Fórum témák
» Több friss téma |
Érdekes kérdés, olvastam már olyat, hogy befolyásolhatja. Ehhez képest a teherautómon is műanyabevonat van az antennán (mármint a régin. A mostanin, amiben ülök azt sem tudom, hol az antenna)
A sugárzó közvetlen környezetének veszteségi tényezője (tgδ) lényegesen befolyásolja a veszteségi tényezőn túl a rövidülési tényezőt is. Ezt a tulajdonságot használják ki a mikrohullámú technikában a tápvonalak elektromos hosszának csökkentésére, pl hogy az antennák fizikai hossza beleférjen a mobiltelefonba, a különböző elemek, antenna összegzők, cirkulátorok, hibridek előállításánál. Ilyen elemeket pl a λ/4 tápvonalhosszt speciális ferritanyagra gőzölik, így a mérete sokszorosan kisebb lesz.
Ezesetben egy csak vevőantennánál az illesztés nem kritikus, nem hiszem, hogy a rövidülési tényező nem pontos ismerete túl nagy gondot okozna, de egy mérés kideríthetné. (már ha fontos lenne)
Nem fontos a mérés.
Csak az alkalmazott cső esetében igen kicsi a belső fém felület. Persze én nem mondom, hogy nem jó, illetve azt, hogy nem adja azokat a paramétereket, amit egy antennának kell.
Pucuka mindig tud újdonsággal szolgálni.
A hozzászólás módosítva: Márc 6, 2023
Az átmérő kb 14mm, a falvastagság (nem tudom megmérni pontosan) kb 0.5mm.
Javítsatok ki ha tévedek, de azt hiszem, az átmérő az inkább lényeges adat, mint a falvastagság.
Nem lennénk sokkal bejjebb, ha a vastagságán kívül ismernénk a műanyag tgδ -ját is. A sugárzó hosszának, és átmérőjének viszonya a sávszélességet befolyásolja, a sugárzó körüli közvetlen tér a hullámterjedés sebességét befolyásolja.
Ha vasas a szakmád, akkor azon csodálkoztam, hogy miért nem vascsőből készítetted az antennád. Én inkább azt vártam volna
Hát abból még nem láttam antennát. Ezen felül még nehéz is és korrodál.
Vascsőből ugyan én sem, de gombvasból készítették anno az ún. napsugár antennát. Ez egy kör alakú "dipól" volt, amit sugár irányú pálcikák egészítettek ki. Rozsdásodott az is, mégis működött. Faluhelyen sokfelé volt látható.
Kíváncsi leszek hogy fog ez kinézni 1-2 év múlva, hiszen ez a műanyag nem UV álló, így hogy fog emiatt berepedezni, zsugorodni, oxidálódni, eldeformálódni. Évente mutathatnál majd róla pár fotót.
Ugye például olyanokat, mint a szerb határhoz közel máig is látni a háztetőkön?
Nem is értettem / értem, ezek hogyan működhettek? De rákerestem és megtaláltam!
Én is a délnyugati részen láttam, indoklásul azt mondogatták hogy lehet vele fogni a magyar, yugó és osztrák TV-t is.
Jó, ha idejében eszembe juttatod, majd teszek fel.
Hát ez már így is nagy, FM-hez háromszor ekkora kellene (nem számoltam utána)...
A hozzászólás módosítva: Márc 6, 2023
Milyen rendszerből való ez a levél (message) ?
Volt neki "topikja" is, nekem valaha volt róla egy A4-es méretű "műszaki" rajzom de már elkallódott valahol vagy csak nem találom. Az egész semmi más mint egy szélessávú dipól, már arra sem emlékszem hogy abból csak 1 van vagy 2 egymásra merőlegesen. Hogy a szőrös körök mi célt szolgálnak a rögzítésen kívül azt szerintem az sem tudja aki a legelsőt megalkotta. És hogy mire voltak jók a 80-as 90-es években? Hát arra, hogy ne kelljen antennaerdőt telepíteni a tetőre minden külön csatornára. Feltettek egy ilyet, az egyik irányból jöttek a magyar adók a másik irányból meg vagy a horvátok vagy az osztrákok, annak függvényében ki hol lakott meg hogy állt az antenna. Ja, meg az asztali sztereó FM rádiókhoz is jó vételt biztosított.
A fejléce eléggé árulkodó ... persze akinek árulkodik ...
Ez olyan csomagrádiós fejlécre hajaz.
Új kérdésem a hajlított dipóllal kapcsolatban. Általam használt kalkulátor a 98MHz -re a két párhuzamos tag távolságra 180mm -t számolt. Na most találtam más oldalt, ott meg egyszerűen 60mm -t ad meg.
Tehát a kérdés, hogy a párhuzamos tagok távolsága mit befolyásol? Vagy mi alapján számítható? A hozzászólás módosítva: Márc 9, 2023
Annyit tudok róla, hogy a távolságuk kevesebb mint 1/20-a legyen a hullámhossznak.
