Az a 60 fokos ideális hőfok egy vélemény valahonnan és általában sem igaz.
Más dolog, az, hogy nem célszerű 60 fok fölé menni, de ez is csak egy szűk alkalmazásra igaz.
Van egy csomó görbesereg az adatlapokon, hogy milyen tokhőmérsékelt mellett hány watt a megengedett Pd, de ez más tészta.
Egy tranzisztort nem kell felmelegíteni 60 fokra, hogy jól működjön, hanem hűtéssel megakadályozni, hogy az fölé emelkedjen, ha nem muszáj.

Ellentmondasz kicsit, mert ha nem meleg a borda, akkor nincs hőáramlás sem.
Ha ventilátorral segítesz a levegő áramlásán, akkor is kell egy hőmérséklet különbség, hogy a hőáram el tudjon indulni, és hogy a megfelelő sebességgel "haladjon".
Azt is figyelembe kell venni, hogy a levegő jelenleg 25-30°C körül lehet, tehát a bordának ennél melegebbnek kell lennie (mondjuk 60°C), ehhez pedig kb. 70-80°C félvezető hőmérséklet tartozik. Azt se felejtsük el, hogy a borda szélén alacsonyabb hőmérsékletet mérünk, mint a félvezetőnél.

Ez csak egy magyarázkodás részedről..
Nem tudom, mi lenne, ha nagyon sok ember otthon addig hajtaná az erősítőjét, rádióját, hogy 60 fokon járjon a végfoka/bordája ( mert az az ideális? ), ha neki egy laza zenehallgatáshoz éppen csak 4-5 watt kell az 50 wattos erősítőjéből. Akkor vigye ugye szervízbe, hogy neki még csak langyos a borda? Na ne..
Ne keverd össze a témát azzal, hogy ha "kihegyezel " egy félvezetőt, milyen egyéb feltételekkel tudod egy biztonságos tartományban tartani a működést.
Aztán számolgathatsz nyugodtan, akkor sincs igazad.
Persze kibír xx tranzisztor 98 fokot is, de nem mindegy, mekkora bordával, milyen pozícióval, hűtéssel, a doboz hátán és egyebek.
De ezt az ideális 60 fokot egy adatlapon se láthatod és nem is igaz.

Az igaz, hogy nem kell, hogy a félvezető 60fokos legyen.

Akkor végülis egyetértünk, hogy a tokjának sem muszáj 60 fokon lenni.

Hűts, ahogy tudsz...
A most készülő HC-TB-ME erősítőm kapcsán felmerült egy kis probléma, mint ahogy ezt a fejhallgató erősítő témában ezt jeleztem. Ott keletkezet a kérdés, hogy melyik bordatípusnak jobb a hűtőképessége adott méret esetén. No nem akarok tanulmányt írni én erről, mint barkácsoló, de mint érdekességet említem meg, amit kénytelen voltam megtapasztalni.
Ami irányadó volt, hogy elegendő e egy kisebb magasságú borda megfelelő hűtést biztosítani a majdani készülékemnek. A továbbiakban az egyszerűség miatt a régebbit a külseje miatt korcsnak, az újat, ami méretre mart, belaminak nevezném. A korcs méretei, 111x60x33 mm. A 33-ból 7,65 a hátsófal vastagsága, és 25,4 a lamellák mélysége. A lamellák vastagsága a hátsófalnál 1,8 mm. És a lamellákból 14 darab van. Ebből számolva 1,8x60x14= 1512, azaz 1512 négyzetmilliméteres felületen vonják el a hőt a hátfalról. De mi a helyzet a belamivaj? A belami méretei, 111x56x25 mm. A 25-ből 10 a hátfal vastagsága, és 14,8 a lamellák mélysége. A lamellák vastagsága a hátsófalnál 3 mm. És ezekből 13 darab van. Ebből számolva 3x56x13= 2184, azaz 2184 négyzetmilliméteres felületen szívja el a hőt a hátfalról. Ez persze nem egészen pontos mérési adatokból áll össze, de azért jól érzékelteti az eltérést a két felület nagysága között. Nem vagyok mérnök, csak hobbista, de én úgy gondolom, hogy a hőáramlást a hővezető képességen kívül az adott felület nagysága határozza meg. Hőtorlódás esetén magasabb üzemi hőmérséklet adódik. És hőtorlódás akkor keletkezik, ha a hűtendő eszköztől a lamellákig valahol nem elégséges a keresztmetszete a hűtőkomplexumnak, azaz a borda geometriájának. Esetemben, összegezve, a belaminak jobb a hőelvezető képessége a lamellák felé. A gyakorlat majd úgy is felel rá, hogy mi a valóság az elképzelésemet illetően. És még egy, a belami csak belami, mivel gyártási hibája van. Görbe a szépfiú. Talán azért is ilyen jó megjelenésű. A hátlap felhúzása nélkül (marógép) nem lehet nagyobb felületet ráfogni hőelvezetés céljából. Az EVAmp-ME esetében magát a bordát az élén rögzítettem, és csak kisebb felületek kerültek rá, amiknek a hőelvezetője volt. Így nem észleltem a görbeségét. Azonban most más a helyzet...
A képen a belami nem mérethelyes, mivel 76 mm magas az a darab. Az 56 mm-es még beszerzés alatt.

