Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Típusa: Xmund XD-PS8
Köszönöm! A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2023
Üdv mindenkinek!
Azt szeretném kérdezni, hogy van egy gyári ONKYO erősítőm a rádiós bemenetén koax csatlakozóval. A tv-nk hez van egy padláson elhelyezett digitális antenna, ami persze a tévéhez csatlakozik, ha ezt kétfele elosztom ,direktbe csatlakoztatható az erősítőbe ? Válaszokat előre is köszönöm! Üdv András. A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2023
Igen, mehet. Nem biztos, hogy jó lesz a vétel, próba szerencse.
Rá lehet csatlakoztatni egy koax szétosztóval.
Például.. A jel feleződni fog, ami nagy jel esetén valószínűleg nem okoz gondot a tv-nek. A mostanában használt antennák nem igazán alkalmasak rádiójelek vételére, de valószínűleg jobb lesz a vétel, mint egy rádiós szobaantenna esetén. Egyébként mit értesz "digitális antenna" alatt? Idézet: „mit értesz "digitális antenna" alatt?” Rengeteg embert rábeszéltek a "digitális átállás"-nál az új antennára. Még egy sima dvb-t dobozhoz is, de új tévénél pláne. Elhitették, hogy az digitális antenna.
Valószínűleg a földi DVBT sugárzás vételére méretezett.
Jó, csakhát olyan nincs. Ugyanaz a 21-69 re méretezett antenna kell hozzá, amit 31 éve vettem.
De eladnak embereknek újat, digitális antenna néven...
Sziasztok!
Kültérre hogyan kezeljem le az elektronikát, hogy pár csepp víztől ne nézzen ki így? (A doboz kiöntése, hermetikus lezárása nem megoldható) Magát a nyák lapot lakkal szoktam lekezelni, de sajnos hiába fújta vastagon rá valamiért ugyan úgy oxidálódot (vagy lehet hogy csak oda folyt rá, nem is az a rész rozsdás) Első és utolsó képen látható a Nyák, a két középső az ardu.. Az hogy az arduino így néz ki az érthető, mert az nem kapott semmilyen lakkot, egészen egyszerűen azért mert nem mertem ráfújni, féltem hogy kis mértékbe a lakk is vezetheti az áramot és akkor zárlat lesz... Ezt a problémát lehet kezelni valami lakkal? Ha igen akkor melyik az a típus ,amit biztonsággal használhatok mikrovezérlőre fúja és nem okoz zárlatot? A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2023
Rendben köszönöm. Akkor még egy ventilátor.
A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2023
Lakkozz le mindent elektronikához való lakkal!
Használj olyan dobozt, ami legalább IP56 minősítésű! A kábelátvezetéseknél legyen tömszelence! A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2023
Lakkozásnál és eddig sima fújós lakkot használtam.... Az lehet probléma?
Tudnátok linkelni egy lakkot, ami tuti jó, és könnyen beszerezhető hazai webshopból? Mert ahogy nézem van itt minden fajta lakk: (Flux SK-10,Transparent 21,Urethan 71) fogalmam sincs melyiket használhatom... A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2023
Hello! A hermetikus tömítésen kívül. Használj Pliuretán szigetelő lakkot és szilikagél tasakot.
Köszi!
Tehát a URETHÁN 71 akkor jó lehet. A pára ellen meg gondolom a szilikagél
A barna rozsda lehet, hogy máshonnan csöpögött oda, szerintem az vasrozsda. A panel alkatrészei nem ilyen barnára szoktak korrodálódni. Én színtelen Akril spray-t használok kültérre, bevált. Átforrasztható szükség esetén.
Ezt a 71-eset én nem ismerem, de anno napi szinten használtunk belga CRC Urethane Isolation lakkot pld. zsompszivattyú automatikához. Ez az egyetlen volt ami bevált. (Még most is van belőle, de gondolom már nem jönne ki a dobozából.) A szilikagél pedig összeszedi azt a párát, amit bezársz a dobozba. Ha pedig "nincs" a levegőben pára, akkor nincs ami lecsapódjon. Ilyen szilikagél tasak sokféle méretben kapható, jobb cipők dobozában is van/volt.
Ipari kültéri szekrényekben pedig a páramentesítő fűtés a használatos. Ehhez vannak direkt fűtőpatronok, (PTC-sek is, de azok nem örökéletűek). De egy hagyományos izzó is megteszi fűtés gyanánt, persze nem egy "rezsicsökkentett" környezetben. Az akril lakkok tapasztalatom szerint nem érnek hosszútávon semmit. Egy jó tulajdonsága van, hogy még-még ha keservesen is, de újra forrasztható. Au Urethane az "vastaglakk".
Bízom benne hogy ez az Urethane beválik. Legalábbis akkor ezek szerint jobb lesz mint a sima akril lakk
Bár lehet azzal sem volt gond, mert amit nagym6 is mondott, hogy a barna réteg az lehet nem is az én elektronikámből származik, hanem bemosott valamilyen rozsdalét a víz a dobozba.
Ne csak lakkozz, tömítsd is a dobozt, valamint ellenőrizd azt is, hogy honnan folyhatott be rozsdás lé ott, ahol a doboz volt.
A rozsda helyben keletkezett, mert a csatlakozó lábai ónozott vagy aranyozott vasból vannak.
