Jó ez, legalább a képminősége jobb, bár sokkal több mindent itt se látni.
Mondjuk a fordító algoritmus jobban töri a hollandot még mint az angolt.

Továbbra sem értem miért jobb antennának egy ilyen fűtéscső?
- Mert nehezebb a sok műanyagtól?
- Mert vastagabb a sok műanyagtól és jobban belakap a szél?
- Mert drágább mint a közönséges alucső?

Pl. fűtéseflújítás után maradt, mint (hasznos) hulladék.

Aztán majd nyáron a kánikulai napsütésben meglágyul, lekonyul..

Nos elkészült az antenna (bocs a szar képekért), és már a szobában is befogott pár adót,
az asztal sarkára rögzített mini satuba fogva, jelenleg vízszintesen elhelyezve az antennát.
Most már csak az elhelyezéssel kapcsolatban kérnék pár tanácsot. Mondjuk hogy az adóra irányítottság hogy történjen? Felül nézetben a sugárzási irányra párhuzamosan, vagy merőlegesen,
valamint oldalnézetben vízszintesen vagy függőlegesen (mórickarajz)?

Az adó vízszintes polarizációjú a http://frekvencia.hu szerint,
tehát V betű szerepel az első körben fogni kívánt frekvenciák mellett.

Na de mi van, ha mondjuk függőleges polarizációjú toronyra is ráállnék?
Két antennát kellene készíteni és a polarizációnak megfelelően felszerelni és közösíteni a jeleit?

Sugárzási irányra merőlegesen.
Polarizációnak megfelelően, ámbár házi körülmények között ritkán ritkán forgatják, vagy szerelnek fel több antennát...
Gyakorlatban ahogyan a legjobb a vétel, mert nem ideális térben lesz úgysem.

Oké, úgy lesz, kikísérletezem akkor.

Tettél bele valamit? Mert a dipól szimmetrikus de a levezetése már aszimmetrikus, meg az impedanciákat is illeszteni kéne.

Dehát a "V", azaz vertilális az PONT NEM a vízszintes...
Az országos adók általában "H", azaz horizontálisak. Ahhoz a vízszintesen helyezett antenna a legjobb.
A "V"- hez függőlegesen a legjobb.
De (elég sokszor) tényleg elég kikísérletezni egy bizonyos állását.

A szimetrizálást én is hiányolom (balun), bár lehet, hogy ott van a zsugorcső alatt?

Egy ilyet tettem bele (ott van a kötésdobozban), csak a felirat pont nem látszik.
De azt hittem, ezt már megbeszéltük.

Különben a réseket még kitöltöm majd melegragasztóval.

És valóban, sikerült összekevernem.

Csak még azt mondjátok meg, van ennek földelési pontja? Mert kültéri egy szál drótantenna már tett tönkre rádiómat, légköri túlfeszültség miatt zivataros időben. Nem szeretném, ha ez megismétlődne.

Mondjuk a dipól felső hosszú részének közepe? Ahol a fához van csavarozva. (Csak találgatok.)

Igen, ott van az a pont, ahol érdemes fémrúdra/csőre rögzíteni, leföldelni.

(Tényleg mutattad még az elején azt a balunt, csak elfelejtettem. De amúgy is bíztam benne, hogy van ott )

Szuper, akkor ha a falécet alura cserélem úgy is jó, kérdés, hogy ha a kötésdoboz alatt kb a dipól végeitől 1cm -re megy el a földelt alu tartóárbóc, az fog e valami zavart okozni, esetleg nem kívánatos hatása lesz e?

Még azon gondolkodom, padláson lemeztető alatt mennyire lenne jó helyen?
Valahogy az az érzésem, hogy nem igazán...