Szerettem volna illusztrálni az elkészült bordafelületek hibáit, de nemigazán sikerült. Vásárláskor jó felületűnek éreztem a lamellás oldalak felületét is... A végre síkba mart hátfal is nekem durvának tűnt. Így vásznat ragadtam. 911-est még vennem kell, de nagyjából látszik a vége. Végül is csak negyed millimétert kellett levenni a hátfalból, hogy síkba legyen.

Hozd el Békéscsabára június 10.-én.
Talán meg is lehet majd hallgatni, esetleg kérdezhetünk a megmunkálással kapcsolatban is.

Sajnos a hűtőbordák nem sík hátlapja technológiai probléma, ami a gyártáskor keletkezik. Jobb gyártók meg is adják az értékét. Minél vastagabb az alaplap, annál nagyobb a homorulat. Lásd csatolt kép, két db Fischer bordáról.

Nevezzük félkésznek őket. Nagyon teszik a bordád! Ha tudtam volna róla, ilyet vettem volna. Jónak tartom a fokozatait a végén, a nagyobb lamellafelületeit, amivel nagyobb felületen szabadul meg a hőtől.

Érdekes kérdés a hűtőborda. Mert a nagyobb felület jobb hőleadás - elvileg. Ugyanakkor a magasabb lamella a vége felé már kihűl és nem tud elegendő hőt leadni. A több lamella megint jobb, de ha túl közel vannak egymáshoz, akkor átsugározzák egymásra a hőt (ventilátorral jó).
Szóval sok a kompromisszum... Itt a feleakkora tesó, aminek nem dupla a hőellenállása.

Csak az én véleményem... Mint minden, ez is egyedi, és körülményfüggő dolog. Már többször is írtam arról, hogy a hőtorlódást akkor lehet elkerülni, ha a hűtendő eszköztől a leszellőzésig megfelelő a hőátfolyásnak megvannak a feltételei. Az én elveim szerint, a hűtendő eszköznél hűtőtömböt használok, ami dinamikusan elvonja a hőt annak a keletkezési helyétől. A most készülő HC-TB-ME készülékemben ezért nem számít, hogy a 100µF-os kondik a 100 ohmos ellenállás hűtőtömbje közelében van, mert ez az üzemi hőből nem sokat fog látni, mivel az a környezeti hőmérséklettől tán 1-2 fokkal lesz több. Volt hogy vitatták ama elméletemet, hogy, ha jó a hűtés a legmelegebb a lamelláknál kell, hogy legyen, mivel az ki van szolgáltatva a pillanatnyi leszellőzésnek, azaz adódhat hőtorlódás rajta. és ha nem egyszerű hűtésmechanikával számolunk, akkor a hőtorlódás visszafelé érvényesül. És ez az egész részben befolyásolja az üzemi hőmérsékletet. Ez az egész nagyban befolyásolja az elektrolit kondik élettartamát is. Én szeretem rátartással építeni a hűtést. Mert most csak saccolni lehet a nyári hőmérsékleteket, és még így is felmerül a rekkenő időkre egy ventilátor alkalmazása, ha akkor szeretne valaki zenét hallgatni anélkül, hogy túlöregítené ezzel a készülékét. Szerintem a hűtőtömb segít abban is, hogy a borda szélei felé jobba hőáramlási feltétel. Lamellák milyensége? Szerintem részben egyedi, részben általános. Fontosnak azt tartom, hogy a lábtőnél minél nagyobb felületű legyen. Én a nagyobb lamellafelületet tartanám szerencsésnek. Abban nem értünk egyet, hogy a lamellák egymásra átsugározzák a hőt. Ezt úgy tudnám elképzelni, hogy a lamellák alatt zárt felület van, vagyis nincs vertikális légcsatorna, huzat. Normális esetben, a hőnek felfelé kellene áramlani. Kész készülékeknél segíthet a lábmagasítás, és természetesen alkalomszerűen a felül elhelyezett ventilátor szívóiránnyal.