Az uretán biztosan beválik, csak jó vastagon kell használni. Mink bent a cégnél 3-4 rétegben szoktuk felvinni ecsettel (dobozos kivitelt használunk). Vannak NYÁK-jaink amik közvetlenül ki vannak téve az időjárás viszontagságainak (csapadék szenzorok) ezeket is 5-6 réteg uretánnal szoktuk lekezelni, kb. 4-5 évet bír ki, akkor is az UV eszi meg. A rétegek között ki kell várni a száradási időt (mink 24 órát szoktunk) ha sürgős akkor kemencében ki szoktuk fűteni 50-60°C-on akkor 2-3 óra alatt megköt és mehet a következő réteg. VIGYÁZZ! Amíg teljesen meg nem kötött enyhén vezet, zárlatot nem okoz de érzékenyebb áramkörökben zavart okozhat.
Amúgy forrasztható, de elég szívás és nagyon büdös. Ma is volt hozzá szerencsém, szóval határozottan állíthatom, hogy forrasztható de nem könnyen. A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2023
Kedves Fórumozók!
Egy alapnak tűnő kérdéssel fordulok hozzátok, melyre sejtem a hivatalos gyártói választ, de mégis a gyakorlat érdekelne. (Nem vagyok villanyszerelő - ráadásul gépész vagyok, láttam villanyszerelést.) Engem az az elvi kérdés érdekelne, hogy egy pl. 1,5-es tömör rézvezetéket hányszor lehet meghajtani? Kivűlről nem fogja látni az ember, hogy megtört a szál. Tartósnak is tűnnek. Mire bekerül a falba, bekötik, és szerelvénnyel "benyomják" a falba, addigra párszor meghajtják. Egyszer-kétszer kiszedik, visszarakják - ezáltal újból hajlik a vezeték. Jó érzéssel mit lehet mondani? Kell e ezen gondolkodni? Előre is köszönöm!
Tekintve hogy nem pont ugyanott és nem élesen/sarkosan van meghajtva, jól bírja
Foglalkoztak már ezzel régen is és mostanában is.
Pipi szerintem jól közelíti meg a kérdést, hogy a gyakorlatban ritkán okoz problémát. De ha belegondolok abba, hogy a pisztolypákánál is rézhuzalból szokás hegyet készíteni, ami pedig a végén melegszik, nem az oldalán.... Szerintem vannak olyan paraméterei (villamos és mechanikai is), amelyek romlanak a hajtogatástól. Még akkor is ha nem reped el, nyúlik meg, stb...
Ha fogóval blankolják és megnyomják, akkor nagy gond. Rendesen blankolva máshol hajlik és nem törik.
Sziasztok.
Párnapja azon gondolkozom hogy melyik érné meg jobban. Nagyobb, "Bonyolultabb" és kevesebb ampert bír mint a másik (Labortáp 2). Labortáp 1 Labortáp 2 Szerintettek ?? Első rossz befektetés?
Egyik sem igazi labortáp azért. Első közelebb van hozzá, meg az disszipatív és nem zajos. De én vennék valami használt boltit vagy jobbat építenek.
Ha nem csak egyszer akarod használni akkor EZ minimum. Persze vannak jobbak és drágábbak.
Egyáltalán nem biztos, hogy szükséges, lehet a fújás is bőven elég. De 1-2 RU szervernél (1 rack unit 4,5 cm, tehát egy 1 unit-os szerverház ilyen magas), terhelten bőven 100+ Wattot fogyasztó (és disszipáló) processzoknál így láttam.
Az 1. választásod egy disszipatív labortáb kit. Kell még trafó, borda, műszer, stb., és elég sokan gyalázták ezt a kitet, már ha jól emlékszem.
A 2. pedig egy stepdown converter, kell elé DC elég sok volt, és lesz a kimeneten szép zajod. illetve az a 200 mA minimális áram nem túl bíztató - már ha nem elírás. Van amúgy labortáp topic, ott sok témáról volt szó: Bővebben: Link. Jelenleg a legfrisebb egy Proli007 és Alkotó fórumtársaink által tervezett kapcsolás, ehhez Alkotótól általában lehet profi nyákot venni, inkább azt javaslom. Szintén a topic-ban volt szó FET-ek párhuzamos kötéséről, hogy lehetőleg azonos legyen rajtuk a terhelés. A másik sokat futott koncepció az LM324 alapú, ez régebbi, nem FET hanem bipoláris tranyós kimenetű. Illetve pár éve nagyot ment az (akkor) olcsón kapható kínai modulka, ami szép színes OLED-es mindenes DPS3003 (Link), ezt még Dave se köpködte ha jól emlékszem. Már az eredetit, mert később hoztak ki belőle mindenféle alulméretezett (túlspecifikált) verziókat is. azokkal volt baj. Ehhez egyébként kész dobozt is lehetett kapni, nyilván ez is kapcsolóüzemű. Illetve van még rengeteg különböző "kijelzős CC-CV" stepdown converter modul, vagy épp buck-boost, a teljesség igénye nélkül: Link, Link, Link, Link, Link. Használtam hasonlókat "szegény ember labortápja" módjára notebook tápról. De először is azt kell eldöntened, hogy mit szeretnél. Idézet: „elég sokan gyalázták ezt a kitet, már ha jól emlékszem.” Hajjajjj ez nem jelent valami jót. Igazából régóta szerettem volna egy labortápot csinálni + hempeeget pár toroidtrafo mondom készítek egyet és ez a modul amit fentebb linkeltem futott szembe velem. De köszi az infókat Volt áram korlát ami jól jön . Igaz még nem tudom pontosan mire lesz használva A hozzászólás módosítva: Márc 4, 2023
|
Bejelentkezés
Hirdetés |