Attól függ, miből van a lemez. Ha pala, műanyag, akkor semmi gond, ha fém, akkor árnyékoló dobozba helyezted az antennád.
A polarizációs csillapítással általában fix antenna esetén nincs nagy gond, az kb. 6 dB, ami azért még a 60 - 70 dBm vételi szintnél is eléggé elhanyagolható.
Az FM műsorszóró adók általában vertikális polarizációjúak, a gépkocsiban történő felhasználás miatt. Elég nehéz lenne egy tetőre szerelt dipóllal szaladgálni, és amúgy is sokkal rosszabbak a vételi körülmények egy mozgó járműben, és akkor jól jön az nem elvesztegetett 6 dB.
Hogy néha előfordulnak a sok vertikálisadás között horizontális is, az pusztán az egymásközti zavarszint csökkentése miatt van.
A TV adásoknál a horizontális polarizácó az általános ezesetben ritkán alkalmazzák a vertikális sugárzási módot szintén zavarcsökkentés miatt.
A horizontális sugárzás alkalmazás optimálisabb fix pontok között, mert kevesebb a reflektáló felület, és a vevőantennák is kényelmesebben elhelyezhetők.
A vertikális sugárzásnál rengeteg a reflektáló dolog, gyakorlatilag minden ami függőlegesen áll, de ez egy mozgó járműnél nem olyan nagy probléma, mert az érzékeny vevő tehetetlensége kiátlagolja.

Szakmámból kifolyólag (lakatos) nálam a lemez első sorban vas, másodban pl acél, saválló, alu, réz.
Gyanítottam, hogy a padlás nem játszik most, így hát marad a házon kívül falra helyezés úgy érzem.

A nagyteljesítményű URH adóállomások antennái vízszintes polarizációt használnak, a hely kisadóknál van függőleges.

Megtörtént a kihelyezés, ugyan nem falra, hanem póznára sikerült, de így is jó. Mondjuk hilti szalagot vagy bilincset nem találtam itthon, úgyhogy jobb híján maradt a rézdrót rögzítésnek. Egy lakkozást még megejtek rajta, mert így az esőt nemigen fogja bírni. A helyi 8 adót fogja, ebből 6-ot sztereoban, kettőt csak monóban, viszont az a kettő kisebb teljesítményű adók, és a rálátás sem tökéletes mert más tornyon vannak. Viszont az országos adótorony a ház másik oldalán van, így azokat nem fogja már.
Úgy érzem a másik oldalra kell készítenem egy vertikális antennát is azok számára. A kérdés, a két antennakábelt mivel lehet közösíteni? Mondjuk egy ilyen T elágazóval ami a 16-os számmal van jelölve megfelelne? Tehát a képen látható függőleges antenna, és egy ugyanolyan kivitelű vízszintes antenna menne a két szélső csatira, a középső meg a rádióba.

Mondjuk ha bele gondolok, és párhuzamosítom a két antennát, akkor elvileg az impedanciája a felére csökken. Esetleg lehet, hogy más balun kellene bele, hogy úgy működjön, és megtartsa párhuzamosítva is a 75Ω -ot?

A csoport antennáknál (2-es 4-es ) k* lambda negyedes méretű, teljesítmény összegző tápvonalakat használnak.
Nálad akárhány méteres koax hosszok jönnek ki a 2 különöző távra.

több antenna közösítése
coaxos közösítők 2 és 4 antennára

Ezekben 50ohmos talpponti impedanciával számolnak.
Akkor így 75 ohmos lamda negyedes koaxokkal közösítenek akármilyen távolságú l1 l2 hosznál.

Az alkallmazott képlett esetén 75 ohos antenna talpponti impedanciára számolva ez 100ohm közeli tápvonali illesztőt jelent. Ehhez legközelebb az Arcnet 93 ohmos kábele van.
Akkor abból kellene 2 darab paralel kötött darabot beiktatni a levezető kábelbe a 2 75ohmos antenna találkozásakor.