Pedig van egymásra sugárzás, mert a hőleadás egyrésze hősugárzással történik. Mindenképpen logikus, hogy melegítik egymást. Egy doksiban olvastam, valamelyik bordagyártó cégtől...

Oké, de arra hiába (azaz: majdnem hiába) sugároz hőt, ami (közel) ugyanakkora hőmérsékletű. Egy tömböt alkotnak a lamellák, először is hővezetéssel melegednek. Aztán még sugárzással is melegíthetik egymást. Végülis mégis a konvekció "hűt".

Igen, most is vitatom. Nem tudom, hogy sikerült ezt az elméletet egy kialvatlan éjszaka összegyúrnod, de javaslom a kísérleti fizika egyik nagy találmányát.

MÉRD MEG ! Ugyanis bizonyítás nélkül az elméletek semmit nem érnek.

Egy összerakott rendszeren, mondjuk teljesítmény tranzisztor, alu tömb, borda, stb. vagy majd a kész erősítődben egy tapintó hőmérővel menj végig, és nézd meg, hogy miket mérsz a különböző helyeken.

Utána lehet beszélgetni az elméletről.

Mégegyszer, a meleg levegő felfelé áramlik, ha a környezeti hőmérséklet nem nagyobb az adott bordahőmérséklettől, vagy a vertikális áramlásnak nincs akadálya.

Látom gyógyulgatsz. A kialvatlan éjszaka azért egy kicsit erős volt. A többi meg nem több a Te elméleteidtől. Én nem a levegőbe állítok dolgokat, hanem a tapasztalataimból merítek. És hogy ki mit, hogyan csinál, az egyedi, mint az ebből származó tapasztalatok. Azzal aki semmit nem mutatott a fórumon, és a más által készített dolgokon vitatkozik, azzal én nem "elmélkedek", mivel nincs miről.

Nem kötelező elhinned, szerencsére a fizika jobban tudja a teendőit...

Az lehet, hogy hiába sugároz(na) arra hőt, de ez a fizikát nem befolyásolja. Megpróbálja. A, hogy hővezetéstől melegszik, a hősugárzást nem befolyásolja. Lényeg, hogy felmelegszik, a hőt pedig konvekcióval és sugárzással próbálja leadni.

Tulajdoképp

akkor semerre nem áramlik -nincs miért.
Ha a borda kőmérséklete nagyobb az őt környező levegőnél, akkor kezd áramlani -és akkor tényleg felfelé, hiszen "kónnyebb" lesz. (Ha szabad ily egyszerűsítően kifejeznem)
Amúgy lehet, hogy ugyanezt szeretted volna kifejezni, csak félreérthetően. Mindegy, pontosítottam.

