo a méréstechnikában, azonban gyakorlatilag használhatatlan a hangtechnikában.
( sok éves vita volt a németek meg az angolszászok között, mert a németek mindig valami precizios exakt dologban voltak otthon, és mérgelödtek, hogy a hangfelvételeik, rádiomüsoraik csapnivaloan halkak voltak ( pedig a müszerek mutatoi szinte a 0 dB-hez voltak ragadva. )
A nagy hangstudiok az oceán mindkét partján kitalálták, hogy az emberi fülnek sokkal jobban megfelel egy „hangossági“ érték ( nem találjuk egyforma hangosnak az ugyanolyan effektiv értékü 100 Hzes meg a 5 kHz-s hangot).
Akkoriban más müszer nem lévén a klasszikus deprez müszerekbe épitettek be mágneses csillapitokat és kialakult a manapság mindenütt elterjedt VU méter.
Amint a képen is látni ennek is dB a skálája, de a müködése sokkal lustább. Szinusz jelre természetesen ugyanazt mutatja mint minden más müszer, de a zenére már hatalmas különbségek vannak.
A következö kihivás a VU meter „digitalizálása“ ami sajnos a hangtechnika máig meg nem oldott feladata, igy az egyik profi müszeren 6 skála közül lehet választani ugyanazt a jelet mérni.
Amint a fenti leirásbol kiderül a müszerek lunyhák igy az erösitöknak meglehetösen nagy tartalékkal kell dolgozniuk, a digitálisoknák gyakran 16-20 dB a tartalék, ha egy szinusz jelet küldesz a bemenetre.
Az analog erösitöknél is legalább 3-6 dB kell lenni a 0 dB felett s miután a VU méter mért értékei inkább a teljesitményhez közelitenek, a 3 dB tartalék ( headroom) gyakorlatilag dupla teljesitményt jelent. ( RMSben!).

Ehhez jön a hangosság kérdése.
A profivilágban meg a mozikban megegyeztek abban, hogy a 0 dB 80 dB SPLt ( hangnyomást) jelent.
Ez szuper egy moziban, szinházban stb, de otthon, hacsak nem diszkot csinálsz, nagyon sok, igy alapbol leveszed a hangeröt és akkor jelentkezik az ujabb gond. A fülünk, minden, csak nem lineáris, azaz minél halkabban hallgatod a zenét, annál inkább emelni kell az alacsony, meg a magas hangokat ( loadness).

Bocs Loadness helyesen loudness.

Az Árwillben találtam néhány fajtát, illetve pont most tett fel valaki egy csomót az egyik fészes hobbielektronika csoportba.

A zenei jelben nincs négyszögjel, még trapéz sem. Nem tudsz ilyet mutatni. Ha egy másodrendű aluláteresztőn átküldesz egy négyszögjelet, a kimeneten szinusz lesz. Amíg egy torzító (esetleges) négyszögjele eljut a hangrögzítés valamilyen formájáig rengeteg aluláteresztőn átmegy. A zenei jelnek jelemelkedési sebessége van, ami amplitúdó és frekvencia függő. A létező legmeredekebb jel amit zenében találtam 10 kHz körüli szinusz volt közel 100% kivezérlés mellett.
Az erősítőt bármilyen mértékben túl lehet vezérelni és annak kimenetén már lehet közel négyszöget mérni. Ez nyilvánvaló.

Időközben kitalálták a számítógépet ami minden létező formában tud kivezérlést mérni. Más kérdés, hogy ezt jól használják-e, vagy használják-e egyáltalán a hangmérnökök.

Ez a loudness kérdés már rég túlhaladott dolog. A hifiben senki nem használja. Például az én fülem ezek szerint lineáris, mert nálam a halk zenében is ugyanannyi mély és magas van, mint a hangosban. Vagy csak nem értek hozzá.