Tehát a 6cm talán jobb, mint a 18cm a 3m-es hullámhosszhoz. Egyszer fel is tettem a rajzot, de akkor most újra. (egyszer még itthon ki is számoltam: így egy pontosan 3m-es csőből minden különleges számítás nélkül kijön az antenna száznegyvenvalahány centi antennahossz jött ki) A hozzászólás módosítva: Márc 10, 2023
Ami feltűnt, hogy a rajzodon 240Ω, a kalkulátornál pedig 300Ω impedanciát említ.
Ezek szerint a tagok távolsága talán az impedanciára lehet hatással. Mindegy, ez a kérdés akkor megválaszolatlan marad. Viszont ami feltűnt, hogy ha direkt beprogramozom az országos adó frekvenciájára, még azokat is befogja jelenlegi helyén függőlegesen, igaz csak monóban jönnek ezek az adók, sztereóban nem. Sajna hosszabb létrát még nem tudtam szerezni, hogy magasabbra tegyem.
Közben újabb kérdés fogalmazódott meg bennem. Vannak olyan parabola antennák, amelyeknek szélterhelés csökkentése miatt a tányért nem telibe lemezelt módon oldják meg, hanem rácshálóval.
Az érdekelne, hogy egy ilyen rácsháló maximális távolságát hogyan számítják ki, ami már nem engedi át a szükséges hullámhosszt, hanem visszaveri a vevő elemre. Tehát mondjuk ha én egy BiQuad antennát akarok építeni, de nem telibe lemezelt reflektorral (kép), hanem sütő vagy hűtőgép rácshálóból, akkor mi az a maximális rácstávolság, ami megfelel erre a célra? A hozzászólás módosítva: Márc 11, 2023
Sacc / KB ha a rácsok közti távolságok tized hullámhosznál kisebbek , akkor azt már a rádiófrekvenciás hullámfrontok "tömör falnak érzékelik / látják".
2.4GHz esetén kb 10mm rács távolság vagy sűrűbb már jó lesz. A hozzászólás módosítva: Márc 11, 2023
Egyrészt: igen, az impedanciára van hatással, de nem úgy, ahogyan gondolod. Ha az 1/20-nál nagyobbra növeled a távolságot, akkor csökken a "talpponti ellenállás" nevezetű dolog.
Tehát a kérdésed eléggé megválaszolt. Másrészt: azt én nem fogom megválaszolni, mert szakember nem vagyok benne, de a 60/240 és a 75/300 -az ugyanaz gyakorlatilag. A további kérdésedre: igen, a lukacsos reflektort nagyméretű antennánál szokták alkalmazni, sőt, magából a dróthálóból is lehet antennát készíteni. De a reflektortávolsággal is lehet az impedanciát változtatni, és a következő kérdésed az lesz . Szerintem az Antennakönyv-et kéne eljuttatni valahogy néked -csak nem tudom, hogyan. A hozzászólás módosítva: Márc 11, 2023
Az a baj ezeknél az antennás dolgoknál, hogy mindig minden mindennel összefügg.
Alapvetően az antenna egy rezgőkör, a maga induktivitásával, kapacitásával, veszteségi ellenállásával. A vékony antenna vezeték nagy induktivitás, kisebb kapacitás, kisebb veszteségi ellenállás. A vastag antenna vezeték kisebb induktivitást, nagyobb kapacitást, nagyobb veszteségi ellenállást jelent. Az antennahossz, és az átmérő viszonya a rövidülési tényezőt, határozza meg. A számításoknál otthon kell lenned a komplex számok világában. A 300 Ω az elméleti ( nulla vastag, rezonáns) λ/2 -es antenna középponti hullámellenállása. Az antenna vezeték átmérőjének növekedésével romlik az ekvivalens rezgőkör Q -ja, ezzel nő a sávszélessége, nő a rövidülési tényezője. Tehát a valóságos λ/2 -es antenna talpponti (középponti) impedanciája inkább 240 Ω. A hajlított dipólnál egy másik λ/2 sugárzót hozunk csatolásba a táplált sugárzóval, így egy két rezgőkörös rendszert kapunk, ahol a csatolás nagyságával (a két antennarúd távolságával) szintén lehet a sávszélességet, talpponti impedanciát befolyásolni. (több párhuzamos rúddal lehet bonyolítani a rendszert, ezzel némi nyereségnövekedést lehet elérni a hatásos felület növelése miatt. Ezek számítása annyira bonyolult, hogy általában a kiszámolt antennát megépítik, megmérik, majd a korrigált értékekkel új antennát építenek. (ezek miatt nemigen hiszek a számolókákban, mert azok -gondolom- a közkézen forgó nomogrammok számítógépes változataik) |
Bejelentkezés
Hirdetés |