Az l1 és l2 szakaszoknak azonos hosszúnak a hullámhossz negyedének páratlanszámú töbszörösének kell lennie amit a koax rövidülési tényezőjével vagy , sebességi faktorával kell szorozni.
Tehát az épület 2 oldaláról érkező kábelek valahol a közös pontban találkoznak ott 93ohmos Arcnet koaxokkal (lambda negyedes*rövidülési tényező méretű )talákoznak majd bármilyen hosszú 75ohmos levezető kábellel mennek tovább a rádióba.
lambdanegyed CCIR sáv közepén :
108+88 / 2 = 98 MHz
Lambda : 300/98 = 3.061 méter a hullámhossz
ennek negyede : 76,5 cm ez az alap érték most már csak a használt koaxok 75 és 93 ohmos adattábláját kell megnézni mekkora a rövidülési vagy sebesség tényezője ... kb 0.6-0.9 közötti érték lesz.

Érthető?

"másik oldalra kell készítenem egy vertikális antennát is azok számára"
Nem közösítheted őket mert azt amit az egyik vesz a másik nem, azt a másik ki fogja sugározni. Ez neked veszteség lesz. Kapcsoló kell.

Nagyjából, bár emésztem még. Kis probléma, hogy városunkban bezárt az egyetlen elektronikai alkatrész bolt, így még egy nyamvadt ellenállást sem tudok itthon venni, nem hogy 93Ω -os koaxot. Mindent rendelnem kell.

Esetleg változik a helyzet ha nem a koaxokat akarom közösíteni, hanem az antennák betáplálási pontjait 300Ω -os szalagkábelekkel, mondjuk egy ilyen antennaelrendezéssel, és akkor egymás mellett lenne a két dipól (a reflektorok és direktorok nélkül) és ez után jönne be csak a balun és a koax kábel?
Azt meg felvinném a tető csúcsára akkor...

Oké, és mindent megértek én, ha világosan elmagyarázzák....
Tehát: miért is nem teszed feljebb, például annyira, hogy a másik irányból is szabad legyen?
Az antennának pontosan az lenne a lényege, hogy MINDENT fogjon be, amit lehet (mármint amire képes). Most megtetted azt, hogy egy irányból bármit (valami lemeztetőről is szóltál).

Például mondhatnék adót, amit átkozni szokás, de ha dícsérem, csak akkor jár némítás érte. Ezért nem is mondom. Horizontális, de a függőleges antennáddal is tudnád fogni, ha (többé-kevésbé) mindenfelől szabad.

Egy részt, mert hirtelen addig ért a kábelem, másrészt nincs nagyobb létra, hogy fentebb vigyem az antennát, mondjuk a tető élétől fentebb, hogy kb az országos adóra is rálátása legyen.
Egyébként nyíregyháza központi tornyát fogtam be, az országos adó az a tokaji lenne.

De ha azt mondod, hogy ha biztosítok rálátást, és nem feltétlen szükséges a függőleges és vízszintes polarizációt is külön antennával megoldani, valahogy kerítek egy nagyobb létrát meg pár méter drótot még, és kipróbálom magasabban is. Legfeljebb még beállítom 45° -ba, hátha lesz valami.

Ha fentebb viszed, akkor (nézetem szerint) nem is igen kell elcsavargatni.
Amúgy meg: hadd gratuláljak. Én magam sohasem gondoltam az 5rétegűre, mint antenna. Te kísérletezted ki mindannyiúnk helyett. (Biztosan lesz, aki jól megmondja, hogy ő mindig is tudta. Nem.)

Köszönöm. Bár, hogy én kísérleteztem volna ki, abban nem vagyok biztos.
Lehet máshol más komolyabb rádiósok már próbálták, max nem járnak a hobbielektronikán.
Én csak a nyilvánvalót próbáltam ki. Aki látott már henkó csövet, tudja azt is, hogy alu van benne.
Az antennák meg általában ugye alu csőből készülnek, ehhez sem kell lángésznek lenni.
Én csak össze raktam a képet, és a fűtéscső megszokottól eltérő felhasználását próbáltam ki.

Jó ötlet.
Csak mennyire befolyásolja a vételt?

Nincs összehasonlítási alapom. Mint írtam, amire van rálátás, az tökéletesen jön.
Olvasd vissza az előző két oldalt...

Értem, olvastam.
Rosszul fogalmaztam. Én a cső szigetelésére gondoltam, mint befolyásoló általános tényező.