De hát pont ezt írtem, ahősugárzás perszehogy létezik -csakhát az eleve meleg testet már nem akkora mértékben melegíti, mint a kevésbé meleget.
Tulajdonképp még igaz is, amit monsz (főleg e hsz-od után tisztább), inkább csak más szószedet
Mint a "hűt" szó is. Az én szemszögemből az nem hűtés, csak a hő átadása.
(Az előszeretettel emlegetett fizika szemszögéből is.) De egyszerűsítünk, ezért hűtésről beszélünk, pedig valójában fűtünk (hőt adunk át), és ennek következményeként (szerencsés, de jobban mondva jól kiszámolt esetben) a "fűtőtest" hőmérséklete nem emelkedik nagyobbra, mint kívánjuk.

Igen, gyógyulgatok.
De te már megint mellébeszélsz. A fizika törvényei nem attól lesznek érvényesek, hogy ezen a fórumon ki mit csinál, vagy nem csinál. Tudod a fizika egy eléggé egzakt dolog, és a tudatlanságot ezen a téren sem pótolja a fantázia.

Megszenvedtem a körülményeim miatt a szereléssel. Jellemzően mindent keresni kellett. Most már jöhet az összeszerelés. Nem gondoltam volna, hogy a csiszolópor+aluminium keveréket milyen jól leviszi a kezemről a zoknimosás. Nem kellett mindenféle szerekkel vergődnöm ez ügyben. És ez a zsírozásra is érvényes volt.
Rátok nézve, megleptetek az elméleteitekkel... Ezek szerint hideg vízben nem kihűl az ember, hanem hőátad. Végül is. Akkor lehet, hogy a csók sem csók, hanem a szájak összeérintése. Ez eddig eszembe sem jutott, pedig ez is fizika.
Suba Tanár úrnak, bagoly mondja verébnek, hogy nagy a feje. Persze Te csak más építésével, meg gyári készülékekkel szoktál példálozni. Így nem meglepő, hogy fel sem tűnik, hogy a gyári készülékek építési módja az említett dologban azért sem lehet irányadó, mert azok önköltségi okokból vannak minimál konfigurációra építve, és nem érdekli őket, hogy nálad (ha veszel tőlük valamit), hogy száradnak ki a kondik az alultervezett hűtés miatt.

A bordáid tisztességes nevei: Korcs:SK433, gyártó Fischerelektronik, hőellenállása 60mm-es hossz esetén kb. 2K/W, (100mm esetén 1.4K/W) ez utóbbi az összehasonlításhoz kell, mert Belami tisztességes neve ZH0610. Gyártó Gama Aluminium SK. Hőellenállása 1.15K/W 100mm hossz esetén. Sajnos utóbbiról nem találtam tisztességes katalógust.

Ja és a felületszámítás eredményéhez add hozzá a hátlap felületet is. Ott is ad le hőt.

Egyszer már csak futja ipari hőmérőre... Nem mintha kézzel nem lehetne viszonyítani, de ez olyan blamázs...

Én egy TO-220-as LM35-öt szoktam használni, 9V-os elemről táplálva.
10mV/K, egy multiméterrel jól mérhető…

Amikor belekezdtem a HC-TB-ME építésébe, valahogy nem voltam képben egészen hűtőbordailag. Lehet, hogy a kivitelezési problémák, a készítés részletei, de valahogy a képeden látható bordatípust nem ismertem. Most pedig igen kacsintgatok felé. Ugyanis a tapasztalatok szerint kevés az általam használt típus. Lehet, hogy mást nem zavarna a tapasztalt hőfok... Szóval hőtorlódás tapasztalható a bordától visszafelé. Énszerintem a lamellák felülete a kevés a jelenlegi összességében keletkezett hőtől. A körülményekről függően félóra-óra elteltével válik langyivá. Télen azt mondanám, kellemesen meleg. Ezt a melegséget jobbára egész nap tartja, mivel napi kb 15 órát megy folyamatosan. Volt a kezembe egy boltban, és nagyon sajnáltam, hogy előbb nem volt a látóteremben. Ezután pedig még teszek egy próbát ventilátorokkal...

Ameddig nem kényelmetlenül meleg a kezednek, addig jó.

Az még azért odébb lenne, de a nyár már a nyakunkon...